Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-27 / 13. szám

Melléklet az „UNG“ 1898. évi 13-ik számához.

Ezzel szemben az oltani m. k. államépitészeti hivatal bizonyítványából az tűnik ki, hogy a vámtárgy rossz karban tartatik fenn.

Annak okát, hogy a vámtárgy rossz karban larlatik fenn, abban vélem találni, hogy a vámtárgy nagyobb, semhogy azt a befolyó jövedelemből lenntartani lehelne.

E bajnak megszüntetése czéljab >1 a vámszedési jog meghosszabbításának engedélyezését megelőzőleg kikötni kívánom, hogy kérvényező város vámlárgyul csak oly kiterjedésű hálózatot hozzon javaslatba, amely hálózat a remélhető vámbevételből felépíthető és lenn is tartható lesz.

Ez Okból első sorban a hálózat volna újból megállapítandó és a már eddig kiépített útvonalnak figyelembe vételével akként, hogy az uj építésre telvett utak építési költsége, továbbá ezen, valamint a már eddig kiépített utak lentartási, kezelési költségei a vámsorompóknál és a most kérelmezett vasúti állomásnál is szedendő vámjövedelemből ledezhetök legyenek.

'Tekintettel az 1890. évi J. t.-cz. 81. §-a azon rendelkezésére, mely szerint városok kövezetének használata tejében gyakorolható, illetve engedélyezhető a vamszedés, legajánluto.iabbnak tartanám, ha nevezett varos az általa tervbe veendő összes útépítési és kövezési munkákat megfeleld hosszabb lejáratú s engedélyezendő vámjövedelemből törlesztendő kölcsön felvételével biztosítaná.

Ily feltétel mellett, annak kikötésével, hogy a varos tartozik a fentiek szerint megállapítandó vámtárgyat öt even belől megépíteni, — a szóban forgó kövezetvám meghosszabbításának, illetve a vasútnál aruk után szedendő vám engedélyezése ellen részemről, — feltéve, hogy az ellen az illetékes kereskedelmi és iparkamara, továbbá a löldmivelésügyi és belügyminiszter urak annak idején az engedélyezés részletes tárgyalásai alkalmával kilogást tenni nem fognak, elvi nehézség nem lorog fenn.

Felhívom tehát Méltóságodat, utasítsa a kérelmező várost, hogy a fentebbieket tegye megfontolás tárgyáva és a vármegye határozott kijelölése, valamint az összes létesítendő munkák biztosításának tekintetében hozzon újabb határozatot s azt szabályszerűen történt kihirdetése s a kölcsön utjáni biztosítás tekintetében vagyon- telügyeleti szempontból a varmegyei közgyűlés törvényszerű jóváhagyásának kinyerése után a vámszedési jog meghosszabbítása, illetve engedélyezése iránti kérvényt, az alábbiak figyelembe vételevet újból szerkesztendő adatokkal együtt ide terjeszsze tel.

Az eddig gyakorolt kövezetvámszedési jog meg- liosszabbitásanak és a vasútnál áruk után gyakorolni kívánt vámszedési jog engedelyezéseért aunak idején újból előterjesztendő kérvény nyel bemutatandó adatok tekintetében a kérvényező a következőkről értesítendő :

1. A vámtárgyat feltüntetendő s 3-^-3 példányban bemutatandó helyszíni rajz és az arra vonatkozó s,szintén 3—3 példányban készítendő műszaki leírás az 1890. évi deczember hó 23-án 79,292. sz. a. kelt körrendeletben foglalt utasítás szerint állítandó ki.

A vámtárgy létesítésére, vagyis a felveendő kölcsön terhére építésre előirányzott utak, utczák és terekre, esetleg szükséges műtárgyakra vonatkozólag felmutatandó műszaki műveletek az államépitészeti hivala ok részére

1895. évi julius 23-án 50,332. sz. a. kelt körrendelettel kiadott szolgálati utasításnak megfelelően szerkesztendök, megjegyezvén, hogy a vámjövedelem terhére az egyes utak, utczák és terek csak a forgalom aranyában szükséges szélességben lesznek megépítendők és ourkolandók.

