Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1899-07-02 / 27. szám
való tekintettel tüzrendészeti szempontból indokoltnak és szükségesnek nem mutatkozik. De a felterjesztett adatok nemcsak e tény mellett szolgáltatnak bizonyítékot, hanem azokból s nevezetesen a kémények seprése után befolyó dijakra vonatkozó adatokból megállapítható, hogy Ungvár város területén tüzrendészeti szempontból epen egy munkakerület alakítása, illetve jelenlegi egységes munkakerület tervbe vett felosztásának mellőzése mutatkozik szükségesnek. Az iratok mellett fekvő kimutatások szerint ugyanis az Ungvár város területén levő kémények után befolyható összes jövedelem mintegy 2100 frtra rúg, melyből a város jelenlegi kéményseprőjére körülbelül .1350 frt, mig az alakítani szándékolt uj terület kéményseprőjére kb 750 frt jövedelem esnék. E jövedelem, tekintve, hogy abból a kéménysepréssel járó tetemes kiadások is fedezendők, egyik kéményseprő megélhetését sem biztosítaná s igy a munkakerület tervbe vett kettéosztása egyfelől a kéményseprők között a kéményseprési ügyre nézve káros versenygest idézne elő, másfelől pedig azokat megélhetésük érdekeben más kereselforrások igénybe vételere kényszerítené. Az Ungvár városi kemények jelenlegi száma mellett a város területének két munkakerületre leendő felosztásáról csak akkor lehelne szó, ha a kéményseprésért fizetendő dijak, a kéményseprők megélhetésének biztosítása érdekében, tetemesen íölemeltetnének; e nélkül vagy a keményseprésért fizetendő dijaknak csak mérsékeltebb fölemelése esetén a jelzett hátrányokra való tekintettel a munkakerülét felosztását tüzrendészeti szempontból, hozzáintézett átirata szerint a m. kir. belügyminisztérium vezetesevel megbízott minisz- terelhök sem tartja megengedhetőnek. A szabály 2. §-ának módosításával tehát Ungvár város területe egy kéményseprői munkakerületnek meghagyandó s ehez kepest a 3. és 4. §. is megfelelően módosítandó. Kifogásolni kell a miniszternek továbbá a szabály- rendelet 6. §-át, mert ebben a kéményseprésért jaró dijak méltánytalanul és tulalaesonyan vannak megállapítva. Felhívja tehát a varos közönségét, hogy a kéménysepréssel jaró munka és felelősségre való tekintettel a mászható földszinti kemények egyszeri tisztítási diját 8 krban, az egyemeleteseket 12 krban, a földszinti henger-, orosz- vagy czilinder-kémenyek egyszeri tisztítási dijat 8 krban, az egyemeleteseket 10 krban, s a többi emeletesekét 15 krban, földszintes ház hengerkemények kiegetesi diját 40 krban,' az emeletes házét 60 krban a földszintes maszható kémények kiégetesi diját 50 krban, az emeleteshazét 80 krban állapítsa meg s ezen felül a 6. §-ba vegye fel még pótlólag a következő díjtételeket: 1. Nagy takaréktiizhely egyszeri sepréséért 20 krajezar. 2. Kis takaréktüzhely egyszeri sepréséért 15 krajezár. 3. Gyári kémények tisztogatási dija 20 méter magasságig 3 frt, 20 meter magasságon felül 4 frt. 4. Nehezen hozzáférhető csőhálózatok (fürdőkben, meleghazakban stb.) tisztítási dija 1 frt, 5. Egy kémény kikenése 1 frt. E díjtételekre való tekintettel a szabályrendelet 6. §-ának utolsóelőtti bekezdése, mint fölösleges törlendő. A 12. §. második bekezdése, mely méltánytalan terhet ró a kéményseprőre, t. i. hogy tűzesetnél stb. díjtalanul tartozik segédkezni, miután a kéményseprő díjtalan közreműködését legfeljebb csak a hatóság igényelheti, vagy törlendő, vagy pedig a szabályrendelet ezen szakaszában előirt teendőken méltányos díjazás állapítandó meg a keményseprő reszere. Végül a szabályrendelet 16. §-a a következőleg szövegezendő. Az a kéményseprő, vagy bárki más, a ki e szabályrendelet határozatai ellen vét, amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem az 1879. évi XL t. ez. 141. §-ába ütközik, az iparhatóság által e szabályrendelet alapján 20 frtig terjedhető és ipariskolai len leveleit közli, a melyek a kapiluláczióra uj világot vetnek. Debreczenből Paskievics herczeg augusztus 8-án