Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-16 / 3. szám
Nézzük csak, mik is azok a dolgok, a miknek megvalósítása kívánatos, sőt szükséges? Szükséges a közadóknak arányosabb megosztása. A ki teheti, aránylag többet fizessen. A gazdag ne- csak többel, de magasabb perczenttel is .járuljon hozzá az állam költségeihez. A fokozatos adózás elve, melynek fokozatos keresztülvitelétől a hatalom nálunk sem idegenkedik, egyre hódit. Ezt a hódítást siettetheti a nép. Gyűlésezhet, határozhat ezen ózdiból; felkeresheti a kaposvidéki nép például nemcsak a kormányt, hanem képviselőjét is, a nélkül, hogy szocziálistává lenne. Kívánatos, szükséges, hogy a nép jobban keressen, hogy munkája értékének alakulására neki is befolyása legyen. Ezen czél érdekében is gyűlésez- het, társulhat a nélkül, hogy szocziálistává lenne; hiszéu a szocziális elmélet éppen azt hirdeti, hogy a népnek e tekintetben nincsen szabad akarata; a kereslet és kínálat vak törvényének kénytelen engedelmeskedni. Végre nagyon jó lenne, ha minden töldmives munkás embernek földje lenne. Igen ám, csakhogy a ki földbirtokot akar, az halálos ellensége a szocziá- lizmusnak. A földbirtok után való vágy tisztelésre méltó, ámde nem az osztozkodás. Ez a legveszedelmesebb „szerzési“ mód, mert osztozni csak azon lehet, ami a miénk, a más földje pedig a másé, melyet tisztességesen és igaz emberhez méltó módon csak vétel utján lehet megszerezni. Dehát éppen az a bökkenő, a vétel! Miből vegyen a szegény ember, mikor annyit is alig bir keresni, hogy nyomorúságosán eléljen? Igaz. Nincs miből venni. Mások talán ajánlanák a nagyobb-taka- rékosságot, mi azonban nem prédikálunk, mert tudjuk, hogy hasztalan lenne. A hol nincs miből, ott nem lehet takarítani. A hol lehet, a mi népünk úgyis takarékos. Mit kell hát tenni? Hogyan juthasson egy kis birtokhoz a szegóry népnek egyelőre legalább a nagyon igyekező és nagyon takarékos része ? ügy, hogy necsak 3—4 hónapot dolgozzék egy esztendőből, hanem legyen foglalkozása télen is. Erre törekedni, az alkudó munka biztosítása érdekében a népnek gyűlésezni lehet, sőt önmaga érdekében kell is. Ungvármegye sohasem tett senkinek sem lakatot a szájára, nem is szándékozik. Ám beszéljék meg dolgaikat embereink; szabadságukban nem lesznek korlátozva, sőt támogatásra számíthatnak az értelmiség részéről, mely nem ellenségnek, hanem a magyar népcsalád édes gyermekeinek, tehát testvéreinek tekinti őket. Csak ne öitsenek olyan ruhát magukra, mely nem rájuk van szabva! A közigazgatási bizottság ülése. — Január 11. — Ungvármegye közigazgatási bizoltsága e hú 11-én tartotta ez évben első ülését, Török József gróf főispán elnöklete alatt, aki agyülés megnyitása után meleg hangon üdvözölte a bizottság tagjait, kérve őket, hogy az 1898-ik év lolyamán is azzal az ügybuzgalommal és ügyszeretettel töltsék be lontos állásukat, mint betöltötték azt a múltban. Az éljenzéssel kisért elnöki megnyitó után leiol- vasíatott az alispán előterjesztése, mely szerint a bizottságba újból Nehrebeczky György, íváncsy László dr.. Benkő József, Hebelein Károly és Spiczer Sándor dr. választattak meg. Ezen jelentés tudomásul vétele után felolvastalott az alispánnak deczember havi jelentése, mely szerint 1897. deczember havában a varmegye területén a következő helyeken voltak tüzesetek : Ä szobránczi járásban Fekésházán decz. 8-án, Mandel Ábrahám