Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-07-12 / 28. szám
úgynevezett százados gyümölcsfák kertjeinkben már a halál végső óráit élik; az ezelőtt pár évvel még zajosan szüretelő társaságtól látogatott szőlőhegyeink kopáran meredeznek égíelé, rajtok itt-ott csak egy-egy düledező borház siránkozik még a régi jó időkről, mondván : Nem úgy van most, mint volt rég, Beborult a magyar ég . . . És mi lehet az oka, hogy én mindezek daczára a gyümölcsészet fellendülését illetőleg valami vérmes reményeket nem táplálok? Ennek két fcokát tudom. Ezek egyike a mezőgazdaság rendezéséről szóló törvény megszokott lanyha végrehajtásából tnagyarázódik ki; másika pedig abból, hogy a magyar gyümölcstermékek nem találnak megtelelő piaczra. Lássuk az okokat egyenkint. A fentebb érintett mezőgazdasági törvénynek 43. §-a a többek közt elrendeli — a mit megtett eddig nem egy megyei szabályrendelet is — hogy »A mely községben faiskola még nem volna, köteles a község a faiskolát a jelen törvény életbeléptetése után egy év alatt alkalmas helyen kijelölni és annak a szükséges kellékekkel leendő ellátása iránt intézkedni.» Nem sok igaz, csak egy esztendeje múlott még a törvényes határidőnek, De nem egy éves a törvényerővel biró »Ung- megyei szabályrendelet.» Ebben is, más szavakkal bár, de ugyanazok a rendelkezések foglaltatnak, melyekről a törvény szól. A községi faiskolákkal pedig hogyan állunk ? Uj községi taiskola 1896 év táján — legalább tudtommal — egyátaián nem rendeztetett be. Arról már többet lehetne elmondani, hogy pár évvel ezelőtt még virágzó állapotban levő faiskola vagy teljesen elpusztult, vagy pusztuló télben van. Tengeri, burgonya, bab s más eféle terményekkel látjuk beültetve a faiskolákat. Az 1896. év kritikus napján (jan. 1.) még csak arrra a gondolatra sem jön a község érdemes elöljárósága, hogy a faískolaterületre vonatkozó bérleti szerződést 6 év helyett rövidebb időre kösse meg a közs. sírásóval. Hol itt a hiba? A közigazgatási felsőbb hatóságban alig. Tudok rá esetet, hogy a közs. bíró meg lelt bírságolva mit le is fizetett, de a faiskolakertet még sem kérhette körül. Másat, hol a biró alkudozásokra lépett a község tanítójával, hogy ez a községi faiskolaügyet ne bolygassa stb. Én e bajok főforrását a szakfelügyelet hiányos voltában látom. Nincsenek közegeink, kik a faiskolaügyet nyilván tartanák, évközben minden faiskolát egyszer-két - szer meglátogatnának s látogatásuk eredményéről a íe- lettes hatóságoknak jelentést tennének. Ha község alátná, hogy a faiskolát csak úgy számon kérik, mint az úti munkát, Vagy más közterheket, akkor nem kényszerülne a faiskolakezelő jelentésekkel ostromolni a főszolgabírói hivatalt, valahányszor a faiskola karbahozataláról van szó. Javulást ez irányban csak a járási faiskolafeiügyelök kérdésének megoldásával lehetne elérni. Erre az álláspontra helyezkedett a földmivelési miniszter is, midőn a járási faiskolafelügyelőket egyik másik vármegye területére kinevezte. S hogy éppen Ungvármegye maradt ki ezen miniszteri intézkedés keretéből, teljesen érthetetlen, mert éppen itt lenne legfőbb tere a gyümölcstermelés üzdészeti szempontból való meghonosításának. 2. Nehezebben elhárítható akadálya a gyümölcs- termelés általános meghonosításának a piacz hiánya. Midőn az almának köbleért 1—2 frtot nincs a ki adjon, mert magyar embernek »derogál» a magyar gyümölcs ; mikor a körtét, baraczkot, szilvát, szilvaizt stb. a sertésekkel kényielenittetünk fel etetni, vagy csak úgy elvesztegetni : akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a magyar földmives komolyan nem gondol a fatenyésztés felkarolására. E baj elhárításánál is sokat várhatunk a törvény- hozástól. A vasúti- és vámkedvezmények, almaapritó- és aszalógépek szaporítása, nemesfaju gyümölcsök meghonosítása stb. mind száinbajövő tényezők lehetnek. A