Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-18 / 29. szám
* XXXV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1897. julius 18. 29. SZÁM. SZEBKESZTÓSÉn : Megyehaz-ter I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden kiizle- minv. meiy a lap szellemi részét illeti. L velek csak bérmentesen feundtatnaK Semmit sein közlünk, ha nem tndjiitt kitől j< n. Kéziratok nem adatnak vissza. A 1 fp megjelen minden vasárnap KIADÓHIVATAL . Székely es Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK ;-'.ítész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDÁSÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Ungvár város fejlődése. Az a megrendítő szerencsétlenség, mely városunkat a legközelebbi tűzvész által sújtotta, gondolkodóba ejthet bennünket. A mit a figyelmesebb szemlélők már régebben észrevették, a mit szóba is lioz- tak, hogy egy nagyobb arányú tüzeset romhalmazzá leheti Ungvár városát, ime a közel napokban részben szomorú valósággá vált. Pedig a tűz a városnak nem azon a részén pusztított, mely a bősz elemet leggazdagabb táplálékkal láthatta volna el. Mi történnék. hogy ha erős szél Len a Kis- és Nagyhid- utczát, a Nagy utcza elejét s a Kazinczy-utczát támadná meg a tűz? Elképzelni is iszonyul Ezekben a süljén beépített szűk utczákban nemcsak az emberi szorgalom és takarékosság gyümölcsei vesznének oda, nemcsak hogy ki volna zárva a tűz lokalizálása, hanem még az emberéletből is megkövetelné áldozatát a könyörtelen elem. Ezeket elgondolva, nem kis mértékű Optimismus kell Hozzá, hogy az ember Ungvári,, főleg a város belső részén, nyugodtan aludja át síz éjszakát; mert nincs biztonságban sem vagyona, sem élete, — nem a rossz emberek, hanem a rossz viszonyok miatt. Mit kellene tenni, hogyan lehetne a város feje felett hajszálon függő Damokles kardot eltávolítani, erről nagyon sokat lehetne írni és beszélni. Pompás terveket lehetne kieszelni, csakhogy az ilyen tervezések, a mennyiben a viszonyokkal számot uem vetnek, teljesen értéktelenek. Tény, hogy szegények, nagyon szegények vagyunk. A mi a községet várossá teszi: a virágzó ipari munka, az nálunk alig tengődik a kisiparosok körében, nagyiparunk pedig nincs. Kereskedésünk még csak áll valahogy. Erre nézve kedvező körülmény, hogy Ungvár a vármegyének egyetlen városa, egy »agy, bár elég szegény vidéknek kereskedelmi középpontja, — kereskedőink helyzete mindazonáltal éppen nem mondható irigylésre méltónak; egy pár virágzó jó üzlet mellett nagy azoknak száma, melyeknek tulajdonosai kemény küzdelmet folytatnak a mindennapi kenyérért; jórészük éppen nem biztos benne, nem merül-e a holnapi napon a tönkrement existentiák tengerébe. A mi kis tőke van a városban, az bátortalanul a biztos lábon állónak hitt A fogak és a haj. — Az >Ung* eredeti táré z áj a. — Azt mondják, hogy a haj és a (ogak elvesztése a Czivilizátióban tett nagy haladásnak jele. Az ember fokozatosan elveszti testének azon részeit, a melyek álla- tiassá teszik : a hajat (a szőrözetot) és a fogat. Annyi bizonyos, hogy a kopaszság és foghiányos- ság járványa tőképpen a müveit osztályban terjed; ez a körülmény mindazonáltal nem nagy vigasztalására szolgál a kopaszodó és a toghijasság utján levő emberiségnek. A tógák a testi szépség egyik kelléke, e mellett nagyon jelentékeny szerepe van a táplálkozásban Ha a fogak kihullanak, az arcz jellege megváltozik. A toghijjasság idő előtti vénségre kárhoztatja az embert: az ajkak beesnek, a beszéd selypitővé, gyermekessé lesz. Igaz, hogy a müfog segít a foghijjasságbeli testi logyat- kozáson; csakhogy ez a segítség szerlelett tökéletlen (el- í tekintve attól, hogy költséges). Idegen tárgyak állandó raktárává teszi az embernek a saját száját kellemetlen dolog és sokszor veszedelmes is. Vannak egyének, a kiknek az ínyük és szájpadlásuk annyira ingerlékeny, hogy nem bírja tűrni a mülogak és müszájpadlás áliandó izgatását. Én is ismerek többeket, a kik a legszebb 'gyöngysorát voltak kénytelenek eldobni a veszélyes gyuladás miatt, melyet okozott. És nem a kellő tisztaság hiánya volt a gyuladás oka, hanem pu ztán az idegen tárgy. Hát ha aztán egy-egy kis íisztátalanság is előadja magát? Akkor bizony a kevésbbé érzékeny