Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-14 / 7. szám
még nem honosítottak meg. A „Rock“ biztosíték alapja 38 millió frt. A biztosítási alap, a fönnálló biztosításnak 76°/0-a és a biztosított összeg jelen értékének 198°/o-a úgy, hogy a „Rock“ minden 100 frt kiadásával 198 frtos fedezet áll szemben. A „Rock“-nak rendkívül előnyös és fölötte olcsó a díjfizetési táblázata, a nyeremény részesedés is rendkívül nagy. Irodalmi értesítő. A Kert. A Mauthner Ödön kiadásában megjelenő a Kert czimü kertészeti szaklap február 1-ső száma több kiváló czikket tartalmaz a konyhakertészet, gyümölcsészet és diszkertészet köréből. Ilyenek Räde Károly : A vizfütésről, Angyal Dezső ■ Congressus emléke. Vitályos: A bazsarózsa. Színes műmelléklete: A bazsarózsa. Számos fametszet. A Kért előfizetési ára évi 4 frt. Hivatalos közlemények. Másolat. 6ö,931 —1V/2. 1896. szám. Földmivelés ügyi m. kir. minister. — Egyrészt a sertés-anyag minőségének javítása, másrészt annak czéljából, hogy a sertésvész pusztítása következtében mutatkozó nagymérvű apaállat-hiány mielőbbi pótlását a rendelkezésemre álló anyagi eszközök mértékéhez képest elősegítsem, szándékom az állami birtokokon nevelt, valamint az ors/úg jobb tenyészeteiben közegeim utján kiszemelt, alkalmas és illő árban megvásárolható sertéskan-anyagot a köztenyésztés czéljaira felhasználni, illetve azt községek részére közvetítetni, — méltánylást érdemlő esetekben pedig kedvezményes árban kész fizetés és kivételesen részletfizetés ellenében, a községek részére engedélyezni. Ennélfogva felhívom a vármegye közönségét, szólítsa fel a törvényhatóság területén levő községeket, hogy a menynyiben ily sertés-kanok beszerzését óhajtanák, ez iránti kérelmüket az illetékes m. szigeti állattenyésztési kerületi lelügyelőség utján hozzám mielőbb terjessze fel. — Kelt Budapesten, 1896. évi október hó 22-én. Darányi, s. k. * 8507. , Ungvármegye alispánjától. — -------szám. ---------------—-------——-------K. i. 90. Tekintetes Főszolgabiráknak. A nagyméltóságu (öldmivelésügyi m. kir. ministe- riumnak fentebbi rendeletét azon felhívással közlöm a tek. főszolgabíró urakkal, hogy azt a járásukhoz tartozó községekben tegye közhírré és a kedvezményes feltételekre a községi elöljáróságokat figyelmeztesse. Ungvárt, 1896. évi deezember hó 21-ikén. Kentlc Péter s. k , alispán. 197, (190t..) Közgy. 1890 k. i. Szabályrendelet az egyenes állami adót nem fizető, de útadó teljesítésére kötelezettek összeírásáról, nyilvántartásáról és a kötelezettség teljesítésének módozatairól ; úgy szintén az 1890. évi J. iörvényczikk 25. §-ában megállapítottakon kívüli utadómentességről 1. §. A törvény 25-ik § ában említett, állami adót nem fizető, de útadó teljesítésére kötelezetteket községekben az elöljárók, Ungvár r. t. városában a polgármester áljai megbízott közegek városi közegek az általános útadó kivetési lajstrom szerkesztésével egyidejűleg két példányban írják össze, kik az összeírásért felelősök. Ezen ösz- szeirások az 1890. évi 11802. sz. keresk. miniszteri utasítás G. csoport 1. §-ának C. pontja szerint az útadó kivetési lajstromok nélkülözhetlen mellékletét képezvén, azokkal egyidejűleg terjeszlendök be az alispánhoz. 2. §. Az összeírásban felvett útadó kötelesek az 1890. évi I. t.-czikk 25. §. értelmében évenkint lerovandó útadó tartozásukat, vagy természetben, vagy egyenértékű váltság összeg lefizetése által szolgáltatják le. A ki az előirt 3 kézi napszámot megváltani akarja, tartozik ebbeli szándékát az összeírás alkalmával beje- lfenteni, a mi az összeírás »jegyzet» rovatába jegyzendő be. A váltság összeg befizetése nyilvántartása és ellenőrzése az 1890. évi I. törvényczikkken előirt módon történik. 3. §. Útadó tartozását mindenki rendszerint személyesen teljesíti, de más egyén által is lerovathatja. A kötelezettek maguk helyett azonban csakis 18 évet meghaladott munkaképes férfiakat állíthatnak elő. 4. §. A természetbeni uladó tartozás teljesítésének módozatai, ellenőrzése s nyilvántartása iráni a vármegye törvényhatósága által az 1890 évi I. t.