Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-04-02 / 14. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 14-ik számához.

volt) az arczomba ütötte, akkor a dolgát már sokaltam. s egyszerűen, megszöktem.

Eleiemben egy barátom volt az én legközelebbi világitó pont. — Esküszöm öneknek, hogy az lángész volt, amit halottá azt már is tudta, amit látod azt elvitte, de egyszer elvitle olyast valamit, amit kelletett ott hagyni, s azért elfoglak. Épen véletlenül én is ott vollam mikor megcsíptek.

Hanem azt megkell hagyni a Bécsi rendőrségnek. — udvariasok azok az emberek, azt tetszene hinni, hogy a kocsiba a rendőr előbb beleült volna? egy várértsem, — kinn maradott.

— s csak mindig azt mondotta kérem !! Mikora szép tejablakos sárga díszkocsiban mindnyájunk benn voltunk, akkor ő is beleült a társalkodás miatt, de egészen az ajtóhoz, hogy valahogy a kíváncsiság a levegő után ne vonzolon.

De magamhoz visszatérve, elhatároztam, hogy egy szin házba belépem.

Először angagiroztam magamat az operába, — ott a leg- ujabbi darabok játszottak Wagner Reichard a bécsiek Gedvencze, (fordul meg és magadat támaszt, addig eléri a német nyelvet, de úgy látszik, nem oly hosszúra éri a német nyelv.) Öregem kell e retek, de nem oly rétek a milyen én kaptam, mert az első fellépésemnél bolondulásig azonnal lettem kilökve, alig, hogy a Coulistnek há'a megölt voltam, megfogtak 2 masinisták a gallérnál, a rajtam muttattak legnyomadékossan és kielégített bizonyítékokkal, s üttendő tényálladokkal megkisérve azt, hogy nekem ott már semmit sem van keresni való. Én igaz jó mulattam abban, belem ütöttek, mint ha egy roszlelyost puliára akarnának ütni. 14 napig úgy néztem ki. mint egy Gékre dünszelt csuka, de csak szerénységemnél fogva nem mentem többé oda. nehogy ezek az ünnepélyek rajtam megismétlennének. Átmentem a népszínházba.

Ott minden szerepet játszottam: pinczért, házi szolga, inas, kocsis, sőt Statiszt is voltam.

A felvonások közt a Cordinákok félredolni és a függönt félrehúzni segítettem. — de ezek a szent helyeken is a csizmadia inas üldözte ; jött az azonban igy. A megnyuzott lovagrablót játszottunk. ahol a 7-ik rész lli-ik jelenlétében egy óriási medve a tragikus hő nőt a színpadon keresztül kelletett üldözni. Ezen nagy időpont csakugyan közeledett — a színpadon háta megött kiabál a rendező! Hol van a medve! ! de az az egyén lerésze- getett (majmot kapott) és a medve bőrén e a!udolt.

A rendezőnek az iszasztó csepeket a homlokon állanak, és az isten nevében kiabálta ! honnan vesszek én olyan marhát ! A marha szóban rám esnek szemei, én természetesen azonnal készen, beleugrottam a medve bőrbe, és a rendező begomboltatla.

De az már a legutolsó idő volt, mert az elősietett iga zgató a medve fülöbe kiabált: megyen lasan a színpadon ezen kisasz- szony után, én azonban sem a kisasszonyt, sem a színpadot nem láttam, mert elődöm, aki máskor a medvét adta, sokkal nagyobb volt mint én, s igy épen a hátamra estek a medve füleit, én azonban lángészemnek bízva, kimentem a színpadra

Egyszer egy általános nevetés és aplausz a néző közen- ségbcn, — holla gondoltam, bizonyossan az én bizonyialan fellépésem bámulatos csalódással utánozta a medve járását; jó én tapokattam továbbá, — egyszer a rendező — kiabál: mamlasz egvenessen, egyenessen. - —

Jó, én egyenesen banloglam, de egyszer az első lábaimmal valamire ütköztem — arra a súgó veszet hangon kiabátt 1 — Ön szamár, ez az én órom ! és mellette, ezen kegyetlen ember úgy annyira ütött az én medve talpomra, hogy a nagy fájdalomnál egy oldalugrást tettem, e mellett összetörtem ö lámpa üveget s zsinór mértékessen a liangászházba egyenessen a nagy dobba estem. Most kelletett hallani azon tapsott oly medve tehetségemre.