Rüdiger grófot két lovas-divizió és lovas-lüzérszakaszok élén kiküldte, hogy Görgeit üldözze, a ki hadseregét Nagyvárad közelében központosította. Grigorov ezredes Rüdiger mellett volt. Egy erdőben, Mező-Körös talu közelében az oroszok néhány magyar tisztet veitek észre, a kiket egy lovas-század kisért. Ezek a lisztek voltak az első padamentairek, a kiket Görgei az orosz tőhadi- száílásra küldött. A parlamcntairek között voltak : Pöl- tenberg tábornok, Beniczky ezredes és Bethlen Gábor alezredes. A parlamentaírek némi zavarral léptek Rüdiger élé és Görgeinek egy levelét adták át neki, a mely következőképpen hangzott: »Tábornok ! Hazám szomorú sorsa bizonyára ös- meretes Ön előtt. Nem akarom Ö.it a szorosan össze- íüggő körülmények és események leírásával farasztani, amelyek jogainkért és szabadságunkért, majd puszta létünkért kétsegbeesett küzdelembe sodortak bennünket. A nemzet jobb és mondhatom nagyobb része nem rohant könnyelműen és fejetlenül a harezba. Számos nemes és bátor férfiú segítségével, a luk származásukra nézve nem tartoztak nemzetünkhöz, de különböző szempontokból szorosan hozzánk fűződtek, részünkről becsületesen, bátrán és dicsőségteljesen küzdöttük végig a háborút. Ekkor az európai politika megengedte, hogy az orosz császár Ausztriával szövetkezzék, hogy bennünket leverjenek és meghiúsítsák a magyar népnek a törvényes jogok elérhetését. Az események tovább fejlődtek és ezt a czélukat elérték. A jó és igaz hazafiak közül számosán előre látták ezt a kimenetelt és előre megjósolták. Korszakunk története fogja majd egyszer kideríteni, hogy czélokra fordítandó pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig megfelelő elzárással büntetendő. Az ezen szakaszban foglalt általános büntető szanktióra való tekintettel pedig a 8. §. harmadik bekezdése, mint fölösleges törlendő. Ungvár város 1899. évi költségeié Irányzata. Ungvár város 1899. évi költségelőirányzatának tárgyalását m. hó 26-án kezdette meg a képviselő-testület, amikor a megjelenni hivatott tagok oly csekély érdeklődést mulattak, hogy a tárgyalás megkezdése csak 10 órakor vehette kezdetet a kitűzött 9 óra helyett. Elismerjük azt, hogy minden csekélyebb ügy tárgyalásánál nem kívánható a képviselő-testületi tagok többségének jelenléte, mert az üléseken való részvétel napidijakkal nem jár, - de a tagoknak oly csekély számban való megjelenése, minő a múlt hétfőn volt, valóban megdöbbenti az embert. Reméljük, hogy az ez évi képviselő-testületi tagválasztásoknál sikerül oly egyéneket a képviselő-testületbe beválasztani, akik majd jobban fogják látogatni a gyűléseket. *• A közgyűlést Lüley Sándor dr. polgármester nyitotta meg, aki maga is rámutatott a képviselő-testületi tagok érdeklődés hiányára. A napirend előtt Gaar Iván zólalt fel abból az alkalomból, hogy egy röpirat lorgotl a napokban közkézen, mely nem kevesebbet mondott, minthogy „Félmilliós sikkasztás“ történt Ungvári. Felszólaló, aki a röpiralot olvasta, a legnagyobb megbotránkozással tapasztalta, hogy e röpirat kiadásával a legnagyobb visszaélés köveltetett el a sajtó-szabadsággal, amennyiben a röpirat szerzője úgy a tanácsot, mint a képviselő-testület minden tagját sikkasztással, illetve a sikkasztás eltűrésével vádolja. Indítványozza egyúttal, hogy a tanács bizassék meg a röpirat szerzője ellen a sajtópört megindítani, nemcsak a maga, de a képviselő-testület nevében is. (Helyeslés). Mocsáry Géza t. ügyész köszönettel veszi, hogy a »Félmilliós sikkasztás» czimü röpirat megjelenését a képviselő-testületi tagok közül említették lel, s hogy innét történt a megtorlás iránti indítvány. Amennyiben azonban a röpiratot még nem olvasta, igy a megtorló lépésekre nézve indítványt nem tehet, ez ügyben a határozat hozatalát a legközelebbi közgyűlésre kéri halasztani, amikorra már konkrét javas'atot tehet. A közgyűlés úgy is határozott. E/.ulán megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Legelsődben is