Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-07-19 / 29. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1896. julius 19. 29. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Veg.ehaz-ter I. szám. I. eme et. A 'zerkesitlőtióz intézendő minden közle ncny. mely a lap szellemi részét illeti, i veiek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitti! )i r,. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap metijelen minden vasárnap KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 krt HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyllttér soronként 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A köztisztaság1 Un gvárt. Mi jámbor ungvári polgárok, a kiket születés, kegyelet s megélhetésünknek eszközei ide kötnek, lm szeretett városunkon, annak közintézményein végig tekintünk, alig tudjuk megmagyarázni magunknak, hogy ugyan miért is viseljük mi azokat a nagy közterheket? Mi hasznunk van nekünk azokból?! Kérdezzük, de a kérdésekre megnyugtató feleleteket nem kapunk. A történelem emlékezete óta azért egyesülnek az emberek tömegei a városokban, hogy életüket' kellemekebbé tegyék, hogy közös erővel biztosítsák a haladás azon vívmányait, melyeket kisebb tömegekben/ biztosítani nem tudnának. Ezek között a közös javak között az egészség fenntartására szolgálók említhetők az első helfen. Alikét bir ezek közül Ungvár városa ? A hiányos csatornázáson és a közkórházon kívül (mely útóbbi főleg a legszegényebb néposztály intézménye) csaknem semmit. Lakásviszonyaink nyomorúságosak és aligha javulnak a közel jövőben, mert az ingatlanokat nagy magán- és közteher nyomja: az élelmi czikkek legjelentékenyebbjét, a húst, az egészséges verseny hiánya tartja állandóan rendellenes magas áron ; jó ivóvizünk csak kemény télviz idején van, a mikor az Unghél ihatunk. Köztisztaságunk, — bírálaton alóli ; semmiféle üdülőhelyünk sincs, hacsak az Özvegyi ezukrász boltját ilyenül einem fogadjuk. Ha látjuk az egynéhány városi utkaparó által hiányosan seprett utczákat, ha látjuk, hogy az öntözés csak legújabb időben és csak igen kis térre szorítkozva történik, — ha bele nézünk a város nagy összegekre rugó költségvetésébe s a köztisztaság czéljaira alig látunk valamely összeget felvéve; — el kell ösmernünk, hogy mégis csak a köztisztaság az, mely városunkban legtöbb kívánni va lót hagy maga után ; ez az a közegészségi baj, melyen első sorban kellene segítenünk. Ha a város névre igényt akarunk tartani, ezt az ügyet kellene első sorban szabályrendeletileg rendeznünk Az alkotandó szabályrendelet nézetem szerint a következőket kellene, hogy magában foglalja : a) az árnyékszék és az udvarok tisztán tar tása hatósági felügyelet tárgyát képezi; b) a peczegödrök tartalma jól záródó modem kocsikban csak esti 11 óra után hordhatók; c) minden ház udvarán félig a földbe sülyesz- tett fedett szemét és trágya-gödör építendő ; d) az utczák és terek nappal csak öntözés után seperhetők ; öntözés nélkül pedig csak esti 11 órától reggeli 5 óráig; a járdák naponkinti seprése és locsolása a háztulajdonos kötelessége ; e) úgy az udvari, mint az utczai szemét, ek a városon kívül (de nem a füzesben) lerakodó hely jelölendő ki ; máshol szemetet lerakni tilos ; í) a városban legalább három helyen szükóg- helyek állitandók fel. Egy szabály rendelet, mely a fentebbi ponto- zatokat magában foglalná, sokat javítana közegészségügyünkön és Ungvárnak városi külsőt adna. Nem áltatom magamat azzal, hogy egy szabályrendelet azonnal újjá teremtené köztisztaság dolgában a várost; mert ebhez egyébb is kell. Népünknek, különösen az alsóbb rétegeknek, vajmi csekély érzéke van az ilyen dolgok iránt, igazi eredmény pedig csak akkor lesz ha a város minden egyes lakosa életszükógletének fogja ismerni a köz- tisztaságot Hogy annak ismerje, rá kell nevelnünk, rá kell szoktatnunk a népet. A ki csak látja a vi zet, az sohasem tauul meg úszni. Valamit tennünk kell ebben az ügyben. Mikor más országokban azon tanakodnak, mit csináljanak a szeméttel, elégessék-e, vagy épitő anyaggá gyártsák, nekünk is jó gondolkozás tárgyává tennünk, vájjon az fingba (melyből iszunk) dobáljuk a szemetet, vagy egy kissé tovább vigyük ?