Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-21 / 47. szám
csekély sikerrel, mert nem ért hozzá. így például a marhatenyésztés, mely tő jövedelmi forrását képezhetné a népnek, most is a régóta rossznak bizonyuló módon folyik. Silány a faj, melyet a nép silányan tart; ha vásárra hajtja, keveset kap érte. E mellett a tejelése is rossz a felvidéki marhának ; egy-egy tehénke alig ad annyi tejet, amennyi egy-két kisebb gyermeknek a táplálására elegendő lenne, ha ugyan ismerné a nép a tej értékét s meg a táplálkozás szempontjából is nagyobb becsben nem tartaná a pálinkát. A mi népünknél, sajnos, még igen keveset számit a tej. A városok közelében, hol a tejet és tejtermékeket jó áron értékesítheti, olt becsüli a tejet, a távolabb eső völgyekben azonban, ahol nincs vevő Közönség, a tejnek kevés a becse, mert a nép nem él vele és az értékesítés módjait nem ismeri. A felvidéki nép jóformán csak azért tart egy-két darab szarvasmarhát, hogy az neki kényszer-takaréktárul szolgáljon. Táplálék alakjában ebbe a kényszer-takaréktárba fekteti bele sokszor legutolsó fillérjét is, hogy a felnevekedett jószágot majd a vásárra hajtsa s egy nagyobbacska summa pénzt kapjon érte, melyből a >pertióU fizesse s valami értékesebb ruhadarabot vegyen magának és családjának. Arra, hogy az állat magát tartsa fenn, senki sem gondol, mert a tej értékesítésének módja ismeretlen előtte. A felvidéki ember nagy hordóba gyűjti és pos- hasztja a tejet és úgy élvezi, vagy pedig éppen nem élvezi, legfeljebb, ha valami nagyon jót akar főzni, tyúkot főz a tejbe. Most, hogy a felvidéki nép sorsán való segítés annyi szóbeszédnek — hisszük, hogy később cselekedetnek is — képezi tárgyát és amidőn a szomszéd Munkács városában tejgazdasági tanfolyam tartatik, önkéntelenül is elménkbe tolulnak a fentebb megérintett dolgok s azon tűnődünk, vájjon nőm volna-e már itt az ideje annak, hogy a felvidéki marhalenyésztés és ezzel kapcsolatban a tejgazdaság kifejlesztése érdekében valamit tegyünk ? Bizony, mi az időt nagyon is elérkezettnek véljük. Lassankint meg kellene tanítani a népet, a jövedelmes baromtenyésztésre, jó marha-fajok meghonosítására és a tejnek értékesítésére. Ha a gazdasági egyesület működésben volna, kezébe vehetné már most az ügyet; igy azonban részint a hatóságoknak, részint a gazdasági egyesület lábraálli- tásán táradozóknak kellene valamit tenniök. Ez a valami úgy hamarosan alig lehetne más, mint nehány jobbmódu felvidéki legénynek a munkácsi tejgazdasági tanfolyamra való felvétetése. Tekintve, hogy a tanfolyam a tanulónak nem kerül költségébe, minden nagyobb völgyből fel lehetne vétetni egy-egy legényt. Ezek a legények sokat tanulnának a tanfolyamon. Megtanulnák, milyen állatnak tartása fizeti ki magát a felvidéken és hogyan kell a tejet még a legelhagyatot- tabb vidéken is értékessé tenni, sajttá feldolgozni. Igaz, hogy a szegény felvidéki gazda egy-két tehénkéjének teje a sajttermelő-telep létesítésére elégtelen alap; ámde elégséges lenne valamennyié egy községből. Olt, ahol 20—30 kisgazda összeáll és a tehén kéje tejét egy helyre összehordja, ott már készen van a tejértékesitési szövetkezet, csak az alakját kell megadni. Ha egyelőre minden egyes völgyben volna egy- egy ilyen kis szövetkezet, a jó példa követőkre találna; a szegény nép egy lépést tenne boldogulusának czél- pontja felé. Felvidéki. A vármegye gazdaközönségéhez. A vármegye különböző góczpontjain, nóvleg Nagy-Bereznán, Szereduyén, Szobránezon, Nagy- Kaposon és Ungváron, a szervező bizottság határozata alapján megtartott értekezletek egyhangú lelkesedéssel fogadták az eszmét, hogy az „Ung- várinegyei Gazdasági Egyesület“-et uj alapokon szervezni s a vármegye gazdaközönségének egy életképes érdekképviseletet teremteni, mulhatlan kötelesség. Az értekezletek a tagsági dijaknak évi 1 írtra való