telolvastalotl Gaar Iván észrevételezése, mely lapunk múlt évi 50. számában egész terjedelmében közölletelt. Az észrevételekre Saáger Bertalan számvevő adta meg a feleletet a következőkben : Igaz, hogy a város házi pénztárának az 1897. évi zárszámadás szerint van 20,011 írt 08 krnyi függő adóssága. Hogy ez a költségvetésbe fel nem vétetett, magyarázatát leli abban, hogy ugyancsak a város házi pénztárának van 64,492 Irt 68 krnyi követelése, ami bő íedezelet nyújt. Az 5°/o-os állami iskolai, és a 3nl0-os állami betegápolási pótadót azért nem vették a költségvetésbe, mert annak egy meghatározott számban való előirányzata a várost a teljes előirányzat befizetésére kötelezi, holott a költségvetésből való kihagyás i esetén a csak tényleg belolyó összegeket kell illetékes helyére beszállítani. A városi épületek után tényleg kifizettetett 1226 Irt 40 krnyi kéményseprési dij, ennek a költségvemi késztette az időleges magyar kormányt arra, hogy ezeket az óvásokat és tanácsokat ne vegye figyelembe. Ez az időleges kormány nem létezik többé. A fenyegető veszély közeledése teljesen leleplezte gyöngeségét. Bár mindig a telt embere voltam, mégis beláttam, hogy minden további vérontás Magyarországra nézve veszedelmet rejt magában. Mar az oroszok betörésekor ez volt a nézetem. Azt tanácsoltam az időleges kormánynak, hogy mondjon le hatalmáról, mert további állásban maradása a haza sorsát napról-napra súlyosabbá és vigasztalhatatlanabbá teszi. Az időleges kormány végre belátta ezt, lemondott és a hatalmát reám ruházta. Ezt a körülményt (elhasználva és a legtisztább megfontolásoktól vezetve elhatároztam, hogy a további vérontást megakadályozzam és hogy békés polgártársaimat, a kikel nem tudtam többé megvédeni, megszabadítsam a háború borzalmaitól: telléíleuüi leteszem a fegyvert. Ez által a magyar hadsereg öss&Cs parancsnokságainak példát akarok mutatni; talán belátják, mint a hogy én be 'állam, hogy ez az elhatározás a legüdvösebb Magyar- országra nézve és követik példámat. Ezért ő lelsége a czár sokszor dicsőíteti nagylelkűségére bízom magam, abban az erős reményben, hogy vitéz bajtársaimat, a kik mint volt osztrák tisztek csak a körülmények hatalma miatt vettek részt a szerencsétlen hadjáratban, nem fogják becstelen és meg nem érdemien sorsra juttatni. Remélem, hogy a czár a mélyen lesújtott, védtelen és minden jogtól megtosztott magyar törzseket, amelyek igazi szeretetébe és irgalmasságába bíznak egyedül, nem lógja ellenségeik vak haragjának leialdozni. Azt hiszem, hogy elégséges, ha én magam esem e harag áldozatául. Ezt a levelet Tábornok önnek küldöm, a kinek cselekedetei bizalmamat kivívták. Ha megakarja szüntetni a tésbe pótlólag való beállítását azonban feleslegessé tette azt, hogy a katonai alapokból a városnak nem várt fölöslege volt. Az észrevételekből a régi gimnáziumi épület és a volt p. ü.-őri laktanya vételárának törlesztésére vonatkozó pontok a költségvetésbe pótlólag beállittattak. A marhalevelek kiállításából eredő jövedelmekre, a dijnokok és a rendőrség létszámára s a működési pótlékokra vonatkozó észrevételekre az illető tételek tárgyalásánál helyezte kilátásba megadni a feleletet. Lüley Sándor dr. polgármester szavai után Gaar Iván és a képviselő-testület tudomásul vették a nyert felvilágosítást. Gaar Iván azonban annyit mégis szükségesnek talált megjegyezni, hogy a pótlék tényleg nem annyi lesz, amennyit a költségvetésben meg fognak állapítani, hanem 13°/0-al magasabb, amennyiben az állami isk. pótlék 5°/o, az országos betegápolási alap 3°/o és a vármegyei betegápolási alap 5% külön hozzájárulást kíván minden adózótól. Ungvár zárgondnokság alatt. Hampel János képv.