Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-06 / 10. szám

Melléklet az „UNG“ 1898. évi 10-ik számához. orvosilag megvizsgálva s a fogyasztási adó-különbözet megtérítve nincs. Lüley Sándor dr. felhívja Gaart, hogy konkrét adatokkal szolgáljon. Gaar Iván erre megjegyzi, hogy azokkal nem szol­gálhat; de ha a polgármesler szavainak igazságáról meg akar győződni, úgy ehez nem kell egyéb, mint egy héten át reggel 4—5 óra között a mészárosokat megfigyelnie. Lüley Sándor dr. polgármester sajnálja, hogy Gaar nincsen tisztában azzal a köteles tisztelettel, a melylyel azon hivatalos állással szemben viselkednie kell, a melyet ő az elnöki székben elfoglal és sajnálja, hogy a polgár- mesteri és közrendőri teendőket megkülönböztetni nem képes; figyelmezteti egyúttal, hogy hasonló inszinuácziók- lól tartózkodjék, mert ha az általa elfoglalt szék tekin­télyének megvédésére senki más nem vállalkoznék is, ő maga tudja és fogja is megvédeni. Ismétlés esetén a szót tőle el fogja vonni. A cselekvő tőkék jövedelmének tárgyalásánál Gaar Iván ismétli, amit fennebb az építkezési alapra vonatkozólag mondott. Haraszthy Lajos szintén helytelennek találja, hogy törzsvagyont képező tőkének kiadásba helyezeti kamatai bevételezve nincsenek. Minthogy azonban Gaar sehogy sem tudta meg­értetni, mi is maradt ki a költségvetésből, e tétel tisztá­zása a legközelebbi közgyűlésre hagyatott. A két városi óvoda kiadásainak megtérítésére vonatkozó tételnél Gaar kérdést intéz az ovodák láto­gatottságának hogyan állásáról. Mocsáry Géza v. ügyész az óvodákra vonatkozó­lag megjegyzi, hogy a látogatás-hiány oka leginkább az, hogy a szülök szegények s így nincs miből a gyermekeket lelruházniok. Az óvodák íentartását szükségesnek mondja. Ivántsy László dr. úgy is, mint az iskolaszék el­nöke, a tett kérdésre kijelenti, hogy a radvánczi-utczai óvodába elegen járnak; a BerGsényi-ulczaiba azonban most kell szoktatni a gyermekeket. Mihalics János és Lipták József a Radvánczi- utczai óvoda bérösszegét sokalják. Gaar Iván a nyert felvilágosítások után indítvá­nyozza, hogy mindkét városi óvodában szüntettessék meg a beiratási és tandíj, minthogy az e czitnen remélhető- nek mondott 75 Irt évi bevétel úgy sem áll arányban az óvodákra fordított 2150 írttal. Ezzel elérni véli azt, hogy a városi óvodák látogatottá lesznek, anélkül, hogy a szegényebb sorsú lakosságnak a szegénységi bizonyít­vány kérelmezésénél szégyenkeznie kellene. (Helyeslés.) Az indítvány elfogadtatott, a tétel töröltetett, a városi óvodák látogatása pedig ez évi inárczius ho I-től kezdődőleg díjtalanná tétetett. A hátralékos városi pótadók tételénél Gaar indítványozza, hogy a be nem hajtható összegek leírása iránt a városi tanács javaslatot terjesszen elő, minthogy szerinte egyáltalán nem helyén levő a városi vagyonban oly összegek szereplése, melyek be nem hajthatók. Mocsáry v. ügyész helyesli az indítványt, az el­nöklő polgármester is hozzájárul annak elfogadásához, de szerinte nem az amúgy is nagyon elfoglalt tanács bízandó mega javaslattétellel, hanem egy, e czélra kikül­dendő bizottság, melynek tagjaiul, minthogy a közgyűlés a polgármester indítványát fogadta el. egyúttal megvá­lasztani javasolta Farkas Ferencz, Rákosi János és Thirmann Samu képv.