Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-10 / 2. szám

Melléklet az „UNG“ 1897. évi 2-ik száméhoz.

mondja a közmondás, hogy : .»Jó szerszám fele munka*; a földdel is ugv vagyunk, hogy ha azt jól megműveljük, dupla hasznot hoz. A tőidet trágyázni is kell ; de ehhez az asszony nem ért ; de marha állománya sincs; abban a hiszemben, hogy a trágyázás nem feltétlen szükséges a jó terméshez — nem eszközli azt. Nem tud eléggé csudálkozni azután az ilyen asszony, hogy ugyan az a töld, mióta térje kivándorolt, nem hoz fele termést sem úgy mint eddig.

S az igy évekig tartó állapot alatt itthon tünkre megy egészen a vagyon, ott künn pedig a gazda alig vagy épen semmit sem keres.

Már most nem volna-e helyesebb, okszerűbb ha a gazda a kétes kimenetelű vagyonszerzés helyett inkább a meglevőnek birtokban maradásáért küzdene itthon, övéi között ?

Én azt hiszem igen !

De van a nagymérvű kivándorlásnak más káros hatása is, különösen a tanügyre. Itt is majd mindennap ismétlődő példát hozok fél.

Özvegy asszony, kinek itthon háza, földje van, bérbe adja mindezeket, s átvitorlázik Amerikába, mert ott hamarább lehet férjhez menni ; itt hagyja tanköteles gyermekeit, hogy majd egy fél év múlva, ha férjhez megy, őket is oda viszi Elmúlik egy év is, s az anya nem hallat magáról semmit. A szegény árvákat pedig nincs ki étesse, ruházza ; nyári időben járnak iskolába ; de a tél beálltával — meleg ruha hiányában — otthon kénytelenek maradni.

Van azután eset, hogy a kivándorolt apa 1—2 évig egy krajczárt sem küld itthon nyomorgó családjának. Az i yen anya kénytelen gyermekeit idő előtt kivenni az iskolából és szolgálatba adni őket.

A nagymérvű, s inár-tnár aggasztóvá váló kivándorlást meg kell tehát akadályozni.

Meg kell akadályozni minden áron, s minden megengedett módon.

Szerintem az erre irányuló legjobb eszközök egyike az volna, ha a postahivataloknál egy kis körültekintéssel járnának el, s a postán érkező s Amerikába csalogató nyomtatványok kézbesítését megtagadnák, illetve megsemmisítenék.

Igaz, hogy az ezek :t hozó boríték nem árulja el a tartalmat, — mert azon a küldő ügynöki czégnek czime elő vigyázatból nincs közölve, — de a küldemények egyformasága, s az, hogy e nyomtatványok legnagyobbrészt külföldről jönnek, — elég okul szolgálhatnának arra, hogy kikézbesítés előtt felbontatnának, s ha tényleg Amerikába ■ csábitó nyomtatványok bizonyulnának, - megsemmisittessenek.

Ezen eljárás nagyban hozzájárulna a kivándorlás megszüntetéséhez, s ahoz, hogy szegény tótjaink ne Amerikába keressék boldogulásukat, amit bizony igen gyéren tud már csak olt egyik-másikok feltalálni.

Grigássy Károly.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Kinevezések. A m. kir. pénzügyminister Szegő (Szrulovits) Nándor nagy-kaposi adóhivatali gyakornokot a szegedi m. kir. adóhivatalhoz kir. adótisztté, — Szántó Gyula ungvári kir. járásbirósági telekkönyvi átalakítót az igazságügyminister ugyancsak az ungvári járásbírósághoz írnokká nevezte ki.