szervezetű ember is megsínyli a mütogak viselését. Még nagyobb kellemetlensége, több baja a müfo- gas embernek, hogy nem rághatja jól meg az ételét ; a müíog a rágásra többé-kevésbbé alkalmatlan. Pedig a rágás — ismeretes dolbg — a táplálkozásnak annyira pénzintézetekben húzza meg magát. A hol csekély a tőke. ott a koczkázat csaknem ki vau zárva. A mi tőkéink értékeket előállító munkát nem közvetítenek, tulajdonosaik megeléges/nek a megszorultak kisegítése után járó kamatokkal. A hivatalnoki osztály szegény; örül, ha napról-napra megélhet. De nemcsak a város lakossága, annak minden rétege, hanem a város maga mint intézmény is szegény, a nagyobb arányú fejlődés feltételei tehát nálunk merőben hiányzanak. Ám azért nem lehet, nem szabad néma megadással tűrni sorsunkat s minden erőfeszítés nélkül törődni bele helyzetünkbe. Nagyot nem tehetünk városunk fejlődésének biztosítására; de tehetünk mindennap valami keveset, a mivel a fejlődést folytonossá, következésképpen sikeressé tehetjük. A város külső képét meg nem változtathatjuk, kisajátítások által uj utczákat, uj tereket nem nyithatunk, hanem az építkezések ellenőrzése, a közegészség, közrendó- szet tekinteteinek figyelembe vétele által lassankint sokat javíthatunk. A jelenben különös figyelmet érdemelnek a tüz- rendöri intézkedések, a melyek szigorú alkalmazásával elejét lehet és kell venni a mostanihoz hasonló szerencsétlenségekueu. Nem a horgot, csáklyát, kapitány-vizet értjük, a melyek egyébiránt igen szükséges dolgok a fellépő tüzek lokalizálása szempontjából, hanem olyan preventív intézkedések megtételét, melyek ha nem is zárják ki, ’* de emberi számítássá*! elháríthatják a tűzvész veszedelmét. Az ilyen megelőző intézkedések foganatba vétóié nehéz dolog; nagy körültekintés, óvatosság kell hozzá, hogy puszta zaklatásokká ne fajuljanak. Szabályrendelet volna alkotandó a tűzzel, tüzanyaggal való bánásra s azoknak alkalmazásáért a háztulajdonosok viselnék a felelősséget. Szabályozni kellene xalahára a házi szemét kihordásának ügyét, nemcsak egészségügyi, hanem tűzrendészed szempontból is; mert ismeretes dolog, hogy a szemétbe jutó tűz gyakori oka a tüzveszedelemnek. ■Előzetes intézkedésekkel azonban a. füzeknek olykor-olykor való kitörését megakadályozni nem lehet. Az emberi gondatlanságot, vagy éppen gonosz akaratot kiküszöbölni nem lehet. Gyászos kimenetelű nagy tüzesetek nemcsak egy gyúlékony anyagokból, tonlos művelete, hogy még a puliszkát, a tejbe főtt grízt, aludt-tejet is meg kell rágni. Nem azért, mintha valami erősen harapni való tápszerek volnának, hanem azért, mert az emésztés lolyamata már a szájban kezdődik az ételnek a nyállal való keveredése által, miután a nyalnak nem az a fő rendeltetése, hogy az ételt lecsusztat- hatóvá, hanem az, hogy emészthetőbbé tegye. A gyomorbaj és a rossz log között okozati összefüggés van. Miként meneküljön a »szenvedő-emberiség« a rossz fogak veszedelmétől, sajnos erre nézve nincsen reczipe. Volna egy: a természet szavának követése; de hát mi már sokkal előbbre haladtunk a »czivilizáczióban«, sem hogy az olyan divatból kiment mesterre hallgatnánk, mint az anya-természet. Ha az ő utasítását l^övetnők s a test átlagos hőmérsékletének megtelelő ételekkel és italokkal élnénk, nem közelednénk oly rohamosan a foghíjasok osztályához; de bizony mi h nem mondunk a torró ételről s a jéghideg italról. Igv hat nincs más hátra, mint belenyugodni abba, bogy foghi]jasok leszünk, addig is mig a logkelék a régiség-muzeumok tárgyaivá válnak, tanácsos lesz a gyenge és romlásra hajló fogakat ápolni, plombáltatni s az ínynek fogak gyanánt való használatát megtanulni. Az ínyekkel való rágást meg lehet kezdeni az aludtejen s végezni lehet a rostélyoson. Csak lessék megpróbálni! A haj az ember legszebb dísze és ékessége. A kopasz ember olyan, mint a csupaszra borotvált tejü oroszlán. De vájjon csak disze-e a haj az emberi testnek ? Nem csupán az! más fontosabb rendeltetése is van, Hartmann szerint az ember egy villamos battéria, melyet a felső végén jól el kell szigeteki, hogy ki ne hüljön. Ez az elszigetelő anyag a haj, mely tudvalevőleg rossz villámosság és hővezető. Lehet bQnne valami, mert a természet