Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

Melléklet az „UNG“ 1898. évi 27-ik számához. veted és hogy hitedet nyilvánosan is vallód, főleg e hithideg korszakban, mely megfosztani igyekszik az em­beriséget a legkegyesebben boldogitó érzettől: a mély, a hithü vallásosságtól. És végül jegyezzétek meg kedves ifjak, hogy a hazát is tettekben kell szeretnetek. Egy pillanatra sem feledjétek Kölcseynek igaz mondását: >Ezreket fogsz látni, kik ajkaikon hordozzák a haza szent nevét; kik magasztalva említenek mindent, ami a honi föld határain belől találkozik; kik büszkén tekintenek az idegenre s hálát mondanak az égnek, mely őket ma­gyaroknak születni engedé: s véled-e, hogy ezeknek sziveik szeretettel busongnak a haza iránt? —véled-e, hogy ezen hazaszeretet az, mely az erények koszorújá­ban olthatatlan fénynyel ragyog s a történet évkönyvei­ben tisztelő bámulattal említ telik ?» Tettekben sz- n ssétek tehát a hazát, melyben az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak összessége foglal­tatik. A haza Kölcseykéut oltár, atyáink által Istennek építve; ház, hol az élet első örömeit izlelők ; löld, amely­nek gyümölcse föltáplált... De ne feledjétek, hogy csak egy hazátok lehet és ez az az áldott, szép, őseink száz­ezreinek vére á tál megszentelt föld, mely a kéklő Adria hullámzó öbléig terjed, az erdő-koszoruzta lejedelmi Kárpátok bérczeitöl. Leonidas is csak egy Spártaért Regulus is csak egy Rómáért halt hősi hatált. Zrínyink is csak egy, az Árpád apánk által elfoglalt és a szent István által szerzett Magyarországért vérzett el E hazá­nak legyetek hű fiai; e haza nemzeteinek, az egységes magyar nemzetnek legyetek derék, munkás, vallásos és boldog tagjai ! Ez az én leghóbb kívánságom ! Éljen a haza, éljen a király ! * A beszéd után felolvasta ama változtatásokat, ami­ket az évzáró tanári tanácskozáson a vizsgálatok alkal­mával (eltüntetett eredmény folytán az ideiglenesen megállapított osztályozásban eszközöllek. Végül kiosz­tották az évi bizonyítványokat és az évi Értesítőket. A reáliskola az első évét megnyugtató cr dmény- nyel futotta meg. 3 tanulója mindenből jeles, ellen­ben egy tárgyból 1, két tárgyból szintén 1 s több tárgy- fa ól ugyancsak csupán 1 tanuló bukott, ami határozottan jó eredmény. A magaviseleti osztályozás is kedvező képet nyújt : 32 osztályozott tanuló közül jó magaviseletü 2f tanuló (75°/o), szabályszerű 8 növendék (25°/o). Kevésbbé szabályszerű, vagy rossz magaviseletü itju nem volt. A tanév elején beirt 42 tanuló közül 1 magánta­nuló nem jeleni meg vizsgálaton, 9 növendék pedig ki­maradóit. Éelem'ilendöuek tartjuk, hogy az intézet a va lás erkölcsös és hazafias nevelésre kiváló gondot for­dított: az előbbinek jele, hogy behozta a tanítás előtti és utáni imát; az utóbbit bizonyítja a nagyobb számú hazafias iskolai ünnep, amelyeken a tanulók hazafias költeményeket szavallak, az igazgató pedig mindannyi­szor beszédei intézett a tanulókhoz. (Ezeket jobbara lapunk szó szerint közölte.) A koronázási évforduló- ünnepen a nap jelentőségét az igazgató kétrendbeli felolvasásán lelül Simsa Kornél r. tanár is felolvasás­ban méltatta. A tanév-végi beiralások mindenkor d. e. 9—11 óráig, junius 30-tol julius 5-ig