Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-12 / 28. szám

úgynevezett százados gyümölcsfák kertjeinkben már a halál végső óráit élik; az ezelőtt pár évvel még zajosan szüretelő társaságtól látogatott szőlőhegyeink kopáran meredeznek égíelé, rajtok itt-ott csak egy-egy düledező borház siránkozik még a régi jó időkről, mondván : Nem úgy van most, mint volt rég, Beborult a magyar ég . . . És mi lehet az oka, hogy én mindezek daczára a gyümölcsészet fellendülését illetőleg valami vérmes re­ményeket nem táplálok? Ennek két fcokát tudom. Ezek egyike a mezőgazdaság rendezéséről szóló törvény meg­szokott lanyha végrehajtásából tnagyarázódik ki; másika pedig abból, hogy a magyar gyümölcstermékek nem ta­lálnak megtelelő piaczra. Lássuk az okokat egyenkint. A fentebb érintett mezőgazdasági törvénynek 43. §-a a többek közt elrendeli — a mit megtett eddig nem egy megyei szabályrendelet is — hogy »A mely községben faiskola még nem volna, köteles a község a faiskolát a jelen törvény életbeléptetése után egy év alatt alkalmas helyen kijelölni és annak a szükséges kellékekkel leendő ellátása iránt intézkedni.» Nem sok igaz, csak egy esztendeje múlott még a törvényes ha­táridőnek, De nem egy éves a törvényerővel biró »Ung- megyei szabályrendelet.» Ebben is, más szavakkal bár, de ugyanazok a rendelkezések foglaltatnak, melyekről a törvény szól. A községi faiskolákkal pedig hogyan állunk ? Uj községi taiskola 1896 év táján — legalább tud­tommal — egyátaián nem rendeztetett be. Arról már többet lehetne elmondani, hogy pár évvel ezelőtt még virágzó állapotban levő faiskola vagy teljesen elpusztult, vagy pusztuló télben van. Tengeri, burgonya, bab s más eféle terményekkel látjuk beültetve a faiskolákat. Az 1896. év kritikus napján (jan. 1.) még csak arrra a gondolatra sem jön a község érdemes elöljárósága, hogy a faískolaterületre vonatkozó bérleti szerződést 6 év helyett rövidebb időre kösse meg a közs. sírásóval. Hol itt a hiba? A közigazgatási felsőbb hatóságban alig. Tudok rá esetet, hogy a közs. bíró meg lelt bírságolva mit le is fizetett, de a faiskolakertet még sem kérhette körül. Másat, hol a biró alkudozásokra lépett a község tanítójával, hogy ez a községi faiskolaügyet ne boly­gassa stb. Én e bajok főforrását a szakfelügyelet hiányos voltában látom. Nincsenek közegeink, kik a faiskolaügyet nyilván tartanák, évközben minden faiskolát egyszer-két - szer meglátogatnának s látogatásuk eredményéről a íe- lettes hatóságoknak jelentést tennének. Ha község alátná, hogy a faiskolát csak úgy számon kérik, mint az úti munkát, Vagy más közterheket, akkor nem kényszerülne a faiskolakezelő jelentésekkel ostromolni a főszolgabírói hivatalt, valahányszor a faiskola karbahozataláról van szó. Javulást ez irányban csak a járási faiskolafeiügyelök kérdésének megoldásával lehetne elérni. Erre az állás­pontra helyezkedett a földmivelési miniszter is, midőn a járási faiskolafelügyelőket egyik másik vármegye terüle­tére kinevezte. S hogy éppen Ungvármegye maradt ki ezen miniszteri intézkedés keretéből, teljesen érthetetlen, mert éppen itt lenne legfőbb tere a gyümölcstermelés üzdészeti szempontból való meghonosításának. 2. Nehezebben elhárítható akadálya a gyümölcs- termelés általános meghonosításának a piacz hiánya. Midőn az almának köbleért 1—2 frtot nincs a ki adjon, mert magyar embernek »derogál» a magyar gyümölcs ; mikor a körtét, baraczkot, szilvát, szilvaizt stb. a ser­tésekkel kényielenittetünk fel etetni, vagy csak úgy el­vesztegetni : akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a ma­gyar földmives komolyan nem gondol a fatenyésztés felkarolására. E baj elhárításánál is sokat várhatunk a törvény- hozástól. A vasúti- és vámkedvezmények, almaapritó- és aszalógépek szaporítása, nemesfaju gyümölcsök meghonosítása stb. mind száinbajövő tényezők lehetnek. A gyökeres javulás e téren mégis csak a magyar gyü­mölcsfogyasztó