-test. tagokat. (Elfogadtatott.) Még nehány bevételi tétel letárgyalása után a pol­gármester az ülést berekesztetle. Ekkor Hevesi Mihály ajánlotta, hogy a pótadó- leirásokat javasló bizottságba a hidontuli részen lakókat ismerő egyén is választassék. (Felkiáltások: Éljen Hevesi!) Hevesi azonban e tagságra Gaart javasolta s igy e pro- tekezió folytán maga az indítványt tevő is a bizottság tagja lett. Ezzel a közgyűlés véget ért. II. II. nap. — A költségvetés tárgyalásának folytatása. — E hó 4-én tárgyalta folytatólagosan a költségelő­irányzatot a képviselő-testület. Ekkor első sorban Saáger Bertalan számvevő adott felvilágosítást az előző ülésen Gaar Iván által reklamált építési alap miben állásáról. A közgyűlés a lelvilágositást elfogadta; Gaar azonban nem. Következett a rendes kiadások részletes tárgya­lása. Egész a 26. tételig, a számvevő fizetéséig minden hozzászólás nélkül ment a tárgyalás. Itt azonban Reis- mann Bertalan indítványozta, hogy a számvevő az államszámviteli vizsgát egy év alatt letenni köteleztessék. A képviselő-testület igy határozott, Saáger pedig a vizsga letételét megígérte. A íöldkönyvnyilvántartó fizetésére felvenni ja­vasolt 600 frtot, minthogy ez állás még szervezve nincs, Gaar 300 írtra kérte leszállítani, minthogy előbb, mint júliusban, ez állás úgy sem lesz betölthető; — azért pedig a fizetést előirányozni egész évre, hogy azután újévi ajándékul szétosztassék, — szükség nincs. Lüley Sándor dr. polgármester kijelenti, hogy a múlt év folyamán a birtoknyilvántartó fizetésére felvett 600 forintból fennmaralt 350 frt nem újévi ajándékul osztatott szét, az erre vonatko ó iratokat be fogja mutatni. Az írnokok és napdijasok tételénél Molnár Mór dr. indítványozza, hogy a dijnokok létszáma leszállittassék s egy Edison-féle írógép szereztessék be, minthogy 59%-os pótadónál a takarékoskodást minden téren szük­ségesnek tartja, annál inkább, mert ki tudja, mit hoz a jövő és különben is oly nagy munkaerőre a másolások végzésénél szerinte szükség nincs; — szól még arról, hogy erélyes felügyeletet kell gyakorolni a napdijasok munkájára. Reismann Bertalan az írógép beszerzését szük­ségtelennek tartja, de a dijnokok létszámát leszállitandónak -utalja. Lüley Sándor dr. polgármester kijelenti, hogy a nyolez dijnokra azért van szükség, mert a hivatalok két épületben vannak s igy az iktatást több helyütt kell teljesíteni. Ami a felügyeletet illeti, ezt ő szintén a két épületben levő hivatalos helyiségek miatt teljesíteni nem tudja, minthogy ennek szoros teljesítésével egyebet se kellene tennie, mint egyik épületből a másikba járnia. A képviselő-testületnek jogában áll ugyan a dijnokok létszámát leszállítani, de ő előre is jelzi, hogy a közigaz­gatás gyors ügymenetének szükséges fenntartása czéljá- ból akkor fog újabb dijnokokat alkalmazni, amikor annak szükségét látja. Csodálkozik különben azon, hogy a képviselő-testület a dijnokok hogyan való beosztása és alkalmazásánál most beavatkozási jogával él, holott az eddigi polgármestereknél ezt nem tette. A közgyűlés a napidijasok számát 8 helyett 6-ban állapította meg. A városi desinfector fizetésére felvett. 