Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

ban. Legelső rangú Íróink és publiczistáink ma kétségtelenül a Magyarorszagba Írnak. Első sorban Bartha Miklós, az országnak ma legragyogóbb tollú publiczis- tája, továbbá Pázmándy Dénes, Hock Janos, maga a főszerkesztő Holló Lajos, Hentaller Lajos, Inczédy László stb., napról-napra a legélénkebbe és legelevenebbé teszik a magyar olvasóközönségnek ezt a kiválóan kedvelt lapját. A Magyarországban jelennek meg azonkívül Móra Istvánnak országszerte feltűnést keltő tárczái. Úgy, hogy a ki eleven, jó értesült és igazán elsőrangú hírlapot akar olvasni, az bátran a Magyarországhoz fordulhat. A „Magyarország“-ot nemcsak nemes, előkelő hangja, egyenes, nemzeti iránya es minden tekintetben hozzáférhetlensege teszi a magyar olvasó közönség előtt becsessé, hanem az is, hogy a család minden tagjának nyújt kellemes szórakozást. Tárczái, regényei, eleven hírei, párisi divatlevelei stb. a legkedvesebb olvasmányt képezik. A Magyarország az éjjeli postával küldetik szét, úgy, hogy reggel már az ország legtávolabbi részeiben is ott van. Mily előny ez a hivatalnoknak, földbirtokosnak, kereskedőnek, iparosnak és minden intelligens embernek, hogy más lapokat megelőzőleg olvashatja már reggel mindazt, a mi az országban és külföldön történik. Az országgyűlést, a hivatalos közleseket, a bel- és külföldi tőzsdei zárlatokat, szóval mindazt, a mi nemcsak érdekes, de az illetőnek állására is üzletére nézve is nagy befolyással van. Tudjuk, hogy mily előnyösen használják fel egyesek, ha vahki egy nappal, vagy félnappal el van maradva az eseményektől. A ki ma egy fontos hirt előbb tud meg, az mérhe- tellen előnyben van a többiek felett. A „Magyanrszág“ mindenkire nézve lehetővé teszi ezt a korai é: megbízható értesülést. Ez biztosította a Magyarorság részére azt az óriási elterjedést, a minek ma írvend. A „Magyarorszag“-ra legczélszerübb postautalványon 1 előfizetni akár 1 hóra (I frt 20 kr.), akár egy :egyed- évre (3 frt 50 kr). Czim: Magyarország kiaióhiva- tala Budapest, Sándor-u. 2. A félévi előfizetői dij 7 frt, az egesz évi 14 frt.

Olcsó könyvtár, szerkeszti Gyulai Pé, kiadja a Franklin-Társulat. A népszerű vállalatnak imét két kötete (383—384.) hagyta el a sajtót. Mindafettő eredeti magyar munka. Az egyik Csengery Antitól „Jellemrajzok“ (383.), melyben irodalmunk és politikai közéletünk három kiváló alakjának jellemzést kapjuk Csengery Antaltól, a magyar publicisztika féyes tollú munkásától. Nagy Pál, Beöthy Ödön és Sentkirályi Móricz képei annak a nagy korszaknak képéből domborodnak ki, melynek ha nem is lgnagyobb alakjai, de úttörő munkásai voltak, a kihek neve méltó az utókor becsülésére. Eötvös, Kosuth, Des- sewffy József es Kazinczy maguk tererrették korszakukat. Csengery kitünően érti, mint kel1 kidomborítani az egyéniségűket legkifejezőbben jellnző vonásokat, életök és munkásságuk ama momitumait, a melyekből a jellemrajz tökéletessé lesz. Etemben kevesen érnek föl irodalmunkban Csengeryd. Könyve méltó arra, hogy az iskolában mint a tagyar műpróza mintáját olvassák, méltassák. Ára 0 kr. — A másik Pálffy Albert regénye: „Ne hallja Írét az anyjának“, mely a magyar regényirodalom ama kevés terméke közül való, melyek a n pi terrrlés színvonalán felül emelkednek. Pálffy eddig legsvesebben a negyvenes—ötvenes évek korából vetteregényeinek tartalmas, jól kikerekitett meséjét. Most modern társaságba vezet és egy kedves szerelmi íténet keretében jól mutatja be annak jellemző almait. Nem a modern irók fejtetőre állított lélektanávalkülső hatást kereső furfangjával dolgozik; regénye étgy megfelel a jo regény irodalmi követelményeinek, fint a jóizlésü olvasó magasabb igényeinek. Az érdekf és terjedelmes könyv tetszetős nyomású és ára f kr.

