Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-25 / 30. szám
anyagi támogatását, mely a szövetkezet tisztviselői fizetésére lenne fordítandó. A kamara a kérvényt legközelebbi ülésében fog foglalkozni. * Az állami óvodák szünideje. A helybeli állami óvodák szünideje aug. 1-én fog kezdődni, s egy hónapig fog tartani, különösen azon czélból, hogy az óvodai helyiségekben szükséges tatarozások eszközölhetők legyenek. A szünidőt megelőzőleg e hó 31-én reggeli 9 órakor a Drugeth-téri óvodában záró ünnepély lesz, melyre a szülőket és az érdeklődő közönséget meghívja a gondnokság. * A Magyarországi Kárpát-Egyesület keleti Kárpátok osztálya jövő hó 8-an, délelőtt 11 óra 30 perczkor tartja közgyűlését Nagy-Bányán. E közgyűlésen résztvenni óhajtó ungvármegyei tagok, ha a mérsékelt vasúti utazási dijt igénybe venni óhajtják, úgy aug. 7-én a délután 4 óra 46 perczkor indúló vonattal utazhatnak, a mely vonat Királyházára este 8 42 p.-kor érkezik. Ott vacsoráról és éjjeli szállásról gondoskodva lesz. Indulás Királyházáról 8-án reggel 533 p.-kor a gyorsvonattal Szatmárig és innen N.-Bányára. Királyházán a gyors- és személyvonat közti csekély menetdij-külömbözet pótlandó. Esetleg még a III. és II. oszt. közötti külömbözet is, mivel a ■ gyorsvonatnál nincsen III. osztály. * Nyilvános nyugtázás. A sárospataki ifjúság által az Erdélyi szobor javára e hó 11-én N.-Kaposon rendezett tánczmulatságon felülfizettek : Szabó Endre esperes 3 frt, Dr. Mijó Kálmán 2 frt 50 krt. Egry Ferencz 1 frt 50 kft, Kusnyiry Gyula 1 frtot, László Albert, Galgóczy János és Dr. Karos Adolf 50—50 krt, összesen 10 frtot. Fogadják a ne- meskeblü adakozók hálás köszönetünket. — N.-Ka- poson, 1897. julius 18-án. — A rendezőség nevében Jönczy József, s. k. ifjúsági elnök. * Halálozás. Sieinor Béláné szül. Rojko- vics Róza, Steiner Bála közkórházi ellenőr neje e hó 23-án, évekig tartott szenvedés után elhunyt. Temetése tegnap ment végbe. Béke hamvaira ! * Galamblövészet volt e hó 19-én Balaton- Füreden, ahol ifjú Török József gróf a gróf Erdélyiféle tiszteletdijat, — Sztáray Gábor gróf orsz. képviselő 650 koronás dijat nyert. * Életmentő-tiszt. Az Ung folyóban pénteken d. u. 5 órakor, egy iparos-osztályhoz tartozó ember már a víztől fuldokolt és több ízben elmerült, a mit Andrássy Gyula főhadnagy észrevett s ruhástól együtt utána ugrott s a már végelmerüléssel küzdő embert szerencsésen megmentette. * Munkás-gyűlés. E hó 18-án, délelőtt 11 órakor munkás-gyűlés volt a Széchenyi kertben, melyen mintegy 140—-160-an vettek részt. A megjelentek egyhangúlag határozták el az „Ungvári iparos-, munkás- és napszámos betegsegélyző-egylet megalakítását. * Iskola-segélyezés. A villás- és közoktatási miniszter a verchovina-bisztrai gör. kath. elemi iskolánál a tanítói fizetésnek 400 frtra való kiegészítése czéljából az 1896—97. tanévtől kezdve három évre évenként 100 frt államsegélyt engedélyezett. * Czéllövészet. Julius 18-án az öt közre beosztott verseny czéltáblan a 20 lövésből 17 és 16 táblával az első és második dijat Moesáry Béla, legmélyebb két lövésért ifj. Moesáry Béla 132 és 138 fokú ötösért) nyerte el. Díjazott ötöst lőttek meg Fröhlich Gyula, Papp Sándor (egyet-egyet) Moesáry Béla (kettőt). A pisztoly czéllövészet dijat 20 hibátlan lövéssel Moesáry Béla, a mély lövésre pedig 143 fokú ötössel ifj. Moesáry Béla nyerte el. Díjazott ötöst lőtt még ifj. Moesáry Béla (egyet). Ma a fegyver czéllövészet ismét az körre beosztott verseny czéltáblára lesz megtartva. * A tűzoltók tánczmulatsága a múlt vasárnap, az előző napi esőzések miatt nem tartatott meg, s igy az, ha az idő kedvező lesz, ma vasárnap fog megtartatni. * Az ungvári reáliskola belső felszereléséhez szükséges asztalos-munkák elkészítésével Zem- lényi József és Berta István ungvári asztalosok bízattak, meg, — a mi újabb bizonyítéka az ungvári asztalosok versenyképességének. * Felhőszakadás volt felvidékünkön a f. hó 20-án délben, mely az Ungvár-uzsoki áilamuton javítás alatt s Sztavna felett levő tolezai Unghidat is elsodorta. A közlekedés helyreállítása czéljából Czi- bur Vilmos a kir. áll. építészeti hivatal főnöke a f. hó 21-én a helyszínére utazott. * Házassági statisztika. Az ungvári m. kir. anyakönyvvezetői hivatalnál 1897 julius 18-tól 24-ig a következő házasság köttetett : Szilágyi Sándor N.