Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1899-01-29 / 5. szám
Melléklet az „UNO“ 1899. évi 5-ik számához. Felvidékünk. Ismertetés. — Irta : Kovássy Elemér. — (,3) A kis-bereznai zárdában ez idő szerint a zárda Ionokon kívül, csak egy szerzetes van. A főnök és ő gazdálkodást űznek 4U holdnyi földjükön, a mely a zárda alatt fekszik majorházzal és kovácsmühelylyel. Van a szerzetnek Gerényben szőllője s a földmivelés- ből származó jövedelmeken kívül, búcsusok adományaiból tartja fenn magát, biztosítja, javíttatja épületeit. Minden évben, a gör. kath. pünkösd előtti héten, megnépesül, élénkké lesz Kis-Berezna és környéke. Ekkor van a búcsú, melyre messze földről Galicziából, Beregből, Zemplénből s más vármegyékből tódulnak a nagyszámú hívők, a kiknek csoportja ellepi még a zárda alján kívül a dombos helyeket is. Élelmes mézes- kalácsosok, gyertya és könyvárusok csoportja foglalja el a máskor néptelen kis-bereznai utczákat. A zarda majorhaza és kovácsmühelye közti részen, kis patak kanyarog alá, melyet nagyobbit a műhely melletti forrás vizével, ez aztán a patakkal egyetemben áttolyik a közvetlen közelében lévő országút alatt s az úttest másik oldalán levő álló vízbe ömlik. Ezen vízben több 5—8 cm. átmérőjű nagyságú terjed i lyukakból szénsavas lorrás-viz bugyog lel, homokos, lavaszerü anyagot lövellve ki, mely a medret telíti s a tavacska vizét télen át nem engedi belagyni, még a legcsikorgóbb hidegben sem. Partjain szép fejlett páfrány terem, mely úgy virágos kert, mint szoba díszéül alkalmas. Nyári reggeleken s alkonyaikor lülemile csattog alant a tüzesben, télen át pedig vadkacsák csapata, a szelídekkel együtt, barátságos egyetértésben tollas- kodik s vadászik az apró halakra. Kis-Berezna népe löldmiveléssel és kincstári napszámos-munkával keresi kenyerét. Van vasúti állomása a hajlított labutorok anyagához való raktárral. Ezen indóház környéke nyáron at egyike az ungvölgyi állomások legcsinosabbjának. Sokszor látható itten, mennyi pálczának való nyersanyagot szállítanak a vasúton tova s mindez alig hoz pár lorintnyi jövedelmet, inig midőn kevés számítással, lakkozva, vas aljjal elkészítve hozzánk kerül, darabjáért kiadunk érette annyit, amenyibe 100 darab kerülhet nyers állapotában. A kis-bereznai zárdától kezdve hatalmas, ovális alakú völgykatlan kezdődik. Ebben a völgyben fekszik Nagy-Berezna község 1607 lakosával. Ebből róm. kath. 323, görög kath. 790, ágostai 13, rét. 11, izr. 470. E számokkal ellentétben egy 1859-iki feljegyzés szerint, azon időbe 1300 lakosa volt a községnek: szaporulat tehát 30 ev alatt 300 lő. Egészséges levegőjű falu, mert van erős légáramlata s az Ung jobbról — nehány évtized óla — uj mederben a »horbok« nevű hegy lábánál folyik el alatta. Berezna nevét, mint mondják, onnan nyerte, hogy hajdanában környékén sok nyírfa tenyészett s innen a » Berezina«- szótól ered (elnevezése, tehát magyarul »Nyires». Van egy ősrégi gör. kath. egyháza, újonnan javított, de az alatta kanyargó Ung folyó állal erősen veszélyeztetett temploma. Hzép parochiális épülete, mely szintén legújabban lett renoválva. Róm. kath. parochiája, I. Ferencz királyunk uralkodása idejében, 1804-ben alapittatott, a szatmári első püspök báró Fischer Ignácz alatt. Azelőtt emberemlékezetet meghaladó idők óta, a lelső-domonyai anyaegyházhoz tartozott e járásbeli összes községekkel együtt, mint leány-egyház. A paróchia alapítására lényeges betolyást gyakorolt a Il-ik József császár idejében, 1780-ban Nagy-Bereznára telepite t rk. Liptákok nagy száma. Ezek tótajku róm. kath. hívők, s N.