2. Ezen műveletek‘alapján kimutatandók a vámtárgy építési költségei az 1890. évi I t.-cz. végrehajtása tárgyában, az t892. év julius hó 11-én 45380. sz. alatt kelt körrendelettel kiadott utasítás negyedik csoport II. rész 2. §-ának e tételében foglaltak értelmében pedig kimutatandók az összes vámos közutak, utczák, valamint az azokban esetleg levő műtárgyak előállítási költségeinek, vagyis a befektetett tőkének évi törlesztésére, továbbá az éveukint előforduló fenntartási, kezelesi és egyéb költségek fedezésére szükséges évi összegek.

3. A lent hivatkozott utasításnak megfelelően kimutatandók a vasúton érkező és Ilngváron leadásra kerülő áruk három utolsó évi adatai — és a sorompóknál az utolsó három éven ál észlelt forgalom nagysága és az ott elért vámjövedelem adatai hiteles alakban; ezen adatokból lesz megállapítandó a vámbevétel évi átlaga, mely összeg úgy az uj építkezések költségeinek törlesztésére, mint a kezelés és fenntartás czimén telmerülő költségek fedezésére fordítható.

A vámdijtételek kiszámításánál egyrészt a szükséglet, másrészt a sorompóknál eddig észlelt lorgalom mennyisége és a vasúti., állomásnál leadott áruk uiáni vámbevétel lesz figyelembe veendő.

Ä vasúti forgalomból féméit bevétel számításánál figyelembe veendők a biztosítandó vámmentességek is, továbbá azon körülmény, hogy a bevételnek egy bizonyos százaléka (számszerint 10°/fl) ke/elés czimén a magyar államvasutnak fizetendő.

Figyelmeztetendő lesz a város közönsége, hogy a járdák jövőben a vámtárgy tartozékát nem képezhetik, miért is azok építési és> tentartási költségeit a vám jövedelemből nem fedezheti; továbbá, hogy a csatornázási költségnek is csak azon- része iedezhetö ' a vámjövedelemből, a mely rész tisztán csak az utakra eső felületi vizeknek elvezetésére szolgál, jelesül a víznyelőket és ezeket a főcsatornákkal összekötő oldalcsatornákat.

Végül, miután a sorompóknál gyakorolt kövezetvámszedési jog t. évi junius hó 30-án lejár s a meghosszabbítás iránti tárgyalások előreláthatólag ez ideig belejezhetők nem lesznek, Méltóságod által a város kép-' viselőtestülete figyelmeztetendő, hogy ezen vámszedési’ jognak ideiglenesen tovább gyakorolhatása iránt folyamodjék, mely kérelem Méltóságod által elém lesz terjesztendő «

Hova forduljön a gazda tanácsért ?

Szólás-mondás, de régi példabeszéd : a magyar embernek nem kell tanulni, elég, ha gondolkozik. S gondolkozott is a magyar gazda sokáig, küzbe-közbe a kártyát is megkeverve, a mig el nem érkezett a nyolezvanas évek mostoha gazdasági viszonyai, a mig a búza ára le nem szállott 6—7 írtra. Akkor azonban elérkezett a cselekvésnek az ideje, az egysz.rü gondolkozás már nem volt elég a megélhetésre. Kezdtünk kísérletezni, nem volna-e hasznosabb a búza helyett ezukorrépát, burgonyát, czikóriát stb. termeszteni. Sőt egyesek kísérletet tettek arra nézve is, nem lehetne-e két kalászt termeszteni ott, a hol eddig csak egy termett, szóval gazdaságunk uj korszakba, a haladás korszakába lépett. Az elfogulatlan szemlélőnek el kell ismernie, hogy mezőgazdaságunk oriásian föllendült az utóbbi 20—25 év alatt s bizonyos, hogy nagyon elmaradt az a gazda, ki ez idő alatt bruttó jövedelmét meg nem kétszerezte.

