Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-11 / 6. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1900. február 11. 6. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház-trr 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részéi illeti. Levelek csak bérmenlesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kilől jön. ! Kéziratok nem adatnak vissza. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. I Negyedévre 1 frt Félévre . . . 2 » | Egyes szám 10 kr Hirdetések. előfizetések, valamint a lap anyagi részét illeLők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Nyilttér soronkint 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYE1 GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Polgári leányiskola. (ly.) Ungvár városa régi közmivelődési központ, melynek egész sor különféle iskolája van, mely iskolákba még a távolabbi megyékből, de különösen Bereg, Ugocsa, Máramarosból is ide tódul az ifjúság. Iskolai és műveltségi szempontból Ungvár kiváló város és mégis ha behatóbban vizsgáljuk iskoláink ügyét, azt találjuk, hogy a leánynevelés érdekében történt legkevesebb városunkban. Hiányzik ugyanis nálunk egy állami polgári leányiskola, hová az intelligens polgári osztály, a nehéz megélhetéssel küzdő hivatalnoki, iparos és kereskedői osztály leány-gyermekeit küldhetné. Olcsó és jó iskola kell nekünk. A megélhetés nehéz napjainkban, a müvelts égi igények pedig elég nagyok. Nálunk a leánynevelés több gonddal jár mint a fiuké és talán még többe is kerül, holott legalább is oly könnyűnek kellene lenni, mint amannak. Mert manapság igen sok- leány lép kenyérkereseti pályára, s igy szüksége van, hogy hasznosan töltse el ama időt, mely a polgáriskolai osztályokra esik. Hogy mily érezhető szükséges az állami polgári leányiskola, kitűnik abból is, hogy leányaink jórésze éppen a magas tandíj folytán csak a kath. elemi osztályt végzik, mert kisebb a tandíj és ha ezt kijárták, be van fejezve az összes tanulmányok. Ungvár városában igen sok az idegenből jött növendék, egy állami polgári leányiskola még többet vonzana körünkbe, hol a kor követelte általános műveltséget elsajátíthatnák. — Bizony kevés megyei központ van széles Magyarországon polgári leányiskola nélkül. Ha már rég érzett szükség az ily iskola nálunk, még érézhetőbb lesz ezután a város fejlődése mellett. A kormány, ki annyit áldoz városunk iskola-ügyének, bizonyára megfogja hallgatni a város közönségének abbeli óhaját is, ha kérelemmel fordulunk hozzá. Az idei pénzügyi bizottságban Komjáthy képviselőnk meg is interpellálta a minisztert az ungvári leányiskola ügyében és a miniszter figyelmét íelhivta ezen, Ungvár város égető szükségü kérdésére. Polgártársaink összetartásától és buzgalmától függ csak, hogy a magas kormány előtt a helyzetet őszintén feltárja és a polgári iskola felállítását biztosítsa. Ha nem is az idén, jövőre vagy két év múlva csak megkaphatjuk, de mindenesetre megkell a munkát egyszer kezdenünk. Sokkal nehezebb kérdéseket is sikerült már az ügy iránti érdeklődés felkeltése és állandóan felszínen tartása mellett megoldani; azért sorakozzunk bátran e jelszó alá: állami polgári leányiskolát Ungvárnak. Megyénk vezetői bizonyára közre fognak működni azon, hogy sok szülő anyagi és f elelősségi gondoktól kiméltessék meg. Egyébként a polgári leányiskola kérdése már évek óta kísért, ily irányú mozgalom már évek előtt keletkezett, s mint tudjuk az evang. reform, hitközség, a rég érzett hiány pótlása czéijából szinte megpendítette már egy ily iskola felállításának eszméjét. Dicséretére válik e kis egyházközség buzgalma, de anyagi erejét felülmúlná a terv kivitele. Évek előtt városunkban egy jónevü magán polgári leányiskola működött már, mely rég megszűnt, igy határozott visszaesésben vagyunk a leányiskolák terén, mert akkor két ily iskolánk volt s jelenleg csak egy áll rendelkezésünkre. A jobbmódu családok magántanitásokkal, vagy idegen intézetek felkeresésével segítenek magukon, de a többség nem teheti azt, s épp azért oda kell hatnunk, hogy a kormány jöjjön segítségünkre, s jönni is