*) A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését a I. hó 14-én Sztáray István grólnak az e hó 13-án történt halála állat közvetlenebbül érintett főispán és alispán távoliélében Tubódv Jenő főjegyző elnöklete alatt tartotta meg. Az ülés kezdetén, miután az elnöklő főjegyző a bizottságnak tudomására hozta az okot, mely a főispánt és az alispánt az üléstől távol tartja, a főjegyzőnek. általános helyesléssel fogadott indítványára a bizottság jegyzőkönyvbe foglalni Imlároz'a a vármegye közéletében tevékeny szerepet v.tt Sztáray István grólnak, a bereznai választó kerületben országgyűlési képviselővé választásáig a bizottság volt tagja és törvényhatósági bizottsági tagnak élete delén a I. hó 13-án történt és orgyilkos kéz által okozott megrendítő halála felett fájdalmas megdöbbénését és mély részvétét. Lzillan a szűkei íadók terjesztenék elő havi jelentéseiket. Az alispán jelentése szerint junius hóban a vármegye területén hét tüzeset fordult elő, melynek 8761 frtra becsült kárt okoztak, a miből csak 2516 frtnyi érték volt biztosítva; útadóban 1254 frt folyt be, hát- 1 ralékban maradt 46,854 frt, mely hátraléknak behajtása | iránt az alispán az intézkedéseket megtette. Az arvaszék által beterjesztett gyámpénztári kimutatás szerint junius hóban beveti a gyámpénzlár 5589 trt. 47 krt, kiadott 3801 frt 75 krt és további kezelése alatt maradt 308.871 Ír 22 kr. A tiszti főorvos jelentése szerint az altalános egészségi állapot kedvezőnek sőt hclvenkint igen kedvezőnek mondható. A születések és halálozások junius hóban a következő viszonyokat mutálták : az ungvári járásban született 112 gyermek, elhalt 66 egyén; a szobránezi járásban született 89, elhalt 43; a kaposi járásban a csicseri anyakönyvi kerület kivételével, a j honnan kimutatás be nem érkezett, született 80, elhalt 42; Ungvár városában születt 61, “elhalt 41 egyén. I A bereznai járásból az adatok be nem érkeztek. A beérkezett adatok szerint junius hóban a 3 járás és Ungvár városában összesen született 342 és 192 egyén, tehát a születési többlet 150. A kir. tanfelügyelő jelentése arra szorítkozik, hogy az évi vizsgák megtartatlak és az iskolában az előadások szünetelnek. Thuránszlcy Tivadar bizottsági tag, vonatkozással a felolvasott jelentésre, azon kívánalomnak adott kifejezést, hogy miként a múltban történt, a kir. tanfelügyelő havi jelentéseiben terjeszkedjék ki az általa teljesített iskolalátogatásokra is. Ezen kivánalom ellen a kir. tanfelügyelő kezdetben tiltakozott s közte s Thuránszky között vita lejlödött ki, utóbb azonban a kir. tanfelügyelő megígérte, hogy jövőre a kívánalmat figyelembe fogja venni. A kir. államépitészeti hivatal főnöke bejelentette, hogy az útfenntartási munkálatok folyamatban vannak, a csapi körúton egy nagyobb hid építése megindul és hogy a közlekedés a közutakon junius hóban megzavarva nem volt. A kir. pénzügy igazgató jelentése szerint junius hó folyama alatt egyenes adóba befolyt 9944 trt 70 kr, hátralékban maradt 381,194 (rt 39 kr, az eredmény a múlt év basonidőszakálioz viszonyítva 1522 frt 34 krral kedvezőtlenebb ; hadmentességi adóba befolyt 171 Irt 25 kr. a halralék 29.572 frt 65 kr, az eredmény 69 írt 42 krral kedvezőbb; bélyeg és jogilletékbe befolyt 4038 írt 65 kr. az eredmény kedvezőtlenebb 1372 Irt 12 krral ; fogyasztási- és italadóba befolyt 35.573 Irt 58 kr, az eredmény a múlt évihez képest kedvez >bb 3252 Irt 45 krral : dohány jövedékbe belolyt 19,854 frt 44 kr, az eredmény kedvezőtlenebb 3111 Irt 32 krral. Bradács Gyula közigazgatási bizottsági tag a Tábor Péter helyettes pénzügyigazgató által előterjesztett havi jelentés tudomásul vétele után határozati javaslat bemutatásával indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság a harmadosztályú keresetadó folyamatban levő kivetése alkalmából, ajánlja figyelmébe a pénzügy igazgatóságnak, hogy az tekintetbe véve Ungvár város felyette súlyos ipari s kereskedelmi