leszállítását és az egyesületbe a kisgazdáknak mentői nagyobb számban való bevonását tartották a legczélravezetőbb eszköznek arra, hogy egy életképes, minden érdeket felölelő egyesület jöhessen létre. Az újból szervezendő egyesületbe való belépésre három évi kötelezettséggel, a régi egyesületnek sok tagja, de a kisgazdák köréből még több aláíró jelentkezett ez ideig is. Hogy azonban az alakuló közgyűlés minél előbb megtartható legyen és a megalakulás az ügy fontosságához méltóan, a vármegye mentői tekintélyesebb számú gazdája által mondassák ki és hogy az egyesület működését már a jövő évvel megkezdhesse, hazafias bizalommal kérjük gazdatársainkat, hogy a már forgalomban lévő és a még kibocsátandó aláírási iveket mentői többen aláírni szívesek legyenek. Vármegyénk közjólótének előmozdítása és annak az osztálynak érdekében indítottuk meg a mozgalmat, mely mint a nemzet-fentartás ősforrása hosszú századokon kimerithetlennek látszott. Csak most, midőn a létért való küzdelemben minden osztály összevetett erővel igyekszik és jobbára sikerrel anyagi jólétét biztosítani, — most tűnik ki, hogy az ősforrás kinierülőben van s a gazdáknak önmaguk iránt való kötelességük parancsolja, hogy tömörüljenek a tizenkettedik órában és az egyesülés nagy erejével szerezzenek érvényt ahhoz való joguknak, hogy biztosíthassák maguk számára az anyagi függetlenséget és azt az önállást, mely a nemzet-alkotás, nemzet-fentartás munkájában őket méltán és joggal megilleti. Tudjuk, hogy Ungvárinegye gazdaközönségéhez nem fordultunk hiába. Gazdasági bajainknak égető volta, az az elha- gyottság, melyben minden bajunk, minden panaszunk nemcsak orvoslás nélkül maradt, de még kellőképen kifejezésre sem juthat; de főleg gazdaközönségünknek ismert intelligentiája, biztosíték arra, hogy szavunk nem lesz „kiáltó szó <i pusztában“, hanem az uj egyesület köré minden vala mirevaló gazda csoportosulni fog. Ezen reményben —- kérjük a gyűjtött aláírásokat Tabódy Jenő vármegyei főjegyzőhöz lehetőleg mielőbb, de mindenesetre deczember hó közepéig eljuttatni. Hazafias üdvözlettel : Ungvárt, 1897. november hó 18-án. A szervező-bizottság nevében : Berzéviczy István. Egry Ferencz. Bornemissza Zoltán. Tabódy Jenő. GAZDASÁGI TUDNIVALÓK. Trágya-konzerváló szerek alkalmazása. A jövedelmező gazdálkodásnak első és legfontosabb feltétele a talajnak jó trágya-erőben való tartása, mert csak az a talaj adhat kielégítő és jó termést, a mely a növények által szükségelt tápláló anyagokat elegendő mennyiségben tartalmazza. Sajnos, hogy hazánkban e tekintetben a gazdaközönség legnagyobb része igen sok mulasztást követ még el ez idő szerint, s azért nem fölösleges, ha a helyes trágyakezelésről egyet-mást ez alkalommal is elmondunk, azon reményben, hogy megszívlelik azt azok, a kik átofvossák. Sokszor hangoztatjuk azt újabb időben, hogy az istálló trágyát veszteségektől megóvandó, különböző anyagokkal keli konzerválni. Ilyen konzerváló anyagként ismeretes a föld, a kainit, a szuperfoszfát-gipsz. Ezek közül mindeniknek megvan a maga előnye, alkalmazásuknál azonban figyelemmel kell lenni a mütrágyázandó talaj minőségére is. Ha az istállótrágyát könnyű homoktalajra akarjuk kihordani, melyen a trágya gyorsan bomlik s czélunk a humusz-mennyiséget lehetőleg fokozni, a kainit alkalmazása lesz legmegfelelőbb a trágya konzerválására, annál is inkább, mert az ilyen talajok káliumban rendszerint igen szegények s igy a konzerváló sz :r a hiányzó tápanyag pótlására is szolgál. Nehéz, kötött, humusz-szegény talajokon gyorsan ható trágyára van szükség, de egyúttal a trágyában sok humuszképző anyagot is kell a talaj-kötöttség és hidegségének ellensúlyozására nyújtanunk. Ez esetben a trágya konzerválására legczélszerübb lesz szuperfoszfát-gipszet használni, mert ez által az ily talajokon rendszerint előforduló foszforsav- és