Ung, 1897. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-07 / 6. szám
A quedlinburgi répamag-termelés el- zilllése. Sajátságos sorsra jutott a quedlinburgi piacz, mely valaha hires volt takarmányrépa-magjáról. A lefolyt évek nagy kereslete folytán beütött a reactio, a mennyiben egyrészt a nagy túltermelés, másrészt a nyerészkedési vágj okozta, hogy e piaczról kerülő répamag jelenleg úgyszólván már veszedelem a gazdára nézve. Legutóbb egyik budapesti mag-árus, H. I. árlapjaban leleplezi az eredeti quedlinburgi plombbal ellátott répamagot, mely — mint hiteles magvizsgálóállomás bizonylatával kimutatja — nem egyéb, mint quedlinburgi plombbal ellátott — szemét. Hivatalos közlemények. Másolat. PAldmivelésügyi magy. királyi Minister. 78,546—11/1. sz. A vezetésem alatt álló ministeriumban folyó évi deczember hó 12-től 14-ig tartott értekezlet alkalmával, a hármas bizottság javaslatának figyelembe vételével és tekintettel a rendelkezésre álló mén-létszámra a vármegye területén az 1897. évi fedeztetési idényre, a következő fedeztetési állomások létesítése batároztatott el, u. m. : Zab I Széna j Fedeztetési pótdíj Állomások || ára Helybeliért idegenért >■(13 03 _____________ _ __ frt kr. frt kr.| frt kr. frt kr. Csap ... 3 6 — 3 — — 50 1 — Császlócz . . 3 6 — 3 —-j — 50 1 — Csicser ... 3 6 — 3 — — 50 1 — Pályin ... 26 — 3 —I ^— 50 1 — Nagy-Kapós . 46 — 3 — — 50 1 — Sislócz ... 3 6 — 3 —, — 50 1 — Szerednye. . 2 6 — 3 — [ — 50 — 50 Szobráncz. . 3 5 50 3 — — 50 ; 1 — Szürthe . . 2 6 — 3 —! — 50 1 — T Rpmptf 1 ! a méntelePx. rcemeie . . i oszt. szállítja. — — i •— — Dobó-Ruszka . 2 || 6 |—1| 3 |—| — — |j — — Kis-Zalacska községben mén-hiany miatt nem létesíthettem fedeztetési állomást. — A takarmány-árak és fedeztetési pótdíjak a hármas bizottság javaslatának megfelelőleg állapíttatott meg. Budapesten, 1896 évi decz. hó lö-én. A minister megbízásából: Nagy, s. k. 26. szám. Ungvármegye alispánjától. ÍS96. lót. Tekintetes főszolgabiráknak. Az 1897. évre létesített fedeztetési állomásokat kitüntető, fentebbi ministeri rendelet másolatát azon felhívással közlöm a főszolgabíró urakkal, hogy azt a járásukhoz tartozó községekben tudomásvétel végett tegyék közhírré s a fedeztetési díjak megállapításáról a közönséget tájékoztassak. Ungvárt, 1896. deczember 29-én Kende Péter s. k, alispán. Másolat. Keresk-ügyi in kir. Minister.'58,363—96. VI-A. szám. Körrendelet valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. A technikai tudomány fejlődése következtében a villamos erőnek a gyakorlati élteben való (elhasználása igen nagy elterjedést nyervén, a villamosság felhasználása czéljából szükséges vezetékek és berendezések készítése, illetve létesítése most már egy külön iparágnak képezi anyagát. Köztudomású tény, hogy a villamos vezetékek és berendezések helytelen elkészítése, nevezetesen a rossz elszigetelés a fogyasztó közönség érdekeit lényegesen érinti, a mennyiben a fogyasztó a rossz elszigetelés állal elvezetett villamos erő fejében a tényleg ellogyasztottnál jóval több áramot kénytelen fizetni, de tapasztalatok vannak arra is, hogy a szakszerűtlen elkészilés nem csak a villamos világítás és hajtóerő megzavarását vonhatja maga ulán, hanem jelentékeny vagyoni károkat, sőt élet- veszélyes baleseteket is okozhat. Mindezeknél fogva, abból a czélból, hogy a szakképzettség, mely az 1884. évi XVI. t-ez. 4. §-ában a képesítéshez kölött iparágak gyakorlásának előfeltétele gyanánt kitüzetik, az erős villamos áramú vezetékek iparszerü berendezésével foglalkozó egyénektől is a szakszerűség biztosítéka gyanánt megkövetelhető legyen, az erős villamos árammal dolgozó (elektromos világítási, munka-átvételi, elektrocbemiai slb.) berendezések és vezetékek, valamint az elektromos mérőeszközök létesítésével illetve felszerelésével továbbá a gyenge áramú vezetékeknek az erős áramú vezetékekhez való kapcsolásával foglalkozó iparágat, az 1884. évi XVII. t.-cz. 5. §.