tartanak, tehát kedden van az utolsó beiró-nap. Akik most, a tanév végén nem iratkoznak be, azok szeptember első 3 napján vé­telnek fel. Az „Ung“ olvasóihoz. Az »Ung“ közelebbi 6 évfolyama tanúbizony­ságot teszen azon állításunk mellett, hogy lapunk nem szaporítja azon vidéki lapok számát, amelyek azért vaunak a világon, hogy a nyomdász-gyerekek­nek legyen mit szedniük akkor, a mikor egyéb dolguk nincsen; legjobb tehetségünk szerint mi nem üzleti, hanem szellemi vállalatot tartunk fenn s bocsátunk olvasóink rendelkezésére. Helyi lap vagyunk nemcsak az apró ^hírekben, hanem főbb közleményeinkben is, melyek ritka kivé­tellel mindig az „Ung“ számára vannak Írva, do­loghoz értő, hivatott erők által. Ha általánosabb érdekű eseményeket, törekvéseket teszünk megbe­szélés tárgyává, vonatkozásba hozzuk azokat a mi helyi viszonyainkkal. A világboldogitás nekünk nem kenyerünk, vármegyénk közjavának előmozdítását czólozza minden gondolatunk. A körutat tevő, üzleti szellemmel, üzleti czé- lokból Írott közleményekből, melyeknek a vidéki szer­kesztők oly nagy hasznát szokták venni, mi nem élünk. Ellenben igen gyakran megesik, hogy a mi eredeti közleményeink kelnek körútra; a helyi vonat­kozású részletek elhagyásával, vagy módosításával, hol itt, hol ott látnak napvilágot. Nemcsak helyi, de eredeti lapot is adunk, melynek minden sora közérdekeink szolgálatában áll. Ilyen vidéki lapot hótről-hótre, évről-évre meg­inti, összeállítani nem könnyű feladat, melyet mi csak áldozathozatallal vagyunk képesek megoldani. Aldozathozatalunk tényei: hogy díjazott belmnnka- társakból szerkesztőséget szerveztünk és tartunk fenn; hogy kiadónk nem kíméli a kiállítás költségét, — az »Ung“ terjedelem, külcsín tekintetében is ver­senyez a legjobb vidéki lapokkal. A közönség méltányolja is törekvésünket, áldo­zathozatalainkat: olvassa lapunkat; dicsekvés nélkül állíthatjuk, hogy olvasottabb helyi lap kevés van az országban, mint az „Ung“. A méltánylásnak ez a neme azonban nem elé­gítheti ki a kiadónkat; nem elég az olvasó, előfi­zető is kell mennél nagyobb számmal. Vannak elő­fizetőink tisztességes számban; ámde az olvasókkal nem állanak kellő arányban. Úgy véljük, hogy az »Ung“. mint vármegyénk hivatalos orgánuma, mint közérdekeink szószólója, közszükséget pótol, melynek fennmaradása, virág­zása mindnyájunknak érdeke. Ha helyesen vélekedünk, akkor az a kérelmünk, hogy az áldozathozatalból olvasóközönségünk is vegye ki a maga részét; a kik olvasóink közül tehetik, szíveskedjenek a lap előfizetőinek sorába lépni s lapunkat ismerőseik körében terjeszteni. Mi teljes erőnkből rajta leszünk, hogy előfize­tési díjaikért megfelelő ellenértékét adjunk a jövő­ben is; sőt amennyiben az előfizetők száma tetemes gyarapodást mutat., mi is jelentékenyen növelni fog­juk lapunk értékét. Az »Ung“-ot olvasóink jóindulatú pártfogásába ajánljuk. A S{erkes{tőség. K Ü LŐ N FÉ LÉK. * Sztáray Sándor gróf esküvője. Sztá- ray Sándor grófnak Vécsey Paulina bárónővel m hó 23-án Sárköz-Újlakon végbement esküvőjéről a következőket Írják: A bárói kastély már az előző na­pokban kezdett népessé válni, mindenünnen érkeztek a családtagok, hogy az ünnepségek kellő előkészíté­séről gondoskodjanak. A templom csinos feldíszítését a magas család női tagjai eszközölték; arra sokat áldoztak; az oltár is egészen uj felszerelést kapott. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök^ ki az esketést végezte, szerdán este érkezett meg Szabó István titkára kíséretében. Rajta kívül megjelentek a mennyegzőre a Vécsey- és Szfáray-családok legköze­lebbi rokonsága. Az örömszülők báró Vecsey József, a főrendiház örökös tagja, cs. és kir. aranykulcsos és neje Dessewffy Blanka grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy, özv. gróf Sztáray Antalné szül. gr. Batthyány Francziska csillagkeresztes és palotahölgy, ki a boldog vőlegényt, Sztáray Sándor grófot birto­kainak örökösévé tette, a vőlegény édes anyja özv. gr. Sztáray Viktorné szül. gr. Török Maria. Jelen voltak: gr. Dessewffy Aurél, val. belső titkos taná­csos és neje Károlyi Pálma grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy, továbbá id. br. Vécsey Miklós főrendiházi tag, br. Vécsey Sándor, ez idő szerint a Vécsey-csa- lád feje, val. belső titkos tanácsos, Kende Péter cs. kir. kamarás, Ungvármegye alispánja és neje Sztáray Sarolta grófnő Sztáray Irma grófnő, ő felsége a ki­rályné palotahölgye, Vécsey Eszter bárónő és Vécsey Maria bárónő, csillagkeresztes és Mária Valéria fő- herczegnő udvarhölgye, Vécsey László es. kir. kam. és huszárszázados, ifj. dr. br. Vécsey Miklós, Vécsey Magda és férje gr. Czebrián István cs. és kir. kama­rás, huszárfőhadnagy és Vécsey Aurél báró. Jelen volt özv. Károlyi Viktorné sz. Orczy Irma csillag­keresztes és palotahölgy, br. Sennyey Gézáné szül. Sennyey Melánia bárónő, Sztáray Gábor gróf orsz. képviselő, Sennyey István báró cs. és kir. kamarás, orsz. képviselő és herczeg Windiscb-Grätz Lajos Alfréd, dr. Starke Antalné és Pechy Margit, Gruschka Lajos kassai egyházmegyei áldozár, a fiatal Windisch- Grätz Alfréd herczeg nevelője. Csütörtökön reggel 8 órakor Meszlényi püspök szent misét mondott, mely alatt a szent áldozásban részesítette a jegyeseket, kik gyónásukat már előző napon Pály Ede esperes-ple- banos előtt elvégezték. Tizenegy órára volt határozva az esküvő ideje. Mikor a jegyesek megérkeztek a festői díszbe öltözött násznép kíséretében, térdre bo­rultak a számukra emelt imazsámolyon. A diszma- gyarba öltözött násznagyok szintén a szentélyben foglaltak helyet, a kiséret többi főúri tagjai a templom hajójában, hol megjelentek a község intelligens elemei is, úgy, hogy a templom egészen megtelt közönséggel. Most Paly Ede esperes-piebános lépett az oltárhoz, hol csendes misét mondott. Mise végeztével a püspök főpásztori díszbe öltözött s kezdetét vette az ünne­pélyes aktus. Az esketés után ő méltósága a püspök ur beszédet intézett az uj párhoz. Egy órakor ünne­pélyes ebéd volt, ebéd után 5 órakor pedig táncz következett. Az ifjú pár Acsádra utazott. * Képviselő-testületi közgyűlés volt m. hó 27-én, melynek első tárgyát a borsolázi földek eladása ügyében hozandó határozat képezte. A földek megvé­telére Kende Péter alispán adott be 100 írttal maga­sabb ajánlatot a kikiáltási árnál s ezt elfogadni a ta­nács és a pénzügyi bizottság javasolta is. Farkas Ferencz uj árverés kitűzését javasolta, amennyiben a megajánlott vételár nem áll