-czikk 24. §-a alapján alkotott szabályrendelet intézkedik. 5. §. Az 1890. évi 1. t.-cz. 25. {pában foglaltakon kívül az uladó alól felmentetnek, ha egyenes állami adóval megróva nincsenek, Ungváron az önkéntes és köteles tűzoltók, — községekben a községi tűzoltók es községi szolgák, városi rendőrök és ulkaparok. Úgyszintén a törvényhatósági és községi tisztviselők IV-ed oszt. kereseti adójuk után útadót nem fizetnek. 6. §. Ezen szabályrendelet által az 1891. évi 83., (>790.) sz. törvényhatósági bizoltsági határozattal »az egyenes adót nem fizető, de útadó teljesítésére kötelezettek összeírásáról, nyilvántartásáról és a kötelezettség teljesítésének módozatairól: úgyszintén az 1890. évi 1. ti- czikk 25. §-aban megállapítottakon kívüli utadómeules- scgről» alkotott és az 1891. évi 45,601/1. számú keresk. miniszteri leirattal jóváhagyott szabályrendelet hatályon kivül helyeztetik. Kelt Ungvármegye törvényhatósági hizotlsága által Ungvárt, az 1896-ik évi deezember hó 22-ik napján tartott rendes közgyűlésben. Jegyzetté és kiadta: Ta b ó dy Jenő, vm. főjegyző. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvárt, 1896. évi deezember hó 22-ik napján tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 197. (1906.) sz. Az állandó választmány intézkedés végeit bemutatja az egyenes adót nem fizető közmunka teljesítésre kötelezettek összeírásáról, nyilvántartásáról és a kötelezettség teljesítésének módozatairól, úgyszintén az 1890. évi I. t.-czikk 25. {pában megállapítottakon kívüli útadó mentességről alkotott s a nméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 1891. évi julius hó 23-án 45601. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyod vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában alkotandó szabályrendelet elkészítésére a törvényhatósági bizottság folyó évi 11. (1112) számú határozatával kiküldött bizottság által készített és elfogadásra ajánlott szabályrendelet tervezetei és annak indokolását. A törvényhatósági bizottság a bemutatott és elfogadott szövegezés szerint az egyenes adót nem fizető, közmunka teljesítésére kötelezettek összeírásáról stb. szóló szabályrendeletet megalkotja, s elrendeli, hogy az a megtörtént törvényszerű kihirdetés és a felebbezési idő lejária után kellő számú példányban jóváhagyás végett a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztessék. . Jegyzetté és kiadta: Ta b ó dy Jenő, főjegyző. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 78,000. sz. < Valamennyi törvényhatóságnak. Azon czélból, hogy a | kisebb kőműves- és ács-munkálatok köre, melyek vég- | zéséhez rendszerint csekélyebb képesítés is elégséges, az ország egész területére nézve egyöntetűen szabá- , lyoztassék, s illetve, hogy az ezen iparokkal foglalko- i zók részére a képesítésükkel összeegyeztethető nagyobb munkakör biztosítható legyen, az időközben szerzett ] tapasztalatok alapján szükségesnek találtam megszüntetni ama különbséget, mely eddigelé az 1891. évi ; augusztus hó 25-én 42,493 sz. a. kiadott rendelet 1. i §-anak 1. és 2. pontja alapján a szóban levő munkálatok tekintetében az építési engedély alá eső és az , építési engedély alá nem eső munkálatok között fennállott. S ehhez képest az idézett rendelet 1. §-ának 1. és 2. pontját az 1884. XVII. t.-cz. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján ezennel a következőképen módosítom : 1. a kőműveseknél: kis- és nagyközségekben egyszerű szerkezetű földszintes lakóházak és hasonló épületek építése, továbbá bárhol, oly javítások és tatarozások végzésé, melyekhez a földszint magasságát meghaladó állványok szerkesztése és felállítása, vagy felfüggesztése nem szükséges! 