- ban foglalt felhatalmazás alapján ezennel a képesítéshez kötött, és hiv. elődöm 1884 évi augusztus 26-án 39,266/84. sz. a. kiadott rendeletének 2. §-ában felsorolt iparágak közé sorozom minnélfogva az ezen iparral foglalkozni kívánó egyénektől a fentebb idézett törvényezikk 4. §.- ban meghatározott iparhatósági igazolvány kiadása előtt az iparűzésnek a törvény 1., 2. és 3. §§.-aiban meghatározott általános feltételein kívül a képesítésnek a törvény 4., illetve 6. §-ában megállapított módon leendő igazolása is megkövetelendő lesz. Megjegyzem, hogy jelen rendeletem a gyenge áramú villamos vezetékek és berendezések (távirda, távbeszélő, házi csengettyűk stb.) létesítésével foglalkozó iparágra nem vonatkozik, miután a gyönge villamos áramok nagyobb károkat és veszélyeket nem okozhatnak, s igy ezen iparágnak képesítéshez kötése a közérdek szem pontjából szükségesnek nem mutatkozik. Végül az erős és gyenge villamos árán'ok közötti határvonal megállapithatása czéljából rendelem, hogy az egy hecto-watt (100 watt) vagy nagyobb munkaerővel biró villamos áramok erős, mig azon villamos áramok, melyek egy hectowattnál kisebb munkaerővel bírnak, jelen rendeletem alkalmazásánál gyenge villamos áramoknak tekintendők. Jelen rendeletem, melynek tartalmáról az első fokú iparhatóságok is értesitendők azonnal hatályba lép, s visszaható erővel nem bir, minnéllogva az ezen iparággal már jogosan foglalkozó egyének iparukat a képesítés igazolása nélkül is tovább (olytathalják. Budapest, 1896. deczember 24. A minister helyett : Vörös s. k., államtitkár. 707 , XJngvármeg : e alispánjától.------------ szám. -----------------------------——--------K. i. 97. A tekintetes főszolgabíró uraknak és az „Ung“ ez. vármegyei közlöny tekintetes szerkesztőségének Ungvárt. Erős villamos árammal dolgozó berendezések s vezetékek létesítésével foglalkozó iparágnak a képesítéséhez kötött mesterségek közé sorozása tárgyában a nméitó- ságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által az 1896. évi deczember hó 24-én 58,363. sz. a. kiadott körrendelet másolatát tudomás, alkalmazkodás, közhirrétélel — iletőleg közlés végett megküldöm. Ungvárt, 1897. jan. 28. Keude Péter s. k., alispán. Irodalmi értesítő. Megjelent az „Állategészség“ czimü folyóirat rendkívül érdekes tartalommal, mely a gazdaközönségre valóban igen nagy fontossággal bir. Az első czikk foglalkozik a vemhes állatok gondozásáról, Monostori Károlytól, a második a Baktériumokról népies irályban ad oktatást Makoldy Sándortól; a harmadik czikk a Gumókor elterjedéséről értekezik, szerzője Újhelyi Imre. Ezután következnek igen tanulságos Apró közlemények, Könyvismertetés és Vegyesek. Ezekből látható, hogy a lap kitünően van szerkesztve és munkatársai a legjelesebb szakírók közül válogattattak ki. E lap az állattenyésztő gazdaközönségnek nélkülözhetlen tanácsadója lesz. A lapot dr. Rácz István áll. orv. akad. tanár szerkeszti és kiadja Hazslinszky Károly, gyógyszerész. Előfizetési ára egész évre 3 frt. Mutatvány, szamokat szívesen küld a kiadóhivatal: Budapest, VIII. Rökk Szilárd-utcza 28. Ny i Ittér.*) Figyelmeztetés ! Alulírott ezennel figyelmeztetek mindenkit, hogy az én aláírásommal ellátott váltókra s más adóslevelekre a mai naptól kezdve csak az esetre adjanak kölcsönt, vagy ilyeneket csak az esetre fogadjanak el, ha erre az illetőket személyesen kérem fel. A mennyiben azonban személyes közbenjárásom nélkül fogadná el bárki is azokat, a fizetésért a felelősséget nem vállalom el. Kelt Eőr-Darmán, 1897. évi január hó 28-án. Ifj. Weisz Hermáimé szül. "Weisz A.ntonia, eör-darmai lakos. Folyó évi január hó 24-ikén, Klein Adolf kassai kereskedő barátommal Nagy-Kapósra utaztam s ott délben a Braun-féle vendéglőbe étkezni mentünk. — A vendéglős egy terembe vezetett bennünket, a hol mi egyik asztalhoz ültünk, várva ebédünket és nem gyanítva a bekövetkezendőket. — Ugyanis a mint étkeztünk, bejön a terembe egy úri ember s minden bemutatás nélkül reánk rival : hogy mertünk e terembe lépni, ez nem vendég'ő, hanem »Kasino«! Mire én legilledelmesebben bocsánatot kértem s azt mondám, miszerint mi, mint idegenek ezt nem