-Berezna alsó részén laknak tmplomuk közelében. Liptóvármegye Teplicska nevű községétől lettek betelepítve, s innen nevezik őket Liptáktknak. Kincstári tamunkák, különösen rönk usztatáíhoz lettek behozva, mivel e munkálatokhoz érteitek, r józan, dolgos, szorgalmas és megbízható egyének voltik. Az izraelita likosok, —- pár tőzsgyókeres régi családtól eltekintve — Galicziából vándorollak be s vándorolnak ma is, Járha bevándorlásuk, újabb intézkedésekkel, korlátozhtik. Nagy-Berezna, Ungvár és Galiczia között élénk kereskedelmi közponot képez. Lengyelből nagy meny- nyisegben szállítják, t nagy-bereznai — ez idő szerint vég állomás mellett bvö két — fatelephez, a már (eldolgozott faanyagot, leszkát léczet stb. E miatt a hadászati ut sokat szenved, mert különösen sáros, esős időben, a terhelt szekerek kerekei mélyen bevágódnak az ut testbe, s azt »ödrössé, döczögőssé teszik nem egy helyen. Ezen különben segítve lesz az által, hogy Uzsok felé fogják kiépíteni a vasut-vonalat tovább. N.-Berezna közepén szép dróttal bekerített sétatér van, mely körűibe il 250 méter hosszú s 100 méter széles. Ebbe van a faiskola is, a mi bizony fakerítésével rutitja a sétányt. Hajdanában itt házak voltak, de a Bach-korszak egyik fe'szolgabirája erélyes buzgólkodása következtében, a házak le lettek rontva, helyettük alkotva lett az akkor valóságos rózsaligetet képező sétány, melynek rózsáin kívül árnyas hársfái, illatos virágokat hoztak évenkint, a Bach-korszak után sok ta lett ki tördel ve, a rózsák elpusztultak, csak most újabban az ezredév emlékére iettek a hiányzó fák helyebe fiatal csemetéi ültetve, s a szabad téren len ö csoportok alkalmaztattak. N -Bereznán van a szolgabirói hivatal, kir. járásbíróság, telekkönyvi ha; óság. Itt lakik a járás orvos. Van gyógyszertár, melynek szereit olykor 48—50 kilométer távolságról veszik igénybe. A községi tőeidész szintén N.-Bereznán lakik. A hajdani vendéglőből és annak kő állásából csinosan, a mai igényeknek meglelelöleg átalakított tágas, világos tantermü iskola s óvodában 2 tanító, 1 tanítónő és 1 óvónő oktatják a gyermekeket. A másik óvoda i óvónővel a Liptákok állal lakott also részen lelt felépítve pár hét előtt. Ugyanitt van 1 kánlorlanitó vezetése alatt a róm. kath. felekezeti iskola is. A jól vezetett iskoláknak érdeme, hogy manapság már a köznép körében sem ritkaság a magyar szó, melyet az újabb nemzedék meglehetős jól beszél. Majdnem mindenféle iparágnak van művelője ma már N.-Bereznán, holott pár évvel ezelőtt suszter nyírta és borotválta azokat, akiknek e műtétre szükségük volt és Ungvárra be nem mehettek. N.-Berezna körjegyzői székhely. Újabban pedig itt van a eseadőr-szakasrzpttrancenokság is. Van az állami iskola mellett kőből épített izraelita imaháza, egy rabinus vezetése alatt. Itt van az .»Ungvölgyi Takarékpénztár-Részvénytársaság» intézete, meglehetős élénk forgalommal. »Olvasó-köre» most már a községháza udvarán levő, csinosan átalakított épület két szobáját bírja, s e helyen érintkezik egymással N.-Berezna ínlelligentiája. N.-Berezna földjei közép minőségűek, sok benne a kavics, s több helyen, különösen a Zemplén felőli részen; vadvizes a talaj, amin azonban egy kis csatornázással segíteni lehetne. A köznép gazdálkodással és napszámos munkával foglalkozik. Amint elhagy uk N.-Berezna vasúti végállomását, s a gör. kath. temetőt, mindjárt Dupka nevű telephez érünk, mely közigazgatásilag N.-Berezná- hoz tartozik és pár év múlva össze is lesz építve. Neóta kíváncsian nézegetett a felhőkből. Éppen karácsony szent estéje volt, — midőn a földre érkezett. Gondolatokba merülve járkáltam a szomszéd urasági nagy kert egyhangú utain; a lehullt talevelek, a lombtalan ták, hervadt virágok szárai, a színtelen fü- láblák nem éppen kellemes érzelmeket költöttek bennem. S amidőn igy járkálva gondolataim egymást kergették, egyszerre csak téli tövegemen megszólal egy hang : Mit csinálsz jó ember? Kíváncsian vettem le fejemről fövegem s nagy csodálkozásomra azt láttam, hogy egy beszédes kis hó- peheiylyel van dolgom. Nem késtem a válaszszal : Járkálok — mint láthatod is — kedves barátom ; dehát te mi járatban vagy itt a földön ? Bizony csúnya dolog tőletek hópehely barátom hogy az idén büszkék vagytok s csak ott a magasban van lakóhelyetek. — Hja tudod — válaszolt a kis hópely — ma már minden megváltozott a világon, az emberek sem olyanok, mint voltak régen. Máskor örvendtek nekünk, nem bántak