Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1898-04-03 / 14. szám

veti részt, a ki felolvasást is tartott, a fürdőkről való tapasztalatait mondva el, érdekesen előadva. * Tűzvészek. M. hó 26-án, szombaton este 8 óra tájban nagy tüzfény volt látható Ungváriéi nyu­gatra. Akkor még csak találgattuk, hogy merre ég; de vasárnap d. e. már biztos értesülésből tudtuk, hogy a tűzvész Ubrezs községben pusztított. Mintegy 40 ház égett le; a tűz martaléka lett az ottani római kath. templom is. Amint értesültünk, a tűz gyújtásból eredt s a község legszegényebbjei szenvedtek nagy kárt. Az ubrezsi tűz fénye m. hó 26-án este Ungvárra is ellátszott, de a 26-ról 27-rc menő éjjelen 2 órakor pedig Ungvár városa felett emelkedett magasra a tüz­fény, a mely a Bozos-utczán levő Veres Andras-fele házból felcsapott lángokból fejlődött ki. Ebben az év­ben e tüzeset ide-oda mar 6 ik Itt-ott a közelmúlt­ban több ungvári ház gyulladt ki, de a tüzet csak­hamar elfojtották. A mostani tüzeset alkalmával a Teres-féle ház tetője végig égett; a szomszéd hazak tetőit azonban sikerült megmenteni. Mokra községé­ben Deutsch Mór házát, termény-készletét, házi bútorait m. hó 23-án, este 10 órakor szintén tűzvész emésztette el. A kár, melyet a gondatlanságból keletkezett tűz okozott, 1321 frtnyi. Az épület 350 írtig volt biztosítva. * Öngyilkosság, Bngin György n.-szeimenczi kanász, szerette gyakran meginni a pálinkát, felesége is úgy cselekedett, mint férje ura, sőt jobban szerette a pálinkát, mint urát. Múlt hétfőn Bagin felhajtott korán reggel 1 fel liter pálinkát s kérte feleségét, hozna'még egy felet. Az asszony el is hozta, csakhogy a telt üveget zsebébe csúsztatta, férjét nem ismerte el a pá­linka elfogyasztására kenyeres-pajtásnak, ki bosszul forralt felasege ellen, felment a ház padlására és fel­akasztotta magát. Mire észrevették tettét, már halva volt /* Érettségi a katonaságnál. A közös hadügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg érdekes újítást hoz be a katenai akadémiákban. A hadügyminiszter ugyanis kimondja, hogy a katonai főreáliskolákból a katonai akadémiákba átlépő növen­dékeknek érettségi vizsgát kell tenniök. Ennek az újí­tásnak az a czélja, hogy a katonai főreáliskolák egyen­lők legyenek a polgári főiskolákkal, az egyetemekkel s igy megszűnjön az a visszásság, hogy ha valamely katonatiszt, a ki hosszú éveket töltött iskolában, a katonai szolgalatot elhagyva, a polgári pályára lép, ne legyen kénytelen a kezelési szakban kishivatalnokos- kodni, hanem nyitva legyen számára a fogalmazási szak s katonai képesítését olyannak tekintsék, ha aka­démiát végzett, mintha egyetemet végzett volna. En­nek megfelelően az érettségi vizsga a szükséges tan­tárgyakat mind felöleli. Az első katonai érettségi vizs­gát már az idei tanév végén, julius hónapban megtartják. * Hirtelen halállal múlt ki Uzsokon f. hó 26-án Czihák Éva 17 éves leány. Az orvosrendőri hullaszemle alkalmával kiderült, hogy a halált, a leány nyakán levő golyva okozta; sietve vitt fel atyjának ennivalót a beszkidre s a gyors menetel miatt goly­vája megfojtotta. * Vízbe fűlt Volo szánkán márcz. 27-én, dél­után a 6 éves Nyimecz Éva. Nehány kis pajtásával játszadozott a hóolvadás következtében megdagadt Ung-folyó partján s játék közben megcsúszva, bele­bukott a gyorsan rohamó vízbe, mely rögtön elsodorta Nagybátyja már csak holttestét húzhatta ki a vízből. * Petróleum kutatására részvénytársaság állott össze Budapesten, mely a dr. Bandin által elért siker alapján Luch, Voloszánka, Szucha községek területén fogja megkísérteni a petróleum-keresést. Kü­lönben a Bantlin-féle kutatás ez idő szerint szünetel, bár amint hírlik, megfelelő mennyiségű petróleum volna azon területen, hol a fúró felállítva van. * Lopás. Ismeretlen tettes hatolt be márcz. 