Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-13 / 19. szám

* Országos vásár. Ungvári az áldozó-csü- törtöki vasár május hó 21-én lesz megtartva, Kapóson pedig 28-án.

* Juhvásár. A juhvásár Szerednyén május hó 22-én és Ungvárt május 28—29—30-án lesz megtartva.

* Permetező- és kénporfuvó-verseny.

A zemplénvármegyei gazdasági egyesület e hó 24-en, d. u. 2 órakor, Dókus Gyula szőllőtelepén permetező- és kénporfuvó-versenyt rendez, melynek tervezete a következő: A versenynek czélja bemutatni működésben és megismertetni a permetező-gépeket és kénporfuvó- készülékeket. A versenyen részt vehet minden bel-, vagy külföldi gyáros és iparos, valamint annak képviselője, ki szándékát a zemplénvármegyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál május hó 20-ig szabályszerüleg bejelenti, a gépek és eszközök beszerzési forrásának és árának megjelölésével. A versenyen bemutathatok a permetezők különböző nemei és a lisztharmat elle.ii védekezési kénporfuvó-készülékek is. A gépek bemutatóinak a permetezésre és kénporfuvásra szükséges anyagokat az egyesület adja, a permetezést és kénpor- fuvást azonban mindenki saját embereivel is eszközölheti. A permetező-versenynyel egyidejűleg az okszerű permetezés gyakorlati keresztülvitele, valamint a permetező-folyadék elkészítése és a lisztharmat elleni védekezési eljárás is ismertetve lesz az érdeklődőkkel. — Ajánljuk a versenyen való részvételt szőllősgazdá- ink figyelmébe.

Foulard-selyem-ruha s m

40 krtól feljebb — 14 méter! postabér- és vámmentesen szállítva! Minták postafordultával küldetnek; nemkülönben fekete, feher és színes „Henneberg-selyem“ 45 Krtól 14 frt 65 krig méterenkint.

Henneberg G., selyemgyáros (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. 2 Az élet és a vagyon. Egyik a másikat kiegészíti, mert az életben rászorulunk a vagyonra, vagyon nélkül pedig nem ér az élet sokat, amit az is bizonyít, hogy mindenki vagyonszerzésre törekszik. Csakhogy kévés azoknak a szama, a kik erre képesek a mindennapi keserves munka mellett. Ennek oka az, hogy a legtöbben figyelmen kívül hagyják a sors által nyújtott szerencsés véletlenek eredmenyet. Mert ezzel foglalkozik, az nagyon jól tudja, hogy minő sokan vannak, akik jólétükét csak annak köszönheti, hogy nem mulasztották el kiaknázni azt a páratlan alkalmat, melyet az osztalysorsjátek nyújt az abban résztvevőknek. Maga e sorsjáték az életet és pedig a vagyonos életet jelenti a nyerőre nézve, akiknek eddig se szeri, se száma. Különösen a Török A. és Tsa bankház (Budapest, Váczi-körut 4.) jutott abba a szerencsés helyzetbe, hogy vevőinek rövid idő alatt töbd mint három millió koronát fizetett ki; ennélfogva a sorsjegyvasárló közönség figyelmébe ajánljuk Török A. es Tsa bankhazát, mely megbizhatosaga, pontossága és szerencséje folytan amúgy is kiérdemelte a közbizalmat.

Hivatalos közleményeit.

12,000/eln. M» kir. földmivelésügyi miniszter.

VJl'ó. sz.

Valamennyi törvényhatóságnak.