lakóhazánál kéménytüz, 25 frt kárt okozva. A bereznai járásban Tichán, 8-án elégett egy lakóház, életnemü, ruha, gazdasági eszközök és egy háziállat, 723 loriut értékben ; Rákón 24-én elégett egy malom, 255 lorint értékben; Csornoholován 26-án egy lakóház, csekély mennyiségű élelmiszerrel 700 frt értékben ; Turja-Re- metén 29-én egy kovácsmühely 23 frt értékben és Kis- Turiczán '31-én egy istálló, nagyobb mennyiségű takarmánynyal és három darab szarvasmarhával, 787 frt értékben. Az ungvári járásban Bezőn 15-én Poszipánka János kárára leégett egy csűr, a benne volt szalmával 370 Irt értékben. Radvánczon 22-én, Choma János kárára egy csűr, a benne volt íakarmánynyal és fakészlettel 238 frt értékben. Az összes áldozatul esett vagyon 3041 frt értéket képviselt, melyből biztosítás folytán 1638 frt térül meg. Az alispán jelentésében egyúttal felhívja a közigazgatási bizottság figyelmét arra, hogy Ungvár város úti adóhátraléka 15,185 frt 57 kr., mely nagy hátraléknak részben törlés áltál, részben pedig külön e czélra íelíogadandó végrehajtó k Altai való behajtását, illetve apadásba hozását kéri. A közig bizottság az alispán javaslatát elfogadva, utasította az alispánt, hogy az Ungvár városánál tényleg fennálló utadóhátralékoknak késedelem nélküli behajtása iránt intézkedjék, s kötelezze felelősség és szükség esetében fegyelmi eljárás elrendelésének terhe alatt Ungvár város polgármesterét, hogy külön alkalmazandó s a behajtás eredményével arányban álló díjazás sál felfogadott végrehajtók közreműködésével a hátralékokat záros határidő alatt hajtassa be, a behajthatatlanná vált tartozások iránt pedig szabályszerűen jár- bu el. A t. főorvos jelentése szerint a deczember havi egészségi állapot a november havinál kedvezőbbnek mondható. November hóban született a vármegye területén összesen 546 gyermek, elhalt 383 egyén, s igy a születések száma 163-al múlta felül a halálozásokat. Orvos-rendőri bonczvizsgálat deczember hó folyamán 4 esetben foganatosíttatott és pedig Ungvárott égési- sebekben elhalt gyermek hulláján, Bajánháza mellett véletlenül agyonlőtt gyermek hulláján és Szerednyén belső bántalom következtében hirtelenül elhalt egyének hulláin. A kir. tanfelügyelő a beterjesztett jelentések szerint deczember havában 25 iskolát, hét óvodát és egy gyermek-menedéííiazat látogatott meg a felvidéken,/ mely helyeken a tanítási eredményt az adott viszonyok és körülményekhez képest kielégítőnek találta. A kir. pénzügy igazgató jelentése szerint az 1897. év deczember havában befolyt állami adóban 74,187 Irt 75 kr. (az 1896. év hason időszakánál 0299 írt 52 krral kedvezőbb); hadmentességi díjban 4774 frt 72 kr., (4- 1204 frt 89 krral); bélyeg- és jogilletékben 9157 trt 17 kr. (+ 3369 Irt 09 krral); fogyasztási és italadóban 37,473 frt 80 kr (+ 881 frt 32 krral); dohányjövedékben 25,667 trcV36 kr. (— 85 Irt 59 krral.) Felölvastatolt a kereskedelemügyi in. kir, miniszternek körrendeleté, melylyel értesíti a közig, bizottságot, hogy tó'kakamat- és járadékadó után törvény- hatósági útadó ki nem vethető. A bizottság a körrendeletét tudomásul vette s annak másolatát a szükséges intézkedések megtétele és alkalmazkodá végett a városi tőszamvevőnek, a főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének kiadatni határozta. Az alispán előterjesztésére Korba Sándor horlyói jegyzői írnok véglegesítése