közönségtől várható. Más országok lakosai, ha ipari, kereskedelmi s más ily czélokból hadat izennek a szomszéd országoknak, testestől-lelkestől rajta vannak, hogy kiszorítsák az ide­gen terméket. Ezt, különösen a gyümlcsöt illetőleg, miért ne tehetnők meg mi is. Csak ne legyen oly .»fa­nyar» ize a magyarföld termette almának, körtének, ba- raczknak stb. ; ne legyen meg intelligentiánkban az a különleges »divat», hogy minden jó, a mi külföldi és minden hasznavehetetlen, a mi magyar. Ha a magyar nem fogja magát szégyellő a magáéval; ha jelszavunk lesz a »honi termék« : akkor nemcsak a magyar gyü­mölcsnek lesz piacza, de ezzel egyidejűleg a gyümölcs- termelés s a községi faiskolák ügye is óriási lendületet nyer. »Magyar, ne szégyeld magad.» Marosi Pál, néptanító. Levél a kiállításból. —, julius 7. A junius hónap vége és a julius eleje, mintha csak a kalendárium más részéből tévedt volna ide, nem valami jó időt hozott a kiállításnak, A pompás kis ba­golyvár, a melyben a kiállítás meteorológiai állomása tanyázik (tehát itt csinálják a kiállítás időjárását,) nem valami nagy népszerűségnek örvendett. Állandóan fehér zászló lebegett az ormán, a mi tudvalevőleg nem éppen kellemes hírnök, daczára ártatlan színének, mert esőt jelent. Néha a fekete zászló váltotta fel, a melynek még rosszabb a jelentősége : vihar és égiháboru közeledését hirdeti. S daczára a rossz időjárásnak (a melynek egyelőre vége szakad, mert a ma már piros-fehér zászló azt hir­deti, hogy : tartósan jó, száraz idő várható,) az ezred­éves kiállítás látogatottsága nem hogy Csökkent volna, de egyre emelkedett. Tizennégy-tizenötezer napijegyes látogató járta be hétköznapokon, harminezötezerer ün­nepeken és vasárnap. H mikor ezt az örvendetes dolgot konstatáljuk, újra a vidéki közönség dicséretét zengi az ének. Mert ezeknek a látogatóknak majdnem kiíencz-tizedrésze a vidékről loborzódik. A pesti ember kényelmes és lusta, s azt gondolja, hogy nyugodtan kilesheti a szép napo­kat, mikor a kilátásra megy, mert hisz úgyis- itt marad de a vidékről félzarándoklókat se jégeső, se villámhullás nem tartja vissza, hogy megnézzék az ezredéves múl­túnk és erős jelenünk kincses tárházát. Az egész ország tudja ma már, hogy önmaga el­len követ el halálos vétket, a ki késlekedik a kiállítást megnézni. Tudják ma már mindenütt, —■ hisz szava­hihető tanuk hirdetik országszerte — hogy büszkesége ennek az országnak csodaszép kiállításunk, s ráfogás, rágalom, félrevezetés, amit drágaságról, lakáshiányról nyíltan és titokban hirdettek ellenségeink. S mennyire fog még szaporodni ez a tudat, ha n háromezernél több tanár és tanító, aki kongresszusra Budapestre gyűlt, hazatérve ugyanannyi apostolává lesz az ezredéves kiállításnak ? De erről beszéljenek ők maguk. Itt csak egyet- mást mondjunk el futólag, ami az ezután érkezőkre vo­natkozik. Ünnepek és mulatságok. A jövő héttől kezdve hétről-hétre egy-két nagyobb ünnepségre készülnek a kiállításon. Sokféle nagy látvá­nyosságot terveznek, melyek mindegyike bizonyára sok ezer embert log a fővárosba hozni. Lesznek a többek közt diszlelvonulások, virágkorzók, virágcsaták, kivi 1 igi- tások 90,000 izzólámpával, nagy katonai takarod), 8 katonai zenekarnak együttes hangversenye, müvész-esle Páhnay Ilka és Kopácsy Juliska közreműködésével, mostrehangverse.iyek és dalelőadások , a tavon, még pedig külön hölgy- és férfikarra, velenczei éjszakák stb. stb. Minden hétre jut majd egy-két ilyen nagyobbsza- básu ünnepség agy, hogy bármikor jöjjön is a vidéki ember a fővárosba, mindig jókor érkezik, hogy egy-két ilyen ünnepélyen részt vehessen. Inasok és segédek kiállítása. E hónap 15-én nagyérdekü időleges kiállítást nyit meg Dániel Ernő kereskedelmi miniszter. A mester­inasok, segédek és munkások kiállítása ez, melyen a saját készítményeiket mutatják be. Azoknak a kiállítása lesz ez, akiknek ügyessége és ízlése, szorgalma és talá­lékonysága záloga a magyar