arányban a földek értéké­vel. Rónay Antal és Ilehelein Károly felszólalása után névszerinti szavazással 31 szóval 3 ellen az ár­verés eredménye elfogadtatott. Lehoczky Béla ismert kérvénye került ezután sorra. A pénzügyi és gazdasági bizottság nem javasolta a kért gyógyköltségeknek meg­adását, hanem javaslatba hozta még 550 írtnak kiuta­lását. Farkas Ferencz tiltakozik az ellen, hogy a vá­ros közönsége ilyen kiadásokkal megterheltessékk s indítványozza, hogy Lehoczky kérvénye, annak meg­állapítása iránt, vájjon van e Lehoczkynak jogzieme a várost perelni, kiadassák a jogügyi bizottságnak. Gaar Iván azt bizonyítja, hogy Lehoczky a baleset bekövet­keztekor nem volt sem az önkéntes, sem a kötelező tűzoltóság alparancsnoka, a mit Mocsáry Gáza v. ügyész és tüzoltó-fűparancsnok is elismert. Ilehelein I Károly elfogadásra ajánlja a p. ü. bizottság javaslatát, még az esetre is, ha Lehoczky tényleg nem volt al- parancsnok ; nem zárkózik el azonban az elől, hogy a dolog tisztázása czéijából Lehoczky kérvénye kiadas­sák a jogügyi bizottságnak. Hevesi Mihály nem fo­gadja el a pénzügyi bizottság javaslatát, mert úgy tudja, hogy iparosokat tűznél érő baleset esetén nincs senki, a ki segitő-kezet nyújtson. Például felhozza Pritula kosárkötő esetét, aki tűznél történt megsérü­lése folytán elhalt, özvegyet s négy gyermeket hagyva maga után s még csak egy krajezár segélyben sem részesült. A közgyűlés még nehány felszólalás meg­történtével Lehoczky kérvényét a jogügyi s az onnét beérkező vélemény után újból a pénzügyi bizottsághoz áttenni rendelte. — A polgármester indítványára julius hó 27-ére közgyűlés tűzetett ki, melynek tárgyai lesz­nek a jelenlegi városháza eladása s az agyagipar-iskola czéljaira megszerzendő telek vétele ügyében hazandó határozatok. * Kitüntetés. Gelsei Guttmann Izidor ung- vármegyei földbirtokos és nagyiparos, a brüsseli nem­zetközi kiállítás magyar osztálya körül szerzett érde­meinek elismeréséül a belga király által a Lipót-rend tiszti keresztjével tüntettetett ki. * Esküvő. Kerekes István dr., társadalmunk egyik közkedvelt tagja, m. hó 28-án tartotta esküvőjét Kelen Irma urhölgygyel. * Lelkészi kinevezés. Szabó Eumén, az ungvári kir. kath. főgymn. ruthén nyelv tanára, szekes- egy'hazi s.-lelkész kineveztetett N.-Szőllősre lelkészszé. * Gyászjelentés. Schürger Ferenczné szül. Kozák Bella maga és férje, valamint unokája Bányay Zsigmond nevében is, mély fajdalommal jelenti forrón szeretett apjának, illetve ipanak és nagyapának: gyu­lai, szalontai Kozák Zsigmond nyugalmazott törvény- széki bírónak, folyó évi junius 29-ikén, életének 82. évében, hosszas betegség után bekövetkezett gyászos halálát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 30-ikán, d. u. 4 órakor helyeztettek a helv. hitv. szertartás szerint a helybeli sirkertben örök nyugalomra. Örök béke lengjen nyugvó porai felett! * Eljegyzés. Lendvai Irén kisasszonyt, Lend- vai Ignácz leányát a napokban jegyezte el Neumann Lipót dr. jászberényi orvos. * Az ungvári haladó izr. hitközség a napokban tartott közgyűlésén a hitközség elnökévé Oesterreicher Jakab dr, v. t. orvos választatott meg egyhangú lelkesedéssel. Az uj elnököt Molnár Mór dr. üdvözölte, azon reményének