— A nagy tobbból háromszor hívtak ki, és mind a mellett elker- kedte ezen haszontalan népség, sőt még a nagy tobbot kelletett volna megfizetnem, ha pinzem lett volna

Most Pozsonyban egy nyári színházba anga iroztam magamat, — olt kitünően ment, természetesen csak is müdarabok játszottunk, és pedig : Eiczkó. vagy a Genuai .összeesküvés. A Hugónak con tegek. — Uriel mit Costa, — Az orleanszi szűz, — Don Carlos a Spanielországi gyalogos, Tarantel a Genuai prin- czes. s megint játzottunk a »Kablók« Culm Mária. Schiller Fridnchról.

Megmondom uraságodnak, ez a valódi rabló Mór volt

Személyzet hiánya miatt voltunk kénytelenitve mester emberek fogadni, hogy több rablók legyenek.

Ott volt egy asztalos, — az volt egy ringy-rongy. — volt egy lakatos, az még nagyobb ringy-rongy volt, azután volt egy pinczér, az már volt egy rabló, és egy fizető pinczér. ez már vol' a legnagyobb rabló, s igy a rablók oly természetessen elját- zottunk. hogy 14 nap múlva Pozsonyban a népnek az ezüst kanálókat hiányoztak.

Ami legutoljára jött, az mindig a legjobb, s igy volt nálam is — és lemondtam a művészetről s hászasottam meg, — az igazán, életemben a legszebb idő volt, — de a szegény nőmnek nem kelletett volna meghálni. — Ki is gondolta volna is azt, hogy ő oly hamar fog meghálni. Mikor ölet elvettem, oly egészséges és kövér volt, és 10 év múlva meghalt nekem, — épen szilvester estén volt, amikor haza jöttem, betegen találtam. Ő mondta Wesztl (Pepi) menny egy orvosért, — én elszalattam — de halottam egy korcsmában veszekedés, és minthogy én azokat a hangjairól felismertem, beszallattam. játszottam vetek egy Tap- pert (Tarok) — de 2 óra múlva csak eszembe jutott, hogy egy orvo után kelletett mennie, — és elszalattam, az orvost nem találtam otthon, tehát későbbre rendeltem, én pedig haza futottam.

A mikor hazajöttem, csak njóg a gyertyát gyújthattam meg, s minthogy én fájdalommal akartam a kezébe adni, megfordítva adtam a kezébe, úgy hogy az ujját megégette. Óh de szamár mondta ő, — s aztán meghalt (sir) oly okos asszony volt az. hogy még az utolsó pillanatbin is megismerte, tudta, hogy ki Vagyok én - s oly kedves kincsem volt, oly csendes, oly egyetértve, kivált ha alszott.

Soha tette nekem szemrehányás, (Vorwürfe) hanem azonnal mindent utána hajigalta (Nachgeworfen). Csuprok, fazék, sütény, vassaló, vizi edények stb.

Nagy öröm volt, ha megtalálta, megint nekem nagy öröm volt, ha nem találta, s igy az egészházas életünk csupa öröm volt.

Én voltam ruha tisztitó, ő volt elzálogositné, és igy azt a mit én kitisztításra kaptam, azt ő elzálogolta, s amit ő zálogba kapta azt én eltisztitottam (elkeltettem.)

Mikor hallott volt, nem tudtam mit kellene rá felhúzni, mart mint volt elzálogosítva, kivéve egy vörös alsó szoknya, ami rajta volt.

A házmester egy valódi bécsi ember, egy jó szív, annak még a franczia háborús időből, az ő nagyalyától egy kék frakkot függött a pádon, azt neki felhúztam, és egy pár bárány pilcz- linge, s egy török fez is felhúztam.

Mondhatom onneknek, mint a bajaczó feküdett az asszony, oly szép. oly kedves, a temetésnél a legnagyobb követ, amit találtam, löktem a sírba, mert engedelmet kérek, azon fájdalom, hogy ha ő meg egyszer felkelhet, nem bírtam volna elviselni, - ölet elveszteni, ha felébredett volna.

(Sírva és szokodva ment el)

Ä tisztelt közönséghez!

A mai napon, az 1899. év második negyedének küszöbén, bizal ómmal fordulunk városunk és vármegyénk tisztelt közönségéhez, hogy lapunkat előfizetéseikkel anyagilag támogatni s az előfizetési dijakat mielőbb a kiadóhivatalba beküldeni szíveskedjék.

Részünkről Ígérjük, hogy a jövőben is minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy úgy a lap kiállítása, mint terjedelme és tartalmassága folytán az anyagi támogatást kiérdemeljük.