60 írtra vonatkozólag Berzeviczy rendőrkapitány kijelenti, hogy ez azon rendőr fizetési pótléka, aki ragályos betegségek esetén a lakóhelyiségeket és ruhanemüeket fertőtleníteni szokta és a ki e czélból a városi orvos által a kellő utasításokkal ellattatoti. A működési pótlékoknál felszólalt Rákosi János s indítványozta, hogy annak a drágasági pótlék czim adassék, azzal, hogy a polgármester a hivatalos helyi­ségének ajtaja felett levő táblát, mely szerint magánlele- ket délután nem fogad, — leveszi. A polgármester kijelentette, hogy a működési pótlék elvonására a képviselő-testületnek joga van ugyan, de ő magánleleket általában még ekkor sem fog délután fogadni, minthogy az épen a közönség kárára volna. A tétel elfogadtatott. M >st a főjegyző bemutatta Vincze Dániel árva­széki aljegyző az iránti kérvényét, hogy amennyiben neki is 500 frt törzsfizetése van, mint a tanácsosoknak, tehát a 200 frt működési pótlékban ő is részesít tessék. Bemu­tatta továbbá a városi tiszti és kezelő-személyzet, vala­mint a rendőrség azon kérvényét, hogy általában 10% drágasági póilék engedélyeztessék. (Elleninondások.) Rákosi János, Hehelein Károly, Molnár Mór dr. és többek hozzászólása után Reismann Berlalan indít­ványára kimondatott, hogy a közgyűlés 5°/0 drágasági pótlékot tog engedélyezni mindazoknak, akiknek 1000 írtnál kisebb fizetésük van s akik vagyoni viszonyaiknál fogva különben erre rá vannak utalva. Ezek névjegyzé­kének összeállítása a pénzügyi bizottságra bízatott. A tűzifa beszerzésére előirányzott 500 frtot Rákosi János soknak találta. A tétel meghagyatolt. Ezzel, illetve a további tételek lényegtelen módo­sítása után a rendes kiadások főrovata letárgyaltatok a közgyűlés pedig elnapottatott. KÜLÖNFÉLÉK. * Kitüntetés. Haszár Flóris felső-domonyai, szatmár-e.-megyei római kath. plébánost, Meszlényi Gyula szatmári püspök, szentszéki tanácsossá nevezte ki. * Társasköri estély. Egyike a legsikerültebb böjti mulatságoknak zajlott le a múlt szombaton tár­saskörünk nagytermében ; egy kivilágos kivirradtig tartó mulatság volt az, fűszerezve a legjobb hangulattal, kelle­mesen szórakoztató műkedvelői előadásokkal. Az utóbbi­akban résztvevők többnyire kipróbált és teljesen bevált kis művészeink voltak, csupán Haraszthy Jolán urhölgy volt uj erő, ki czimbalom-játékával igen előnyösen mutatta be magát; kapott is a szépen előadott magyar népdalokért tapsot és ujrát eleget. A műsor első száma Dreyfus „Kis vihar“ czimü kellemes vigjátéka volt, melyet Virányi Sándorné úrnő, daczára indispositiója- nak, végtelenül kedvesen csevegett el és Balpataky József ur kitűnő mimikájával teljes sikerre juttatott. Horváth Sándor ur művészi hegedű-játékával különö­sen a közönségünk előtt jól ismert legendával nagy hatást keltett, kit különben nagyon szépen kisért Schneider tVliksa ur szép hangú harmoniumán. Végre nagy haladásról tett tanúságot Nyomárkay Evelin urhölgy, ki Oesterreicher Jakabné úrnő precíz zongora- kíséretében adott elő két csinos franczia dalt, sok tu­dással, csengő szoprán hangjával, mely betöltötte az egész termet. Felesleges hozzá tennünk, hogy mind­annyian sok taps és tetszésnyilvánításokban része­sültek, mi csak annyit teszünk hozzá, hogy méltán. A nagyszámú közönség szívesen vette tudomásul, hogy esetleg még egy estélyt rendeznek. * Kinevezések. Az ungvári kir. járásbíróság bírói karának tagjai közül kettő részesült az elmúlt hét folyamán előléptetésben. Balpataky József" kir. albiró a kassai királyi ügyészséghez alügyészszé, — Csaplaky Lipót kir. albiró a berettyó-ujfalusi járásbí­rósághoz járásbiróvá neveztetett ki. * Az ungvári dalárda által márczius hó 15-én, este, a Pannonia-szálló nagytermében rende­zendő hazafias ünnepély műsora a következőkben ál­lapíttatott meg: 1. Liszt-Kantate. Kovács Károly tói. Énekli a dalárda. 