és h. anyakönyvvezetővé való kineveztetése iránt a belügyminiszterhez (elterjesztés intézését határozta el a bizottság. Ugyancsak a belügyminiszterhez intézendő felterjesztés küldését határozta a közig, bizottság Boross József karcsavai áll. isk. tanítónak a karcsavai anyakönyvi kerületbe h. anyakönyvvezetővé kineveztetése tárgyában. Tudomásul vette a közig, bizottság az alispán jelentését, mely szerint a kereskedelemügyi m. kir. miniszter tudomásul vette a közigazgatási bizottság által hozzá felterjesztett azon alispáni jelentést, mely a községi köz- dülő-közutak hálózatának megállapítása érdekeben folyamatba tett eljárás eredményét ismerteti. Ugyancsak tudomásul vétetett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendelete, mely szerint a vasutak vizállomásain használt egyszerű szerkezetű gőzgépek önálló kezelése mozgóny gépkezelőkre is bizható. A vagyontalan betegek gyógyszerköltségének viselése tárgyában a közigazgatasi bizottság által tett lelterjesztésre a belügyminiszter értesíti a közig, bizottságot, hogy jelenleg az ez ügybm 1895. évi 97,756. sz. alatt kelt és teljesen a fennálló törvényes alapra fektetett körrendeleté megváltoztatását annyival inkább időszerűtlennek tartja, mert az 1875. évi 111. tcz. módosítása végett törvényjavaslat készült, mely nemsokára a törvényhozás tárgyalása alá log kerülni Helybenhagyta a közig, bizottság a törvényhatósági közúti alap 1891 —1896. évi zárszámadásait s azokat az 1890. évi 1. tcz. 28. §-a értelmében foganatosítandó eljárás végett az alispánnak kiadni halározta. A nagy-miháiy—pálócz-veskóczi törvényhatósági közút megvédése czéljából a paloczi nagy Unghid közelében létesítendő munkálatnak házi kezelésben leendő íoganatositását engedélyezte a bizottság. Kivételes nősülési engedély, útadó- és egyéb adú- leirás iránti kérvények és határozatok elutasítása és tudomásul vétele után tárgyaltatott az ördög-porubai községi iskolának kérvénye, melyben az ottani iskola államosítását kéri ; minthogy azonban a kérdéses iskola államosítása folyamatban van, újabb intézkedés tételének szüksége fenn nem lorog. A knyahinai gk. és a jeukei ev. ref. tanítók fizetésének 400 írtra való kiegészítése végett benyújtott 'kérvények a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez pártoló véleménynyel lelterjeszleni határoztatok. Tudomásul vétetett ezután a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter rendelete, mely szerint az államilag segélyezett felekezeti iskolai tanítók részére állami segély folyósításának kérelmezése alkalmával nem csupán a választás, hanem az állomás tényleges elfoglalásának ideje is leliüntetendő. A vármegyei közúti alap részére az 1898. évben szükséges kő és kavics beszerzésére összesen 29,317 Irt 50 krt engedélyezett a közig, bizottság s egyszersmind leihatalmazta az alispánt, hogy a szabályszerű kimutatások alapján a szükséghez képest a kiutalványo- zasokat eszközölje. Zavatka község lakosainak azon kérelmezéséhez, hogy a község az ubrezsi postakézbesitósi kerületből kivétessék és a szobránczi posta- és távirdahiv.ital kézbesítési kerületébe áthelyeztessék, a közig, bizottság hozzájárult. Felolvastatott és miután ez ügyben a közig, bizottság még a múlt év deczember havában intézkedett, egyelőre irattárba tétetni rendeltetett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek azon rendelete, melylyel