Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-09-26 / 39. szám
Melléklet az „UNG“ 1897. évi 39-ik számához lület, hogy az aug. G-iki ülésén megpendített azon indítvány, hogy az árucsarnok részére a leégett pénzügyőri laktanya területe, vagy esetleg egy másik terület e czélra a város által megvásároltassák, ma már ha- tározatiiag kimondva legyen. Nehrebeczky György hozzájárul a tett indítványhoz, s örömmel látja, hogy a szövetkezet nem ragaszkodik a Fekete-Sas területéhez vagy az Uj-térhez. Mihálkovich előadó és Stahlberger Mór felszólalása után, aki szintén hozzájárul a város által való telekvásárláshoz, — Groszmann Péter azt az indítványt teszi, hogy a megvásárlandó telek csak használatra adassák át az iparos-szövetségnek. Novák Endre dr. e kikötést nem szeretné határozatikig kimondatni, mert a szövetkezetnek a tulajdonjogra van szüksége, hogy a kormánytól kilátásba helyezett, s majdan az árucsarnok telkére és felépítményére telekkönyvileg bekeblezendő kölcsönt elnyerhesse. Különben ö nem hiszi, hogy az esetben, ha az ipar-szövetkezet bármely okból feloszlanék, a kölcsönt adó kereskedelemügyi miniszter az épületet az iparosság érdekeinek támogatása czéljából elvonná. Fekésházy Miklós főjegyző elrendeli ezután a névszerinti szavazást a Hehelein Károly képv. test. tag által megszerkesztett határozati javaslatra, mely szerint a képviselő-testület sem a Fekete-Sas épületből sem az ÍJj-térből a kért területet el nem ajándékozza, de készségét jelenti ki aziránt, hogy az iparos-szövetkezet czéljaira telket ajándékozzon, s evégett megbízza a polgármestert, hogy első sorban a leégett pénzügyőri laktanya megszerzése iránt lépéseket tegyen, s ha ez megszerezhető nem volna, úgy más alkalmas telek megszerzéséről gondoskodjék, — az eredményről pedig határozathozatal végett a közgyűlésnek jelentést tegyen. A közgyűlés 18 szóval 1 ellen elfogadta a határozati javaslatot. Most a számvevő, a pénztári hivatal és az adóügyi osztály teendőit körüliró szervezeti szabály- rendelet-rész tárgyalásának kellett volna következnie. Gaar Iván indítványozza, hogy a városi szervezeti szabályrendeletnek e kiszakított része most ne tár- gyaltassék, hanem halasztassék el addig, mig a szervezeti szabályrendelet módosítása általában elkészül. A képviselőtestület ugyanis a lolyó évi költségvetés tárgyalása alkalmával oda utasította a tanácsot, hogy a város szervezeti szabályrendelete általánosságban átdolgozhassák, ugv, hogy az már az 1898. évi költségvetés tárgyalásakor készen legyen. Azonban daczára, hogy a tisztviselőkre is előnynyel járna az uj szerv, szabályrendelet, sem az, sem az 1898. évi költségvetés még nem készült el, holott a költségvetésnek már augusztus hóban készen kellett volna lennie. így tehát aggályai vannak aziránt, vájjon összhangban van-e vagy letárgyalás esetén lesz-e e kiszakított rész a szervezeti szabályrendelettel általában. Mihálkovich József közig, tanácsos kijelenti, hogy a napirendre tűzött szabályrendeletnek tárgyalását sürgőssé teszi az alispán rendelete, mely felelősség terhe alatt utasította a polgármestert a pénztári kezelésről szóló szabályrendelet letárgyaltatására, hogyjaz a miniszternek bemutatható legyen. A tanács pedig ily esetben elvárhatja, hogy a képviselő-testület nem fogja a tárgyalást, elhalasztani. Hehelein Károlynak szintén vannak aggályai a napirendre tűzött szerv, szabályrendet-rész ellen, de ő még sem kívánja azt elodázni addig, mig az egész átdolgozott szerv, szabályrendelet tárgyalás alá kerül. Az egyik aggálya az, hogy a polgármester most nincs jelen, holott a tervbe vett módosítások keresztülviteléhez a polgármester jelenléte okvetlen megkivántatik ; másik aggálya az, hogy sem a pénzügyi és gazdasági bizottság, sem a szerv, szabályrendelet módosítására, kiküldött szakbizottság nem vette bírálat alá azt. Indítványozza tehát, hogy a képviselőtestület kezdje meg tárgyalását e szabályrendelet-résznek, végérvényesen azonban akkor szövegezze meg, ha a polgármester itthon lesz. Reismann Bertalan szintén nem tartja helyén levőnek e szabályrendelet-rész tárgyalását, a Gaar által említett okoknál fogva. A tárgyalásra kitűzött szerv, szabályrehdeletben részben ugyanis uj állások is szerepelnek s igy telette kívánatos, hogy az egész átdolgozott-szerv.