27-én N.-Bereznán Selepecz Nácza szobájába s onnan el- emelte a szegény asszony keservesen összekuporgatott 71 frtnyi készpénzét, aztán még a pádról- lopott el 2 sonkát. * Járványok. Ü-Szemere községben a vörheny-, Kosztyova-Pásztelyon a hagymáz járványt hozták meg a tavaszias napok. Mindkét község iskoláinak bezáratása iránt előterjesztés tétetett a vármegye alispánjához. * A cserebogarak irtása. Az idei év tava­szán a cserebogarak tömeges fellépése várható s hogy e kártékony rovarok terjedése és pusztításai megaka­dályozhatok legyenek, Hevesmegye erdőügyi albizott­sága felhívta a főszolgabirák utján az egyes községek elöljáróit, hogy a cserebogár-irtás minél szélesebb ala­pon való keresztülvitelére a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Minthogy a cserebogár- irtás, az ezáltal elhárított veszély nagyságát tekintve, egyik elsőrangú közgazdasági kérdése a földműveléssel foglalkozó lakosságnak, igen kívánatos és üdvös dolog lenne, ha a megyebeli tanítóság még idejekorán figyel­meztetné az iskolába járó gyermekeket a cserebogár káros pusztítására és buzdítaná őket a veszedelmes rovar minél tömegesebb irtására. * Házassági statisztika. Ungvár város anya­könyvvezetői hivatalában 1898. márcz. 26-tól ápril 3-ig a következő házasság köttetett: Klein Lajos izr., a M. Fr. Bizt. társaság pénztárnoka és Schuh Betti izr. között. * „Fatenyésztés“ czimmel a földmivelésügyi m. kir. minisztérium kiadásában egy igen hasznos és hézagot pótló szakmunka jelent meg, melyet Molnár István orsz. gyümölcsészeti és fatenyésztési miniszteri biztos irt meg. A mű megismerteti az olvasót a fate­nyésztés egész anyagával, eszközeivel és teendőivel; továbbá népszerűén és behatóan foglalkozik a gyümölcs- és egyéb fák szaporítása, nevelése, kezelése és ápolá­sával. Minden fatenyésztő és gyümölcstermelő nagy hasznát veheti ezen hasznos szakmunkának; de kü­lönösen nélkülözhetetlen kalauza lesz az a községi faiskola-kezelő tanítóknak és a pomologiával foglalkozó lelkészeknek. A díszesen kiállított, 91 sikerült eredeti ábrával ellátott és 19 nycnott ívre terjedő könyv ára egy koronában lett megáápitva, hogy azt minél töb­ben megszerezhessék. Eznfelül a miniszter meghatal­mazta a nevezett minisztci biztost arra is, hogy min­den lelkész es tanítónak - ki e könyvért egyszerű le­vélben hozzá fordul — a lűvet ingyen megküldhesse. * Pályázat ösztíndijakra. A „Magyaror­szági tanítók Eötvös-alapj.t gyűjtő és kezelő országos bizottság“ nehány egyszá. forintos és több ötven fo­rintos ösztöndíjra s több itven forintos segélyre pá­lyázatot hirdet. Az ezen öztöndijak és segélyösszegek elnyerése czéljából az „Eítvös-alap orsz. tanító egye­sület elnökségéhez“ intézndő folyamodványukat az illetőknek Lákits Vendel ígyesületi titkár uihoz (Bu dapest, VI., Érsek-utcza 4) kell legkésőbb I. évi julius 10-ig beküldeniök. Később érkező kérvények csak ki­vételes esetekben vehetők figyelembe. * Elhaltak névsrra. Ungvár városában 1898. márcz. 