értesíti a közig, bizottságot, hogv azon feltételtől, hogy az ungvári elemi iskolák fejlesztésével járó helyiségek előállítási a varos által történjék, semmiesetre el nem álltul, azon okból, mert az igénybe nem vett 5°/o-os iskolai adó ezen czélra elégséges fedezetet nyújt, s így intézkedni hívja tel a bizottságot az iránt, hogy a városi képviselő-testület az állami elemi népiskola javára 1898. évtől kezdőd Jleg az állami egyenes adók 5°/o-át, mint rendes járulékot kőtelezőleg aj mlja meg, mi ha megtörténik, az ungvári állami elemi iskola ügyének rendezését azonnal tárgyalás alá veszi. A kir. pénzügyigazgató javaslata alapján az adóbehajtás körül tapasztalt mulasztások miatt a felelősség kimondatott Galbavy Antal bezői körjegyző, Bullái Pál András bezői, Palijencsik János zahari és Kovács János Ipinkóczi bírók, Krajnyák Elemér szolyai, Szimkovies B. sztricsavai, Priszkupkó Péter domasinai és Dzsanda István knyahinai bírók, Láczay Kálmán p.-helmeczi körjegyző, Lakán Mihály dengiázi, Bárán János hlubokai, Babják Tamás n.-szlatinai és Deamka János o.-komu- róczi bírók, — Cserniczky Sándor iglinczi körjegyző, Malecz Mihály köbléri és Polhán Mihály b.-gajdosi biruk, — Galgóczy Gyula horlyói körjegyző, Lója János czer- tészi, Manuchics Lukács horlyói és Hudik János antalo czi birók, Chira Viktor szerednyei körjegyző, Fatulu János vulkajai, Svanda Dániel szerednyei, Dékun János dubrúkai, Hráb Bazil bacsavui, Lelkovics Herman orlya- vai, Berkovics Samu andrasóczi és Hrenyó András lehóczi községi birók ellen azzal, hogy ha nagymérvű mulasztásaikat 15 nap alatt nem pótolnák, úgy a kir. penzügyigazgato tclhutalmaziatik, hogy a végrehajtást költségükre, állami ideiglenes végrehajtók által eszközöltesse. Töob állami adó-leirás és ingatlanra vezetendő végrehajtás elréndelése után ért véget a közigazgatasi bizottság 1898. évi első ülése. Általános vármegyei ipar- és kereskedelmi társulat alakitása. Legutóbbi czikkelyeinben elmélkedésemet azzal végeztem, hogy újabb egyesületre, a többi között általános kereskedelmi társulatra vau vármegyénknek, illetőleg székvárosunknak szüksége. Már itt ki kell em>|- nem, hogy az vármegyei általános kereskedelmi társulat legyen; tehat nem külön csak Ungvár város területén legyen illetékes, hanem legyen az egész megye, összes kereskedelmi ügyeinek vezető fóruma, irányzója fejlesztője. A dolog természeténél fogva is, mint kereskedelmi központ, de mint a kereskedelmi társulat székhelye is, a hol a kormányzó választmány és elnökség székhelye vagyon : első sorban Ungvár rendezett tanácsú város kereskedelmének felvirágzására hatna jótékonyan a szervezkedés; másrészről a vidéki kereskedelmet szerves összeköttetésbe hozván a székhely kereskedelmének töintézőségével, a székhely kereskedelmi lendületétől a vidéki szervek élelereibe is élénkebb lüktetés menne át és igy kölcsönösen: központ és vidék előnyt élvezne az erők tömörítéséből s igy a féltékenység kizárásával csupán a közös felvirágzás érdekében kifejtendő nemes verseny fejlődhetnék ki, melyből az egész vármegye anyagi javának emelkedése, a kereskedő elem gyarapodása , közvetve pedig (a jutányos árak s a jobb minőség révén) a fogyasztó közönség érdeke is elkövetkezhetnék. Ennél is t. i., miként a szellemi és anyagi megerősödés és felvirágzás összes más téréin a vezéreszme : az összesség érdekével együttes