A\ UNG s\erkes{tő$ége.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Boldog ünnepeket kiváhunk lapunk tisztelt olvasói és munkatársainak.

* Rendjel viselési engedély, 0 felsége a király Sztáiay Irma grófnőnek, a megbold. Erzsébet királyné udvarhölgye és csillagkeresztes hölgynek legkegyelmesebben megengedte, hogy a bajor királyi Terézia-rendet elfogadhassa és viselhesse.

* Kanonokok előléptetése. Ő felsége a király a munkácsi görög szertartásu katholikus székeskáptalanban Jakovics János olvasó-kanonoknak a nagy- prépostságra, Fejér Emánuel éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra, Turjay János őr-kanonoknak az éneklő-kanonokságra, Mikita Sándor dr. iskoláskanonoknak az őr-kanonokságra, Dolinay. Miklós kancellár-kanonoknak az iskolás-kanonokságra és Som- lyay Mihály utolsó kanonoknak a kanczellár-kanonok- ságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta.

* Küldöttség a törvényszék visszaálli- tása érdekében. Ungvármegye törvényhatósági bizottságának küldöttsége e hó 7-én fog Plósz Sándor dr. igazsagügyminiszternél tisztelegni, s Ungvárme- gyének törvényszéket kérni. A küldöttség tagjai Török József gróf főispán elnöklete alatt a következők : Kende Péter alispán, Firczák Gyula püspök, Hegedűs Béla, Komjáthy Béla, Sztáray Gábor és Tomcsanyi László orsz. képviselők, Árky Fülöp, Fekete Vincze, Hehe- lein Károly, Ivántsy László dr., Kende Zsigmond, Klein Nándor, Lasztókay Béla, Lám Gyula, Novák Endre dr., Reismann Bertalan, id. Rónay Antal, Szabó Endre, Tóth Lajos, Vécsey József báró és Virányi Sándor dr. törvényhatósági bizottsági tagok, Szaxun József ez. kanonok, czeholnyai esperes-plebános.

* Aranymisés pap. Miként említettük, e hó

5-én lesz ötven esztendeje, hogy Hampel János ez. kanonok, az ungvári kir. kath. főgimn. nyug. tanára első szentmiséjét bemutatta. E hosszú idő alatt, mig papi hivatásának egész lélekkel áldozott, másrészt mint tanár tevékenyen működött közre a nemzeti kultúrának és az ifjúság nevelésének érdekében. Tiszteletet szerzett nevének a közönség előtt, szeretetet keltett tanítványainak szivében, kiknek nemcsak fogékonyságát fejleszté a tudományok iránt, hanem a lelki nemesség magvait is keblökbe ültette. Önérzettel tekinthet vissza múltjára életének e nevezetes határpontjánál, elmondhatja magáról, hogy jó harezot harczolt, melyért- kiérdemelte az elismerés pálmáját. Életrajzi adatait röviden a következőkben adjuk: Ungváron született 1826. ápril 13-án, gymn. tanulmányait ugyanitt kitűnő sikerrel, a theológiát Szatmáron végezte, 1849. ápril. 5-én pappa szenteltetett, azután egyideig, mint helyettes tanár működött a szatmári kir. kath. főgimnáziumban, majd segédlelkész volt Beregszászban, Eőrben és Ungváron, 1851-ben lett gimn. tanár Ungváron, 1868-ben szentszéki tanácsosnak, 1881-ben czimzetes kanonoknak neveztetett ki, 1884. szept. 1-től élvezi a nyugalom napjait. — Úgy vagyunk értesülve, hogy a jubiláns a legnagyobb csendben fogja aranymiséjét megtattani, s még a Gizella-házban tervezett ünnepély is elmarad.

* Az ungi ev. ref. egyházmegye tavaszi rendes közgyűlését, e hó 4-ik és 5-ik napján tartja az ungvári ev. ref. iskola helyiségében, melyen hallomásunk szerint Komjáthy Béla orsz. képv. egyházmegyei gondnok fog elnökölni.