* Vadászatok. Az ungvármegyei kincstári vadászterületek bérlője Széchenyi Béla gróf, — Brdődy György, Károlyi Lajos, Forgách László és Teleky Tibor grófok és Liptay Béla báró társaságában vadászik felvidékünkön a f hó 7-től kezdve. Az egy hétre tervezett vadászatok ez időszerint a kemenczei pagonyhoz tartozó erdőrészekben folynak. Az eddigi eredményről biztos értesüléseink még nincsenek. Mint halljuk f. hó 7-én egy szarvastehén esett. — Sikeres hajtóvadá- szotakat rendezett a múlt év deczember hó 22., 23. és 24. napjain ungvári Rónay Antal m. kir. főerdőta- nácsos a radvánczi pagonyhoz tartozó börvingesi, hosszumezoi erdőrészekben és a Társahegyen. A Börvingesen 1 őz, 2 róka és 20 nyúl esett, Hosszú- mezőn 6 vadsertés, — köztük egy nagy kan, 11 drb őz, 11 nyúl és 2 róka volt az eredmény, végül a Társahegyen 17 nyúl és 2 róka ejtetett el. — Ezen vadászatokban nagyobb társaság vett részt. — E hó 8-án Mocsáry Géza vadászott kisebb társasággal a n.-lázi és szlatinai erdőkben, az eredmény 1 vadsertés és 1 őzbak volt.

* Halálozás. Veszperényi József vinnai körorvos neje, szül. Rémay Katinka állami tanítónő, e hó 2-án, éjjeli 1 órakor, életének 31 -ik évében Sztrajnyán- ban elhalálozott. — Beke hamvaira!

* Uj jelölt az ungvári ev. ref. lelkészségre. Újabban Biki Ferencz gyulai lelkészt, a má- ramaros-ugocsai egyházmegye főjegyzőjét emlegetik városunkban az üresedésben levő ev. ref. lelkészi állásra jelöltül Érdeméül felhozzák egyebek között, hogy mint díszszonoka az egyházmegyének, millenniumi egyházi beszédjével palyadíjat nyert, — gyulai lelkészségének rövid 6 évi tartama alatt az ottani gót-izlésü templomot renováltatta, minden igényt kielégítő iskolát és lelkészi lakot építtetett.

* Választások. A vármegye törvényhatósági bizottságának választott tagjai közül az elmúlt év folyamán többen elhaltak s részben eltávoztak. Ezeknek helyei holnap, hétfőn, fognak választás utján betöltetni. Választani fog Ungvár város belvárosi és a savanyu- vizi része is egy-egy tagot. — Az előbbiben jelöltek Schürger Ferencz tanár és dr. Kerekes István orvos, az utóbbiban Tomajkó István lakatos-mester.

* Elmaradt a calicó-bál. Az e hó 9-ikére tervezett s az országos vöröskereszt-egyesület ungvár- megyei fiókja által rendezni szándékolt calicó-bal, a

Korona-szálló leégése folytán e hó 9-ikéről elmaradt s február hó 1-én fog a Pannonia-száUóban megtartatni.

* Az ungvári vashid. Hiteles forrásból vett értesülésünk szerint Ungvári a nagy Ungon át emelni tervezett vashid építése biztosítva van. A felső vas szerkezet előállítását a budapesti Walser czég kapta vállalatba s a nevezett czég vasöntödéje már munkába is vette. A kőből előállítandó alépitvényre a verseny- tárgyalás meddő maradt. Francesco nálunk is ismert vállalkozó tett utólag ajánlatot, ezen ajánlatnak sorsa azonban még nem dőlt el.

* Jutalom-kiosztás. A millenniumi kiállítás alkalmából rendezett segédek és iparos-tanulók időleges kiállításán kitüntetést és elismerést nyert kiállítók kitüntetései ma, vasárnap, délelőtti 11 órakor fognak a városháza tanácstermében kiosztatni.

