Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-25 / 8. szám
Miért nem biztosit a nép? Ha előfordult tüzesetekről olvasunk, a kár meny- nyisége után legtöbbször azt látjuk, mennyi volt biztosítva és mennyi nem. Sajnos, nálunk ez utóbbi tény gyakrabban ismétlődik, mint nem. Bosszankodik rajta, miért is nem biztosított a szerencsétlen kisgazda ; most oda háza, marhája, szerszáma, elesége, butra, mindene s -mi a legrosszabb: kárpótlása nincs. Szánakoznak társai is mivel azzal meg is segítik — könyörületességből. Ha biztosított volna, most legalább kárának tőle megtérült volna ; sopánkodik, bántja is, bánja is, hogy nem biztosított. El is telejti azt a sok bosszantást, meghurczoltatást és tüzbiztositásí díjfizetést, mit jogtalanul vettek be rajta a társaságok. Egyik ügynöknél biztosit, aláírja (k. f. v. a dijváltókat, kikapja a törvényt s fizet rendesen, mondjuk az >Aziendá«-nál 6 évig. Ezen ügynök egyúttal a Phönixnél is ügynök. Meglátogatja a biztositó lelet és tudtára adja az Azienda bukását, ráveszi: biztosítson ajPhönixnél. Elhiszi a jót akaró ügynök állítását s a Phönixnél biztosit 10 évre. 3 évi fizetés letelte után a kedves ügynök állítja, hogy már nála 10 éve biztosit; kötvénye lejárt, uj 10 évre biztosítson. Az írástudatlan elzavarodik, nem tudja biztosan, hány éve fizeti a Phönixet, elfelejtette az Azienda bukását, 10 évnek veszi a teljesített fizetést, összetéveszti a 6 éves biztosítást a 10 évessel, kellemetlennek érzi a rövid 6 éves biztosítást, újból biztosit 10 évre a Phönixnél. Most számoljunk: 6 év Aziendánál, 3 év Phönixnél; újra biztosítva ennél 10 év, csak 17 év múltán fogja a 2 ingyenes biztosítási évet használni, ha az ügynök a 17-ik évben ismét 10 éves biztosítás megkötésére rá nem bírja a felet. Ezen 17 év alatt két ingyenes évet élvezett volna a biztositó fél s ha évenkint 10 Irt biztosítási dijat fizet, úgy 20 frt vesztesége van, de mert az ügynök kiokoskodta, hogy a gazda 9—10-ik ingyenes években is fizessen, hogy az ügynök a neki járó o/0-ot minden évben megkapja s jövedelme ne csökkenjen. Azt^mondja nekem erre valaki, hisz ez lehetetlen, hogy nálunk az alföldi módosabb népnél ilyesmi forduljon elő. Megesik ez nálunk gyakran hát a felvidéken ? E fentebb irt eset községemben fordult elő s az erről tanúskodó kötvények nálam vannak. De ez csak egy eset. Ez év január folyamán káros esetben léptem közbe ugyanez ügynök jóakarata miatt. Hány esetet tudok, a mikor dijváltókért Budapesten perelik be a városi bíróságnál az ungi szegény gazdát tüzbiztositásí dij ki nem fizetése miatt, persze az illető oda nem mehet s makacssági ítélettel végrehajtják a jogtalan követelést. Ilyen esetek után nem csodálom, ha a nép nem biztosit, lelketlen ügynökök saját jövedelmeiket igyekeznek biztosítani. Vannak ügynökök, kik lelkiismeretesen egyeztetik össze saját és felük érdekét. Meggyőződtem, hogy a kik egyszer náluk már biztosítottak, azok el nem hagyják: Az ilyen ügynökök más uj biztositó félt nem kapnak, mert a lelketlen ügynökök száma a vidéken nagyobb; korcsmában pálinka mellett könnyebben megy a biztosítás szerzése. Ha józan a szegény ember, nem biztosit, nem hat az >ügynök koma» lelkendezése, csak részegen megy a lépre. Nagyon sok visszaélés esik meg nap-nap mellett s a szegény ember csak bajában és csak akkor fordul papjához, tanítójához tanács— kérésért, mikor már rendesen elütötték rajta a bíróságnál is a port. Józan esze nem érti meg, hogy korcsmázás közben történt tréfás biztosításért a bíróság komolyan el is marasztalja. Itt az ideje, következik a tavasz tüzesetek gyakran fordulnak majd elő s az azt követő napokon elárasztják a károsult községet a lelketlen ügynökök és az elrémült népet könnyen veszik rá uj biztosítások kőié-, sére. Papok, tanítók s ne az ügynökök világosítsák a a többi közt másfél prófunt, füstölt