mész-szegénységén is segíthetünk. Az oly istálló-trágyát, melyet kötött, de humusz-dus, tevékeny talaj trágyázására akarunk felhasználni, földet volna czélszeiü konzerváló anyagul felhasználni, mivel azonban a trágyának földdel való rétegezésére és a trágyahalomnak legalább 25 cm. magas földréteggel való befödésére nagymennyiségű földre van szükség s az eljárás sok költséggel is jár, mely a trágya kihordását is nagyon megnehezíti, igen sok esetben nem lesz tanácsos a trágyának földdel való konzerválása, hanem ilyen esetekben is czélszerübb lesz a szuperfoszfát-gipsz használata. A szuperfoszfát-gipszet akár naponkint hordjuk ki; a trágyát az istállóból a trágyatelepre, akár pedig csak bizonyos időközökben, legczélszerübb az istállóban az alomra hinteni. A mennyiséget illetőleg élősúly: 1 drb. 500 kg. szarvasmarhára 1 kg.-ot, 1 „ 500 ,, lóra 750 gr.-ot, 1. „ 100 ,, sertésre 200 gr.-ot, 10 „ 50 ., juhra 1 kg.-ot számíthatunk naponta. A kálisóból a napi szükséglet ugyanaz, mint a szuperfoszfálból, ezt azonban nem tanácsos az istállóban elhinteni, mert az állatok patáit megpuhitja, de ha különös okokból mégis az istállóban hintjük el, mindig az almozás előtt kell azt elszóratni, hogy az állatok patáival érintkezésbe ne jöhesseu. A szuperfoszfát-gipsznek kainittal való együttes használata trágyakonzerválásra szintén igen jól bevált s az igy kezelt trágya különösen szelíd, vályogos talajokra igen jó hatással van. Kísértsük meg ilyen módon konzerválni a trágyatelepet s a termés-eredmények már egy-két év múltával megmutatják az eljárás helyességét A közönség* köréből. Zaricsói csendélet. Zaricsó községében több korcsma között a Bilim Mór korcsmája a leglátogatottabb lévén, ártani akarás (valószínűleg italmérési jog elvesztésre számítva) szem pontjából, e hó 10-ére való éjjel, valaki Blum Mór padjára, a szelelő ablakon keresztül, lajtorja segitsé- gével, 6 kiló szűz magyar dohányt becsempészett, mit természetesen, előleges bejelentés folytán, a házigazda nagy bámulatára, a nevezett napon korán reggel a pénzügyőrök megtaláltak volt. Hogy a dohány be lett csempészve, azt a háztető-zsindelyen és a fal alatt a földön elhullatott levélmorzsák igazolták, mire a községi elöljáróság a leghitelesebb tanú. Valóban, szörnyűséges dolgok történnek Zaricsón ! Itt rövid idő alatt a községből száműzve lett a béke, a törvény iránti tisztelet, a községi rend, a személy és vagyon feletti biztonság. Most minden tisztességes embernek, ki az igazságot és a nép javát kívánja, folytonosan rettegnie kell, mert sohsem tudja, mikor csapnak össze a feje felett a vagyon-emésztő lángok, mikor mérgezik ki a marháját, vagy egyébb vagyonában kárt tesznek. így 4 év előtt megtörtént, hogy egy italmérési engedélyt nyert, becsületes izraelita, szántszándékos gyújtás folytán házát, istállóját, 2 lovát, 2 tehenét, 300 frt készpénzt, kenyér- és ruhaneműjét elvesztette. Szegény teremtés, nem is mér már többé italt, mert nincs hol, örökre tönkre lett téve. A jól bebiztosított, hasznavehetetlen, elhamvadt épületekről nem is beszélünk. A községi elöljáróság és a község értelmi vezetésére hivatottak ellen való néplázitás napirenden van. Itt a titkos kezek egy valóságos rémuralma alatt állunk. Hogy az emberi érzésből kivetkezett egyéneknek ilymódoni garázdálkodása mire fogja vezetni a községet, azt előre nem lehet tudni. Annyit azonban tudunk, hogy az illetőknek a törvény büntető keze alól mindig sikerül kisiklani. A mélyen elharapódzott anarchia meggátlása és a község jól felfogott érdekében, kérve kérjük a hatóságokat, miszerint Zaricsóról kikerülő minden egyes bűncselekménynél a vádlottakkal szemben a legszigorúbban eljárjon, ártalmatlanná tegye őket, hogy ez a község végre-valahára békés polgári életet élvezhessen, a községi rend helyreálljon és a rémuralomnak is vége szakadjon. Torma János, tanitó. KÜLÖNFÉLÉK. * Jótékonyság. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök a vinnai óvónő fizetésére 360 frtot, az ungvári kath. legényegyesületnek félévi házbérül 50 frtot adományozott. * Kinevezés. Okolicsny Lajos, miskolezi kir. törvényszéki joggyakorlók a zombori kir. járásbírósághoz aljegyzővé neveztetett ki. * Előléptetés, A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovalóczy Rezső és Mazuch Ede főgimnáziumi tanárokat a IX. díjosztály I. fokozatába léptette elő. * Az ungvári állomásfőnök jubileuma. Bernáth Ferencz, a m. kir. államvasutak ungvári állomásának főnöke, e hó 13-án töltötte be 25-ik szolgalati évét. A vasúti tisztek és altisztek ez alkalomból a gályákkal és zászlókkal díszített állomási váróteremben üdvözölték a jubilánst. A vasúti tisztek nevében Bohuczky István szép beszéd kíséretében átnyújtotta azon díszes emlékalbumot, amely az összes alkalmazottak képmását tartalmazza. Ezután az altisztek nevében Szomják Imre gratulálta meg az érdemes állomásfőt. Este 8 órakor a jubiláns tiszteletére a „Pannonia“-szálloda emeleti dísztermében 60 teritékü bankett volt, amelyet a szebbnél- szebb toasztok és Lányi Gyula zenekarának kitűnő játéka fűszereztek nagyban. Elsőnek üdvözölte az állomásfőt Jaál Sándor vasúti tiszt, aki lelkes szavakban apostrofálta Bernáthnak a vasút szolgálatában szerzett ügybuzgóságát, érdemeit; Lüley Sándor dr. szintén az elismerés hangján illette Barnáthot toasztjában ; Matyaczkó Theodor, papnevelőházi lelkiigazgató,, Popovies Miklós, kir. táblabiró, Szent- ványii Mihály, az ungvölgyi h. é. vasút főellenőre s még többen szintén Bernáth Ferenczet éltették. * Választmányi gyűlés. A „Fehér-Kereszt“ egyesület választmánya f. hó 21-én, d. u. fél négy órakor a vármegyeház nagytermében gyűlést tart, melyre a választmányi tagokat ez utón is meghívja az elnökség. * Áthelyezés. Az ungvári állami elemi iskolánál szervezett uj tanítói állomásra a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Somogyi (Steiner) Béla felső-visói állami iskolai tanítót helyezte át. * Az ungvári állami faiskolában, miként a hivatalos értesítő közli, 23,750 alma-, 4770 beszterczei szilva-, 12,500 cseresznye-, 2050 mogyoró- és 5100 különféle gyümölcsfa-vadcsemete, 36,000 fűzfa-dugvány, 4225 alma-, 4000 körte-, 2350 szilva-, 1200 cseresznye-, 165 kajszin-b araczk- és 1600 diófa-oltvány és 10,000 alma-, 8000 körte-, 1500 szilva-, 600 cseresznye és 3000 darab kajszinbaraczk-oltóvessző eladó. A magcsemeték, va- donezok, oltványok és dugványok pénzért bárki által közvetlenül az állami faiskola kezelőségénél rendelhetők meg. A megrendelések a beérkezés sorrendje szerint vétetnek figyelembe. A megrendelőt terheli a csomagolási és szállítási költség is. Úgy a csemeték ára, valamint a többi költség a szállítás utánvételezése mellett szedetik be. Megjegyzendő, miszerint a vadon- ezok és magcsemetékre vonatkozó megrendelések í. évi deczember hó 1-ig okvetlenül beküldendők, mert ezen határidő után nem vétetnek többé figyelembe. A kitüntetett magcsemeték és vadonezok kivételesen dij nélkül is adatnak és pedig olyan községi faiskolák szamára, melyek megfelelő talajjal és fekvéssel bírnak, kellő kerítéssel, kuttal és felszereléssel vannak ellátva és a melyek kezelője a kellő szakismerettel bir. A községi faiskolák számára igényelt adományokért a megfelelően felszerelt folyamodványok 50 krajezáros bélyegjegy gyei ellátva, a vármegye alispánja utján a földmivelésügyi m. kir. minisztériumba legkésőbb f. évi deczember hó 31-ig nyújtandók be, mely ha- t iridő letelte után érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. A folyamodványokban az elősoroltakou kívül még megjelölendő: a) a folyamodó község neve, b) az utolsó vasúti állomás és az utolsó posta, c) a kívánt magcsemeték neme és azok mennyisége, d) a