A szabadságharcz képcsarnokával, Bródy Sándor, Rákosi Viktor 1200 képet gijtöttek össze 1843—49-ről. Ezekhez Írták meg a gjelesebb irók közreműködésével — a dicsőséges időgyönyörü történetét. Ilyenformán 48—49-nek a [teljesebb, leg- kímeritőbb könyve ezl a mely „184: czimen most albumalaku igen olcsó füzetekben enik meg. Az eddig megjelnnt 3 füzetből százezer ldany fogyott el eddig; a mi arra vall, hogy nem >z magyar ember, a ki meg ne szerezze, szabadságrezának e bibliáját. A szerkesztők és kiadók abbanllapodtak meg, hogy a hatalmas diszmü 30 füzetbetPljes lesz, minden körülmények között és ha mégiébbet adnának, akkor kötelezik magukat azt ingyen ni a vevőknek, így a telles munka 9 forint lesz egy urajczárr 1 sem több. „1848“ harminczkrajczá; füzetekben is kapható minőén könyves boltbanKépes, bőséges tájékoztatót e lapok minden előfizetnek ingyen ád és kérésre küld a helyi könyvkereskő vagy a kiadó: Révai testvérek irod. r. t. Bégapesü (váczi-u. 1.)

Hivatalos közleflnyek.

12485 Uiigvár&ye alispánjától.

k i. 97. SZTekintetes főszolgabíróknak Ungvár varos tekintetes polgármei'ének.

Minél szélesebb körben halaíalanul tegye közhírré, hogy Nagy-Tárkányban, mea nyíregyházai felügyelőséghez tartozik, a dohánybetás folyó évi de- czetnber 13-án kezdődik és januáfó 25-ig tart. Ungvart, 1897. évi novembnó 2ö-ún.

Kende Péter;

alispán.

Másolat. 21682—1/3. 189&z. Földmivelésügyi ni. kir. Miniszter. Körrendelet vnennyi közigazgatási bizottságnak, m. kir. erdőlelügyelfnek, kincstári erdő- lialóságnuk, az állami kezelesbidt erdők teendőinek ellátásává! megbízott beszterczei kir. erdöigazgatóság- uak, gyergyó-szent-iniklósi m. erdörendezőségnek,

az Összes m. kir. erdőhivataloknak, vezető központi és önálló in. kir. erdögondnokságoknak, a seltneczbányai m. kir. bányászati és erdészeti akadémia, valamint az összes m. kir. erdőőri szakiskolák igazgatóságának. (Az erdei vetőmagvak és tölgymakk vasúti szállításánál engedélyezett díjkedvezmények és azok igénybevétele ügyében.)

Az erdei vetőmagvak, de különösen a tölgymakk vasúti szállításánál engedéyezett díjkedvezmények tekintetében fennálló tájékozatlanság eloszlatása végett szükségesnek tartom a közigazgatási bizottságokat tudomás és közhirrélélel, a többi czimzelleket pedig ahhoz alkalmazkodás végett értesíteni, hogy a m. kir. államvasutak összes vonalain és a pécs-barcsi vasúton leladolt erdei vetőmagvak és tölgymakk szállításánál a „Függelék a m. kir. államvasutak összes vonalain a gyors és teheráruk szállítására 1897. évi január hó 1-tól érvényes helyi díjszabáshoz II. Rész“

9. a), b) és c) pontjai szerint az 1897. évi január hó 1—töl a további intézkedésig a következő díjmérséklések érvényesek :

I. Tetszés szerinti mennyiség feladásánál:

a) gyorsaruképen teladott erdei vetőmagvak és lölgyinakknál a mérsékelt gyorsáru díjtételek ; b) telier- áruképen feladott erdei vetőmagvak és lölgyinakknál pedig a II. osztálynak 2°/u al rövidített díjtételei alkalmaztatnak.

II. Kocsi és fuvarlevelenkint legalább 5000 klgr. feladása vagy ezen súlyért való díjfizetés mellett:

a) teheráruképen feladott tölgymakknál az A) osztálynak 2U°/0-al rövidített díjtételei; b) teheráruképen feladott több erdei vetőmagvaknál pedig a/. A) osztály díjtételei számíttatnak.

Mindezen díjkedvezmények azonban csak az erdő- gazdasági czélokra szolgáló erdei vetőmagvaknál és tölgymakknál vehetők igénybe és pedig csak azon esetben, ha az előbb említett körülmény a feladásnál a íuvarlevélhoz csatolandó megrendelőlevéllel igazoltatik.