ha ölnyi ho borítja az utakat, a hegyeket s mezőket — most meg panaszkodnak, hogy néha százezreket kell költeniük miattunk. Nos hát mi elhatároztuk, hogy az idén csak azért sem szállónk le a löldre, hadd érezzék azok a rósz emberek hiányunkat. Igazat adtam a kis hópehelynek, helyes, hogy obstruálnak s mi emberek már is vágyakozunk utánuk. Csendben ballagtunk egy ideig mindketten.De a beszédes kis hópely csak nem akart hallgatni s megkérdé tőlem, hogy az a fényesen kivilágított kastély amott kié, ki lakik benne? — Az a kastély — kis barátom — egy áldott szivü jó úrnő kellemes otthona, nevét is megmontha- tom, özv. Patay Gyulánénak hívják. — Hallod-e — szólt hozzám a kis hópehely — nem vezethetnél-e engem oda ? — Miért ne — válaszoltam — én is éppen odakészülök, mert ma, karácsony sz. estéjén, hü szolgáinak egy kis ünnepélyt fog rendezni a derék urinő. — No az akkor annál pompásabb. Megyek és is veled — szólt hozzam a kis hópehely. Legújabb barátommal együtt bementem a lényesen kivilágított kastély előcsarnokába s innen egy nagy terembe, hol körülbelül 150 ember férfi és nő, apa és anya, öreg, ilju és gyermek várta az ünnepély rendezőjét — mondhatnám második édes anyjukat — a szeretett úrnőt. A kis hópehely kíváncsian tekintgetelt ide-oda, hiszen ő még ilyesmit soha sem látott. Gyönyörű karácsonyi pompázott a terem közepén, megrakva dúsan édességekkel, telékesitve gazdagon mindenféle csecsebecsékkel, melyekkel kellemes összhangban volt a gyer- tyácskák ragyogó fénye. Öröm volt reá nézni. A karácsonyfa mellett díszesen leteritett hosszú asztalokon voltak elhelyezve szép sorrendben, Ízléses csomagokban az ajándékok. Férfi, női és gyermek jó meleg téli ruhák, sapkák, lábbelik, sálok s nagy mennyiségű fehérneműk következtek egymásután. Czukerli, íüge, datolya, narancs vagy 80 kilo egy külön kis szekrényen volt elhelyezve. A jó úrnő találékony szeretete minden egyes hü szolgájának tudott adni valami hasznosat; nemes szive örömöt akart szerezni azoknak, kik szolgálatában állanak s az élet terhes voltát, keserves küzdelmét, megakarta édesíteni a szeretet nagy ünnepén — karácsony estéjén. — Kik ezek az emberek? — kérdé tőlem egy idő mulra a kis hópehely. — Ezek édes barátom —• béresek, szolgák, kik a kastély úrnőjének jóságát élvezik, igen, mert ő szereti őket — úgy, mint a hogy a hajdani magyar urak, magyar (öldesurak szerelték szolgáikat. — S meg láthatom-e én őt? — Várj csak türelemmel, eljön ő is ide. Addig is mig megláthatnád s tapasztalhatnád szeretetteljes voltát — mondokneked valamit. Csak az miként mondád, hogy ma már minden megváltozott a világon. Meglehet, igazad van. Hanem egy bizonyos, hogy állandó lesz a földön. A jó, a nemes szív törvénye soha sem fog változást szenvedni ; ez mindig meg fogja találni a maga működési körét. hány zsidó család lakik benne, itt szokták a fuvarosok pihentetni láradt gebéiket. Dupkától magasba vezet fel iel az ut, melytől jobbra az Ungon tűi látható Zábrogy (magyarul »Gázló«) község. Ennek van 599 lakója, közülök gör. kath. 465, izr. 82, kik löldmivelés, baromtenyésztés és kincstári napszámmal foglalkoznak. Csinosan épített s újabban javított kis kőtemplomának fehér bádog fedele messzire csillog. Hid az Ungon át a községhez nem vezet. Igen szép látóképet nyújt a magasból e kis falu. Alatta kanyarog az Ung, melybe itt ömlik be a Zemplénből eredő Ulics patak, s az e lelett egymásután épített két hidra lépünk, s úgy folytathatjuk utunkat az Ung folyó irányában. Rövid idejű utazás után érjük a Sztricsava patakát, mely az Ungba ömlik, s pompás piros pettyes pisztrángokat rejteget kristálytiszta vizében; e patak mentén az országúitól balra, mélyen a hegyek között rjsz ut vezet fel Sztricsava községbe, melynek apró viskóiban 435 ember lakik. Ezek közül gör. kath. 333, izr. 12. (Neve magyarul »Találkozót« jelent.) Népe löldmiveléssel, marhatenyésztéssel és kincstári munkával foglalkozik. Van felekezeti iskolája, mely azonban szűk a tanköteles gyermekek befogadására. Egy