A vízi munkaiatoknál, az ut- és vasut-épitésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról szóló 1899. évi XL1. t.-czikk a lörv. 39. §-a értelmében 1900. jan. 1-én életbe lépvén, a törv. végrehajtása tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral, az eljárási szabályok megállapítása tárgyában pedig a m. kir. belügyi es igazságügyi miniszter urakkal egyeterlően rendelem, hogy ezen törv. végrehajtásánál is az 1898: 11. t.-cz. végrehajtása tárgyában a m. kir. belügyi és igazságügyi miniszter urakkal egyetertöen 1898. tebruár 15 en 2000/eln.. sz. a. kiadott rendeleteinben foglalt szabályok megtelelően alkalmaztassanak a következő eltérésekkel: a) A vasútépítésnél végzendő lö.d-, vagy azzal kapcsolatos munkáknál felmerült s harmadlokulag elbírálandó ügyek, a melyekben a töldnnvelésügyi miniszterrel egyetértőig a kereskedelemügyi miniszter határoz, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz terjesztendők lel. (2000/eln.—98. sz. rendelet 1. §. e) pont. 1899. XL1. t.-czikk 36. §.) b) Az idézett rendeletemnek a gazdasági munka-szerződésekről szóló 111. iejezetében (19 —34. §.j foglalt intézkedések az 1899: XL1 t.-cz. végrehajtása körül nem alkalmazhatók, mert ezen törv. 3—12. §-ai a hatálya alá tartozó munka-szerződések megkötésere nézve azoktól eltérő, részletes utasításokat tartalmaznak, c) Az idézett rendeletemnek a kivezetés körüli eljárásról szóló 159—161. §-ai csakis az 1899. évi XL1. t.-cz. 2. §-ában megjelölt jogviszonyokból kifolyóan nyerhetnek. alkalmazást. Az 1899 : XL1. t.-cz. alapján keletkezett jogviszonyokra vonatkozó összes bejegyzések es nyilvántartások ugyanazon kezelési könyvekbe vezetendők be, a melyek az 1698. évi 11. t. ez. es többször idézett rendelelem alapján vezettetnek. Az elsőfokú közig, ha tóság tartozik a hozzá egy példányban bemutatott munkaszerződést (1899: Xll. t.-cz. 10. §.) beiktatni és irattárában megőrizni.

Budapest, 1900. decz. 21. Darányi, s. k.

Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvárt, 1900. évi február hó 26-ik napján tartott rendes közgyűlés jegyzőköny vének kivonata.

5.15,306 J A nagyméltóságu földmivelésügyi in. kii. miniszter urnák m, é. decz. 21-én 1200/eln. sz. a. kelt körrendeleté a vizi munkálatoknál ut- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról szóló 1899; XL1. t.-cz. végrehajtása, illetve az eljárási szabályok megállapilása tárgyában.

A törvényhatósági bizottság ezen körrendeletét tudomásul veszi, alkalmazkodás végett a járási főszolga- birákkal és Ungvár város polgármesterével hiteles másolatban közölni és közhirrétékl végett az >Ung» czimü vm. hivatalos közlönyben is kiadni határozza.

Jegyzetté és kiadta: Lőrinczy Jenő, főjegyző.

7801/V. szám. Magyar kir. belügyminiszter.

Körrendelet

valamennyi törvényhatóságnak.

Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. 37. §-a alapján az italmérésnél és italeláru- sitásnál követendő egészségügyi rendszabályok, az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőrj és orvosrendőri felügyelet gyakorlása tekintetében 1899. évi deczember hó 2-án 78,543. sz. a. kiadott rendele- tem 17. §-ának első bekezdése értelmében különös figyelem fordítandó arra, hogy korcsmaszerü ilalmérés szatócs-üzlettel, vagy más kereskedéssel ajtó által se legyen összekötve.

Minthogy azonban a hozzám érkezett felterjesztések szerint az említett rendelkezés a vidéken legtöbb helyen végrehajthatatlannak mutatkozik, ennélfogva a szóban levő rendelkezés joghatályát csupán Budapest székesfőváros, illetve székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének területére tartom fenn, az erszág lobbi részére nézve azonban annak hatályát megszüntetem.

Elrendelem azonban, hogy ott, ahol italmérési helyiség szatócs-üzlettel, vagy más kereskedéssel ajtó által van összekötve, ezen összekötő ajtó vasárnapi munka- szünet alatt zárva tartassák. Végül megjegyzem, hogy ezen intézkedésem állal nem érintetik fentebb emlitett 78,544/99. számú rendeletem 14. §-a második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy az italmérési üzletnek külön kijárata legyen az utczára. Miről a törvényhatóságot további megfelelő intézkedés végett értesítem.

Budapest, 1900. április hó 14-én.

A miniszter helyett:

J a k a b í f y s. k.,

államtitkár.

4249. szám. Ungvármegye alispánjától.

ki. 1900.

A négy járás tek. íőszolgabiráinak, Ungvár város tele. polgármesterének s az „Ung“ czimü lap tek. kiadóhivatalának.

Közlés végett kiadatik.

Ungvárt, 1900. április hó 20-án.

Kende Péter,

alispán.

10,002/1900.

Pályázat erdősítési jutalmakra.