íog, ha kérjük, mert megérett már az ügy arra, hogy egyszer komolyan foglalkozzunk vele és holmi kicsinyeskedő vagy közönyös elmékkel szemben a hathatós kezdeményezés terére lépjünk. Az unginegyei közművelődési egyesület is alig érvényesithetnó áldásosabban tevékenységét, mintha ezen eszmét is felvenné programmjába és kezdeményezői eg vetné befolyását latba ! A beregszászi vasúti összeköttetés. Az ungvár-beregszászi kényelmetlen vasúti összeköttetés megváltoztatása ügyében már több Ízben történt megkeresés a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, mindez ideig azonban vármegyénk közönségének ezen kérelme orvoslásra nem talált. Most a hajnali gyorsvonat-összeköttetés jelnyerhe- tése czéijából Mocsáry Géza t. ügyész indítványt nyújtott be Ungvár város képviselő-testületéhez, mely szerint a közigazgatási bizottsághoz a következő megkeresés volna felküldendő : Tekintetes közigazgatási bizottság! Ung vármegyét az 1875. évben azon váratlan lesújtó csapás érle, hogy elvesztette törvényszékét 1 Törvénykezés tekintetében a sokkal kisebb és kereskedelmileg, valamint társadalmilag Ungvár székvárosunkkal párhuzamba nem állítható Beregszászba helyeztetett. Egy negyed százada annak, hogy eme méltánytalan elbánás kiszámithatlan hátrányait hazafias béketüréssel tűrjük, s habár megyénk hivatalos közegei s hatóságai s a társadalom állandóan azon fáradoztak, hogy ezen nyílt sajgó sebünket képező kérdés a napirenden maradjon, de fájdalom, számos felirataink, megmegujuló küldöttségeink s az országos napi sajtó jóakaró támogatása, a kérdést kedvező megoldás felé juttatni nem csak hogy képesek nem voltak, de még azzal azt sem voltunk képesek kieszközölni, hogy az igazságot kereső telek az alig 60 kilométer távolságú beregszászi törvényszéki székhelyünkkel olyan vasúti összeköttetést kapjanak, melylyel egy nap alatt ügyüket végezve, oda és vissza utazhassanak. Mi a távolabb fekvő Nyíregyháza, Debreczen és S.-A.-Ujhely törvényszéki székhelyekkel oly vasúti menetrenddel vagyunk összekötve, hogy egy nap alatt törvénykezési dolgaink ellátásával oda s vissza mehetünk Pedig az, hogy ungvármegyei jogkereső telek beregszászi utjokban ne vesztegeljenek több napig, nem csak a magán felek érdeke kívánja, de kívánja az állam pénzügyi érdeke is; ugyanis beigazolt dolog az, hogy a bűnügyek 50o/0-át a beregszászi törvényszéknél Ung megye területe szolgáltatja ; rendkívül nagy tontosságu kérdés tehát a bűnügyi átalányra az, hogy az ungmegyei vádlottak, szakértők és tanuk minél kevesebb napot töknek el a per érdekében s ha — minden nagyítás nélkül állíthatjuk, — a vasúti összeköttetés úgy létesit- tetik, hogy a lelek per-érdekben Beregszászt egy nap alatt megjárhatják, a bűnügyi átalány a kívánt összeköttetés Az Ínségesek. — Az „Ung“ eredeti tárczája. — Irta: V1DONYI JÓZSEF. Szó, a mi szó, Magyarországon nem igen turkálnak a jóban a néptanítók, ámbár azt sem lehet egészen eltagadni, — valamennyire mégis van már segitve sorsukon. Meg is érdemlik, mert a tanítók a nemzet igazi napszámosai; ők gyúrnak az agyagból hasznavehető edényeket. Ha az Isten oltalmazó keze megvédelmezte a búzát, a gazda gyönyörködve szemléli a learatott fedél alá hordott buza-kereszteket, a tanító is eltelik édes reménységgel, lesz kenyere — talán még a piaczra is vethet valamit —, de mikor lábán őrli meg a mostoha időjárás a búzát, mit csináljon ak or a szegény tanító, mikor neki is kell kenyér, — ruha a gyermekeknek, lábbeli a jó asszonynak, a kinek az élet terheiből mindig a nagyobb fél szakad a nyakába. Ha ilyenkor közbe nem lép a gondolkodás, a reménység és Istenbe vetett hit, akkor bizony igen kés trves lesz a tél, szomorú a tavasz. A tél keservén, a tavasz szomorúságán pedig enyhíteni kell valahogy. Ilyenkor összeül a járási kör, hogy komolyan megbeszéljék, mit kezdjenek, mihez fogjanak? Vitatkoznak, tervezgetnek — nemesen, katonákhoz illő módon és nagy türelemmel, nem riadnak vissza semmi nehézségtől, mert jól tudják, hogy egy ember mindig csak egy ember, de ha már tizen állnak össze, szerény tellépésük nyomatékosabb; hátha