-Kaposi szolgabiró Rózsay Margit kisasszonynyal. * Helyreigazítás. Róth és Klein bozosi szeszgyárosok, lapunk legutóbbi szamának nyiltteré- ben tévedésnek vagy koholmánynak nyilvánítják az előző számban „Kazánrobbanás“ czim alatt közlött hírünket azon részében, mely a julius 6—7 közötti éjjeli kazánrobbanásra vonatkozik. — Hát szívesen elismerjük, hogy akkor nem történt kazánrobbanás, de mégis történt valami, a mi miatt az ellenőrző hatóságnak röKtön ki kellett vonulni s vizsgálatot, tartani, s a mi a személyzetre végzetessé is válthatott volna ! . . . A közlemény végszavaiban, hogy mire czéloznak Roth és Klein urak ? azt igazán nem értjük ; — hiszen tudjuk mi azt jól, hogy a hatósági ellenőrző szemlék vizsgalatok minden gyárban rendszeresen és pontosan megszoktak tartani, és mi úgy mint a ki figyelemmel olvasta czikkünket talán mindenki is, nem ezen hatósági felügyeletet értettük, de a gyár kezelő személyzetének a felügyeletit kifog i- so.tűk, s reájuk vonatkozólag ajánlottuk a kötelessé? lelkiismeretes teljesítését szemben azon szerencsétlen- segekkel, melyek a bozosi szeszgyárban már annyi súlyos sérülést sőt halálesetnek voltak előidézői. Ez ügyet ezzel részünkről befejezettnek nyilvánítjuk. * Állat-betegségek. A földmiveléeügyi m. kir. miniszter áltál kiadott legutóbbi hivatalos jelentés szerint vármegyénkben a következő állati betegségek fordultak elő: Lépfene: Csecsehó 2 leg., Hegyfark 2 u., P.-Helmecz 2 u., összesen 3 község 6 udvar. Veszettség: Szerednye 1 u., Ungvár 1 u., összesen 2 község 2 udvar. Sertésvész: Alsó-Németi, A.-Ribi- nyicze, Aaosava, Bező, Darócz, Dobóruszka, F.-Domo- nya, Felső-Ribnyicze, Győröcske, Hanajna, Hluboka, Horlyó, Huszák, Jenke, Jósza, Ketergény, Kis-Szeretva, Kelecseny, Kis-Berezna, Kis-Lapos, Lehocz, Lakárt, Lucska, Mátyócz, N.-Berezna, N.-Zalacska, Neviczke, Orosz-Komorócz, Pályin, Petrócz. P.-Helmecz, Sislócz, Szenna, Szobráncz, Ubrezs, Ungvár, Zahar, összesen 37 község. * Sertésvásárok beszüntetése. Miután az egész vármegye sertés állománya fertőzve van már a sertésvészszel, az alispáni hivatal a sertésvásárok beszüntetését az egész vármegye területére kiterjesztette. * Szállításra való felhívás. Az ungvári m. kir. honvéd állomás parancsnokság az érdekelt vállalkozók tudomására hozza, hogy mindazok kik a katonaság (honvédség) részére az 1897/s évi időszakokban a szükséges széna, alomszalma, ágyszalma és tűzifa szállítását szerződésileg a marmaros-szigeti, munkácsi, nyíregyházai, szatmári, vagy ungvári állomásra elvállalni hajlandók, hogy ajánlataikat augusztus hó 17-én délelőtti 9 óráig a nyíregyházai katonai közös biztositó bizottságnak nyújtsák be. Az ajánlatok mikénti szerkesztésére és egyéb feltételek iránt, bővebb felvilágosítást adnak, az említet állomások laktanyaiban, valamint közigazgatási hatóságoknál, kifüggesztés alatt álló hirdetmények. * Elhaltak névsora. Ungvár városában 1897. évi julius 18-tól 24-ig a következő halálesetek történtek : Niedermann József 1 éves, Szanics József 5 hónapos, Bogda János 22 éves, Henzoszki Veronika férj. Nagy Józsefné, Buries Náni 72 éves munkaképtelen, Rojkovics Róza férj. Steiner Béláné 32 éves, Literáti Jusztina 6 hónapos gyermek. — Ezen 8 halálozással szemben a születések száma 10. Műtrágya. Föld- és szőlőbirtokosaink figyelmébe ajánljuk, hogy a brassói kénsav- és