viszonyait, a lehető legnagyobb méltányosságot gyakorolja. Az indítvány élénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat, melyben részt vettek az indítványozón és a helyettes pénzügyigazgatón kívül dr. Novak Endre, dr. Thuránszky Tivadar, Ivántsy László. Lasztókay Béla, Nehrebeczky György, Benkő József és Kende Zsigmond ; a többség Tábor Péter helyettes pénzügyigazgatónak a felhozott nebézményeket eloszlat i, az ügyet kellő világításba helyező és az indítvány pártolói által tetszéssel fogadott szakavatott felszólalás után napirendre térés mellett nyilatkozott. A havi jelentések tudomásul vétele után a szakelőadók által előterjesztett különböző folyó és közérdekű jelentőségre igénynyel nem biró ügyeket tárgyalta a bizottság. *) Utóbb nyert értesülés szerint a város rendőrkapitánya már dolgozik a köztisztaság fenntartásáról szóló és a hangsúlyozott kívánalmakat felölelő szabályrendelet javaslaton. A Szerkesztő. Sztáray István gróf tragikus halála. Sztáray István gróf átlőve találtatott. Ez a szűkszavú távirat érkezett múlt hétfőn délben, e hó 13-án Kende Péter alispánhoz, s a távol levő főispánhoz Török József gróthoz. A táviratban még az a kérés is állott, hogy a mély megdöbbenést keltő, esetet gyengéd módon a grófnak Szobránczon időző nejével és édes anyjával is tudassák. A nagy megdöbbenést keltett távirat megérkezte után Kende Péter alispán azonnal elutazott, a főispánnak pedig küldöncz utján Perecsenyben kézbesit- tetlék a táviratot, aki félbe szakítva ott időzését, visz- szaérkezett városunkba, hol ekkor már a sajnálatos és mély részvétet keltő gyilkosság hire általánosan ei volt terjedve anélkül azonban, hogy a gyilkosság körülményeiről, annak hol történtéről legkisebb biztos tudomással bírtak volna. Végre a délutáni órákban megérkezett az alispánnak Tabódy főjegyzőhöz intézett távirata, mely tudatja, hogy a gról Sztárén, saját kastélyában és ágyában találtatott holtan, átlőve. A távirat megérkezte után azonnal felhúzták a vármegyeház ormára a fekete lobogót, jeléül annak, hogy a gyász, mely nemcsak a grófi család gyásza, de a mi vármegyénké is, — sajnos — tényleg bekövetkezett. Hogy mily általános részvétet keltett, hogy mily megdöbbenést és feltűnést okozott az orgyilkosság hire városunkban, erről fogalmat enged alkotni az, hogy az orgyilkosság első hírének megérkezte óta folytonos tudakozódás és beszéd tárgya a gróf szerencsétlen kimúlta, mely hogy ki által idéztetett elő, a rögtöni és a legszigorúbb vizsgálat tolyamán setn tudódott ki s a vizsgálat ez idő szerint is csak a nyomozás stádiumában van. Meg lesz e a vizsgálatnak a kívánt eredménye, ki fog-e tudódni az orgyilkos kiléte ? oly kérdések, melyekre türelmetlenül várja az ország közönsége a feleletet, an- nélkül, hogy a legkevesebb biztató szót birná annak bekövetkeztére. Magáról az orgyilkosságról a vizsgálat alapján a következőket írhatjuk : Sztáray István gróf múlt vasárnap este hazatérve a vadászatról, 9 óra tájban lefeküdt a sztárai grófi kastély azon földszinti szobájában, melyben gyermekéveit is élte, s a hol egy évvel ezelőt dynamit-merény- letet követtek el ellene. Egy német gazdasági könyvet olvasgatott, miközben elaludt s a lámpát égve hagyta anélkül, hogy a kastély kertszerü udvarára néző ablak salugáterét lezárta vagy az ablaktáblákat betette volna. Hiába volt a dynamit merénylet után is az állandó figyelmeztetés, hogy elővigyázóbb legyen, hiába kérték hozzátartozói és ismerősei, hogy az ablakokon levő fatáblákkal is zárja el éjjelre lakosztályát, ezt ő megtenni mindig vonakodott, azzal a kijelentéssel, hogy ő nem fél semmitől. Múlt vasárnap sem tette s úgy látszik ez adta meg a helyi körülményekkel bizonyára ismerős gyilkosnak a bátorságot szörnyű lettének;kiviteléhez. Az orgyilkos munkáját teljesen háborítatlanul vitte véghez a mennyiben, — a gróf inasa az emeleten, a női cselédség a kastély túloldali részén lakik. Maga a kastély előtti parkszerű udvar pedig teljesen sötét Lapunk mai száma 4 oldalra terjed. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