Hogy tehát az érvényben levő kedvezmények igénybevétele fennakadás nélkül megtörténhessék: az erdőgazdasági czélokra felhasználandó erdei velőmagvak megrendelésénél és vasútra való feladásánál követendő eljárást a kereskedelemügyi in. kir. miniszter úrral egyetértőleg a következőkép szabályozom :

A kedvezményes vasuli szállításra igényi tartó erdei vetőmagvak mindig az ide mellékelve megküldött 'Megrendelő levél* nyomtatványokon rendelendók meg és pedig külön-kiilön annyi megrendelő levél állítandó ki, a hány külön-külön czimre szállítandó a megrendelt magmennyiség.

A kitöltött megrendelő-levelek a vetőmagiaknak erdőgazdasági czélokra leendő (elhasználásának igazolásául lelruházandók a hatósági igazolvány jellegével, még pedig akképen, hogy :

1. a kincstári erdőknél és az állami kezelésbe vett erdőknél az erdöigazgatóságok, a tőerdőhivatalok, az erdőhivatalok, a gyergyó-szentmiklósi erdőrendezőség, a vezető központi erdögondnokságok, a selrneczbányai bá- nyá zati és erdészeti akadémia és az erdöőri szakiskolák főnökei, illetőleg vezetői állal aláírandó és a hivatalos pecséttel ellátandók;

2. az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó, de állami kezelés alatt nem álló erdőknél az illető kezelő erdőtiszt állal aláirandók s ezenfelül a kér. m. kir erdőíelügyelőség záradékával és hivatalos pecsétjével ellátandók ;

3. a magán erdőbirtokoknál pedig az erdőbirtokos által aláirandók s ezenfelül a kér. m. kir. erdőíelügyelőség záradékával és hivatalos pecsétjével ellátandók.

Az igy kiállított megrendelő levelek külön ügyirattal küldendők meg az illető magkereskedő ezégnek vagy erdőbirtokosnak (erdőhivatalnak), a ki ezen ügyiratokon külön is figyelmeztetendő a megrendelő levelek utolsó bekezdésében foglaltakra, vagyis arra, hogy : 1. a megrendelő leveleket feladás alkalmával az az illető fuvarlevelekhez köteles csatolni; 2. a fuvarlevelekben világosan kitenni tartozik, hogy a feiadott vetőmag — a mennyiben más vasutakon is szállítható — ne ezeken, hanem csakis a m. kir. államvasutak vonalain szállíttassák ; 3. feladás alkalmával a vasúti állomási felkérni köteles, hogy a gyors-és teheráruk szállítására érvényes helyi díjszabáshoz tartozó 'Függeék* 9-ik lolyó száma alatt megállapított kedvezményes szállítási dijakat számítsa fel.

A mennyiben valamely vetőmag-szállítmány a most szabályozott eljárás pontos betartása mellett sem részesülne az engedélyezett szállítási kedvezményben, erről az illető fuvarlevél és megrendelő levél csatolása s annak igazolása mellett, hogy az előirt eljárás a megrendelésnél és feladásnál pontosan betartatott, hozzám jelentés teendő. — Kelt Budapesten, 1897. évi szeptember hó 10-én. Darányi sk.

201. sz. Az erdészeti bizottság elnökétől.

E. B 897.

Közhirrététel végett az Ung helyi érdekű hivatalos lap utján közöltetik.

Ungvárt, 1897. évi október hó 30-án.

Kende Péter,

alispán.

mint az érd. biz. elnöke.

Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter. 63616. szám. Zemplénvármegye közigazgatási bizottságának. A vármegye alispánjának folyó évi szeptember hó 22-én 1255/1976. szám alatt kelt felterje ztésére értesítem a bizottságot, miszerint az 1895. évi november hó 21-ik napján 54501. sz. alatt kelt itteni rendelettel igazolt, gróf Szirmay György tulajdonát képező és a zemplénvármegyei Zétény és ungvármegyei Beés községek között községi közdűlő közúton, a két vármegye határán a Latorcza-folyón átvezető s közforgalom közvetítésére használt kompon gyakorolt vámszedési jog érvényesítésénél alkalmazandó vámdijszabályzatot a bizottság folyó évi augusztus hó 9 én tártott ülésében 1255/1976. sz. kb. sz. a. hozott határozatában foglalt javaslatához képest az eddig érvényben levő vámdijté- lel fentarlásával, további rendelkezésemig következőleg állapítom meg :

I. Vámdijak:

1. Egyfogatu üres jármű után 6 kr. (12 fillér.)

2. > terhes ■> •> 8 > (16 >

3. Kétfogatu üres » > 8 > (16 >

4. » terhes ' > 12 > (24 >

5. Húromfogatu üres > ' 12 > (24 »

6. » terhes > > 18 > (36 *

7. Négy fogatú üres > > 12 > (24 >

8. > terhes > » 20 » (40 *

9. Négy igavonón felül befogott minden egyes igavonó után drbként 4 kr. (8 fillér.)

10. Külön, szabadon hajtott nagyobb

állatok után 4 » (8 >

11. Külön, szabadon hajtott kisebb állatok (borjú, szamár) után 3 > (6 >

12. Sertés, kecske, juh után darabonként 10 darabig 2 > (4 >

13 10 darabon felül minden darabért 1 > (2 »