műtrágya- gyár-részvénytársulat képviseletét Holländer Adolf és Fia ezég vállalta el, mely a gazdaközönségnek mindenféle felvilágosítással szívesen szolgál. A műtrágya alkalmazásáról lapunk már előzőleg közölt szakszerű ismertetéseket és most csak azt tesszük, hogy az országszerte ismert zalathnai kénkovand-ipar-részvénytársulat brassói gyártmányaira — hol mindenféle műtrágya bármily nagy, vagy kis mennyiségben kapható a nevezett megbízott ezég utján az eredeti gyári áron — gazdaközönségünk figyelmét felhívjuk. Selyem-damasztok 65 krtól 14 frt 65 krig méterenként — valamint fekete, fehér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 140 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldik Henneberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyárai Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. Hivatalos közlemények. üngvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvári 1897. évi május hó 31-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 69 (4225.) Felolvastatott a nagyméltóságu kereskedelemügyi in. kir. Miniszter Urnák folyó évi április hó 5-én 17891. sz. a. kelt körrendeleté, melylyel fölhívja a törvényhatósági bizottságot, hjgy a mennyiben az 1895. évi XXXVI. t. ez. 1 §-a értelmében a törvényes kamat Öo/o-ról 5o/o-ra szállíttatott le, az útadó követeléseknél eddig érvényben volt 6o/o-os késedelmi kamatlábat visszamenőleg 1895. évi julius 1-től kezdődő hatá'ylyal 5°/o-ra szállítsa le. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatát elfogadva a miniszteri rendeletnek megfelelőig az útadó követeléseknél eddig érvényben volt 6°/0-os késedelmi kamatlábat 1895. évi julius hó 1-től kezdődő hatálylyal 5%-ra szállítja le, s ehez képest ezen határozatát a megfelelő intézkedések foganatosítása végett az alispánnak kiadni, s azt a miniszteri rendelettel egyidejűleg törvényszerű módon kihirdetni, s a hivatalos közlemények között az Ung hírlapban is közölni rendeli. Jegyzetté s kiadta : Minay István, _______ tb. főjegyző. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 6577. sz. Körrendelet. Valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének (Budapest tővárost és Fiúmét kivéve.) A keresetadóról szóló 1875. évi XXIX. t.-cz. 11. §-a értelmében a gyári kereskedői és iparos-segédek és segéd-munkások keresetadóját a munkaadók fizetik, de jogukban áll ^az általuk befizetett adj tartozást az illetők béréből levonni. Ezen törvényes rendelkezés analógiája alapján az 1890. évi I. t.-cz. végrehajtása iránt 1892. évi márczius hő 31-én 15322. sz. a. kiadott utasítás II. csoport 15. §. 19. pontjának határozmányaihoz képest a gyári, kereskedői és iparos-segédek és segéd-munkásokra a szóban forgó keresetűdé után az 1890. évi I. t.-cz. 23. tj-a értelmében kivetendő útadó szintén a munkaadóra vettetik ki s tőle hajtatik be, de viszont azon joga, hogy az általa fizetett ezen adót az illető béréből levonásba hozhassa, a hivatkozott utasítás II. csoport 15. §. 18. e) pontja szerint fenntartatott. Az 1875. évi XXIX. t.-cz. idézett rendelkezéseinek alkalmazásában újabban azon gyakorlat követtetett, hogy a segédek adója oly esetekben is a munkaadótól követeltetett; midőn a munkaadónak nem áll módjában a levonást érvényesíteni. E méltánytalanság megszüntetése iránt a pénzügy- miniszter ur az 1894. évi febr. hó 14 én 8850. sz. a. kiadott és a >magyarországi rendeletek tára«- 1894. toly. 58. számban közzétett körrendeletével saját hatáskörében intézkedett. Mivel pedig az említett gyakorlat a fentebb elmondottakból kifolyólag az útadó behajtásánál is előállott, azon egyöntetűség megóvása érdekében s méltányosságból az útadó kivetését és beszedését illetőleg a következőket rendelem: 1) Mivel a keresetadó a lentebb idézett pénzügy- miniszteri rendelet szerint 1894. évtől kezdőleg vetendő ki s Írandó elő a gyári kereskedői