képviselete, gondozása. A közboldogsághoz mindenkinek jussa van, és csak az a város, vármegye és ország halad a helyes és a sikert biztositó utón, mely okos számítással, előrelátó gondoskodással és tervszerű elrendezkedéssel — ha sorban egymásután is (mert hiszen mindent egyszerre lehetetlen megalkodni) — mindig az összesség javát műveli, gondozza. Amiket a vármegyei általános kereskedelmi társulatról ein lilék, ugyanaz áll az iparügyekre vonatkozólag is : halaszthatatlan szükség a megyei általános iparegyesület megalkotása. Az lehet vitás ponl, ha vájjon a helybeli kereskedők és iparosok külön- külön kereskedelmi, illetőleg ipar-egyesületet alkossanak, avagy közös, de csak ungvári társulatot; vagy pedig beilleszkedvén az alakítandó megyei általános kereskedelmi és ipartársulatba, annak mint vezető centruma szerepelnék s a vidéki városok és községek pedig alkotnák a tiókcsoportokat. Mondom, ez lehet diskusszió tárgya. Bár a magam részéről az összesség érdekeinek igaz képviselete czéljából és a nagyobb társulásban rejlő előnyök miatt az általános formát tartom helyesebbnek. Az kétségtelen, hogy akár ilyen, kár olyan tormájában, de általános, tehát az összes lagokat magában felölelő kereskedelmi és ipartársulatot alkotni elengedhetetlen szükség. Még pedig egy szervezetben kereskedelmit és iparit együtt. És ha nem gondolkoztam volna már előbb is ilyetén társulat szükséges voltáról, amire az első okot az szolgáltatta nekem, hogy pár hét elölt a/.l a szomorú hirt olvastam az „Ung“-ban, hogy a helybeli iparosok olvasóköre, a polgári kör megszűnt s bútorzatát elárverezletle ; az „Ung“ ma egyheti egyik hirecskéje aktuálissá tette, a dolgot s arra indít jft, hogy a tollat kezembe vegyem. Szól pedig a hirecske emigyeu : „Az ungvári általános iparos-szövetkezet tagjainak száma elérte a 200-at, ami, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezeti eszmének sok ellenzője van, elég eredmény.“ íme, hit csakugyan argumentálásra van szükség ! Nos éppen azért, mert a szövetkezeti eszmének sok ellenzője van, legyen még több pártolója, helyeslője. Aki pedig 1898-ban a szövetkezeti, vagy társulati eszme ellen nem átall állást foglalni, annak én, bármiként tisztelem és nagyrabecsülöm az immár történeti fontosságra emelkedő polgári osztályt, — talán éppen azért, .mert annak kiművelését, emelését, megbecsülését 2 évtized óta 5—6 vármegye sajtója terén előszeretettel hangoztattam, — nyíltan szemébe mondom, hogy elmaradott a kortól és csak foglalkozására nézve polgár, de az igazi müveit polgárnak haladott, tisztult felfogásával nem rend dkezik, sőt a maga érdekeinek is hálr.dialója. Okát kell adnom, hogy miért szükséges a kereskedő és az iparos elemnek együtt, egy társulatban csoportosulniok ! Mert a kettő rokon foglalkozás. Egy és ugyanazon fontos, jelentős ágazata a közgazdaságnak. Müveit, nagyra fejlesztett ipar nélkül nem lehet élénk kereskedelem. lm, itt a kereskedelem életbevágó érdeke, hogy az iparos elem müveit, régi nívója, főleg a szakmabeli, minél jobban fejlődjék; de viszont az ipiro; osztályra nézve is fontos, hogy olyan munkát legyen képes előállítani, a mit a helyi kereskedelem szívesen vehet át bizományba, vagy vásárolhat meg, hogy a. t forgalomba hozhassa. Nagy baj az hazaszerte, hogy talán a férfi posztó-öltözetek kivételével a kereskedők az összes többi ruházati kész czikkeket nemcsak nem