-szabályrendeletet ismerje a közgyűlés, nehogy oly állások rendszeresítését mondja ki most, melyek tán — a meglevőknek helyes munkakörrel való ellátása esetén — feleslegesnek bizonyulnának. Fekésházy Miklós elnöklő főjegyző kéri a közgyűlést, hogy tekintettel az alispánnak a felelősséget kimondó rendeletére s az ebből eredt kényszerhelyzetre, a szabályrendelet-rész most letárgyaltassék, — egyben felolvastatja az alispán rendeletét, melyből meggyőződött a közgyűlés, hogy az mégjulius hóban bocsáttatott ki. Novák Endre dr. az elhalasztáshoz, oly értelemben, miként Hehelein Károly indítványozta, hozzájárul. Egyben indítványozza még, hogy e szerv.-szabályrendeletrésznek újból a képviselő-testület elé kerüléséig az úgy a pénzügyi és gazdasági bizottság, valamint a szervezeti szabályrendeletek módosítására kiküldött szakbizottság által letárgyaltassék. Ficciky Mihály úgy véli a kérdést legkönnyebben megoldhatónak, ha a napirendre tűzött szerv.-sza- balyrendelet-rész a számvevő, pénztári hivatal és adóügyi osztály ügyviteli szabályzataként dolgoztatik ki újból. A közgyűlés Hehelein-Novák indítványát fogadta el s a szerv.-szabályrendelet e kiszakított részének letár- gyalását akkorra halasztotta, amikor a polgármester itthon lesz. Felhívás Ungvármegye gazdaközönségéhez. Az őstermeléssel foglalkozók felett világszerte megnehezült az idők járása. Általános a panasz, hogy a népességnek az a legszélesebb rétege, melyen a társadalmak piramisa mint a talapzaton nyugszik, az a széles réteg, mely a legreálisabb értéket, az élet legfőbb javai közzé sorozott >mindennapi kenyeret» s a többi életszükségleti dolgokat, termeszti és előállítja, — válságos helyzetbe jutott. — Nemcsak hogy nem súlypontja immár a politikai hatalomnak, hanem a létezés gondjaival küzd, mig a társadalom többi rétegeinek a kenyeret és a ruházat anyagát véres verejtékke' előteremti. Az őstermelő osztály hanyatlása, pusztulása mindenütt nagy baj, de nálunk nemzeti szerencsétlenség. Magyarországon a haza és nemzet fogalmai puszta szavakká lesznek, ha az őstermelők nagy tömege el - pusztul. Az őstermelő-osztály érdekeinek felkarolása tehát legelső nemzeti kötelesség. De kik karolják fel az őstermelő osztály érdekeit? A többi társadalmi osztályok talán ? Ezt várni czélta- lan dolog lenne. A többi osztályok nemcsak azért nem lehetnek az őstermelők segítségére, mert erejüket saját fentartásuk foglalja, le hanem azért sem, mert érdekeik az őstermelők érdekeivel a társadalmi egyensúly nagy kárára gyakran ellentétesek. Az őstermelő osztályon, a gazda osztályon — értsük meg valahára — senki más nem segíthet, mint önmaga. Ha a gazdaosztály megakarja menteni önmagát, az önsegély alapjára kell hogy álljon. — Első teendője, hogy csekély erejét az egyesítés által megsokszorozza. A múltak története s napjaink tapasztalata hangosan figyelmeztet minket a szervezett erő hatalmára, teremtő és megváltó erejére. Az őstermelő osztály megváltása a társulásban, ereje az egyesülésben van. Ez a szervezett erő van arra hivatva, hogy a válság jelenségéből azoknak forrását megállapítsa s a forrás betömésére a módokat kijelölje. A baj országos, tehát országos szervezet, országos érdekképviselet szükséges annak leküzdésére ; ámde az országos bajnak vidékenkint különböző jelenségei, árnyalatai vannak. Ezeknek felismerése, alkalmazása és a központból kiinduló eszméknek megvalósítása az őstermelés hajszálereibe, a kisgazdák körébe juttatása végett, szükségesek