14. Egy személy után 2 » (4 »

15. Egy gőzerejü cséplőgép ulán 2 frt (4 kor.)

16. Egy hat lóerejü özmozdony után 2 frt 50 kr. (5 kor.) Í7. A hat lóerejü nagyobb gözmozdonyok jövőbeni szállítása eltiltalik, mivel a komp ily nagyobb súlyú gőzkazán szállítására nem alkalmas.

II. Vámmentesek :

Az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-ban 17., 20, 21. pontok alatt lelsorolt vámmentességek ezen vámszedésnél is érvényesitendők s ezeken kívül még vámmentesek a következők :

1. A távirdai küldönczok s az azokat szállító fogatok s állatok.

2. Az állami adót szállító községi elöljárók s azok által használt lógatok s állatok, midőn az elöljárók ily minőségben működnek.

3. A községi elöljárók s azok fogatai, midőn sorshúzás s ujonczállilás, vagy ellenőrzési szemle czéljából utaznak.

Mindazoknak, a kik az 1890. I. t.-cz. 99. §-ának

5., 6., 8., 9., 10., 11., 12. 15. s 20. pontjai alapján a tennebbiek szerint vámmentesek, valamint a fennebb 1—3. pont alatt felsorolt vámmenteseknek, a mennyiben ezen minőségük felismerhető nem volna, ineglelelő igazolványnyal kell birniok.

III. Vámtulajdonosnak a vámszedés gyakorlatával járó íelelősségét kötelességeit s feladatát a következőkben határozom meg:

1. A vámtulajdonos az 1890. 1. l.-cz.-ben foglalt határozatok szerint s büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dolgokért, a kire s a melyre a fentebbi vámdijszabályzatban fizetési kötelesség nincs megállapítva, úgyszintén azoktól sem, a kik vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet, sem nem fogadhat el.

2. Az 1890. I. l.-cz. értelmében köteles vámtulajdonos a vámlárgyat megfelelő és állandó jókarban tartani, szükség esetén újból előállítani, ellenkező eselben ellene az idézett törvény rendelkezései fognak alkalmaztatni.

3. Köteles vámtulajdonos a vámtárgy jókarban való fenntartása által a közforgalom érdekeit biztosítani s a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket megtenni.

4. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszál- lilhatók, ha a jövedelem az 1890. 1. l.-cz. 85. § a értelmében több, mint a mennyi szükséges, mely részben a törvény 102. §-aban megjelölt hatóság kívánatéra a vámtulajdonos a szükséges adatokat előterjeszteni köteles.

5. A vámtulajdonos mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-cz. s annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendelt, esetleg a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mety azonban esetenként 100 írtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik.

6. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fenntartására és helyreállítására vagy esetleg újból való előállításának költségeire nem fordítható, miért is a vámbevételekről és kiadásokról számadás vezetendő, biztosíttatván az 1890. 1. t.-cz. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak azon joga, hogy ez irányban ell inőrzést gyakoroljon és szükség esetén a törvényszabta módon a vámdijak újbóli megállapítása iránt a szükséges lépéseket megtegye.

7. Az 1890. évi I. t.-cz.-nek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. — Felhívom a bizottságot, hogy jelen rendeletem- mel megállapított vámdijszabást, vámlulajdonosnak oly felhívással kézbesítse, hogy annak 1 — 1 hatóságilag hitelesített példányát a vámszedés helyén jól olvasható alakban, kellöeu látható helyen függessze ki.

A vámszabályzatnak a törvényhatóság egész területén való közhírré tétele iránt intézkedés teendő. — A felterjesztés mellékletét idezárva visszaküldöm. — Budapesten, 1897. évi okt. 16 A miniszter helyett : Vörös s. k , államtitkár. (R. H.) A hiv. másolat hiteléül Fekete Emil s. k., zemplénvármegyei kiadó.

>2132. Ungvármegye alispánjától.

k. i. 1897.

A tek. főszolgabiráknak és Ungvár város tek. polgármesterének.

A gróf Szirmay György tulajdonát képező vátn- szedési jog engedélyezése tárgyában kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendeletet közhirrététel végeit m iso- latban megküldöm.

Ung'várt, 1897. évi november 16-án.

Kende, alispán.

Felelős szerkesztő : TABÓDY JENÓ.