gyökeres javulás e téren mégis csak a magyar gyümölcsfogyasztó közönségtől várható. Más országok lakosai, ha ipari, kereskedelmi s más ily czélokból hadat izennek a szomszéd országoknak, testestől-lelkestől rajta vannak, hogy kiszorítsák az idegen terméket. Ezt, különösen a gyümlcsöt illetőleg, miért ne tehetnők meg mi is. Csak ne legyen oly .»fanyar» ize a magyarföld termette almának, körtének, ba- raczknak stb. ; ne legyen meg intelligentiánkban az a különleges »divat», hogy minden jó, a mi külföldi és minden hasznavehetetlen, a mi magyar. Ha a magyar nem fogja magát szégyellő a magáéval; ha jelszavunk lesz a »honi termék« : akkor nemcsak a magyar gyümölcsnek lesz piacza, de ezzel egyidejűleg a gyümölcs- termelés s a községi faiskolák ügye is óriási lendületet nyer. »Magyar, ne szégyeld magad.» Marosi Pál, néptanító. Levél a kiállításból. —, julius 7. A junius hónap vége és a julius eleje, mintha csak a kalendárium más részéből tévedt volna ide, nem valami jó időt hozott a kiállításnak, A pompás kis bagolyvár, a melyben a kiállítás meteorológiai állomása tanyázik (tehát itt csinálják a kiállítás időjárását,) nem valami nagy népszerűségnek örvendett. Állandóan fehér zászló lebegett az ormán, a mi tudvalevőleg nem éppen kellemes hírnök, daczára ártatlan színének, mert esőt jelent. Néha a fekete zászló váltotta fel, a melynek még rosszabb a jelentősége : vihar és égiháboru közeledését hirdeti. S daczára a rossz időjárásnak (a melynek egyelőre vége szakad, mert a ma már piros-fehér zászló azt hirdeti, hogy : tartósan jó, száraz idő várható,) az ezredéves kiállítás látogatottsága nem hogy Csökkent volna, de egyre emelkedett. Tizennégy-tizenötezer napijegyes látogató járta be hétköznapokon, harminezötezerer ünnepeken és vasárnap. H mikor ezt az örvendetes dolgot konstatáljuk, újra a vidéki közönség dicséretét zengi az ének. Mert ezeknek a látogatóknak majdnem kiíencz-tizedrésze a vidékről loborzódik. A pesti ember kényelmes és lusta, s azt gondolja, hogy nyugodtan kilesheti a szép napokat, mikor a kilátásra megy, mert hisz úgyis- itt marad de a vidékről félzarándoklókat se jégeső, se villámhullás nem tartja vissza, hogy megnézzék az ezredéves múltúnk és erős jelenünk kincses tárházát. Az egész ország tudja ma már, hogy önmaga ellen követ el halálos vétket, a ki késlekedik a kiállítást megnézni. Tudják ma már mindenütt, —■ hisz szavahihető tanuk hirdetik országszerte — hogy büszkesége ennek az országnak csodaszép kiállításunk, s ráfogás, rágalom, félrevezetés, amit drágaságról, lakáshiányról nyíltan és titokban hirdettek ellenségeink. S mennyire fog még szaporodni ez a tudat, ha n háromezernél több tanár és tanító, aki kongresszusra Budapestre gyűlt, hazatérve ugyanannyi apostolává lesz az ezredéves kiállításnak ? De erről beszéljenek ők maguk. Itt csak egyet- mást mondjunk el futólag, ami az ezután érkezőkre vonatkozik. Ünnepek és mulatságok. A jövő héttől kezdve hétről-hétre egy-két nagyobb ünnepségre készülnek a kiállításon. Sokféle nagy látványosságot terveznek, melyek mindegyike bizonyára sok ezer embert log a fővárosba hozni. Lesznek a többek közt diszlelvonulások, virágkorzók, virágcsaták, kivi 1 igi- tások 90,000 izzólámpával, nagy katonai takarod), 8 katonai zenekarnak együttes hangversenye, müvész-esle Páhnay Ilka és Kopácsy Juliska közreműködésével, mostrehangverse.iyek és dalelőadások , a tavon, még pedig külön hölgy- és férfikarra, velenczei éjszakák stb. stb. Minden hétre jut majd egy-két ilyen nagyobbsza- básu ünnepség agy, hogy bármikor jöjjön is a vidéki ember a fővárosba, mindig jókor érkezik, hogy egy-két ilyen ünnepélyen részt vehessen. Inasok és segédek kiállítása. E hónap 15-én nagyérdekü időleges kiállítást nyit meg Dániel Ernő kereskedelmi miniszter. A mesterinasok, segédek és munkások kiállítása ez, melyen a saját