semmit sem alkot hiába. Csak az a kár, JLapimk mai száma 6 oldalra terjed. minden rendszer nélkül összeépített városkában, hanem a jobbára tiizmentes anyagokból épített nagy városokban is előfordulnak. Nem szükséges erre példákat idézni, elég rámutatni a budapesti gabonaégésre, melynél vas-épületben töméntelen mennyiségű Isten áldása vált semmivé. Arra tehát el kell készülnünk, hogy a legböl- csebben foganatosított előzetes intézkedések mellett is lesznek tűzeseteink. A tűzoltóságnak volna feladata, hogy ily esetekben a veszedelmet lokalizálja, a megmenthet őt megmentse. Csakhogy nálunk a tűzoltói intézmény nem bir gyökeret verni semmiféle alakban. Nem boldogultunk az önkéntes, nem boldogulunk a szerencsétlenül választott kötelező formával. Van okunk restelkedni a miatt, a mi ezzel az intézmény nyel városunkban történik. Annyira elhanyagoljuk a közérdeket, mintha az önzetlenségnek legkisebb szikrája is kiveszett volna belőlünk! — Ennek a nyomorúságos állapotnak véget vetni s a tűzoltói intézményt annyira kifejleszteni, hogy feladata magaslatán álljon, — ez városunk fejlődése, jövőjének biztosítása szempontjából egyik elodázhatatlan kötelességünk. A közigazgatási bizottság ülése.- Julius 13. — Ungvármegye közigazgatási bizottsága e hú 13-án tartotta julius havi ülését Kende Péter alispán elnöklete alatt, a melyen elsősorban íeiolvastatott. a m. kir. pénz- ügyininisternek leirata, melyben tudatja, hogy Vadász Józsel pénzügy igazgatót a komáromi m. kir. pénzügy- igazgatósághoz helyezte át, az ungvári kir. pénzügyigazgatóság élére pedig Kecskés Dezső pénzügyi tanácsost, deési pénzügyigazgatót állította. A bizottság a leiratot tudomásai vette s Vadász Józsefnek hasznos és buzgó munkásságáért elismerését és eltávozása feletLi sajnálkozását fejezte ki. Majd íeiolvastatott az alisjyánnak a közigazgatás junius havi állapotáról szóló jelentése, mely első sorban részvéttel hozza a bizottság tudomására Gebe Viktor nagyprépost s bizottsági tagnak elhunytál. A jelentésből továbbá kitűnik, hogy junius hóban tűzvész volt Iinn- kóczon 12-ikén, hol több lakóház, melléképület, takarmány, ruha és ágynemű pusztult el 13,805 Irinyi értékben. I'üz volt továbbá lü-ikán Tárnán, hol egy lakóház 70 Irl értékben, — 18-ikan Sztrajnyánban, hol két lakóház melléképületekkel 1100 frt. — 25-ikén /falusán, hol több lakóház, melléképület és takarmány 4102 hogy valamelyik derék német mindezideig statisztikailag ki nem mutatta, milyen arányban üti az istennyila a kopasz s milyen arányban a hajas embereket? De a mi késik, nem múlik! Addig is, mig ez az érdekes statisztika elkészül, kénytelenek vagyunk annak a feiícgásnak is tulajdonítani némi jelentőséget, hogy a haj tő rendeltetése a tejneks mint a legexponáltabb testrésznek, védelme az időjárá viszontagságai ellen. Igaz, hogy a végtagok is eléggé exponált tesztrészek, de nem annyira mint a fej. A lábaknak, kezeknek az a rendeltetésük, hogy mozogjanak a vérkeringés fokozása áltál tehát a meleg veszteséget' pótolhatják, a tejet bajos lenne ilyes mozgásba hozni. Azonfelül a tej az embernek olyan test része, melynek hiányában — annak daczára, hogy elég nagy a tej nélkül való emberek száma — bajos megélni. A haj nem az időjárás viszontagságai, hanem külső erőmüvi hatások — ütések, vágások — ellen is meglehetős védelmet nyújt. Bármiként legyen is azonban a dolog, annyi bizonyos, hogy a tarkóig érő homlokot nem szeretjük. Legalább szeretnénk tőle menekülni s csak kénytelenség- ből törődünk hozzá. Sokan még igy sem. »Én Csillag Anna« . . . sok más társával egyetemben erre a klassikus lanuk. Pedig ha már egyszer az embert a kopaszság meglepi, legjobb ha beletörődik s még csak parókához sem folyamodik. A kopasz tej, a mennyiben arra rá van szorítva, épugy megszokja a meleget és hideget, mint akár a csupasz nyak. Más kérdés, vájjon szükségképen való-e az ember kopaszsága? Éppen úgy uem az, mint a toghijjasság. Csakhogy mig a togbijjaság ellen a küzdelem igen nehéz, a kopaszság ellen igen könnyű. A meleg, a torró étel, hideg ital nagy élvezet, ellenben a nyírott fej éppenséggel nem sorolható a keresettebb élvezetek közé. Már pedig a kopaszság lőoka a hajnyirus. Az olló az a mikroba,