szalonna, hagyma és igazi szegedi paprika, valami ingtéle, rekli, sark nélküli harisnya, a közepén elhasalt tejkendő, egy tuczat zsíros kártya, vagy tizenöt darab szép arczképes gyuíatartó, papir-sipka, egy csomó újság, bajuszpedrő- skatulya, bajuszpedrő nélkül, egy fogatlan fésű, kefe szőr nélkül és a többi é3 a többi; engemet igazán nagyon csiklandozott a nevetés, de a teleségem ismét egy kegyes oldalba leggyintéssel eszemre téritett, — a nevetést tehát elhalasztottam — az idejére. Mikor a rendőr alázatos köszöntéssel távozott, — én beszólitottam a cselédemet és vallatóra fogtam: hát mi volt ez, te? Kérdem tőle, hogy mit csináltatok, hol jártatok az éjszaka ? A cseléd egyik vállát is, másik vállát is csak húzogatta. Tudom is én, — szólt. A néni hazament. — Hát aztán ? — A rendőr azután megállította. — Hát azután ? — Visszahozta. — Miért hozta vissza ? — Tolvajnak tartotta. — Most már szabad volt a nevetés; olyan szépen csináltuk a feleségemmel, hogy a gyermekekre is átugrott ; most már együtt nevettünk nyolczan. A tanúság? Az, hogy senki se járjon korán reggel az utczán batyuval, mert magára vonja a gyanút. Különben, ha meggondolja az ember, hogy mi mindentéle m< gtörténik napjainkban, — az ilyen rendőri figyelmet, vagy eljárást elitélni komolyan nem lehet. Hanem azért az 1900. február hó 19-ike mégis emlékezetes hétfő marad előttem mindig, — mert annyi mindenféle czók-mók, soha nem lesz szétrakva az én ebédlő-asztalomon. Minket nem fosztott ki senki; pedig a gyanú az volt, hogy kárt szenvedtünk. népet a'bizlositási ügyekben; kívánatos volna, hogy minden községben ezek eszközöljék biztositási dolgokat. S ha egy-egy község egy társulatnál biztosítana, úgy ez még tüzoltószerrel is ellátná a községet. A nép is szívesebben biztosítana, ha a biztosítás »■taegbizható kezekben állana. Nyugodtan hejthatná le a fejét hajlékában s utolsó sóhaja nem volna: »Istenem, ments meg a tüztől, semmim sem marad, ha leégek.« Pedig hányszor válik valóvá sejtelme ? Buzdítsuk a tűzbiztosításra gazdáinkat, de óvjuk őket (Neumann Jakab traski Phönix-biztositó-társasági-féle) lelketlen ügynököktől, nehogy fizessenek gazdáink-derüre, borúra s az ügynökök markukba nevessenek a jó kötések után. —y—n. Az uj bűnvádi eljárás. IV. FEJEZET. (Folytatás.) 47. §. A 41. és 42. §-ok eseteiben a sértett helyett, a ki 16-ik életévét be nem töltötte, vagy ki az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-ának a), b) d), vagy e) pontja alapján gondnokság alatt van, kizárólag törvényes képviselője; a 16-ik' életévét betöltött kiskorú helyeit, valamint a vagyon ellen irányzott bűncselekményekre nézve a pazarlás miatt gondnokság alatt levő sértett helyett törvényes képviselője is, végre olyan testületek, társaságok vagy egyesületek helyett, a melyek polgári pereket folytathatnak, azok képviselhetik a magánvádat, a kik az illető jogi személyt magánjogi viszonyaiban képviselhetik. A magánvádló és a csatlakozó ügyvéddel képviseltethetik magukat mindazoknál az eljárási cselekményeknél, a melyekre nem személyes megjelenés kötelezettségével vannak idézve. A bíróság meghagyhatja, hogy a magánvádló, a csatlakozó, vagy közülök egyesek ügyvédet, esetleg a kézbesítések átvételére a bíróság székhelyén lakó megbízottat válaszszanak. A magánvádló, vagy a csatlakozó akkor is megjelenhet a bíróság előtt, ha ügyvéd képviseli. 48. §. A magánvádló és a sértett képviselője nem lehet az, a ki a tőtárgyalásra tanukép van megidézve, kivéve, ha a 205. és 206. §-ok szerintőt megillető mentességet igénybe veszi. A magánvádlónak és a sértettnek ügyvédje a bűnvádi eljárásban mind szóval, mind Írásban az állam nyelvét köteles használni. 