készítményeiket mutatják be. Azoknak a kiállítása lesz ez, akiknek ügyessége és ízlése, szorgalma és találékonysága záloga a magyar ipar méltán várható felvi- rágozásának, s tanúsága az utolsó tiz esztendő nagy haladásának. A bejelentett tárgyak már nagyrészt ott vannak a kiállításon, s már hozzáfogtak a rendezéshez és a katalógus elkészítéséhez is. Már is látnivaló, hogy a legérdekesebb kiállítások egyike lesz ez, telve meglepően szép, ízléses dísztárgyakkal, a házi szükségletre való pompásan dolgozott czikkekkel, a melyek csaknem kivétel nélkül a magyar iparos meglepő ügyességéről, el- mésségéről és találékonyságáról s emelett jó Ízléséről tesznek tanúbizonyságot. A kiállítás egy teljes- hónapig marad nyitva, a mit különösen a vidéki kamaráknak és iparhatóságoknak azzal ajánlunk a figyelműkbe, hogy nagyon kívánatos volna a legtöbb helyen úgyis tervezett tömeges iparos felrándulásokat, leglőképen a segédek és tanulók felrándulását arra az időre kitűzni, a mikor ez a reájuk oly j fontos kiállítás lesz. •v A millennium emlékkoronai. A fővárosban a legutóbbi napokban egy uj és nagyon szép divat kapott lábra. A hölgyek karkötőiről, az óralánczokról, nyakékekről, pénzestárezákról, nyak kendőkről el tűntek a régi szokásos formájú apróságok : a szent-györgy-tallér, a négylevelü lóhere, a szerencsedisznó cs turbános szerecsen, s a helyökel a millennium ünnepét jelképező, igazán Ízléses, művészi- kivitelű miilein iumi emlékérem foglalta el. Ezek az emlékérmek tudvalevőleg az ország ezeréves fennállásának emlékére verettek s egy korona nagyságúak. A legszebb emlékpénzek ezek, a melyeket Magyarországon eddigelé vertek. Pompás mivüek s gyönyörű, mesterséges patina van máris rajtok. Az érem egyik oldalát a király kitűnő mellképe díszíti, a másik oldalon a magyar Géniusz vezeti kantárszáron Árpád vezér lovát, hogy az uj honába, az ősök hajdani, földjére vigye. Árpád mögött halvány körvonalakban a felvonuló magyarság látszik. A vidék jó Ízlésű dolgokban követni szokta a lóváros példáját. Ebben az uj divatban bizonyára követni togja. .....................~ - i' Felhívás a községek érdeme$ elöljáróihoz ! A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Minisztérium a nemes tűznek ipari czélokr.i való termelését fellendíteni kívánván, e czélból a községeket nemes Itiz- dugVányokkal díjtalanul Iái ja el. Füztelepekei olyan helyeken lehet létesíteni, melyek egyébb czélokru alig alkalmasak, u m. vízpartokon levő lapos vizáradásoknak kitett helyeken ; — további nagy előnye a füztermelésnek, hogy akkor ad foglalkozást s tisztességes keresetet a föld népének, midőn minden egyéb munka szünetel. Folyóparti községekben eddig is gyakorolták a füzfonási ipart kissebb nagyobb mértékben. Készítenek ugyanis durvább fonásu kasokat, kosarakat, csikászó készülékeket stb.; ezen házi ipar azonban nagyobb lendületet nem ültheteit, mert a vadon növő füzesekben az anyag beszerzése sek nehézségekkel járt. A községek érdemes elöljáróit, kik alkalmas helyeken füztelepeket akarnak létesíteni, felhívom, hogy ebbeli szándékukat folyó szeptember hó 1-ig nálam bejelentsék, felemlítve egyszermind a terület nagyságát négyszögöleiben, hogy a szükséglendő füzdugványok mennyisége iránt kellőképen tájékozva legyek. A telepek berendezésére vonatkozó utasítás annak idején e lapokban fog közöl telni. Az igen tisztelt körjegyző urakat pedig felkérem, hogy tekintettel az ügy közgazdasági fontosságára, a községeknek kezükre járni szíveskedjenek. Ungvári, állami faiskola. 1896. julius hó f>. Bornemissza Zoltán falenyésztési felügyelő. KÜLÖNFÉLÉK. * Vánnegyri közgyűlés, A vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 23 án rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai : l. A belügyminiszter leirata járási dijnoki állások rendszeresítése és ugyanannak határozata a vinnai körjegyzőséghez tartozó községek folyó évi költségvetései tárgyában 2. A kereskedelemügyi miniszter rendeletéi : Nagy-Bereznától az ország határáig vezetendő h. é. vasút előmunkálataira megadott engedély tartamának meghosszabitása és a közutakba torkoló földutak kavicsréteggel ellátása tárgyában. 