19 tői ápril 3-ig a következő halálesetek történtek : Oláh György gk. 9 éves gyermek. Kufcsák Gyula 2 éves rk. gyermek, Gottliá) Mihályné sz. MoskovicS Hani izr. 78 éves, Fedur Jtnos 20 éves.gk. napszámos, Galajda János gk 43 évesnapszámos, Csizmadia Imre 2 hónapos ev. ref. gyérnek, Vajkó Irén 1 éves gk. gyermek, Springiti Simon; 78 ■ éves rk. napszámos, Hudak Margit 1 éves rk gyermek, Hübmer Anna, Jozefa, Mária rk. 1 éves tyerme1', Szakai Elek gk. 4 éves gyermek, Thamás Anton rk. 1 éves gyermek, Sirokai Irén 9 hónapos rk, gyermek, Kubányik Juliska 14 éves rk. gyermek, özv. Weinberger Hermanne sz. Ausländer Záli izr. 65 évis, Marmorstein Lipót izr. 54 éves szatócs. Ezen 16 halálozási esettel szemben a születések szama 24. Az első magyai általános biztosító­társaság e hó 15-én taáotta közgyűlését Csjkonics Endre gróf v. b. t. t. elnöllése mellett. Az igazgatóság jelentése kiemeli, hogy a ’égeredmény, a melyet el­értek, csak középszerűnél mondható ugyan, de a zárószámadásból a társaság üzletének uj szerzemények­kel való olyan tekintélyes neggyarapodása tűnik ki, a melyet — a társaság állandó haladasa mellett is — örvendetes föllendülésnek lehet nevezni. A közepes végeredménynek oka az eemi biztosítási ágakban s különösen a jégbiztositási ágban szenvedett, szinte példátlan mértékű és sokaűtgu károkban van. A tüz­es sznllitmanv-osztálybeli díjbevétel az 1896. évi 5.823,941 forint 78 krrói fülemelkedett 6.083,1 lo forint 72 krra A jégbiztositási ágazatban 1 590,319 forint díjbevétel volt, vagyis 152,371 frttal több, mint az előző évben. Nagy és igen örvendetes eredménye volt az üzletszerzés munkájának különösen az életbiztosítási ágazatban; az elmúlt évben az uj szerzemény 19.219,438 frt volt, vagyis 2.239,690 frttal több, mint 1896-ban. így tehat a társaság az üzletszerzés min­der terén szembetűnő sikereket ért el. A társaság künnlevőségei nagyobb összeget tesznek ki 1897-ben, mint az előző esztendőben, ami az általános kedvezőtlen gazdasági állapotokban s különösen a múlt évi rossz termésben leli a magyarázatát. A jégosztálynál 447,932 frtnyi tetemes veszteség volt. A jégüzlet úgyszólván állandó megrontója a nagy gonddal és munkával elért jó eredményeknek. Ebben az üzletágban tehát gyökeres reformra van szükség. Ezt sikerült is az igazgatóságnak elérnie, anélkül, hogy a dijak a gazda­közönségre nézve terhesebbek legyenek, mint eddig voltak, ezt pedig a viszontbiztosítás utján lehet keresztül­vinni. A tiszta jövedelem 615,913 frt 39 kr., a melyből a különböző javadalmazások levonása után egy-egy egész részvényre 160 forintot fizetnek ki. A külön tartalékba 63,567 frtot helyeznek. Az osztalék kifi­zetése — csak márczius hó 16-ikán kezdődik. Beje­lentette ezután az elnök, hogy Lávay Henrik báró vezérigazgató, hajlott korára való tekintettel, erről az állásról lemondott. A közgyűlés Lévay bárónak jegyző­könyvileg mond köszönetét a hosszú éveken át tanú­sított buzgalmáért; hasonlókép lemondott Giczey Samu felügyelő-bizottsági tag is, Bittó Kálmán és Jáücs Kál­mán választmányi tagok pedig elnalálozlak. — A köz­gyűlés a jelentést tudomásul vette, az igazgatóság javaslatait elfogadta és a felmentvény minden irány­ban megadta. Megválasztották ezután a tiszti-karba a következőket elnök : Csekonics Endre gróf, alelnök Nádasdy Ferencz gróf; választmányi tagok: Andrássy Gyula gróf, B.inffy György gróf, Burchard- Bélavári Konrad, Berzeviczy Albert, Deutsch Sándor, Giczey Samu, Karátsonyi Jenő gróf, Németh Titusz, Nikolics Fedor báró, Schoeller Pál lovag. Schossberger Nándor báró, Szegedy György, Sutányi Géza, Üchtritz Zsigmond báró, Teleszky István, Wenckheim Frigyes