Csak az a kérdés ezek után, vájjon olyan-e ma a mi gazdasági rendszerünk, a mely a tökeletesseg netovábbja, a melyen többé javítani, lendíteni nem lehet, a mely a lehető legnagyobb bruttó és nettó jövedelmet szolgaitatja. Sajnos, e kérdésekre nemmel kell felelnünk. Elismetjük ugyan, hogy gazdasági viszonyaink különösen az utóbbi évtizedben nagyot lendült, annak daczára a tökéletestől nagyon, de nagyon messze vagyunk. Kezd ugyan már a mi gazdaközönségünk fogékony lenni az újítások iránt is, de a legtöbb esetben nem számítással ujit, hanem azért, mert látja az újítást másnál is, de nem tudja, hogy az az ujitas, a melyet más jónak talál, jónak fog-e bizonyulni az ő viszonyai között is, mert nem vett magának fáradtságot, hogy a szóban forgó újítást kiismerje, tanulmányozza, mielőtt alkalmazná. A minapa- ban, vasutoni utazás közben mondta egy úri ember, hogy tavaszszal buzavetéseit Thomas-salakkal fogja behinteni, mert az egy földbirtokos-társánál oly kitűnő befolyással volt a terméshozamra. Én elhüledezve hallgattam terveit s csodálkoztam azon, hogy foghat valaki műtrágyázáshoz, mikor még azt sem tudja, hogy a salak a legnehezebben oldható műtrágya, a melynek feloldására nem eg\ tavasz, de egy álló esztendő sem elég. H i ilyen felületes ismeretek alapján alkalmazza a gazda az újításokat, akkor nem lehet csodálkozni rajta, ha azt ep oly hamar sutba dobja, mint haszontalant, a milyen hevvel alkalmazta felületes ismeretek alapján. \

Arról pedig —csak legyünk egészen őszinték — már csakugyan igen kevés gazdának van halovány fogalma is, hogy ad-e ő annyi trágyát talajénak, a mennyi elegendő a talaj termő-erejének fenntartására, hogy az ő trágyázási rendszete mellett emelkodik-e, vagy apad talajanak termőképessége. Pedig a gazdái kodásnak ez a kardinális pontja, e körül forog az egesz gazdálkodás s ha e tekintetben nem helyesen járunk el: kárba veszett összes fáradtságunk, kielégítő, vagy jó eredményt sohasem érhetünk el. Hogy pedig éppen e tekintetben országszerte nem helyesen járunk el, azt mutatja azon megdönthetetlen tény, hogy a nyugati államok termés-átlagai nemcsak felezik a mienket, de a legtöbb helyt annak a kétszeresein is tulernel- kednek. Kevés az állatállományunk, műtrágyát is keveset használunk, miként lapunk más helyén erre rámutatunk.

A kezelésünk alatt álló birtokról nem készítünk üzemtervet s igy nem tudhatjuk, nem lehetne-e birtokunkat jövedelmezőbben 'kihasználnunk, nem tudjuk eleve, mennyinek kell lenni a bruttó bevételnek és kiadásnak, mennyinek a tiszta haszonnak. De sőt, ha váltó-gazdaságot tizünk is, a váltó van beállítva, hogy lehető legnagyobb hasznot már csak ezért sem érhetünk el. Ismerek gazdaságot — nem egyet — hetes fordával, ahol az első évben meg lesz ugyan trágyázva a talaj, de azutan hét éven keresztül egy szem trágyát sem kap, búza pedig a negyedik és hetedik évben jön bele. Hogy az ilyen valto-gazdaság a talajt tönkreteszi s felannyit sem ad, mint a mennyit helyesebb kezelés mellett adhatna, azt mindenkinek tudnia kell, a ki némi, úgynevezett tudományos gazdasági ismerettel is bir.