* Az U K. E irodalmi szakosztálya által múlt vasárnap tartott felolvasáson Nemes Emil kir. mérnök tartott szemléltető előadással egybekötött igen hasznos czélu ét tekezést a polgári lakások egészséges építéséről és berendezéséről. A nagy számú hallgatóság teljes érdeklődéssel hallgatta a nagy szaktudományu mérnök előadását, melyből úgy a szakértők, mint laikusok sok hasznot merilhettek. Miután ezúttal a tervezett felolvasások ciklusa befejezést nyert, lehetetlen elösmerésünket meg nem adni a rendezőknek s nagyon óhajtjuk, hogy ez üdvös működés a jövőben is folytatódjék, csupán annyit bátorkodunk megismételni, hogy

jövőre a felolvasások a nagyobb nyilvánosság okából kellő időben és módon, leghelyesebben falragaszokon tétessenek közzé.

* Gyászhir. Özv. Lőrinczy Ferenczné szül. Beszterczey Mária úrnő, néhai Lőrinczy Ferencz, Ungvár város egykori polgármestere s később közgyámjának, 1848—49-iki honvédhuszárszázadosnak özvegye, lapunk felelős szerkesztőjének édesanyja, e hó 1-én életének 84. évében elhunyt. A széleskörben igaz részvétet keltett gyászesetről a mélyen sújtott család a következő jelentést adta ki: Antalóczy Péterné született Lőrinczy Emma, férje Antalóczy Péter és gyermekeik, özv. Bánóczy Ferenczné született Lőrinczy Vilma és gyermekeik: Lőrinczy Márton, Lőrinczy Jenő és neje született Hlavathy Erzsébet, Lőrinczy Ferencz es neje született Schvendtner Irma és gyermekeik, és Lőrinczy Ernesz- tin a maguk és rokonságuk nevében is mely fájdalommal jelentik a legjobb anya, anyós és nagyanya özv. Lőrinczy Ferenczné szül. Beszterczey Máriának élete 84-ik évében, április hó 1-én hajnali négy óraKor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt csendes elhunytét az Urban. A boldogultnak földi maradványai f. évi április hó 2-ikán vasárnap, délután 4 órakor fognak a csendes-utczai halottas háztól a róm. kath. egyház szertartásai szerint Ungvart a Kál- vária-sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig Ungvári a róm. kath. egyházban folyó hó 10 én hétfőn reggeli 8 órakor fog az Urnák bemutattatni. Nyugodjék békével és az örök viliágosság fényeskedjék neki!

* Választások. Az ungvári orth. izr. hitközség 60-as választmánya m. hó 30-án választotta meg a 21-es elöljáróságot. A választást, különösen az elnökválasztást ismét nagy korteskedés, hangzatos 10,000

frtnyi jótékony czélra szánt alapítványok ígérete, stbbi előzte meg. A választásra jogosultakat többségét azonban az ígéretekben történt csalódás most’ már nem tántorította meg, s igy a választások eredménye ez lett: Megválasztattak: hitközségi elnökké Stahlberger Mór ellenében 29 szavazattal Reismann Bertalan ügyvéd, aki a hitközségnek eddig is érdemes elnöke volt; iskolaszéki elnökké Mittelmann Herman, gazdasági elnökké Guttmann Herman, pénztárossá Mermelstein Vilmos, ellenőrré Lendvai Ignácz, első gondnokká Binéth J. B., masodgondnokká Juszkovits Izrael. Elől- járósági tagokká: Schulmann Jakab, Krón Mayer, Nimberger Mór, Zinner Salamon, Krausz Adolf, Roth- mann Lipót, Stahlberger Mór, Gottlieb Vilmos, Grosz Ábrahám, Roth Pinkász, Glück Jakab, Kesztenbaum Jónás, Weisz Kálmán és Klein Adolf.

E választásokra vonatkozólag egy izr. polgártárs a következőket írja lapunknak:

„E héten választott az ungvári orthodox izr. hitközség elnököt magának. A 60 tagú választmány megválasztása után következett az elnök és elöljáróság választása, még pedig nagy izgalom és korteskedés mellett. Az eredmény az lett, hogy Reisman Bertalan ügyvéd, az eddigi elnök lett újra megválasztva a kisebbségben levő Stahlberger Mór ellenében.

Mint demokratikus alapra fektetett alkotmányos testület évek óta iparkodik a hitközség ügyeinek vezetésében oly egyéneket beválasztani, akik a hitközség erkölcsi tekintélyét is fenn tudják tartani s igy csak örömmel üdvözölhetjük a választó testület többségének nemes gondolkozását, hogy elnökül oly férfit választottak, a ki értelmi qualifikációjánál fogva képes a hitközséget a többi felekezetek mellett egy vonalban képviselni, társadalmi és politikai viszonyaink között.