tudtuk és a vendéglős vezetett be e terembe; különben a mint megebédelünk, nyomban el fogunk távozni és a megebédeléshez engedelmet kértünk. Mire ezen ur nagy mérgesen azt felelte: takarodjunk innen nyomban, mert különben kidobat bennünket s több e féle sértő szavakkal illetett. — Látván, hogy ezen ur fékezhetlen dühében velünk szemben talán tettlegességre is képes lesz, a termet és ebédünket ott hagytuk, befogattunk és Ungvárra hajtattunk. Előbb azonban tudakozódtam, vájjon ki legyen azon ur, a ki ilymódon bánik idegen utazókkal s megtudtam, hogy az Kozma Gyula kir. járásbiró volt. — Nem óhajtom a járásbiró ur ezen eljárását magam megbírálni, de az előadott tényállás után, azt a nagyérdemű közönségre bízom. Debreczen, 1897. január hó 25. Előttünk: Goldstein Márkusz. Hoffmann Sándor, Aczél Béla. *) E rovatban közlőitekért a felelősség a beküldőt illeti. Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ. ____ Polgári serfözöde Pilsenben. | Képviselő I IJiii»Víii' és környékére gyári- I Hiányaink hordókbani kimérésére és palaczkok- bani elárusitására kerestetik. —- Ajánlatok czím- zendők: Löffelmann Vilmos Budapest, IX., Ranolder-utcza 4. szám. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál melegen ajánljuk tiszt, olvasóink figyelmébe Egger dijjutalmazott biztos hatású mellpasztilláit Kapható 25 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerüzletben. Fő 4s szétküldési raktár EGGER és FIAI Nádorgyógyszertára Budapesten, Váczikörut. Árverési hirdetmény. Alőlirott m. kir. erdőgondnokság által közhírré tétetik, hogy az ungvármegyei Petruksa község volt úrbéreseinek tulajdonát képező, a Latorcza partján fekvő 47 kát. holdnyi erdőterületen előhasználat képen kijelölt 229 drb és 146 m3 müfára, valamint 1460 ürm3 tűzifára becsült tölgyfa, az ottani községháznál f. évi február hó 17-én d. e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Kikiáltási ár 2189 frt o. é. Árverezni szándékozók kötelesek lO°/o bánatpénzt letenni. A szóbeli árverés előtt kellő bánatpénzzel ellátott Írásbeli zárt ajánlatok elfogadtatnak. Az árverési feltételek alólírott in. kir. erdőgondnokságnál a hivatalos órákban bármikor megtekinthetők. Ungvárt, 1897. január 30-áu. JVT. kir. erdőgondnokság. 5714/1896. szám Árverési hirdetményi kivonat. Az ungvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a munkácsi káptalan végrehajtatónak, Vincze Dániel végrehajtást szenvedő elleni 800 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a beregszászi kir. törvényszék (az ungvári kir. járásbíróság) területén levő, Ungvár városában fekvő, az ungvári 1282. számú íjkvben I. 2. sor-, 1972. hr., 53/735. házsz. alatt felvett, Vincze Dániel tulajdonát képező ingatlanra 1720 frt ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1897. évi április hó 13-ik napján, délelőtt 10 órakor, a bíróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen, a megállapított, kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 172 forintot készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. -§-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir járásbíróság, mint tkkvi hatóság. Ungvárt, 1896. évi november hó 10-ik napján. Rácz Lajos, kir. albiró. Árverési hirdetmény. A nm. földmivelésügyi m. kir. minisztériumnak 1896. évi 3138 sz. a. keit engedélye alapján alulírott m. kir. erdőgondnokság által közhírré tétetik, hogy Ungvármegye Gerény község volt úrbéreseinek tulajdonát képező legelőn, valamint a 10 éves vágás területen kijelölt 1435 drb 145‘5 m3 műfa, nem különben 6684 ürm3 vegyes tűzifára becsült tölgyía, Görényben a községházánál 1897. évi február hó 16* áu délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Kikiáltási ár 4188 frt. Az árverezni szándékozók kötelesek 10o/o bánatpénzt letenni. A szóbeli árverés előtt kellő bánatpénzzel ellátott írásbeli zárt ajánlatok elfogadtatnak. Az árverési és szerződési feltételek alőlirott m. kir. erdőgondnokságnál a hivatalos órákban bármikor megtekinthetők. Ungvárt, 1897. január 30-án. JVf. kir erdőgondnokság.