a független, helyi gazdasági érdekképviseletek. Egy ilyen független helyi érdekképviseletet birt Ungvármegye gazdaközönsége a »Gazdasági-Egyesület» - ben. Sajnos ! újabb időben ez az egyesület, mely korábban elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki, odahagyta a tevékenység terét és pár esztendő óta csak névleg létezik. Alólirottak az ungvármegyei gazdasági egyesület felélesztése, újjászervezése, a reá váró nagy feladatok megoldására alkalmassá tétele czéljából, — megbízás folytán — mozgalmat indítunk. Ezen mozgalom első jelensége e felhívásunk, melylyel a vármegye gazdaközönségét, az egyesület újjászervezése érdekében a f. évi október hó 10-én d. u. 2 órakor N.-Bereznán a Mittelmann vendéglőjében, — október 17-én d. u. 2 órakor Szonránczon a Szilágyi vendéglőjében ; október 24-én d. u. 2 órakor Szerednyén a róm. kath. iskolában ; október 31-én délután 2 órakor N.-Kapóson az »Egyetértés »czimü vendéglőben és november 1-jén d. u. 3 órakor Ungvárt a vármegyeháza termében tartandó értekezletre meghívjuk. Kötelességünknek tartjuk jelezni azon legfőbb irány elveket; melyekre az újjászervezendő egyesületet fektetni kivánnók: 1-ször. A gazdasági egyesület legyen a vármegyei őstermelők érdekképviselete, melynek mint ilyennek feladata a gazdaosztály jogos érdekeit mindenkivel szem - ben s minden körülmények között előmozdítani és megvédeni. 2-szor. Az egyesület a vármegye gazdaközönségének nem egy töredékére, hanem egész tömegére támaszkodik, azért olyan irányú tevékenységet fog kifejteni, melylyel az összes gazdáknak lehetővé teszi az egyesülelbeni részvételt. Ebből a czélból olyan tagsági dijakat állapit meg, melyért a kis gazdáknak bőséges ellenértéket is tud nyújtani. 3- szor. Az egyesület tevékenysége különösebben a termelés és értékesítés eszközeinek előteremtésére (tőke, hitel ) s az okszerű, tehát jövedelmezőbb gazdálkodás terjesztésére fog irányulni. 4- szer. Teljes erejével támogatni fogja a felvidéki nép érdekében megindított gazdasági actiót. 5- ször. A gazdasági egyesület megalakulása után a vármegye minden népesebb községében, minden nagyobb vidéki góczponton, a kisgazdák bevonása érdekéből időszakonkint gyűléseket tart. íme ilyen irányban kivánnók a »Gazdasági Egyesület»-et újjászervezni s a gazdaközönség szétforgácsolt erejének egyesitőjévé tenni. A kik velünk egyetértenek. a kik egy egységes helyi gazdasági érdekképviselet létesítését hazafias kötelességnek tartják, miként benső meggyőződésből annak tartjuk mi alulírottak, — azokat bizalommal s a gazdatárs szeretetével kérjük, hogy bennünket törekvésünkben támogatni s a fentebb hirdetett értekezleten megjelenni szívesek legyenek. Bernáth Dezső, Ág-ry Ferencz, Berzeviczy István, Kende Péter, Bornemisza Zoltán, Tabődy Jenő, Thuráncsky Tivadar. KÜLÖNFÉLÉK. * A vármegyei Gazdasági Egyesület újjá szervezése. Nagy jelentőségű mozgalomról adunk hirt, mely a vármegye gazda közönségét bizonynyal közelről fogja érdekelni. A főerdőhivatal tanácstermében Thuránszky Tivadar gazd. egy. elnök, Rónay Antal, Tabódy Jenő, Bernáth Dezső, Berzeviczy István, Egry Ferencz és Bornemissza Zoltánból álló értekezlet, egyhangúlag elfogadta az előkészítő bizottság által készített és Tabódy Jenő áltál megokoltan előadott felhívást a vármegye gazda közönségéhez, melyet lapunk más helyén közlünk. — Magvas eszmecsere után, melyben a jelenlevők majdnem mindnyájam részt vettek, elhatározta az értekezlet, hogy a „Gazdasági Egyesület“-et uj alapokon szervezi s a kis gazdák bevonásával mozgalmat indít a vidéken, hogy a vármegye gazdaközönsége végre önálló érdek-képviselettel bírhasson. * Áthelyezések. Kilin György tasolyai állami taniló a magyar-macskási állami elemi iskolához, — Bevilaqua Irén nagy-bereznai áll. kisdedóvónő pedig a pásztói áll. kisdedóvódához helyeztetett át. * A nagy-gejőczi műszövészeti tanfolyam érdekében