még egy járási kör összeáll, — az eredmény nem lehet lesújtó eredménytelenség. Különben egy testületnek, a kinek hangya-szorgalma 34 mi lió koronát hordott össze, nemcsak joga van a szóláshoz, de kérhet is valamit. Rossz esztendő volt; a tanítók ott a hegyek között megdöbbenve a hosszú téltől, összeültek tanácskozni, hogyan enyhítsék nyomorúságukat. Megállapodtak, hogy egy kérvényt lógnak szerkeszteni és egy három tagból álló küldöttség felviszi azt a magas kormányhoz, a hol szóval is lefestik a nyomorúságot; — Wlassics, Berze- viczy nem olyan emberek, hogy a szép szót meg ne hallgatnák. ínség czimén segedelmet fognak kérni a magas kormánytól. A czim elég fontos, hátha még a deputatio is festeni log. Lötyögni fog rajtuk a régi szalon fekete kabát, vagy talán attila. Kész a kérvény; olyan az, mint egy hatalmas, massiv kőépület, szilárdan áll; megbolygatni azt ama mindennapi frázis által, hogy a pénzügyi viszonyok mai állása azt meg nem engedik, — elütni, vagy megbolygatni nem lehet; az eredmény biztos. Megválasztják a hármas bizottságot is, a kik szószólói lesznek a komoly ügynek. Megkapja a bizottság a kihallgatási terminust, készülnek mind a hárman Budapestre. Schneider Józsi az egyik, Borsa Jancsi a második, Erdős Misi a harmadik, — szintén teszül mellükön a mellény, hogy ők most felmennek Budapestre ministert és államtitkárt látni. Milyen szép is az egyhangú bizalom, — no azt a bizalmat nem szabad a bukás szélére vinni. így gondolkodtak, igy szőtték a budai ut tervét; vagy-vagy, — eredmény nélkül haza sem jövünk. A választásnál azonban történt egy nagy hiba, mert az Ínséges tanítók — nem tudom: akarva, vagy nem akarva — elfelejtették magát az ínséget jelezni a deputatioban. Nem tudom, tetszik-e ismerni Schneider Józsit, Borsa Jancsii, Erdős Misit, — mind a három igen derék ember, nem igen látszik meg rajtuk az Ínség. Schneider Józsi 182 kiló, Borsa Jancsi 8 kilóval kevesebb, csak Erdős..,vékony egy kicsit, hanem az ő súlya is 112 kiló. Hiszen, ha ez a három ember egy szekeren akar utazni, annak ugyan szekérnek kell lenni, de még úgy is nem tudom, hogy a harmadiknak nem fog-e a kocsiból kilógni a két vékony lába. Itt az ínség a feje tetejére lett állítva, de hát hiába, a mi megtörtént, megtörtént, — a választást — miután alkotmányos módon történt — megsemmisíteni nem lehet. Baj volt az is, hogy mikor a három deputatios megpróbálta a fekete ruháját, •— szűk volt a nadrág, a mellény, a rokk; hogy kell majd azon segíteni ? A Schneider Józsi azon is segített, — azt mondta: három napig fogunk bőjtölni az elindulás előtt, majd meglátszik az rajtunk. Budapesten pedig majd csak akkor csapunk egy kis ínséges mulatságot, ha átestünk a vizitelésen, birtokában leszünk a biztos segedelemnek. Akkor már csakugyan lehet áldomást inni. Nem tudom, bőjtöltek-e három napig, vagy eresztettek valamicskét a ruhákon, — csak azt tudom, hogy mikor Schneider Józsi elindult, vitt magával egy hat kilogrammos sonkát, meg vagy hat fiaskó bort; ő bizony nincsen hozzászokva a böjthöz, mert ha böjt is van, rendesen eltogyaszt egy tál kocsonyát, kocsonyára pedig vizet inni — a mint tudjuk —. kész veszedelem, a kocsonya sehogy sem állja a vizet, annak bor kell. Meg is akad az ő pinczéjében mindig, hát hogyha majd most őszszel beüt a szüretje, legkevesebb 20 hordó mustot fog a pinczéjébe beguritani, még pedig nem is borocskát, hanem bort, java rizlingit. Már ilyen ínséges tanító magam is szeretnék lenni. Húsz hordó borból jut is, marad is, nem kell annak vizahólyag. Húsz hordó bor testvérek közt is megér ebben az Ínséges világban 4000 koronát. Mert nem tudom, tetszik-e tudni, de Józsinak egy hordója sincsen kétszázharmincz—kétszáznegyven literen alól. A ficsúr- hordókat ki nem állhatja, mert a kis hordókban nem tud elég jól dolgozni a lopó. Van egy másik specialis természete is, és ez nem is rossz, a ki szereti a bort, mert a vendégeit pinczéjében vizes poharakból itatja; egyre azt hajtogatja; siessünk no, gyerekek, mert még ránk szakad az éjszaka; hanem azért mindig televan a Lapunk mai száma 6 oldalra terjed.