és iparos-segédekre és segéd-munkásokra, az ezen kereseti-adóra eső útadó 1895-től kezdve szintén közvetlenül a segédek és segédmunkások neve alatt vetendő ki és írandó elő. 2) a) Az állandóan alkalmazott segédek és segédmunkások útadója attól a munkaadótól szedendő be, kikinél a segéd illetve segédmunkás az útadó tartozás esedékessége napján alkalmazásban áll. A munkaadó azon joga, hogy a befizetett útadót az illető kötelezett béréből levonhatja : továbbra is érvényben marad. b) A állandóan alkalmazva nem lévő segédek és segéd munkások útadója minden esetben (tehát akkor is, ha a kereset adón kívül más állami adóval is megvannak róva) közvetlenül maguktól a felektől szedendő be. c) . Azon gyári, kereskedői és iparossegédekre és segédmunkásokra, kik az 1890. évi I. t. ez. 23. §-ában felsorolt egyenes adók egyikével sincsenek megróva, ez utóbb hivatkozott törvény 25. §-a értelmében az e §-ban megállapított három kézi napszámnak megfelelő útadó vetendő ki. Ha a nevezett segédekre, segédmunkásokra a kereset adón kívül más, ugyancsak útadó alapul szolgáló állami egyenes adó van előírva, ez esetben az egyenes adók összegezendők s az útadó az összesített egyenes adó összeg után vetendő ki. Az ekként kivetett útadó, ha az a törvényes minimumot meg [nem haladja a munkaadótól, ellenkező esetben pedig a kötelezettől magától szedendő be; — A munkaadó a minimum erejéig, utóbbi esetben is szavatol. A fentiek alapján az 1890. évi I. t.-cz. végrehajtása tárgyában hivatali elődöm által 1892. évi márczius hó 31-én 15322. sz. a. kiadott utasítás II. csoport 15. §-a 19 és 20 pontjainak jelen rendeletemmel ellentétben álló rendelkezéseit ezennel hatályon kívül helyezem. Budapesten, 1897. márczius 17-én. A miniszter helyett Csörgeő s. k. államtitkár. * 72.'(3616.) , Üngvármegye alispánjától,------------szám. ----------------—-----------------------------k. i. 1897. Tekintetes fó'szolgabiráknak és Ungvár város tek. polgármesterének. A kereset-adó alapján a gyári és más munkásokra kivetendő útadó kivetése és beszedése tárgyában kiadott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendeletet másolatban tudomás, közhírré tétel és megfelelő további eljárás végett megküldöm. Ungvárt, 1897. május 31-én. Kende Péter s. k., alispán. Szerkesztői üzenet. P. I. IskeJCsakis a nyilttérben, a kiadóhivatal által felszámítandó összegért közölhető. Nyílttéri) Nyilatkozat. Alulírott ezennel kijelentem, hogy Fekésházy Andrástól, a rajtam folyó hó 18-án elkövetett sértésért elégtételt nem kérhetek, mivel nem tartom érdemesnek az elégtétel adás kérésre; egyerészt azért, mert Fekés- hazy András az ellenem a nagy-kaposi kir. járásbíróságnál folyamatba tett becsületsértési perét vissza vonta, de másrészt azért, mert oly egyént mint nevezett Fekésházy, a ki a nép tudatlanságát arra használja, hogy azt kizsarolja, — mit okmányokkal is igazolhatok — nem tartom érdemesnek arra, hogy tőle elégtételt kérjek. Ungvárt, 1897. évi julius hó 21. Eló'ttünk : Rojkovits Béla. Hilf Lajos. Aulinger József. oki. jegyző. Nyilatkozat. Ungvár város képviselő-testületének e hó 21-ikén tartott közgyűlésén a „Fekete Sas“ bérbeadásának tárgyalása alkalmából Molnár Mór dr. helybeli ügyvéd, képviselő testületi tag bizonyára azért, hogy a közgyűlés tagjait kilétemre vonatkozólag félre-vezesse, engedet nem mint komoly árverelőt, de mint lógóst említett és mutatott be a közgyűlésnek. Minthogy e kijelentést a közgyűlési teremben vissza nern utasíthattam, de mert az ilyen kifejezést még Molnár Mór dr. ügyvéd úrtól mondva sem hagyhatom magamon száradni; ezennel e helyütt utasítom vissza azzal a német közmondással, hogy „Wie der Schelm ist, so denkt er !“ Ungvár, 1897. julius hó 21-ikén. _________ Sternberger Ármin. *) E rovatban közlőitekért a felelősség a beküldőt illeti. Felelős szerkesztő: TABQQY JüMQ.