ipar méltán várható felvi- rágozásának, s tanúsága az utolsó tiz esztendő nagy haladásának. A bejelentett tárgyak már nagyrészt ott vannak a kiállításon, s már hozzáfogtak a rendezéshez és a katalógus elkészítéséhez is. Már is látnivaló, hogy a legérdekesebb kiállítások egyike lesz ez, telve meglepően szép, ízléses dísztárgyakkal, a házi szükségletre való pompásan dolgozott czikkekkel, a melyek csaknem ki­vétel nélkül a magyar iparos meglepő ügyességéről, el- mésségéről és találékonyságáról s emelett jó Ízléséről tesznek tanúbizonyságot. A kiállítás egy teljes- hónapig marad nyitva, a mit különösen a vidéki kamaráknak és iparhatóságoknak azzal ajánlunk a figyelműkbe, hogy nagyon kívánatos volna a legtöbb helyen úgyis tervezett tömeges iparos felrándulásokat, leglőképen a segédek és tanulók felrán­dulását arra az időre kitűzni, a mikor ez a reájuk oly j fontos kiállítás lesz. •v A millennium emlékkoronai. A fővárosban a legutóbbi napokban egy uj és nagyon szép divat kapott lábra. A hölgyek karkötőiről, az óralánczokról, nyakékekről, pénzestárezákról, nyak kendőkről el tűntek a régi szokásos formájú apróságok : a szent-györgy-tallér, a négylevelü lóhere, a szerencse­disznó cs turbános szerecsen, s a helyökel a millennium ünnepét jelképező, igazán Ízléses, művészi- kivitelű mii­lein iumi emlékérem foglalta el. Ezek az emlékérmek tudvalevőleg az ország ezer­éves fennállásának emlékére verettek s egy korona nagyságúak. A legszebb emlékpénzek ezek, a melyeket Magyarországon eddigelé vertek. Pompás mivüek s gyönyörű, mesterséges patina van máris rajtok. Az érem egyik oldalát a király kitűnő mellképe díszíti, a másik oldalon a magyar Géniusz vezeti kantárszáron Árpád vezér lovát, hogy az uj honába, az ősök hajdani, földjére vigye. Árpád mögött halvány körvonalakban a felvonuló magyarság látszik. A vidék jó Ízlésű dolgokban követni szokta a lóváros példáját. Ebben az uj divatban bizonyára kö­vetni togja. .....................~ - i' Felhívás a községek érdeme$ elöljáróihoz ! A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Miniszté­rium a nemes tűznek ipari czélokr.i való termelését fellendíteni kívánván, e czélból a községeket nemes Itiz- dugVányokkal díjtalanul Iái ja el. Füztelepekei olyan helyeken lehet létesíteni, melyek egyébb czélokru alig alkalmasak, u m. vízpartokon levő lapos vizáradásoknak kitett helyeken ; — további nagy előnye a füztermelésnek, hogy akkor ad foglalkozást s tisztességes keresetet a föld népének, midőn minden egyéb munka szünetel. Folyóparti községekben eddig is gyakorolták a füzfonási ipart kissebb nagyobb mértékben. Készítenek ugyanis durvább fonásu kasokat, kosarakat, csikászó készülékeket stb.; ezen házi ipar azonban nagyobb lendületet nem ültheteit, mert a vadon növő füzesekben az anyag beszerzése sek nehézségekkel járt. A községek érdemes elöljáróit, kik alkalmas he­lyeken füztelepeket akarnak létesíteni, felhívom, hogy ebbeli szándékukat folyó szeptember hó 1-ig nálam bejelentsék, felemlítve egyszermind a terület nagyságát négyszögöleiben, hogy a szükséglendő füzdugványok mennyisége iránt kellőképen tájékozva legyek. A telepek berendezésére vonatkozó utasítás annak idején e lapokban fog közöl telni. Az igen tisztelt körjegyző urakat pedig felkérem, hogy tekintettel az ügy közgazdasági fontosságára, a községeknek kezükre járni szíveskedjenek. Ungvári, állami faiskola. 1896. julius hó f>. Bornemissza Zoltán falenyésztési felügyelő. KÜLÖNFÉLÉK. * Vánnegyri közgyűlés, A vármegye tör­vényhatósági bizottsága folyó hó 23 án rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai : l. A belügy­miniszter leirata járási dijnoki állások rendszeresítése és ugyanannak határozata a vinnai körjegyzőséghez tartozó községek folyó évi költségvetései tár­gyában 2. A kereskedelemügyi miniszter rendeletéi : Nagy-Bereznától az ország határáig vezetendő h. é. vasút előmunkálataira megadott engedély tartamának meghosszabitása és a közutakba torkoló földutak ka­vicsréteggel ellátása tárgyában. 