adva kifejezést, hogy az uj elnök ügybuzgósága s munkakedvével oda fog hatni, hogy a hitközségi élet erőssé s virágzóvá váljék. * A villanyvilágitás ügyében Árky Fülöp, a népbank főtisztje s képviselő-testületi tag czikket közöl az U. K. legutóbbi számában. Czikke oda irányul, hogy a város ne adjon senkinek sem 40 éves konczessiót a kizárólagosságra, hanem a helyett maga legyen a vállalkozó s a villanyvilágitás beveze­tésének teljesítése után adja a vállalatot bérbe. Évi bérösszegül 20,000 frtot helyez kilátásba. Hogy a vá­rosok áltál eszközölt villanyvilágitási vállalat nem lehet valami jövedelmező üzlet, erre bizonyításul szolgáljon Szatmár városa, ahol a gazdasági szakosztály m. hó 25-én három órán keresztül foglalkozott a villanyvilá­gitási ügygyei s a hosszú tárgyalás eredménye az lett, hogy a szakosztály nem fogadta el a v. v. bizottság azon javaslatát, hogy a v. telep megtartandó, hanem elfo­gadta Kelemen Samunak azon indítványát, hogy a város kísérelje meg az eladást, s ha sikerül oly egyezséget a vásárlóval létrehozni, mely szerint a ma már majdnem 300 ezer forintot tevő v. világítási te­hertől a város megszabadul, s úgy a köz-, mint a ma­gánosok világítása a kizsákmányolástól meg lesz óva, úgy adjon túl ezen előnyös feltételek mellett a város a v. világítási berendezésen. Egyidejűleg javasolja a közgyűlésnek, hogy a most szükséges 40 ezer forintos kibővítést fogadja el s a kezelésre nézve alkalmasabb ügyviteli szabály készíttessék. * A vármegyei allevéltárnoki állásra a pályázati kérvények e hó 21-ik napjáig nyújtandók be a vármegye főispánjához. * Az uj kaszárnya ügyében itt működött ka­tonai és polgári bizottság már befejezte teendőit. A megállapodás az, hogy ha a hadügyminisztérium a teljesen uj kaszárnya építése mellett döntene, úgy maga a kaszárnya a lőpor-torony körül elterülő téren, a tiszti pavilion pedig a vármegye tulajdonát képező faiskola helyén épülne. A megtett számítások szerint a vármegye közönségének 24,500 forintnyi évi bér lesz biztosítva. * Iskola-látogatás. Kende Péter, várme­gyénk alispánja, m. hó 13-án meglátogatta az antalóczi áll. leányiskolát. Ez alkalommal 6 koronát ajándékozott oly tanulók jutalmazására, kik a tanulásban, különösen pedig a magyar beszéd elsajátításában legnagyobb előhaladást tanúsítanak. Ezen adomány, mely utóbb Werner József gondnoksági elnök ur 4 koronás ajándékával 10 koronára egészittetett ki, a m. hó 26-án megtartott ünnepélyes évzáró-vizsgálat alkalmával 1 — 1 koronánkint Kereczman Anna, Ferenczi Mari, Landa Juli, Czoczko Mari, Prisztás Anna, Fedoriscse György, Szidák György, Nitkulinecz Mihály, Szimiránics Janos es Singer Géza tanulók között osztatott szét jutalomképpen. Alispán ur ő méltóságának iskolán . magas kitüntetéséért ezúttal is köszönetét mond : A gondnokság. * Az uugvármegyei nőegyasület ét fehér-kereszt-egyesület junius 20-án tartott mulatságának tiszta jövedelme a Meszlényi Gyula szatmári püspök által utólagosan küldött 20 frt ado­mánynyal együtt 210 frt 52 krt tesz ki, mely összeg felerésze a fehér-kereszt-egyesület pénztárába utaltatott. * Óvodxi üauapély. Az Ember Anni kis­asszony vezetése alatt álló Teleky-utczai állami óvó-

Next

/
Thumbnails
Contents