2. Ácsoknál : kis- és nagyközségekben az egyszerű szerkezetű földműves lakóházaknál előforduló ácsmunkák, ezenkívül bárhol a javítások és tatarozások, valamint az uj munkák közül padlók, kerítések, kapuk, ajtó- és ablakfélfák, sertés- és hasonló ólak készítése. Az idézett 42,493/91. sz. rendelet többi intézkedései változatlanul érvényben maradnak. Erről a törvényhatóságot megfelelő további intézkedés s nevezetesen kellő közhírré tétel és alkalmazkodás végett értesítem. Budapest, 1896. deezember 25. A minister helyett: Vörös s. k., államtitkár. * 569. , Ungvármegye alispánjától. 1S97. K. i. Az „Ung“ ezímii vármegyei hivatalos közlöny tekintetes Szerkesztőségének Ungvárt. • A kisebb kőműves- és ácsmunkálatok végrehajtásával foglalkozók részére, képesítésükkel összeegyeztethető nagyobb munkakör biztosítása tárgyában a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. minister utáltai a múlt évi deezember hó 25-én 78,000. sz. alatt kiadott rendelet másolatát alkalmazkodás, közhírré tétel, illetőleg közlés végett megküldöm. Ungvárt, 1897. évi január hó 28-án. Kende Péter s. k., alispán. 196. (1906.) k. gy. 1896. k. i. Szabályrendelet a községi közmunka összeírása, megváltása, a váltság-összeg belijatása és felhasználása, valamint a természetben ledolgozandó községi közmunka kivetése és felhasználásáról, — alkotva az 1896, évi 1. t.-cz. 50. §-a alapján. 1. §. A községi közmunkaerőt Ungvár r. t. városban az úti ügyekkel loglalkozó tanácsos, községekben a körjegyző a községi bíróval, a képviselő-testület állal a tavaszi rendes közgyűlésből kiküldött két városi, — illetve községi képviseleti tag közbejöttével minden év junius havában az akkori állapot és létszám szerint a következő évre a törvény 49. ipában foglalt határoz- mányok és közmunka-mentességi jogezimek figyelembe vételével Ungváron 2, — községekben 3 egyenlő példányban összeírni tartozik. Az összeírás megkezdésének idejéről a közönség Ungváron a helyi lapokban közhírré tétel, valamint dobszó utján, községekben a szokásos hirdetési módon három nappal előbb értesítendő. 2. §. Miután községi közmunka-tartozását az 1890. évi 1. t.-cz 50. §-ának rendelkezése szerint mindenki természetben dolgozhatja le, vagy megválthalja, tartoznak a képviselő-testületek minden tavaszi közgyűlésükön , úgy az igás, mint a kézi napszám váltság-árát a helyi viszonyok szerint a következő évre megállapítani. Az 'ás napszám váltság-árának megállapításánál a kettő; igát veendő alapul. Az egyes fogat váltság-ára a kettős )gat váltság-árának fele, a hármas lógat váltság ára z egyes fogat váltság-árának háromszorosa, a négyes igát váltság-ára a kettős fogat árának kétszerese. A vált- ág-árak megállapítása tárgyában hozott határozatok a leghozalalt követő tizenöt nap alatt elbírálás, illetőleg íegerősités végeit az alispánhoz beterjesztendők. Az lispán határozata ellen 15 nap alatt-a közigazgatási izottsághoz lehet felebbezni. 3. § A község szükség esetén a közig, bizottságuk az alispán utján kikérendő helybenhagyásával a köz- aunka-lurtozás egyrészének kötelező megváltását is el- iatározhalja, a kényszer-váltság azonban a közmunka- artozás leiénél túl nem terjedhet. A kötelező megváltás érdése szintén a következő évre a képviselő-testület avaszi közgyűlésén tárgyalandó és állapítandó meg. 4. §. A községi közmunka összeírása alkalmával, nindeu közmunkára kötelezett egyén nyilatkozni tartóik az iránt, vájjon kötelezettségét természetben kivanja-e sszolgálni, vagy azt részben, vagy egészben megváltani z illető évre jogerősen megállapítandó váltság-árak szerint. 5. §. Az összeírás alapját képező adatokat min lenki bemondani, az összeíró közegek pedig a bemon- lást ellenőrizni s ha az tudomásuk szerint a valósággal tern volna megegyező, helyesbíteni, — vitás kérdés ese- én azt helyszíni szemle utján eldönteni tartoznak. 6. §. Az összeiró-bizotlság előtt meg nem jelenő igyén kötelezettsége hiteles módon, esetleg házankénti isszeirás utján állapítandó meg; alapul és ellenőrzési idatokul szolgálnak az elöljáróság kezei közt levő házidó és más adó-összeirások, valamint az utolsó népszám- álás alkalmával loganatositott házszámozás eredménye, ide a bizottság előtt meg nem jelentek, olyanokul te- űntendők minta kik közmunka-kötelezettségüket természetben kívánják leróni s e vélelem csakis felszólamlás ltján módosítható. 