gróf, Zselénszky Róbert gróf; igazgatósági tagokká lettek: Harkányi Frigyes báró, Jeney Lajos, Ormódy Vilmos, Schossberger Zsigmond báró, Zichy Nándor gróf; a felügyelő-bizottság tagjai: Battnanyi Géza gróf, Hajós József, Jekelfalussy Lajos, László Zsig­mond, Radvánszky Géza báró. —: A választás után az igazgatóságnak és az összes vezetőségnek Thuróczy György részvényes mondott köszönetét az elért fé­nyes eredményekért s ezzel a közgyűlés véget ért. Fouiard-selyem 65 krtól 3 frt 35 krig méterenkint, —■ japáni, chinai stb. legújabb mintázatok és színekben, valamint fekete, fehér és színes Hen- neberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint, — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát- fogyasztóknak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultá­val küldenek : Henneberg G. selyemgyárai (cs. és k. udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Camille Flammarion. A hírneves franczia csiliagásziró a mai naptól kezdve a Pesti Hírlapnak rendszeresen fog tárczákat írni. A magyar újságolvasó közönség mar ismeri — a Pesti Hírlap korábbi közle­ményeiből is — Flammarion költői fantáziával ép úgy, mint tudományos alaposságai s mindig ragyogó tollal megirott kisebb-nagyobb müveit; bízvást hihetjük tehát, hogy Camille Fljimmariont, mint a Pesti Hírlap rendes munkatársát, a Pesti Hírlap minden olvasója öröm­mel üdvözli. A Horgony-Pain-Expeller igazi nép­szerű háziszerré lett, mely számos családban már több mint 27 év óta mindig készletben van. Hátfájásnál, csipfájdalom, fejfájásnál, köszvénynél, csuznál stb.-nél a Horgony-Pain-Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapitó-hatásuaknak bizonyultak, sőt járvány­kórnál, minő: a kolera, hányóhasfolyás, az altestnek Pain-Expellerrel való bedörzsölése mindig igen hasz­nosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó ^eredmény- nyel használtatott bedörzsölésként az influenza ellen is és 40 kr., 70 kr. és 1 frt üvegenkénti árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van, hanem be­vásárlás alkalmával mindig határozottan: mint „Richter- felé Horgony-Pain-Expeller“ vagy „Richter-féle Horgony- Liríiment“ kérendő és a „Horgony“-védjegyre kérünk figyelni. Dr. Egger Leó és Egger J. e lapunk szá­mában közölt hirdetését ajánljuk a n. é. közönség figyelmébe. Köszönetnyilvánítás. Wilhelm Ferencz gyógyszerész urnák Náukirchenben (Alsó Ausztria), fel­találója a reumatikus és vértisztitó teának. Vertisz- titó köszvény és reumatikus bántalmaknal. Ha itt a nyilvánosság elé lépek, úgy azért történik, mivel én először is kötelességemnek tekintem, Wilhelm Ferencz gyógyszerész urnák Neukirchenben legbensőbb kö- szönetemet nyilvánítani, azon szolgálatokért, melye­ket vértisztitó teája fájdalmas reumatikus bántalmak- nál tett, és azért, hogy másokat is, kik ezen bor­zasztó bajban szenvednek, ezen teára figyelmessé tegyem. Nem vagyok képes kínzó fájdalmaimat, — melyeket 3 teljes évig minden időváltozáskor tag­jaimban éreztem, leírni, és a melyektől sem gyógy­szerek, sem a badeni kénfürdők (Bécs mellett) nem tudtak megmenteni. Álmatlanul hánykolódtam ejjeken át ágyamban, étvágyam láthatólag hanyatlott, rosszul néztem ki, egész testi, erőm hanyatlott. A fenti teának négy heti használata után fajdalmaimtól meg voltam szabadítva, sőt még most is, midőn már hat hét óta teát nem iszom, és az egész testi erőm megjavult. Én határozottan meg vagyok győződve, hogy mindenki, aki hasonló bajban szenved, es menekülését ezen teában keresi, a feltalálót, Wilhelm Ferencz urat, úgy mint én, aldani fogja. Kitűnő tisztelettel Butschin Streit- feld grófnő', alezredes neje. Hivatalos közlemények. 