Az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s közgazdasági érdekből erdészetiieg művelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegy- omlasok, hó-, vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t.-cz. 165. §-ában megjelölt erdősítés közgazda- sági szempontból szükséges, a folyó évre hat nagy jutalmat és tizenkét elismerő jutalmat tűzök ki és pedig: két elsőrendű nagy jutalmat egyenkint 1000 koronára, két másodrendű nagy jutalmat egyenkint 800 koronára, két harmadrendű nagy jutalmat egyenkint 600 koronára, három elsőrendű elismerő jutalmat egyenkint 500 koronára, három másodrendű elismerő jutalmat egyenkint 400 koronára, három harmadrendű elismerő jutalmat egyenkint 300 koronára, három negyedrendű elismerő jutalmat egyenkint 200 koronára. Versenyre bocsáthatók mindazok az erdősítések, a melyek a folyó évben nem állami kölíségen foganatosítva lettek, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt)

k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig ha egy, vagy két tagban legalább 10 (fiz) k. holdra terjednek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testületek, polgári, egyházi, vagy úrbéres községek s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesiltetett, — feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok az újból létesített és jutalmazott erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdősített területet a beerdösités biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy az első münkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták, a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkaiatokat is évenkint foganatosítottak s a létrejövő erdőnek az erdőtörvény 2., illetőleg 4. §-a szerint való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1905. évbm fognak odaitéltetni sajutalomdij kétharmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egyharmadresze pedig az erdőstitést teljesítő erdőtisztel fogja illetni. A jutalmakat az országos íőerdő- mester, vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított öt tagú bizottság ítéli oda az erdősítés sikerének beigazolása után, a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A bíráló-bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közig, erdészeti bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyre bocsátott erdősítések felett adott javaslatai és a biráló-bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi szemlék. Akik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, azok a folyó év tavaszán történő erdősítést legkésőbb folyó év julius hó végéig, a folyó év őszén történő erdősítést pedig legkésőbb folyó évi deczember hó

25-ig az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (k, holdakban), az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után.

Budapest, 1900. évi február hó.

Földmivelésügyi m. kir. miniszter.

Felelős szerkesztő: LŐRINCZY JENŐ.

2002. , .

1900. ku ,

Árverési hirdetmény.

Ungvár r. tan. város tanácsa közhírré teszi, hogy a városi kövezetvámszedési jog folyó évi julius hó 1-től egy évre, 22,200 korona kikiáltási ár mellett nyilvános árverésen, folyó évi május hó 22-ik napján, d. e. 9 órakor a városi főjegyzői iroda helyiségében bérbe fog adatni. .

A résztvevők tartoznak a kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénzül letenni.

Részletes feltételek a városi főjegyzői iroda helyiségében megtekinlhetők.

Ungvárt, 1900. május hó 11-én.

Dr. Lüley Sándor,

polgármester.

Árlejtési hirdetmény.

Ungvár város tanácsa közhírré leszi, hogy a városháza hivatalos helyiségének levéltárában szükségessé vált iromány-polez előállításának vállalatára f. évi május hó 14-én, d. e. 9 órakor, a városii főjegyző iroda helyiségében 200 korona kikiáltási árban árlejtés log tartatni.' :

A feltételek a városi főjegyzői irodában megtekinthetők.

Ungvár, 1900. máj. 11.

Dr. Lüley Sándor,

polgármester.

2376.- tkvi szám.

Hirdetmény.

Jenke községre nézve az 1892: XXIX. t.-cz. értelmében a tényleges birtokosuk tulajdonjogának a tj k vek be való bejegyzése és a lelekjkvi bejegyzések helyesbítése iránti eljárás befejeztetvén, ez azzal a felhívással tétetik közzé:

1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cz. 15. és 17. §-ai alapján— ideértve e §-oknak az 1889; XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. § aiban és az 1891 : XVI. t.-cz. 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítését is —, valamint az 1889: XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-cz. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1900. évi november 20-ik napjáig bezárólag a tkvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után indított törlési kereset annak á harmadik személynek, ki időközben nyilvánkönyvi jogót szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cz. 16. ás 18. § ának eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 18^9: XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásaikat hat hónap alatt, vagyis 1900. évi november hó 20-ik napjáig bezárólag a tkvi hatósághoz nyújtsak be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog;

3. hogy mindazok, kik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül az eljárás és az ennek'folytán történt bejegyzések által előbb nyert nyitván- könyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik — ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják —, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a tkvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1900. évi november hó 20-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után az emlitett bejegyzéseket csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a telek, akik a kiküldöttnek eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a tlkvi hatóságnál átvehetik.

Kir. jbiróság, mint tkvi hatósá Ungvárt, 1900. évi május hó 2-án.

I s é p y,

kir, aljbiró,