* Az életmentő — Angyal. Valódi katonás cselekedetet vitt végbe e hó 5-én Angyal József 65. gyalogezredbeli szakaszvezető. Hajnali 3 órától d. u. 3 óráig a tűzben járt elő jó példával a (Korona égésénél), d. u. 5 óra tájban pedig a vízben mutatta meg bátorságát és emberszeretetét. Az eset úgy történt, hogy miután a Koronától a katonaság hazavezé- nyeltetett, s igy haza került 12 órai fárasztó munka Után Angyal is, a ki a katonai tűzoltóság egyik al- parancsnoka, — a helyett hogy nyugalomra tért volna, átöltözött s kisétált a városba Stern Izsák szakaszvezetővel. Alig értek azonban az Ung hídjára, rémes eset ragadta meg figyelmüket. Jaszkovszki Lajos helybeli reszelővágó 10 éves fia fuldoklott az Ung vizében, a ki alatt korcsolyázás közben szakadt le a jég. Pillanatig sem habozva rohantak mindketten a fiú megmentésére, s elsőnek Stern ugrott be a fagyos vízije, le se tevén köpenyegét és oldalfegyverét. Angyal a nagy sietségben elbukott s mikor talpra állott, levetette kö- pönyegét és oldalfegyverét, utánuk vetette magát, a mire annál inkább szükség volt, mert a halállal küzdő fm Sterilt is magával vonta a viz alá, a mi annál veszélyesebb volt Sternre nézve, mert átázott köpönyege és oldalfegyvere nehézzé tették. Mikor Angyal közelébe ért, a két halállal közdőt ketté választotta, s ez után Stern kimenekült. A tűzveszély megfékezésénél is kifáradt Angyal ekkor egy feléje nyújtott rúd segítségével kikuszott a jégre s mikor látta, hogy daczára a nagyszámú bámuló közönségnek, a fiú még mindig nincs megmentve, a rudat mindaddig nyújtotta a fiúnak a vízből kiálló kezei felé, mig azok azt görcsösen meg nem ragadták. Ekor emberfeletti erő kifejtésével a fiút maga mellé vonta a jégre, honnét egy rendőr segítségével a gőzfürdő meleg helyiségébe szállította. Itt azután ugj' a fiút és katonatársát is megmentő Angyal ruhát cserélt, s mikor onnét eltávozott, a közönség lelkesen megéljenezte katonai és emberbaráti cselekedetéért.

* Erdész-altisztek tánczmulatsága. Az

ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz tartozó erdészeti altisztek, a létesítendő „Országos Erdészeti Altiszti Segély-Egylet alapja javára, e hó 16-án Perecsenyben, a Denk-vendéglő nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendeznek.

* Dohány-termelés. Mint értesültünk, a pénzügyminister a folyó évre több vármegyénkben községnek adott dohány-termelésre engedélyt. Az előzetes talajvizsgálat után termelésre alkalmas területekül jelöltettek ki Gálócs, Homok és Palágy községek. Azonkívül az őrdarmai határban is nyert több birtokos dohány-ültetésre engedélyt.

* Eredménytelen kérelmezés. Dobrovolszky József és társai ungvári lakosok az iránt intéztek kérvényt a cabinet irodához és a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy Csuli János kéményseprőnek adassék a hidontuli rész működési térül. A kérvények most minden megjegyzés nélkül érkeztek le.

* Az ungvári m. kir. anyakönyvezetői hivatalban az 1896. év folyamán összesen 118 házasság köttetett. Haláleset összesen 518, születési eset 654 jelentetett be, melyből levonva a halálozásokat és az utólagos anyaköny vezetést, a születések száma 32-vel haladja felül az elhalálozásokat.

* Házassági statisztika. Az ungvári m. kir. anyakönyvvezetői hivatalnál 1897. jan. 1-től bezárólag 8-áig a következő házasság köttetett : Wohlberg Li- pót izr b.-keresztúri lakos, kereskedő és özv. Friedmann Mozesné ungváii lakos. — Ugyanazon idő alatt pedig a következő kihirdetések voltak: Kővári Jónás izraelita pinczér ungvári és Jung Helén ág. hitvallású szobaasszony ungvári lakos között. — Rozin Sándor dr. izr. cs. és kir. ezredorvos, zoltkiewi lakos és Gold- denberg Mina izr. csernovitzi lakos között. — Kovács Károly rk. kőmüvessegéd ungvári lakos és Bágyoni Mária rk. cseléd ungvári lakos között. — Hubanyek János rk. kötélgyártó-mester, ungvári lakos és Paczel Anna rk. cseled ungvári lakos között. — Klein Áron izr. magánhivatalnok kisvárdai lakos és Róth Ilonka izr. ungvári lakos között. — Pesola Mihály gk. tényleges katona ungvári lakos és Szedlák Erzsébet rk. alsó-németii lakos között.