-testületi tag tudomásul veszi a számvevőnek azon kijelentését, hogy ha van is függő adóssága a városnak, annak törlesztése külön megadóztatást nem fog kívánni, amennyiben erre bőven van ledezet. Nem is kételkedik a számvevő jelentésének megbízhatóságában. De azon csodálkozik, hogy ilyen kedvező vagyoni viszonyok között mégis czáfolatlanul hagyatott a tóvárosi lajtokban megjelent azon hir, hogy Ungvár városa zárgondnokság alá kerül. Lüley Sándor dr. polgármester Hampelnek válaszolva kijelenti, hogy tény az, tnikép a Pesti Kereskedelmi Bank egy a városnak időleges pénzhiányából származott fizetési késődéimezéseért jelezte neki, hogy ti városnak a törlesztésekre első sorban szolgáló, e czélra lekötött közjövedelmeket zárgondnokság alá lógja vétetni, ha a részlet be nem küldetik Ez a figyelmeztetés azonban nem jelenti azt, hoj y a város teljesen fiz- lésképtelen s csődbe kerül. Ö a maga részéről a Budapesti Hirlap-ban közölt is czálolatot. Ebből az esetből eredóleg azonban rámutat arra a sajnos körülményre, hogy a jelenlegi állapotok között lehetetlen a város ügyeinek rendes vitele. Sok az adóhátralék, úgymond a polgármester, ha pedig a közkölségek pon- tosan be nem lolynak, lehetetlen, hogy a tanács pontosan eszközölhesse a kiadások ledezésél. A községi adók pontatlan fizetése az oka, hogy a tanács a Pesti Kereskedelmi Banknak járuló részlörlesztésekkel is kénytelen egyszer-másszor hátralékban maradni. Amennyiben azonban ő e miatt tegyelmi eljárást nem óhajt maga ellen indíttatni, s egyáltalán nincsen kedve ahhoz, hogy a pontatlan adófizetők miatt neki kellemetlenségei támadjanak, kijelenti a képviselő-testületnek, hogy a városi pótadók behajtását, fokozott mérvben lógja eszközöltetni, s fizetési halasztást senkinek sem fog adni. A polgármesternek általános helyesléssel találkozott kijelentése után, amennyiben általános vita nem volt, kezdetét vette a költségvetés részletes tárgyalása. A város törzsvagyonából eredő bevételeknél Lipták József tett kérdést az iránt, hogy a Füzesben levő négy parczella bére miért nincs felvéve. Mocsáry Géza t. ügyész a feleletben azt mondja, hogy ezt a négy parczellát a főjegyző használja a Gala- góban volt, a kincstár által adott, de az Ung vize által elvitt 3 hol nyi löldilletmény kárpótlásául. Minthogy azonban e parczellák most eladásra kerülnek, legközelebb megteszi a tanácshoz a javaslatot a főjegyző földjének kijelölése ügyében. Nagy derültség között kéri Gaar a t. ügyészt arra, hogy ne készítsen javaslatot, mert azt úgy sem lógják elfogadni, minthogy a város a főjegyzőnek földilletményt nem tartozik adni, amennyiben a pályázati hirdetménytovábbi vérontást, siessen a fegyverletétel szomorú szertartását végrehajtani. Önnek azonban alkalmat kell találnia, hogy a legyverlelételen csak az orosz czár ő lelsége hadserege vegyen részt, mert ünnepélyesen kijelentem, hogy hadseregemet inkább a biztos halálba vezetem, semhogy osztrák csapatok előtt leiegyem a fegyvert. Holnap (augusztus 12.) Világosra megyek, holnapután (augusztus 13.) Borosjenőre augusztus 14-én pedig Benben leszek. Ezekről azért tudósítom Önt, hogy Önnek alkalma legyen csapatait előre tolni és engem az osztrák csapatoktól teljesen elválasztani. Ha nem sikerül Önnek ez és az osztrákok tovább üldöznének engem, akkor támadásukat erélyesen vi-sza fogom utasítani és Nagyvárad télé fogok haladni, hol orosz csapatokra logok bukkanni, mert csapataim csak oroszok előtt hajlandók a fegyvert letenni. Gyors válaszát várva, kérem Ö.d, fogadja határtalan tiszteletem kitejezését. Görgei Arthur.“ Ez a levél Ó-Aradon kelt augusztus 19*ikén este 9 órakor. Nem lehetett azonnal felelni rá, mert Rüdi- geruek nem volt megbízása arra, hogy alkudozhassék. Ennek folytán azt mondta a parlamentaireknek, hogy maradjanak éjjel az orosz táborban s várják meg Paskievics feleletét, a kinek elküldték a levelet. Még az éjjel megérkezett Paskievics felelete, a melyben felszólitja Görgeit, hogy löltéllenül kapituláljon. Grigorov parancsot kapott, hogy a parlamentaireket a magyar előőrsökig kiserje, de egyszersmind megbízták, tudja meg, hol tartózkodik Görgei De Pcltenberg óvatosságán minden törekvése hajótörést szenvedett. Folytatása következik,
