Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

való tekintettel tüzrendészeti szempontból indokoltnak és szükségesnek nem mutatkozik. De a felterjesztett adatok nemcsak e tény mel­lett szolgáltatnak bizonyítékot, hanem azokból s neve­zetesen a kémények seprése után befolyó dijakra vo­natkozó adatokból megállapítható, hogy Ungvár város területén tüzrendészeti szempontból epen egy munka­kerület alakítása, illetve jelenlegi egységes munkake­rület tervbe vett felosztásának mellőzése mutatkozik szükségesnek. Az iratok mellett fekvő kimutatások sze­rint ugyanis az Ungvár város területén levő kémények után befolyható összes jövedelem mintegy 2100 frtra rúg, melyből a város jelenlegi kéményseprőjére körül­belül .1350 frt, mig az alakítani szándékolt uj terület kéményseprőjére kb 750 frt jövedelem esnék. E jöve­delem, tekintve, hogy abból a kéménysepréssel járó te­temes kiadások is fedezendők, egyik kéményseprő meg­élhetését sem biztosítaná s igy a munkakerület tervbe vett kettéosztása egyfelől a kéményseprők között a ké­ményseprési ügyre nézve káros versenygest idézne elő, másfelől pedig azokat megélhetésük érdekeben más kereselforrások igénybe vételere kényszerítené. Az Ungvár városi kemények jelenlegi száma mel­lett a város területének két munkakerületre leendő felosztásáról csak akkor lehelne szó, ha a kéménysep­résért fizetendő dijak, a kéményseprők megélhetésének biztosítása érdekében, tetemesen íölemeltetnének; e nélkül vagy a keményseprésért fizetendő dijaknak csak mérsékeltebb fölemelése esetén a jelzett hátrányokra való tekintettel a munkakerülét felosztását tüzrendé­szeti szempontból, hozzáintézett átirata szerint a m. kir. belügyminisztérium vezetesevel megbízott minisz- terelhök sem tartja megengedhetőnek. A szabály 2. §-ának módosításával tehát Ungvár város területe egy kéményseprői munkakerületnek meghagyandó s ehez kepest a 3. és 4. §. is megfele­lően módosítandó. Kifogásolni kell a miniszternek továbbá a szabály- rendelet 6. §-át, mert ebben a kéményseprésért jaró dijak méltánytalanul és tulalaesonyan vannak meg­állapítva. Felhívja tehát a varos közönségét, hogy a ké­ménysepréssel jaró munka és felelősségre való tekintettel a mászható földszinti kemények egyszeri tisztítási diját 8 krban, az egyemeleteseket 12 krban, a földszinti hen­ger-, orosz- vagy czilinder-kémenyek egyszeri tisztítási dijat 8 krban, az egyemeleteseket 10 krban, s a többi emeletesekét 15 krban, földszintes ház hengerkemények kiegetesi diját 40 krban,' az emeletes házét 60 krban a földszintes maszható kémények kiégetesi diját 50 krban, az emeleteshazét 80 krban állapítsa meg s ezen felül a 6. §-ba vegye fel még pótlólag a következő díjtételeket: 1. Nagy takaréktiizhely egyszeri sepréséért 20 krajezar. 2. Kis takaréktüzhely egyszeri sepréséért 15 krajezár. 3. Gyári kémények tisztogatási dija 20 méter ma­gasságig 3 frt, 20 meter magasságon felül 4 frt. 4. Nehezen hozzáférhető csőhálózatok (fürdőkben, meleghazakban stb.) tisztítási dija 1 frt, 5. Egy kémény kikenése 1 frt. E díjtételekre való tekintettel a szabályrendelet 6. §-ának utolsóelőtti bekezdése, mint fölösleges törlendő. A 12. §. második bekezdése, mely méltánytalan terhet ró a kéményseprőre, t. i. hogy tűzesetnél stb. díjtalanul tartozik segédkezni, miután a kéményseprő díjtalan közreműködését legfeljebb csak a hatóság igé­nyelheti, vagy törlendő, vagy pedig a szabályrendelet ezen szakaszában előirt teendőken méltányos díjazás állapítandó meg a keményseprő reszere. Végül a szabályrendelet 16. §-a a következőleg szövegezendő. Az a kéményseprő, vagy bárki más, a ki e szabályrendelet határozatai ellen vét, amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem az 1879. évi XL t. ez. 141. §-ába ütközik, az iparhatóság által e sza­bályrendelet alapján 20 frtig terjedhető és ipariskolai len leveleit közli, a melyek a kapiluláczióra uj világot vetnek. Debreczenből Paskievics herczeg augusztus 8-án Rüdiger grófot két