2. Ünnepi beszéd. Mondja: Dortsák Gyula reálisk. igazgató. 3. Nemzeti zászló. Huber Károlytól. 4. Honfidal. Vusching Konrádtól. 5. Hazafias szavalat. Előadja Kun József. 6. Szózat. Egressy Bé­nitől. A dalárda — a bankett alatt — hazafias dalokat fog énekelni. A közvacsorára szóló teritékjegyek ára — három fogás, bor nélkül — 1 frt. * Felolvaaó-est. A katholikus kör huszadik, a téli időszakban utolsó felolvasó-estéjét ma, vasárnap, délután 5 órakor tartja a tanítóképző-intézet föld­szinti nagytermében a következő műsorozattal : 1. Milleniumi hymnus. Előadja a képzőintézeti énekkar. 2. Róma, a kereszténység központja. Felolvassa dr. Suba György theologiai tanár. 3. A keresztfán. Mind- szenthy Gedeontól. Szavalja Tomajkó Vilma. 4. A filoxeráról és peronosporáról. Felolvassa Pogány Gyula főgimnáziumi tanár. 5. Magyar dalárinduló. Előadja a képzőintézeti énekkar. * Halálozások. Ormányi Bacskay András m. hó 25-én, életének 86-ik évében, rövid 7 napi szenvedés után elhunyt. Holtteste múlt hó 26-án téte­tett örök nyugalomra a leveleki sirkertben. — Özv. Pollacsek Adolfné életének 72-ik évében, Budapesten, múlt hó 26-án elhunyt. Hült tetemei m. hó 28-án, déli 12 órakor tétetett örök nyugalomra a helybeli izr. te­metőben. Halálát gyermekei Schlesinger sz. Pollacsek Lujza, Pollacsek Mihály, Pollacsek sz. Pollacsek Teréz, Seidler sz. Pollacsek Vilma, dr. Pollacsek Karoly, vejei dr. Polgárdi Lipót, Pollacsek Emil, Seidler Lipót, menye Pollacsek Mihályné szül.Wohl Cecile és a nagyszámú unokák és dédunokák gyászolják. * Ingyenes óvodák. Ungvár város képviselő- testületé a m. hó 28-án tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag kimondotta, hogy a város által fenntartott Bercsényi- és Radvanczi-utczai óvodákba járó gyer­mekek szüleit a tandíj fizetése alól általában felmenti, azaz az óvodák látogatását teljesen díjmentessé teszi. E határozat márczius hó 1-én élgtbe is léptettetett, * Az ungvári fogyasztási szövetkezet közgyűlése. Az ungvári fogyasztási szövetkezet közgyűlését február hó 27-én, a részvényes tagoknak nagy érdeklődése mellett tartotta meg. A gyűlés tár­gyalásait Török József gróf főispán, a szövetkezet elnöke vezette. A közgyűlés az igazgatóság és a fel­ügyelő-bizottság felolvasott jelentéseit tudomásul vette és a múlt évre a felmentvényt az igazgatóságnak meg­adta. Ezután a megüresedett igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagok választása következett. És pedig kilép­tek Tabódy Jenő igazgatósági elnök, Dőry József üzletvezető-igazgató, Rezy Vilmos igazgatósági köny­velő, Thnránszky Tivadar és Lasztókay Béla igaz­gatósági tagok. Ezek helyére meg lettek választva : kende Péter, Jánossy Dénes, Mihalovics Árpád, Dőry József és Schürger Ferencz. Póttag lett Takács Miklós és Gébé Andor. A felügyelő-bizottságba Kende Péter lemondása és Gébé Viktor elhalálozása követ­keztében megüresedett két helyre Rónay Antal főerdő- tanacsos és Rezy Vilmos lettek mindnyájan egyhan­gúlag megválasztva. A választás után Schürger Ferencz indítványára Dőry József volt üzletvezető-igazgatónak sikeres és fáradtságos munkálkodásáért külön, a többi lemondott tagoknak és különösen Tabódy Jenő volt igazgatosagi elnöknek szives közreműködéseikért jegyző- könyvi elismerés szavaz atott meg Erre az