3. A Hadik-Barkóczy Ilona grófné alapítványa ügyében kiküldött bizottság jelentése. 4. Alispáni előterjesztése az Ung és Latov- cza folyók szabályozása tárgyában. 5. Ungvár r. t. város szabályzata a bor, sör és szeszitalmérési, va­lamint a fogyasztási adók házi kezelése tárgyában. 6. Ungvárváros képviselőtestületének kiegészítése czéljából foganatba veendő választáshoz cinölt kiküldése. 7. Az állami fatenyésztési felügyelőnek, a község faiskolák esazutak befásitásaról szoló szabályrendelet módosítására vonatkozó előterjesztése. 8. A vármegyei tisztviselői és a körjegyzői nyugdíj, — a házipénztári tartalék, — a köz­ponti szegény- és a vármegyei építkezési alap 1895 évi számadási zárlatai. 9. Fellebbezések Ungvárváros képviselőtestülete által a város közigazgatásának a a múlt évi költségvetés alapján vezetésére adott fel­hatalmazás, a honvéd kantin bérlete tárgyában hozott határozatok ellen. 10. Zólyom vármegye átirata az állami anyakönyvek vezetésénél életbeléptetett eljárás egyszerűsítése, Torda-Aranyos vármegye átirata a föld­adó leszállítása és Komárom sz. kir. város átirata a Klapka szobor létesítéséhez való hozzájárulás tárgyá­ban. 11. Özv. Bajzát Károlyné, Klein Mórné és Ponta Jánosné szülésznői okleveleiknek kihirdetése. * Gimnáziumi ifjak a kiállításon. Szombaton e hó 4-én d. u. 30 gimnáziumi tanuló in­dult Sirokay Albert főgymn. tanár vezetése és fel­ügyelete alatt Budapestre az ezredéves kiállítás meg­tekintésére. Az ifjak 3 napig tartózkodtak ott és szer­dán este érkeztek vissza. * A dalárda közgyűlése. Az ungvári da­lárda e hó 5-én tartotta meg nagyon csekély érdeklő­dés mellett — mindössze 17-en voltak jelen — évi ren­des közgyűlését. A közgyűlést Popovics Miklós kir. táblabiró, a dalárda elnöke nyitotta meg ; utánna Antalóczy Péter titkár olvasta fel a titkári, pénz- és leltári jelentést, .m közgyűlésen határozatikig kimon­datott, hogy a dalárda testületileg részt fog venni a Budapesten- tartandó ezredéves dallosünnepen ; az e czélra szolgáló költség — mintegy 800 frt — ré­szint az augusztus havában rendezendő nagy hang­verseny bevételéből, részint pedig kölcsönből fog fedeztetni. A dalárok a dalárda költségén utaznak Budapestre, mind a 32 tag fejenként 18 frtot fog kapni 4 napra. A dalárda jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a helybeli főgymn.tanari testületnekazért, hogy a gymn helyiséget énekórákra és gyűlé­sek tartására felhasználhatta. Ezek után megejtetett a tisztujitás a következő eredménynyel : elnök : Po­povics Miklós kir. táblabiró, alelnök : Fehér Ákos, karnagy : Zseltvay Emil, titkár : Antalóczy Péter, pénz­tárnak : Laudon Sándor, ellenőr : Takács László, ügy­véd : dr. Tüchler Sándor, szertárnok; Nagy József. A választmány tagjai a pártolók közül : Hehelein Károly, Tabódy Jenő, dr. Ivántsy Lasz'ó, Rónay Antal, Reis- mann Bertalan, Mocsary Géza, Vadász József, Lasz- tókay Béla, Szabó Lajos, Seidler Lipót ; a működők közül : Rózsay Rezső, Kaminszky Bertalan, Klein Bertalan, Mazuch Ede, Vajdaffy Géza, Dudinszky István, Kása Kálmán, Szedlar Janos, Baulovics Mi­hály, Tamás Endre. * A helybeli kir. pénzügyi hivatalok részére együttes palota építését vette tervbe a pénz­ügyminiszter. Az uj palota a jelenlegi adóhivatal és sóház telkén fog majd épülni, oly terjedelemben, hogy abban a pénzügyigazgatóság, kir. adóhivatal, pénzügyi biztosság stbbi mind állandó otthonra talál. Az épí­tési terv és költségvetés elkészítésével a helybeli kir. államépitészcti hivatal bízatott meg. * Az ungvári köteles-tűzoltóság szer­vezésére történő előmunkálatok ismét megkezdődtek, amennyiben most történnek a jegyzőkönyvi felvételek arra nézve, hogy ki akir köteles tűzoltó lenni, vagy pedig ki akarja magát ez alól dij-fizetéssel megváltani. Eddig körülbelül 200 kihalgatas történt.

Next

/
Thumbnails
Contents