lovas-divizió és lovas-lüzérszakaszok élén kiküldte, hogy Görgeit üldözze, a ki hadseregét Nagyvárad közelében központosította. Grigorov ezredes Rüdiger mellett volt. Egy erdőben, Mező-Körös talu kö­zelében az oroszok néhány magyar tisztet veitek észre, a kiket egy lovas-század kisért. Ezek a lisztek voltak az első padamentairek, a kiket Görgei az orosz tőhadi- száílásra küldött. A parlamcntairek között voltak : Pöl- tenberg tábornok, Beniczky ezredes és Bethlen Gábor alezredes. A parlamentaírek némi zavarral léptek Rüdi­ger élé és Görgeinek egy levelét adták át neki, a mely következőképpen hangzott: »Tábornok ! Hazám szomorú sorsa bizonyára ös- meretes Ön előtt. Nem akarom Ö.it a szorosan össze- íüggő körülmények és események leírásával farasztani, amelyek jogainkért és szabadságunkért, majd puszta létünkért kétsegbeesett küzdelembe sodortak bennünket. A nemzet jobb és mondhatom nagyobb része nem ro­hant könnyelműen és fejetlenül a harezba. Számos ne­mes és bátor férfiú segítségével, a luk származásukra nézve nem tartoztak nemzetünkhöz, de különböző szem­pontokból szorosan hozzánk fűződtek, részünkről be­csületesen, bátrán és dicsőségteljesen küzdöttük végig a háborút. Ekkor az európai politika megengedte, hogy az orosz császár Ausztriával szövetkezzék, hogy bennünket leverjenek és meghiúsítsák a magyar népnek a törvényes jogok elérhetését. Az események tovább fejlődtek és ezt a czélukat elérték. A jó és igaz hazafiak közül számosán előre látták ezt a kimenetelt és előre megjósolták. Kor­szakunk története fogja majd egyszer kideríteni, hogy czélokra fordítandó pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig megfelelő elzárással büntetendő. Az ezen szakaszban foglalt általános büntető szanktióra való te­kintettel pedig a 8. §. harmadik bekezdése, mint fö­lösleges törlendő. Ungvár város 1899. évi költségeié Irányzata. Ungvár város 1899. évi költségelőirányzatának tár­gyalását m. hó 26-án kezdette meg a képviselő-testület, amikor a megjelenni hivatott tagok oly csekély érdek­lődést mulattak, hogy a tárgyalás megkezdése csak 10 órakor vehette kezdetet a kitűzött 9 óra helyett. Elismerjük azt, hogy minden csekélyebb ügy tár­gyalásánál nem kívánható a képviselő-testületi tagok többségének jelenléte, mert az üléseken való részvétel napidijakkal nem jár, - de a tagoknak oly csekély számban való megjelenése, minő a múlt hétfőn volt, valóban megdöbbenti az embert. Reméljük, hogy az ez évi képviselő-testületi tag­választásoknál sikerül oly egyéneket a képviselő-testü­letbe beválasztani, akik majd jobban fogják látogatni a gyűléseket. *• A közgyűlést Lüley Sándor dr. polgármester nyi­totta meg, aki maga is rámutatott a képviselő-testületi tagok érdeklődés hiányára. A napirend előtt Gaar Iván zólalt fel abból az alkalomból, hogy egy röpirat lorgotl a napokban közkézen, mely nem kevesebbet mondott, minthogy „Félmilliós sikkasz­tás“ történt Ungvári. Felszólaló, aki a röpiralot olvasta, a legnagyobb megbotránkozással tapasztalta, hogy e röpirat kiadásá­val a legnagyobb visszaélés köveltetett el a sajtó-sza­badsággal, amennyiben a röpirat szerzője úgy a tanácsot, mint a képviselő-testület minden tagját sikkasztással, illetve a sikkasztás eltűrésével vádolja. Indítványozza egyúttal, hogy a tanács bizassék meg a röpirat szerzője ellen a sajtópört megindítani, nemcsak a maga, de a képviselő-testület nevében is. (Helyeslés). Mocsáry Géza t. ügyész köszönettel veszi, hogy a »Félmilliós sikkasztás» czimü röpirat megjelenését a képviselő-testületi tagok közül említették lel, s hogy innét történt a megtorlás iránti indítvány. Amennyiben azonban a röpiratot még nem olvasta, igy a megtorló lépésekre nézve indítványt nem tehet, ez ügyben a határozat hozatalát a legközelebbi közgyűlésre kéri ha­lasztani, amikorra már konkrét javas'atot tehet. A közgyűlés úgy is határozott. E/.ulán megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Legelsődben is telolvastalotl Gaar Iván