a kereskedelemügyi miniszterhez a vármegye közönsége által intézett kérelmére a napokban érkezett válasz a kereskedelemügyi minisztertől, aki e leiratában tudatja, hogy Nagy-Gejőczön csak úgy hajlandó tárczájanak költségén műszövészeti tanfolyamot nyitni, ha a művészet elsajátitására elegendően vállalkoznának olyanok, akik saját költségükön beszerezni képesek is a szövőszéket. * Templom diszités. A folyó év tavaszán a dobó-ruszkai róm. kath. templom Meszlenyi Gyula szatmári püspök bőkezűségéből toronyfedélzetjavitást és uj keresztet nyert. Az igy csinosan renovált tetőhöz már sehogysen illett a templomnak időviszontagságtól nagyon is megviselt külső falazata. Ezért a hívek gyűjtést rendeztek, hogy az igy begyült és a püspök részéről 95 frt-nak utalványozása által 560 frtra kiegészített összegen az egész templom külső falazata kijavittassék. A javítás körüli munkálatok e hó 10-én befejezést nyertek, s most a templom páratlan szép külseje a két évvel előbb stílszerűen javított belsővel méltó büszkeségét képezi a községnek. — Ugyanekkor a már évtizenek óta ledőlt és megrongált állapotban levő nép. szt. János szobrát a templom északi oldalának két pillére közé, hol egykor Dobó István egri hős szobra állott, felállítottak. * A legényegylet szinielőadása, mely ma este fog a Pannonia-szinkörében megtartatni s a mikor is a „Betyár kendője“ czimü népszínmű fog szinrekerülni, a legsikerültebb e nemű előadásoknak ígérkezik. Volt alkalmunk a darab főpróbáján jelen lenni s elmondhatjuk, hogy a szereplők egytől-egyig mind megállják helyüket s hogy a mai est újabb erkölcsi sikere lesz a kath. legény-egyletnek, Hogy az anyagi se maradjon el, ismételve ajánljuk a közönség figyelmébe a derék egylet mulatságát. Szinelőadas után táncz lesz. * Ungvármegye virilistái. Ungvármegye virilistáinak 1898. évi névsorát a vármegye igazolóválasztmánya e hó 21-én tartott ülésén állapította meg, mely szerint az 1898. év virilisei lesznek : Hadik Endre gróf 3672.44, "Török Napoleon gróf 2871.52, *Nehrebeczky György id. 1607.58, Borsai Miklós 1507.88,' Újhelyi Lipót 1491.77, Klein Nándor 1384.03, Vécsey József báró 1304.63, *Virányi Sándor dr. 1277.06, Guttmann Isidor 1199.97, *Bradács Gyula 1181.66,' Bródi Zsigmond 1032.20, Grünwald Adolf 1030.73, Lendvai Ignácz 945.24, "Bene Lajos 919.56, Redvicz Sándor báró 870.94, Weinberger Lipót 854,71, "Spitzer Sándor dr. 733.68, Roth Pinkász 681.—, "Kende Zsigmond 664.66, Seidlér Lipót 664.41, "Tomcsányi László 658.54, "Preusz Adolf dr. 653,30, "Lám Sándor 644.90, "Bernáth Dezső 609.76, ‘"Weinberger Salamon 599.84, "Farkas Ferencz 595.30, Csuha István 588.30, Grosz Abrahám 576.78, *Turjay János 572.10, *Brujmann Béla dr. 560.—, Csuha Mihály 546.14, "Buday Sándor 544.50, *Gazdagh Elemér 513.28, "Reissmann Bertalan 537.98, "Haraszthy Gyula 537.08, *Novák Endre dr. 525.80, Schwarz Bernát 520.23, Bernáth Zoltán 512.55, *Firczak Gyula 506 53, Kulin Aurél 505.61, "Österreicher Jakab dr. 476.62, Gottlieb Mihály 425.68, "Lám Gyula 422.78, Kende Péter 406 99, *Hampel János 402.20, "Fekete Vincze 395.62, Vécsey Lajos báró 387.86, Roth Sándor 383.55, "Hoffmann Bela 382.62, Garai Ignácz 380.81, Pogány Antal 366.28, ‘‘‘Levy József dr. 366.06, Roth Sámuel 361.60, *Moinár Mór dr. 361.34, Zipszer Mór 360.44, "Weinberger Mór dr, 358.42, Herczeg Károly id. 354.17, *Dier Lajos 341.52, Gottlieb Abraham 338.74, "Bene Sándor dr. 338.28, "Polányi Aladár 334.86, "Fincicky Mihály 328.—. "Szieber Ede 327.52, Rákosi János 327.07, Fiala Károly 323.64, Mittelmann Herman 321.79, Fischmann Sámuel 315.84, "Klein Zsigmond dr. 313.60, Stahl- berger Mór 309.82, Heimann Bernat 308.96, Tomcsányi Ödön 307.82, Oelberg Károly 282.57, Tóth Lajos 285.50, Szilagyi Ferencz 284.74, Nebenzal Mór 281.40, Mittelmann Mihály 278.37, Tomcsányi Gyu'a 273.68, Herskovics David 267.45, Pribék József 266.55, László