elnök a gyűlést bezárta. Az alakuló igazgatósági gyűlésen Kende Péter alispán, cs. és kir. kamarás elnökké, Jánossy Dénes üzletvezető-igazgatóvá, Mihalovics Árpád igazgatósági könyvelővé, Mocsáry Béla pénz­tárnokká, dr. Nehrebeczky György ifj. és Fekete Jenő jegyzővé lettek megválasztva. A felügyelő-bizott­ság elnöke pedig Rónay Antal főerdőtanácsos lett. * A helybeli róm. kath. egyháztanács m. hó 27-én népes értekezletet tartott. Megalakult ez alkalommal a róm. kath. iskolaszék, melynek tagjai Hehelein Károly főesperes elnökön kívül a következők lettek: Hampel János, Mocsáry Béla, Wilcsek János, Medreczky István, Blanár Ödön, Kerekes István dr., Laudon Sándor, Takács László, Lacsny Lajos és Do- lobács Pál. A kálvária temetőjének, utjának ügye hosszabban lett megbeszélve; az ügy megvizsgálására kiküldte kebeléből az egyháztanács Kende Péter ka­marást és vármegyei alispánt és Rónay Antal, Novák Endre dr. s Lasztókay Belát. Kegyeletes tárgya volt a megbeszélésnek a Gizella-ház kibővítésének az ügye; a hosszas eszmecsere sejteni engedi, hogy ezt a ha- laszthatlanná vált kulturális ügyet, úgy az egyház­tanács, miként városunk róm kath. közönsége, talán minden nemes érzésű ember jóakarata, áldozatkészsége varosunk és lakosainak javara a teljes megoldás felé fogja segíteni. Az iskolaszék mellett Kende Peter ka­maras, Grabovszky Román, Árky Fülöp, Peltsárszky Béla, Rákosi János és Tomajko István kérettek fel ennek a fontos tárgynak tanulmányozására. Az aggok menhelyének megtekintésére, állapotának megszemlé­lésére az egyháztanacs Kende Péter kamarást, Rónay Antal, Novak Endre dr., Jánosy Dénes, Fuchs János, Milcsik Mihály és Breznay Pált kérte fel. Az egyházi számadások megvizsgálására Árky Fülöp, Gulácsy Ignácz és Lacsny Lajost küldte ki az értekezlet. Végül a radvánczi és gerényi templomok ügyeinek megvizs­gálására fölkérte az értekezlet Páifi Béla dr. elnöklete mellett Rákosi János és Tomajkó Istvánt. * Iskola-segélyezés. A vallás- és közokta- • tásügyi m. kir miniszter a turja-remetei gör. kath. leányiskolánál a tanítói fizetésnek 400 frtra való kiegé­szítése czéljából a folyó tanévtől kezdve két egymás­után következő tanévre tanévenkint 135 frt államse­gélyt engedélyezett. * Névmagyarosítások. Zrimány József ungvári adóhivatali tiszt vezetéknevét Zombori-ra, — Lindenmayer Frigyes m. kir. erdészjelölt, ungvári lakos pedig Ladányi-va változtatta. * Nagy-Bereznáról a következőket írják nekünk: Nagy-Berezna legújabban arról nevezetes, hogy az emberek vagy mélységesen hallgatnak felőle, vagy ha beszélnek is róla, abban- nincs köszönet. Pedig nem érdemeljük mi meg ezt a mostoha bánásmódot ; tessék elhinni, alig van Ung nemes vármegyének még egy olyan helye, mint Berezna. Állításom beigazolására elég legyen hivatkoznom a múlt hó 20-ára és 22-ére. Mindkét dátum nevezetes; gyermek szini-előadás volt az elsőn, műkedvelői előadás a másodikon. Oly tények, melyek egy vidéken mindig eseményszámba jönnek, mert rátermettségről s a társadalom életerejé­ről tesznek tanúbizonyságot. Az első dicséri a tanító­testületet, a második az intelligencziát. A két egy-egy felvonásos, helyes tapintattal megválasztott szindara- bocska kifogastalan előadása mig egyrészt Schürger Ilona k. a., áll. el. isk. tanítónő buzgóságáról tesz tanú­ságot, ki aránylag rövid idő alatt, fáradtságot nem is'

Next

/
Thumbnails
Contents