észrevételezése, mely lapunk múlt évi 50. számában egész terjedelmé­ben közölletelt. Az észrevételekre Saáger Bertalan számvevő adta meg a feleletet a következőkben : Igaz, hogy a város házi pénztárának az 1897. évi zárszámadás szerint van 20,011 írt 08 krnyi függő adóssága. Hogy ez a költségvetésbe fel nem vétetett, magyarázatát leli abban, hogy ugyancsak a város házi pénztárának van 64,492 Irt 68 krnyi követelése, ami bő íedezelet nyújt. Az 5°/o-os állami iskolai, és a 3nl0-os állami betegápolási pótadót azért nem vették a költségve­tésbe, mert annak egy meghatározott számban való előirányzata a várost a teljes előirányzat befizetésére kötelezi, holott a költségvetésből való kihagyás i esetén a csak tényleg belolyó összegeket kell illetékes helyére beszállítani. A városi épületek után tényleg kifizettetett 1226 Irt 40 krnyi kéményseprési dij, ennek a költségve­mi késztette az időleges magyar kormányt arra, hogy ezeket az óvásokat és tanácsokat ne vegye figyelembe. Ez az időleges kormány nem létezik többé. A fenyegető veszély közeledése teljesen leleplezte gyöngeségét. Bár mindig a telt embere voltam, mégis beláttam, hogy minden további vérontás Magyarországra nézve vesze­delmet rejt magában. Mar az oroszok betörésekor ez volt a nézetem. Azt tanácsoltam az időleges kormány­nak, hogy mondjon le hatalmáról, mert további állás­ban maradása a haza sorsát napról-napra súlyosabbá és vigasztalhatatlanabbá teszi. Az időleges kormány végre belátta ezt, lemondott és a hatalmát reám ruházta. Ezt a körülményt (elhasználva és a legtisztább megfontolá­soktól vezetve elhatároztam, hogy a további vérontást megakadályozzam és hogy békés polgártársaimat, a ki­kel nem tudtam többé megvédeni, megszabadítsam a háború borzalmaitól: telléíleuüi leteszem a fegyvert. Ez által a magyar hadsereg öss&Cs parancsnokságainak pél­dát akarok mutatni; talán belátják, mint a hogy én be 'állam, hogy ez az elhatározás a legüdvösebb Magyar- országra nézve és követik példámat. Ezért ő lelsége a czár sokszor dicsőíteti nagylelkűségére bízom magam, ab­ban az erős reményben, hogy vitéz bajtársaimat, a kik mint volt osztrák tisztek csak a körülmények hatalma miatt vettek részt a szerencsétlen hadjáratban, nem fog­ják becstelen és meg nem érdemien sorsra juttatni. Re­mélem, hogy a czár a mélyen lesújtott, védtelen és minden jogtól megtosztott magyar törzseket, amelyek igazi szeretetébe és irgalmasságába bíznak egyedül, nem lógja ellenségeik vak haragjának leialdozni. Azt hiszem, hogy elégséges, ha én magam esem e harag áldozatául. Ezt a levelet Tábornok önnek küldöm, a kinek csele­kedetei bizalmamat kivívták. Ha megakarja szüntetni a tésbe pótlólag való beállítását azonban feleslegessé tette azt, hogy a katonai alapokból a városnak nem várt fö­löslege volt. Az észrevételekből a régi gimnáziumi épület és a volt p. ü.-őri laktanya vételárának törlesztésére vonat­kozó pontok a költségvetésbe pótlólag beállittattak. A marhalevelek kiállításából eredő jövedelmekre, a dijnokok és a rendőrség létszámára s a működési pótlékokra vonatkozó észrevételekre az illető tételek tárgyalásánál helyezte kilátásba megadni a feleletet. Lüley Sándor dr. polgármester szavai után Gaar Iván és a képviselő-testület tudomásul vették a nyert felvilágosítást. Gaar Iván azonban annyit mégis szük­ségesnek talált megjegyezni, hogy a pótlék tényleg nem annyi lesz, amennyit a költségvetésben meg fognak álla­pítani, hanem 13°/0-al magasabb, amennyiben az állami isk. pótlék 5°/o, az országos betegápolási alap 3°/o és a vármegyei betegápolási alap 5% külön hozzájárulást kíván minden adózótól. Ungvár zárgondnokság alatt. Hampel János képv.