E választást egy kis izgalom előzte meg. A visszaszorított egyéni önzés szeretett volna újabb tekintélyre jutni. Hogy e szándékát elérhesse, saját hívei közt elhíresztelte, hogy jótékony czélokra, különösen a zsidófürdő felépítésére, 10,000 frtot fog áldozni. Ez a híresztelés azonban a józanabb gondolkozásuak közt nem talált hitelre. Ekkor az az ötlete támadt, hogy a legnépszerűbb embert kell közre vonni a korteskedésnek, ha mindjárt keresztény volna is. Ami sikerült is. Megkezdődött ezután Stahlberger Mór ajánlgatása, nem azért, mintha képességéről, vagy egyéni értékéről meg lettek volna győződve, hanem mert azt hitték, hogy az ígéret, a 10,000 frt csakugyan jó volna a mondott czélra. Ez illetéktelen beavatkozásra aztán az izr. hitközségi választók szétnéztek jobban s a keresztény beavatkozást a választásnál visszaszorították.

Az eljárás valóban feltűnő volt s nagyon jól történt úgy, a hogy történt, mert ha ez ismétlődnék, akkor majd az izraeliták fognak a keresztény hitközség- beli dolgokkal törődni.

Még egy epilógusa is volt a választásnak. Az uj elnök, tekintettel a Stahlberger Mór megbukott ellenjelölt 10,000 frtos adomány ígéretére, kellő helyen és módon kész volt állásáról leköszönni, ha Stahlberger Mór hajlandó ígéretét azonnal beváltani és a kir. közjegyzőnél az alapítványi okiratot kiállítja. Ez ajánlatra azonban a megtisztelt férfiú kijelentette, hogy neki eszeágába sem volt ajándékozni hitközségi czélokra. Úgy látszik csak kortesfogásnak volt e jelszó kibocsátva.“

* Belépés a szabadelvű-pártba. Bernáth

Dezső, a nagy-kaposi választó-kerületnek hosszabb időn at volt nemzeti parti orsz. képviselője, belépett a szabadelvű-pártba.

* Sorozások a vármegyében. Ungvármegye területén az ez évi fősorozasok a következő időben tartatnak meg:

A szobiánczi járásban: május hó 11., 12., 13., 14. és 15-én.

Ungvár városában: május hó 17. és 18-án.

A nagy-bereznai járásban : Nagy-Bereznán

május hó 20., 21., 22., 23., 24. és 25-én.

Az ungvári járásban: Ungvári május hó 27.,

28., 29., 30. és 31-én.

A nagy-kaposi járásban : Nagy-Kaposon junius hó 1., 2., 3., 4., 5. és 6-án.

* Szieber jubileuma. Az általunk is töb- ször említett s Kassán e hó 9-ikén tartandó Szieber- jubileumon — értesülésünk szerint — Wlassics miniszter képviseltetni fogja magát. Zsilinszky államtitkár és Hóman miniszteri tanácsos személyesen fognak az ünnepen megjelenni. Részt fognak venni a kassai tankerület összes középiskoláinak tanártestületei. A rendező-bizottságnál eddig 120 vidéki tanár jelentette be részvételét.

* Hirtelen halál. Ungvár város iparosságának egy tisztességben megőszült s közkedvelt tagja hunyt el váratlanul m. hó 29-én, a délutáni órákban, amint levélírással foglalkozott. Dolobács Pál szíjgyártó- mestert, a városi képviselő-testüles tagját s az ipartestület pénztárosát érte agyszélhüdés, s az élettől duzzadó ember 2—3 perez alatt megszűnt élni. Halála nemcsak iparostársai, de szélesebb körben is részvétet keltett. Az életének 65. évében elhunytnak végtisztessége m. hó 31-én, d. u. 3 órakor ment végbe, nagy részvét mellett. Nyugodjon békében !

* Az ungvári kerületi betegsegélyző- pénztár m. hó 26-an tartotta meg évi rendes közgyűlését A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, elfogadta a zárszámadásokat, s úgy az igazgatóság, mint a telügyelő-biz?ttságnak megadta a felmentvényt. Lévai Mór közgy. kiküldött indítványára pedig utasította az igazgatóságot, hogy a nagymérvű hátralékok (3290 frt 17 kr.) sürgős behajtatásara minden rendelkezésére álló törvényes eszközt vegyen igénybe.

* Adózók figyelmébe hozzuk, hogy a IV. o, kér. adókiveté ek ápril hó 4-től 12-ig a városi adó-