49ÖŐ1/97. M. kir. Belügyminiszter. * 100 b. m. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az ország közegészségi viszonyaira vonatkozólag a törvényhatóságoktól hozzám beérkező jelentésekből és a m. kir. központi statisztikai hivatal időszaki kimuta­tásaiból látom, hogy a gümőkóros tüdővész (tuberculosis) Magyarország népessége között igen nagy és évrői-évre még tokozódó pusztítást visz végbe; — átlagosan minden 100 halálozásból tíznél többet okoz a tüdővész. Ez oly nagy arányszám, mely jóval túlhaladja minden más betegség által okozott halálozások számát, még azon heveny tertőző betegségek által okozott halálozásokét is, a melyek, mint pl. cholera, kisebb-nagyobb járványok alakjában tömegesen szedik áldozataikat. A tüdővész a szónak szoros értelmében tizedeli a lakosságot és nép- pusztitó hatása azért is nagyobb minden egyéb beteg­ségénél, mert szünet nélkül szedi áldozatait a lakosság minden rétegéből és mert hosszas, lassú lefolyású baj lévén, az általa megtámadottakat hosszú időre munka- és kereset képtelenekké teszi s igy közgazdaságilag is kiszámíthatatlan károkat okoz. A lentebb mondottak az egészségügyi kormányzat legfontosabb teladatainak egyikévé teszik a tüdővész szünetet nem tartó nagy pusztításainak korlátozására, az általa okozott csapás enyhítésére megtenni mindazon intézkedéseket, a melyek tudásunk mai állása szerint sikert Ígérnek és végrehajthatók. • A tüdővész ellen való sikeres védekezésnek egyik lőakadálya a köztudatban gyökeret vert azon löltevés, hogy ez a betegség gyógyíthatatlan, hogy ellenében min­den küzdelem reménytelen s azért fölösleges; ez a tél- tevés bizonyos fatalisztikus megnyugvásra és szerfölött káros közönyre vezetett. A valóságban pedig úgy áll a dolog, hogy a tüdővész számos esetei is igen sokszor meggyógyulnak megfelelő életmód és kezelés mellett, ha a betegség nem haladt még túl egy bizonyos határt, a baj szétterjedésének korlátozása és az általa okozott csapások enyhítése tekintetében pedig igen sok érhető el megfelelő intézkedések czélszerü és következetes meg­tételével. Első feladatnak tartom ez irányban a fennebb jelzett latalisztikus felfogás lehető megszüntetését és azt, hogy a tüdővész lényegéről, terjedésének okairól, mód­jairól s az ellene való okszerű védekezés lehetőségéről a lakosság széles köreiben helyes felfogás és tudás fog­laljon tért. E czélból gondoskodtam róla, hogy könnyen érthető módon szerkesztett ismertető irat készüljön; ez iratot megfelelő számú példányokban legközelebb meg logom küldetni ingyenes szétosztás végett Gzimnek. Minthogy a tüdővészben való megbetegedésre leg­inkább azok hajlandók, a kik születésüknél fogva gyen­gék, satnyák és a kiket rossz, vagy hiányos táplálkozás, egészségtelen lakásban, vagy ily munkahelyiségekben való huzamos -tartózkodás és általában kedvezőtlen élet­viszonyok meggyengítettek, felhívom Gzimet, tegye kü­lönös gondoskodása tárgyává mindazon lentebb említett tényezőket, a melyek a népesség, különösen pedig a szegényebb néposztály egészségbeli jólétére, erejére, el- lentálló képességére befolyással vannak. A vármegyei hatóságok leiadata e részben kiváltképen az legyen, hogy a lakások egészségi viszonyait minden rendelkezésére álló eszközzel javítsa, különös figyelmet fordítván 2az-

Next

/
Thumbnails
Contents