asztal, egy pár szék a bútorzata, taneszköze ugyszólva semmi. A lakosok — aránylag — elég jó módúak, bárha földjük silány. Különösen a marhalenyésztés ad nekik jövedelmet. Visszatérve az országút előbb elhagyott részére, nem sokára Paszika nevű helyre érünk, hol egy kidőlt- bedőlt utszéli korcsma, rozoga állás ad pihenő tanyát a Lengyelből jövő fuvarosok s azok igavonó állatainak. Régebben e helyen csinos épület állott s a most már kiszáradni kezdő ákáozok jól művelt gyümölcsöst kerítettek el az országúitól. A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő ur! Engedje meg, hogy b. lapjának utolsó számában „Mennyibe kerül, egy uj szij“ ? felirat alatt a villanyos világításra tett megjegyzéseire, melyek bizonyára rosz- szul értesült tudósításra vezethetők vissza, én, a ki az üzemért a felelősséget viselem, néhány szóban reflektáljak. Arra, hogy mennyibe kerül egy uj szij, általánosságban felelni nem lehet, mert ez a szij minőségétől és méreteitől függ. így például uj gépünk hajtószíja, mint azt a szállító ezég számlájával is bizonyíthatom, szállítási költségek nélkül 436 írtba kerül. Lathalja téliát t. Szerkesztő ur, hogy nem kicsinyes kapzsiság az, mely üzemünkben zavart okoz. Ha egy uj szij megrendelését, illetőleg a t. újdonságot iró ur tanácsára vártunk volna, úgy fogyasztóink nem órákat, de esetleg egy hetet is kénytelenek lettek volna áram nélkül tölteni. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy daczára annak, hogy az áramfogyasztóinkkal szemben e tekintetben semminemű kötelezettseget nem vállaltunk, nálunk a zavartalan üzem érdekében minden megtörténik, a mit egy ily mérvű ideiglenes vállalattól a nagyközönség varhat. Úgy hiszem, hogy minden reálisan gondolkozó helyeslésével fogok találkozni, ha azt állítom, hogy egy ideiglenes világítási vállalattal szemben lehetetlen oly magas igényekkel fellépni, mint egy évekre biztosítottal ; a melynél azonban előre nem látható Kisebb zavarok szintén nincsenek kizárva. lm példa reá a kastély tulajdonosnője. Anyai szeretete gondosan neveli jó gyermekeit, kiket féltékenyen őriz a világ minden káros porától; nemes és nagy lelkének minden érzését gondos kézzel ülteti el a fiatal, remény- teljes csemeték angyali szivébe. Széles körű ismeretei, kedvessége, vonzó modora fölényt ad neki a társaságokban elannyira, hogy a rajongó s igaz tisztelettel veszik őt körül ismerősei. U, kinek a Gondviselés bőven juttatott a löldi javakból, vallás és rang külömbség nélkül segit mindazokon, kik hozzá fordulnak. Élesen látó szemei felismerik mindenkor és mindenhol a valódi szükséget; ajtaján soha sem kopogtat hiába a szegény, az elhagyatott. Vannak, kiket ő lát el már évek óta mindennel, kik nem dolgozhatnak, nem kereshetik a mindennapi betevő falatot, mert betegek, mert nyomorékok. Munkás fáradhatatlan szorgalma kiterjed minden térre s csak akkor tudja magát boldognak, ha jót tehet. Még tovább is akartam beszélni a kis hópehelynek — de mire lellárult a terem ajtaja s belépett az úrnő. Utánna jöttek gyermekei, majd az ünnepélyre meghívottak. — A kis hópehely egy-két mozdulatot tett, hogy jobban láthassa őt. Mély csend honolt a teremben egy-két perczig, •— aztán tiszta csengő bangón megszólalt az úrnő. — Azért hivattalak ide kedveseim, hogy e szent órában nektek egy kis örömet szerezzek. Nem a hiú dicsvágy adja nektek ma emeujándékokat, oh nem, — szivem szava mondja azt, hogy legalább ma jussonnektek is az örömből valalami — abból az örömből, melyből vajmi keveset juttatott nektek az élet. Legyetek hűséges jó szolgák amint vo tatok eddig és szeressetek úgy engem, ahogy én szeretlek tite., et. Aztán mindenkihez volt egy jó, egy barátságos szava. Az én kis hópelyhem csak nézte, csak nézte az egybegyűltek igaz hálálkodását, a szegény pórnép könyes szemeit — aztán ő is elkezdett sírni csendesen, csendesen,------mig egyszer azt vettem észre, hogy elolvadt nagy örömében. S még azt mondják, hogy nincsenek jó szivek, hogy kihalt e löldön a szeretet! Tibai Károly.