-testületi tag tudomásul veszi a számvevőnek azon kijelentését, hogy ha van is függő adóssága a városnak, annak törlesztése külön megadóz­tatást nem fog kívánni, amennyiben erre bőven van ledezet. Nem is kételkedik a számvevő jelentésének meg­bízhatóságában. De azon csodálkozik, hogy ilyen ked­vező vagyoni viszonyok között mégis czáfolatlanul ha­gyatott a tóvárosi lajtokban megjelent azon hir, hogy Ungvár városa zárgondnokság alá kerül. Lüley Sándor dr. polgármester Hampelnek vála­szolva kijelenti, hogy tény az, tnikép a Pesti Kereske­delmi Bank egy a városnak időleges pénzhiányából szár­mazott fizetési késődéimezéseért jelezte neki, hogy ti városnak a törlesztésekre első sorban szolgáló, e czélra lekötött közjövedelmeket zárgondnokság alá lógja vétetni, ha a részlet be nem küldetik Ez a figyelmeztetés azon­ban nem jelenti azt, hoj y a város teljesen fiz- lés­képtelen s csődbe kerül. Ö a maga részéről a Budapesti Hirlap-ban közölt is czálolatot. Ebből az esetből eredóleg azonban rámu­tat arra a sajnos körülményre, hogy a jelenlegi állapo­tok között lehetetlen a város ügyeinek rendes vitele. Sok az adóhátralék, úgymond a polgármester, ha pedig a közkölségek pon- tosan be nem lolynak, lehetetlen, hogy a tanács pon­tosan eszközölhesse a kiadások ledezésél. A községi adók pontatlan fizetése az oka, hogy a tanács a Pesti Kereskedelmi Banknak járuló részlörlesztésekkel is kény­telen egyszer-másszor hátralékban maradni. Amennyiben azonban ő e miatt tegyelmi eljárást nem óhajt maga ellen indíttatni, s egyáltalán nincsen kedve ahhoz, hogy a pontatlan adófizetők miatt neki kellemetlensé­gei támadjanak, kijelenti a képviselő-testületnek, hogy a városi pótadók behajtását, fokozott mérvben lógja esz­közöltetni, s fizetési halasztást senkinek sem fog adni. A polgármesternek általános helyesléssel találkozott kijelentése után, amennyiben általános vita nem volt, kezdetét vette a költségvetés részletes tárgyalása. A város törzsvagyonából eredő bevételeknél Lipták József tett kérdést az iránt, hogy a Füzesben levő négy parczella bére miért nincs felvéve. Mocsáry Géza t. ügyész a feleletben azt mondja, hogy ezt a négy parczellát a főjegyző használja a Gala- góban volt, a kincstár által adott, de az Ung vize által elvitt 3 hol nyi löldilletmény kárpótlásául. Minthogy azonban e parczellák most eladásra kerülnek, legköze­lebb megteszi a tanácshoz a javaslatot a főjegyző föld­jének kijelölése ügyében. Nagy derültség között kéri Gaar a t. ügyészt arra, hogy ne készítsen javaslatot, mert azt úgy sem lógják elfogadni, minthogy a város a főjegyzőnek földilletményt nem tartozik adni, amennyiben a pályázati hirdetmény­további vérontást, siessen a fegyverletétel szomorú szer­tartását végrehajtani. Önnek azonban alkalmat kell ta­lálnia, hogy a legyverlelételen csak az orosz czár ő lel­sége hadserege vegyen részt, mert ünnepélyesen kije­lentem, hogy hadseregemet inkább a biztos halálba vezetem, semhogy osztrák csapatok előtt leiegyem a fegy­vert. Holnap (augusztus 12.) Világosra megyek, holnap­után (augusztus 13.) Borosjenőre augusztus 14-én pedig Benben leszek. Ezekről azért tudósítom Önt, hogy Önnek alkalma legyen csapatait előre tolni és engem az oszt­rák csapatoktól teljesen elválasztani. Ha nem sikerül Önnek ez és az osztrákok tovább üldöznének engem, akkor támadásukat erélyesen vi-sza fogom utasítani és Nagyvárad télé fogok haladni, hol orosz csapatokra lo­gok bukkanni, mert csapataim csak oroszok előtt haj­landók a fegyvert letenni. Gyors válaszát várva, kérem Ö.d, fogadja határtalan tiszteletem kitejezését. Görgei Arthur.“ Ez a levél Ó-Aradon kelt augusztus 19*ikén este 9 órakor. Nem lehetett azonnal felelni rá, mert Rüdi- geruek nem volt megbízása arra, hogy alkudozhassék. Ennek folytán azt mondta a parlamentaireknek, hogy maradjanak éjjel az orosz táborban s várják meg Pas­kievics feleletét, a kinek elküldték a levelet. Még az éj­jel megérkezett Paskievics felelete, a melyben felszólitja Görgeit, hogy löltéllenül kapituláljon. Grigorov paran­csot kapott, hogy a parlamentaireket a magyar előőrsö­kig kiserje, de egyszersmind megbízták, tudja meg, hol tartózkodik Görgei De Pcltenberg óvatosságán minden törekvése hajótörést szenvedett. Folytatása következik,

Next

/
Thumbnails
Contents