Nem vonjuk kétségbe, hogy egy birtok-üzemtervet kidolgozni annak, a ki nem sokat foglalkozik gazdasági tudománynyal és írásos munkákkal, igen nehéz, de meg van adva a mód és alkalom ilyen üzemtervet ahoz értő, azzal sokat foglalkozó egyénekkel díjtalanul kidolgoztatni. A magyar-óvari gazdasági akadémián, a debreczeni, kassai, keszthelyi és kolozsmonostori gazdasági tanintézeteken tanacsadó-bizottság van gazdasági ügyekben felállítva, mely bizottságnak feladata bárkinek is gazdasági ügyekben díjtalanul felvilágosítást, tanácsot adni. Akár üzemtervet kell valamely birtokról készíteni, akár állattenyésztési, növénytermelési stb. ügyben kell tanácsot adni, ezek a bizottságok a legnagyobb szakértelemmel díjtalanul, adják azt meg s igy a gazdának csak egy levelet kell Írnia az illető intézet igazgatóságához, hogy a legjobb és teljesen kimerítő választ kapjon.

Tanuljunk, haladjunk, hogy gyarapodjunk.

A közönség köréből.

Az ungvári m. kir. pénzügyőri biztos ur ügyeimébe.

Tekintetes pénzügyőri Biztos Ur!

A nyilvánosságot kell igénybe vennem, hogy becses figyelmét felhívjam oly körülményre, meiy a vezetése alatt álló pénzügyőrség több tagja részéről elkövettetik azokkal szemben, akiket sorsuk vendéglősökké, vagy oly foglalkozást űzőkké emelt vagy taszított (nem vagyok tisztában, melyik a helyes kifejezés), melynél az illető bizonyos pénzügyőrségi vizsgálatoknak van alávetve.

A nyilvánosság terét igénybe vennem indít különösen az, hogy egy izbeni írásbeli panaszom érdemleges elintézést nem nyert, — a folytonosan változó pénzügyőri személyzetnek pedig velünk, kincstári jogokat bérlő, de azért eleget is fizető egyénekkel szemben tanúsító eljárása pedig már valóságosan tűrhetetlenné lett.

így pl. a múlt hetekben fekvő beteg voltam s akkor vizsgálati ivemet nem mutathattam elő.

Jött tehát e hó 25-én, Boldogasszony ünnepén, egy újabb vizsgáló-küldöttség, kik honn nem létemben nemcsak hogy a vizsgálati ivet kérték, de magánlakásomba is betolakodtak, daczára, hogy feleségem figyelmeztette őket arra, hogy az a szoba már nem vendéglő, — s ott cselédemmel enyelegni kezdtek. Mikor pedig feleségem látta, hogy lakosztályomat ismételt felhívására sem akarják elhagyni, elesebben kelt ki ellenök, — mely idő alatt magam is hazaérkeztem. Ekkor kérdezősködtem a szóváltás eredete iránt s erre a pénzügyőrök egyike azt a feleletet adta, hogy: „majd megmutatja, hogy ide többé vizsgálni jönni szükség nem lesz 1“ (értsd, elveszik tőlem az italmérési jogot); s e kijelentés után mindeddig tisztán álló ivembe azt Írták be,hogy: „megjegyeztetik, hogy fél a pénzügyőrséggel szemben kihívó magaviseletét tanúsít, ismétlés esetén fel ellen jegyzőkönyv fog felvétetni 1“

Kérdem ezek után a tek. Biztos urat, jogosult-e a pénzügyőri közeg a magánlakásba való behatolásra is s van-e joga hivatalos kiküldetés alkalmával a házi cselédséggel enyelegni; van-e joga a pénzügyőri közegnek az italmérési engedély elvonásával fenyege- tődzni ? — ha pedig nincs, van-e joga a illető házi gazdanak őket a tisztességes, magyar királyi alkalmazottól méltán elvárható magaviseletre utasítani.

Tisztelettel kérdi: Brenner József.

K Ü LÖ N FÉ LÉK.