49. §. A magánvádló jogai megszűnnek halálával, vagy lemondással. Előbbi esetben, ha vagyon ellen elkövetett bűncselekmény forog lenn, a magánvádló örököse, egyéb bűncselekmény esetében pedig lel-, vagy lemenő ágbeli rokona, testvére, vagy házastársa az elhalálozástól számított harmincz nap alatt bejelentheti a magán vád len- tartását. Időközben a magánvádló jogait az elhunytnak az ügyben eljárt képviselője, vagy ha ilyen nem volna, a bíróság részéről hivatalból kirendelendő ügygondnok gyakorolja. A magánvádról való lemondás nem vonható vissza. A lemondással egyenlő hatályú, ha a magánvádló oly tárgyalásra, melyre szabályszerűen megidézték, meg nem jelenik, illetőleg a mennyiben képviseltetésének helye volna, magát nem képviselteti, vagy oly határidőt, mely számára az eljárás megszüntetésének terhe alatt van kitűzve, meg nem tart. 50. § Ha a kir. ügyészség képviseli a vádal, a jsértett, kivéve a 41. §-ban meghatározott eseteket, (nem vehet részt a vád képviseletében. Mindazonáltal indítványt tehet bizonyítás felvétele, vagy a bizonyító eljárásnak valamely tüzetesen meghatározott irányban való kiegészítése iránt. E czélból az ügy iratait megtekintheti. 51. §. A magánfél igényének érvényesítése végett a főtárgyalás, illetőleg a járásbirósági tárgyalás beteje- zéséig a büntető bíróság előtt felléphet, mely esetben joga van : 1. a terhelt bűnösségének és a magánjogi igénynek bizonyítására szolgáló adatokat a kir. ügyészségnek, illetőleg a biróságuak bemutatni; 2. az ügy iratait, hacsak fontos ok nem gátolja, a nyomozás és a vizsgálat folyamán is, a vádirat benyújtása után pedig mindenesetre megtekinteni; 3. a főtárgyalásra leendő megidézését kívánni és ha ott megjelent, abban a mértékben, a melyben ez a magánjogi igény érvényesítéséhez szükséges, indítványokat tenni, valamint a tanukhoz és a szakértőkhöz kérdéseket intézni. Ha a sértettnek előadása érthetetlen, vagy ha bírói figyelmeztetés daczára durva, vagy ismételve rendellenes magaviseletét tanúsít, a bíróság utasíthatja őt arra, hogy magát ügyvéddel képviseltesse. 52. §. A sértett, a ki mint magánvádló, csatlakozó, vagy magánfél fellépni kíván, köteles e szándékát, jogosultságának igazolása melleti, az eljárás szakának meglelelőleg a kir. ügyészségnél, a rendőri halóságnál, a vizsgálóbírónál, a vádtanácsnál, illetőleg az itélőbiróság- nál bejelenteni. Megengedett perorvoslat használása ily bejelentésnek tekintendő. Főmagánvád (41. §.) esetében az eljárás megindítását kérő feljelentés, vagy vádinditvány a vád képviseletére való jelentkezésnek veendő. A nyomozást vezető hatóság, a későbbi eljárásban a bíróság — ez utóbbi a kir. ügyészség meghallgatása után — a bejelentés tárgyában határoz és annak a jelentkezését, kinek a magánvádló, csatlakozó, illetőleg magánfél gyanánt való működésre joga nincs, hivatalból YUügftUt&Sitj&i A nyomozást vezető hatóság határozata ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el. A bíróság e tárgyban hozott határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. V. FEJEZET. A védelem. A terhelt minden bűnügyben, az eljárás bármely szakában élhet védő közreműködésével. Ha a terhelt e jogával nem élt, helyette törvényes képviselője, házastársa, illetőleg fel-, vagy lemenő ágbeli rokona önállóan választhatnak védőt. A terhelt a maga vagy törvényes képviselője, ille- tőleg£házastársa, tel-, vagy lemenő ágbeli rokona által választott védőtől a megbízást bármikor elvonhatja. A főtárgyalásra a terhelt több védőt hozhat magával, de ezzel az indítványok és a perbeszédek száma nem szaporilható. 54. §. A terhelt, a mikor csak szükséges, különösen első kihallgatásakor és a vádirat kézbesítésekor, továbbá, ha ellene letartóztatás, vizsgálat, vizsgálati fogság lett elrendelve, figyelmeztetendő, hogy védőt választhat, illetőleg felvilágosítandó a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes védelem eseteiről. Ha a letartóztatott, vagy vizsgálati fogságba helyezett terhelt védőt választolt, az eljáró hatóság köteles az utóbbit nyomban értesíteni. 