* Elhaltak névsora. Ungvár városában 1897. január 1-től bezárólag 8-áig a következő halálesetek történtek: Remeczky Mihály ev. ref. 6 hetes. — Szi- kula András gk. 1 hetes. — Pintér Menyhért rk. 2 hetes. — Kiinger Juda izr. 81 éves, szatócs. — Puch- lik András gk. 64 éves, földműves. — Kertész Mária rk. 32 éves cseléd. — Dalejcsik Margit ev. ref 6 hónapos. — Spiere Jenő izr. 8 hónap. — Banonca Bar- toliti rk. 65 éves munkaképtelen. — Kriveczky Mihály rk. 27 éves földmivelő. E 10 halálesettel, szemben a születési esetek száma 5.

* Felfedezett régi pénzek. Kárász János nagy-kaposi lakos e napokban nemrégen vett belső telkén zsellérjével a föld egyengetesével foglalkozott;

e munka közben a zsellér egy cserép-edényre bukkant, melyben egy maroknyi ezüstpénz volt. Kárász a pénzt magához vette s mintegy három darabot a munkásnak is adott belőle. Pár nap múlva a fáma már egy katlan arany- és ezüst-kincsről beszélt! A csendőrség meg- inditá a nyomozást s össze is szedte a régi pénzedet, melyek 1607—1709. évi veretüek. III. Zsigmond lengyel király, III. Ferdinánd, I. Lipót, I. József és III. Károly magyar király idejéből valók. A legnagyobbak félhuszasok, a többiek régi ezüst-garasok, sőt polturák is. Összesen 90 darabot szedtek össze s adták át a járásbíróságnak. A pénzek értéke csekély s legfelebb múzeumba valók — Utóbb előkerült a cserép-edény alsó töredéke is, melynek belső részén még látni lehet az ezüstpénz-penészt. Ez is a bírósághoz tétetett le.

* Piaczi rendszabályok 1811-ben. Úgy látszik, hogy az ungvári piaczon mindenkor állandó volt a fogyasztó-közönség kizsákmányolása az ismét- elárusitók és kofák részéről. Erre enged következtetni az a rendelet is, mely Ungvár város régi jegyzőkönyvéből másoltatott le s hangzik a következőképen:

A minden Nap Nevekedő rendkivöl való Nagy szükséget az élelemre legelsőben szükséges dolgokk előre való felszedése, és az azzal való kereskedés, és az Uzsorás által még inkább öregbétettni észre vétetvén, ezen Uradalmi Feő Hivatal az Unghvári Piaczot tárgyazó Jó rendre Nézve e következendőket rendelni szükségesnek találta:

1- ször. Akár melly a Piatzra bé hozandó Élésbéli dolgokat a Kufároknak, és más Kereskedőknek tizen- kettődfél óra előtt, amig tudni illik a magok tulajdon szükségekre a Vásárlók bé nem telnek, és amig Közönséges jelöl a pléh Vitorláló fel nem Szuratattnék,

j feli vásárlani, Confiscatió, és más egyébb büntetés alatt is szabad nem lészen.

2- szor. Minthogy a Vajat, apró Marhát, és Tojást az Unghvári Piaczra igen csekély, es a Lakósóknak tulajdon szükségekre is elégtelen Menyiségben hoza- tattni észre vétetett volna, ezen Mindjárt Nevezett háromféle élésbéli dolgoknak Kereszkedésre való fel szedése egy átalyában tilalmaztatik, és az azzal való Kereskedés tsak azokknak engedtetik meg, akik hitelesen meg-mutatnák, hogy a mingyárt említett élésbéli dolgokat, Nagyobb és 2. vagy 3. mértföldnyi távolyságról hozták, és szereztetik légyen.