* Ungvár város képviselő-testülete

folyó évi márczius hó 28-án, délelőtt 9 órakor, a városháza nagytermében tavaszi közgyűlést tart. Tárgyak :

1. Londvai Ignácz és neje 2642 frt bérösszeg elengedésére vonatkozó kérelme tárgyában hozott III. fokú hatósági határozat kihirdetése. 2. A bor- és huslogyasz- tási adó után 20°/o-tóli pótadó további szedhetését ezélzó kormány-engedély kieszközlése tárgyában hozandó határozathozatal. 3. A városi ügyész jelentése a perek állásáról. # 4 Ádámkovics Zoltán volt városi pénztári ellenőr óvadéka kiutalása iránti kérvényének tárgyalása. 5. A borsólázi kis legelő és kapos-utezai belsőség bérbeadása feletti határozathozatal. 6. A kövezetvámszedési jog tárgyában leérkezett miniszteri rendelet kihirdetése és ennek alapján hozandó határozathozatal. 7. A községi közutak halózatanak megalla- pitasa. 8. Több városi polgárnak községi közmunka leírását tárgyazó kérvénye feletti határozathozatal.

* Törvényhatósági bizottsági tagválasztás. A f. évi márczius hó 18-ára kitűzött pót- valasztásokon a pátyini kerületben Szilágyi József, a szerednyei kerületben Hrabár Leontin, a darócziban Kecskés Dezső és a lyutai választókerületben Lauko Sándor választattak meg törvényhatósági bizottsági tagokul.

* Távozó albirák. Balpataky József eperjesi kir. alügyész és Csaplaky Lipót berettyó-ujfalusi kir. járásbiró, volt ungvári albirák tiszteletére a helybeli ügyvédi kar e hó 24-én, a „Pannonia“-szállóban búcsu-estélyt rendezett.

* Az ungvári kereskedelmi kör múlt

vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésén a kör tagjai a lemondott tisztikart és választmányt újra megválasztották. A választás eredménye a következő: Elnök: Seidler Lipót. Alelnök: Holländer József. Titkár: Dr. Tüchler Sándor. Pénztárnok: Balogh Mór. Ellenőr: Schulmann Ignácz. Háznagy: Fried Izidor. Könyvtárnok: Keleti Dezső. II, jegyző: Fried Ernő. Választmány : Weinberger Zsigmond, Krausz Adolf, Lévai Mór, Cserő Som , Groszmann Péter, Klein Ignácz, Krön Mayer, Hoffmann Béla, Zinner Jenő, Schvartz Albert, Goldstein Miksa, Roth Bernát. F’elügyelő-bizottság: Roth Ármin, Mezei Gyula, Holländer Zsigmond.

* Az idei fősorozás eredménye : a kaposi járásból 118, az ungvári járásból 79, a bereznaiból 103, a szobráncziból 64, Ungvár városból 24 ujoncz lett besorozva.

* Márczius 15-ike Csapon. Csapon a szabadság ünnepe d. e. az ev. ref. templomban tartatott meg, hol a lakosság felekezeti különbség nélkül oly nagy számban jelent meg, hogy a templom előtti téren voltak kénytelenek sokan hallgatni az ev. ref. énekkar altat előadott egyházi éneket s a lelkész által tartott ünnepi beszedet s ennek végeztével a „Szózat“ elének- lesét. D. u 3 órakor pedig az iskola-udvaron tartatott gyermek-ünnepély, melyen ismét igen nagy közönség volt jelen. A gyermekek összhangzattal elénekelték a Hymnust, azután a lelkész beszélt a nagy nap jelentőségéről, ezután a gyermekek igen szépen szavaltak hazafias költeményeket; — a Szózat eléneklése és a lelkész ünnepélyt berekesztő beszéde után eloszlott a közönség. Este az ablakok kivilágítása jelezte a nagy nap megünneplését.

* A ruthének általános hanyatlása

ügyéből tett tanulmányai alapján terjedelmes elaboratu- mot készített borostyánkői Egán Ede miniszteri biztos, mely művében három szempontból foglalkozik a kérdéssel: 1. a ruthének és az uradalom jogviszonyai, 2. a bajok mibenléte, 3. az orvoslás módjá.

* Iskola-segélyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az ubrezsi róm. kath. elemi isko-