55. §. Védőül az ügyvédi lajstromba bejegyzett ügyvéd, egyetemi, vagy jogakadémiai jogtanár választható. Ezekre nézve a 48. §. második bekezdésének rendelkezése kötelező. Kézbesilések átvételével, vagy a terhelt érdekeinek valamely vizsgálati cselekménynél való képviseletével nem ügyvéd is megbizható. 56. §. A főtárgyalásra védő rendelendő: 1. ha a vádat oly bűntett iuiatt emelik, a melyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést állapit meg; 2. ha a vádlott, vagy törvényes képviselője, illetőleg házastársa, fel-, vagy lemenő ágbeli rokona kívánják, bármely bünteti esetében; 3. ha a vádlott életének tizenhatodik évét még túl nem haladta, vagy ha siketnéma, vagy írni nem tudó néma; 4. ha a bíróság az ügy körülményeinél fogva czél- szerünek találja. Vádlott-társak részére közös védő csak akkor rendelhető, ha érdekeik nem ellentétesek. A bíróság, ha az ügy körülményeinél fogva czél- szerünek találja, már a főtárgyalás előtt is, az eljárás bármely szakában rendelhet védőt. Az elsőfokú bíróság által kirendelt védő nem köteles eljárni az ügynek lelsöbb bíróság elé kitűzött tárgyalásán. A védő kirendelése hatályát veszti, ha a terhelt más védőt választott és ez a védelmét ellogadta. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. * Vármegyei közgyűlés lesz e hó 26-án, d. e. 10 órakor a következő tárgysorozattal: 1. Alis- páni jelentés a törvényhatóság és közigazgatás állapotáról. 2. Miniszteri rendeletek. 3. Községi költség- előirányzatok és számadások. 4. Ungvár város kép - viselőtestülete által „A szikviz megadóztatása és a megadóztatás körüli eljárásról alkotott szabályrendelet“ s az ellen beadott felebbezések. 5. A Füzes- és Lugas-dűlőben fekvő földek és telkek eladása tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozat jóváhagyása. 6. A sztrajnyáni Laborcz-hid bérszerződésének jóváhagyása. 7. Különböző jelentések, felebbezések, kérvények, átiratok és más előfordulható ügyek. * Esküvők. Berényi Béla, a helybeli kir. tan- felügyelőseghez beosztott állami tanító e hó 18-án tartotta esküvőjét Ungvári Schmitzer Lina kisasz- szonynyal. — Zala József ungvári kit. mérnök e hó 27-én tartja egyházi esküvőjét Pollatschek Róza kisasszonynyal Budapesten, az Adria-szálló üvegtermében. * Adomány. Darányi Ignácz, földmivelés- ügyi m. kir minister a Tormay Béla által irt gazdasági műből az ungvári papnövelde IV-ed éves növendékei részére 8, a tanítóképző-intézet IV-ed éves növendékei részére pedig 30, összesen 38 példányt adományozott. * Az Ungvári Leányok Erzsébet-Körének folyó évi márczius 3-án , este 8 és 7a órakor a Kaszinó nagytermében tartandó ülése igen érdekes és tanulságosnak Ígérkezik, mert Lévay István, a kassai felső kereskedelmi iskola igazgatóján kívül, ki városunk szülötte s ki igen szép kísérleteket fog bemutatni a Röntgen-sugarakkal, a körnek sikerült Plotényi Nándor hegedűművész urat és nejét is megnyerni, hogy az ülés fényét emeljék. Megjegyezzük itt azt is, hogy Lévay István ur 3-án, délután 3-kor. egy külön meghívandó társaságnak és az orvosoknak az orvosi tudomány szempontjából külön fogja bemutatni a Röntgen-sugarakkal való vizsgálódást, mire orvosaink figyelmét előre is felhívjuk. Hogy minő rendkívüli fontos szerepet játszik ma már a Röngten sugár, mutatja az, hogy Lévay Istvánhoz, ki Röntgen-s uga- rakkal orvosoKnak betegek-ől fényképeket vesz fel, mert mintegy 2000 korona költséggel Röntgen- állomást rendezett be magának, messze vidékről hoz zák az embereket lefényképezni egyes bajok megállap ta- sara. így p. o. egy tanár fia eltörte lábát, az orvosok bekötözték, de ez a kérdés merült fel, helyes-e az összeillesztés. A sugarak nyomban megmutatták, hol a baj. Vagy egy önkéntesnek sehogy sem tetszett a mondur, egyre panaszkodott, hogy gyerekkorából golyó van a fejében, Persze, nem hitték §1, a sugarak