7. §. A törvény 49. §-a szerint községi közmunka- nentes egyének az összeírásból kihagyandok. 8 § Az összeirási lajstromok az adatok bejegy:ése után azonnal teljesen elkészítendők, vagyis úgy a ermészetbeni szolgálmányokra, mint a megváltásra vo- íatkozó rovatok kitöltendők, összegezendök, keltezendők ; valamennyi közreműködő által aiáirandók s legkésőbb íugusztus 1-ig az alispánhoz beterjesztendők. 9. §. A törvénynek a kötelezettség kirovására vo- latkozó 49. §-a akként értelmezendő, hogy közönséges akóház alatt, tekintet nélkül arra, hogy mily anyagból ipült, oly ház értendő, mely legfelebb két lakó szoba, monyba s kamarából áll; mig kő- vagy téglaépület alatt íz ennél terjedelmesebb lakóház értendő. 10. §. Az összeirási lajstromok a községháza, illetve a biró lakásán 8 napi közszemlére kiteendők és erről a lakosság hirdetés által azzal a megjegyzéssel értesítendő, hogy az összeírások netalán sérelmes tételei ellen a felszólamlások ugyanazon 8 nap alatt a község elöljáróságánál szóval, vagy Írásban bejelentendők. Azt, hogy az összeirási la stromok mely napon voltak közszemlére kitéve, mely napon hirdettetett ki a kitétel, — a lajstromok végén az elöljáróság feljegyezni és a lelszólamlók neveit bejegyezni tartozik, valamint azon körülményt is, ha az összeírás ellen felszólamlás be nem érkezett. 12 §. A község, illetőleg a város képviselő-testülete tartozik a szóbelileg bejelentett és jegyzőkönyvbe foglalt, úgyszintén az irásb'n beadott és az elöljáróság által hozzá beterjesztett felszólalásokat érdemlegesen tárgyalni, kétes vagy vitás esetekben az elöljáróság utján a helyszínén bizonyságot szerezni és a felszólalások, valamint az összeírás megállapítása tekintetében az 1890. évi 1. t.-cz 50. §-a értelmében I. fokon határozni és a határozatot a felszólalókkal közölni. A község bármely lakosa nemcsak azon esetben szólalhat fel, ha reá illetéktelen teher lett kiróva, hanem akkor is, ha más egyén-, vagy egyénekre nem lenne a törvény szerint őket megillető községi közmunka kiróva. 13. §. Ungvár város és a községek képviselő-tes- tületeinek a felszólamlások felett, valamint az összeírás megállapítása tekintetében hozott határozatai megerősítés, illetve jóváhagyás végett a határozat kihirdetése napjától számított 15 nap alatt, de legkésőbb augusztus 1-ig az alispánhoz felterjesztendők. Az alispán határozat 15 nap alatt közig, bizottsághoz felebbezhető. 14. §. Az alispán, esetleg a közig, bizottság a közmunka-összeírások és az azok ellen beadott felszólamlások tárgyában hozott és jogerőre emelkedett határozatát- és az ennek értelmében módosított összeirási lajstromok egy példányát Ungváron a polgármesternek, járásokban egy példányát a főszolgabírónak, egy példányát a községi elöljáróságnak, egy példányát a főszámvevőnek kiadja. (Folytatása következik.) _______Felelős szerkesztő: TABÓDY JENŐ. 1 Richtertéie Horgony-Pain-Expeller ( < Liiniment. Capsici comp. ► , Ezen hírneves háziszer ellentállt az idő megpróbálásá- . nak, mert már több mint 27 év óta megbízható, fájda4 lomcsillapitó bedörzsölésként alkalmaztatok köszvénynél, ► csiiznál, tagszaggatásnál és meghűléseknél és az orvpsok „ által bedörzsölésekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A < valódi Horgony-Pain-Expeller, gyakorta Horgony-Liniment ► 4 elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem igazi népszerű házi- ^ szer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni. [ •* 40 kr., 70 kr. és 1 frt'. üvegenkénti árban majdnem minden i , gyógyszertárban készletben van; főraktár: Török József gyógyszerésznél Budapesten. Be* vásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert , több kisebbértékü utánzat van forgalomban. Ki nem akar megkárosodni, az minden égyes * üveget „Horgony“ védjegy és Richter ezégjegy4 zés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. RICHTER F. AD. és társa, cs. és kir. udvari szállítók, RUDOLSTÁDT.