3- szor. A belső, és Külső Piatz nevezete alatt egy részről az Ujj Vármegye Háztól kezdvén a Templom, és a Boltok Utczája, másrészről pedig a Fekete Sass Vendég Fogadója, és Sóós Ház között való környék értettettvén, az ezen kívül való Vásárlás, és az eleségbéli dolgokat falúkról hozóknak elejébe való menetel az ezen végre ki rendelt feli vigyázok által meg téten dő Confiscátió büntetése alatt tilalmaztatik.

4- szer. Egyik, amásiknak ell kezdett alkujába erőszakossan belé elegyedni, és az ell adó Arukat egymásnak Kezekből erővel ragadozni kemény büntetés alatt szabad nem lészen.

5- ször. Ezen Feő Hivatal béli rendelés a Tanács Prótocolumába bé iktattasson, és hat egymást követő Héti Vásár Napokon Dobb szó által egy Eskütt em- berekk jelenlétében köz hiré tétettessen, és a szüntelen tartó feli vigyázásra egy Eskütt ember rendeltessen.

Ki adatott Unghvárt az Uradalmi Feő Hivatal Cancelláriából Karátsony Hava 11-dik napján 1811-dik Esztendőben Vásárhelyi Papp József mp. Prefectus.

* Bérlet-jegyek az ungvölgyi vasúton. Az ungvölgyi h. é. vasút az ungvár—nagy-bereznai vonalon az 1897. évre kisérletképen évi bérlet-jegyeket léptet életbe, melyek ára: az I-ső kocsi-osztályra 75 frt, a Jl-ik kocsi osztályra 50 frt, a III-ik kocsi-osztályra 35 frt. Ezen bérlet-jegyek kaphatók az ungvölgyi h. é. vasút üzletvezetőségénél, Ungvárt.

* Az ungvölgyi h. é. vasút ideiglenes üzleti bevétele az 1896. év folyamán összesen 148,952 frt volt; és pedig személy- és podgyász után 26,882 frt, teheráruk után 122,070 frt; az 1895. évinél kevesebb 5208 írttal. Az 1896. év folyamán szállíttatott összesen 89,970 személy és 90,430 tonna teheráru.

* Állami mének szétosztása. Túrja-Remetén az állami mének a fedeztetési állomásokra f. hó

9-én lettek szét osztva.

* Uj hentes-üzlet. Brenner József helybeli hentes-üzlet tulajdonos a Széchenyi-téren levő Hofif- mann-féle házban elárusító helyet nyitott, a hol rövid idő múlva összes jóizü henteskészitmények lesznek kaphatók, — miről a közönséget e lapok hirdetési rovatában fogja értesíteni.

* Virtuskodó tiszti-lovász. Karácsony második napján Kovács Sándor ungvári tiszti-lovász Kapósra lovagolt ki ura szép lován, de útközben kissé sok bátorságot szedett magába, úgy, hogy Kapósra már ittasan érkezett. Ott egy ismerősénél a nagy kinál- gatásra még többet is ivott és ily állapotban lovára ült s azt mustiálni, ütni-verni kezdte. A ló nem volt hajlandó ez állapotot eltűrni s levetette az ingadozó legényt, ki erre még dühösebben kezdte a szegény állatot kínozni; többen az utczán összesereglettek közül a csendőrséghez siettek bejelenteni a legény brutalitását. A csendőrség aztán közbe is lépett, de mert a makacs lovas még ekkor sem volt hajlandó a ló kínzását abba hagyni, sőt a csendőröket is fenyegette, az őrsparancsnok az akkor már elszabadult lovat egy lovas emberrel megfogatta, a hetvenkedő lovászt pedig, miután az magát kellőképpen igazolni nem tudta és mert a csendőröket is insultálta, megvasaltatva gyalog bekisértette Ungvárra.

* Öngyilkosság. Kriveczky Pál 27 éves gazdálkodó e hó 7-én Bercsényi-utczai lakásán felakasztotta magát. Mire tettét Hudák rendőr észrevette, már halva volt. Öngyilkosságának oka, mert nem szerette feleségét.