3. A Hadik-Barkóczy Ilona grófné alapítványa ügyében kiküldött bizottság jelentése. 4. Alispáni előterjesztése az Ung és Latov- cza folyók szabályozása tárgyában. 5. Ungvár r. t. város szabályzata a bor, sör és szeszitalmérési, valamint a fogyasztási adók házi kezelése tárgyában. 6. Ungvárváros képviselőtestületének kiegészítése czéljából foganatba veendő választáshoz cinölt kiküldése. 7. Az állami fatenyésztési felügyelőnek, a község faiskolák esazutak befásitásaról szoló szabályrendelet módosítására vonatkozó előterjesztése. 8. A vármegyei tisztviselői és a körjegyzői nyugdíj, — a házipénztári tartalék, — a központi szegény- és a vármegyei építkezési alap 1895 évi számadási zárlatai. 9. Fellebbezések Ungvárváros képviselőtestülete által a város közigazgatásának a a múlt évi költségvetés alapján vezetésére adott felhatalmazás, a honvéd kantin bérlete tárgyában hozott határozatok ellen. 10. Zólyom vármegye átirata az állami anyakönyvek vezetésénél életbeléptetett eljárás egyszerűsítése, Torda-Aranyos vármegye átirata a földadó leszállítása és Komárom sz. kir. város átirata a Klapka szobor létesítéséhez való hozzájárulás tárgyában. 11. Özv. Bajzát Károlyné, Klein Mórné és Ponta Jánosné szülésznői okleveleiknek kihirdetése. * Gimnáziumi ifjak a kiállításon. Szombaton e hó 4-én d. u. 30 gimnáziumi tanuló indult Sirokay Albert főgymn. tanár vezetése és felügyelete alatt Budapestre az ezredéves kiállítás megtekintésére. Az ifjak 3 napig tartózkodtak ott és szerdán este érkeztek vissza. * A dalárda közgyűlése. Az ungvári dalárda e hó 5-én tartotta meg nagyon csekély érdeklődés mellett — mindössze 17-en voltak jelen — évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Popovics Miklós kir. táblabiró, a dalárda elnöke nyitotta meg ; utánna Antalóczy Péter titkár olvasta fel a titkári, pénz- és leltári jelentést, .m közgyűlésen határozatikig kimondatott, hogy a dalárda testületileg részt fog venni a Budapesten- tartandó ezredéves dallosünnepen ; az e czélra szolgáló költség — mintegy 800 frt — részint az augusztus havában rendezendő nagy hangverseny bevételéből, részint pedig kölcsönből fog fedeztetni. A dalárok a dalárda költségén utaznak Budapestre, mind a 32 tag fejenként 18 frtot fog kapni 4 napra. A dalárda jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a helybeli főgymn.tanari testületnekazért, hogy a gymn helyiséget énekórákra és gyűlések tartására felhasználhatta. Ezek után megejtetett a tisztujitás a következő eredménynyel : elnök : Popovics Miklós kir. táblabiró, alelnök : Fehér Ákos, karnagy : Zseltvay Emil, titkár : Antalóczy Péter, pénztárnak : Laudon Sándor, ellenőr : Takács László, ügyvéd : dr. Tüchler Sándor, szertárnok; Nagy József. A választmány tagjai a pártolók közül : Hehelein Károly, Tabódy Jenő, dr. Ivántsy Lasz'ó, Rónay Antal, Reis- mann Bertalan, Mocsary Géza, Vadász József, Lasz- tókay Béla, Szabó Lajos, Seidler Lipót ; a működők közül : Rózsay Rezső, Kaminszky Bertalan, Klein Bertalan, Mazuch Ede, Vajdaffy Géza, Dudinszky István, Kása Kálmán, Szedlar Janos, Baulovics Mihály, Tamás Endre. * A helybeli kir. pénzügyi hivatalok részére együttes palota építését vette tervbe a pénzügyminiszter. Az uj palota a jelenlegi adóhivatal és sóház telkén fog majd épülni, oly terjedelemben, hogy abban a pénzügyigazgatóság, kir. adóhivatal, pénzügyi biztosság stbbi mind állandó otthonra talál. Az építési terv és költségvetés elkészítésével a helybeli kir. államépitészcti hivatal bízatott meg. * Az ungvári köteles-tűzoltóság szervezésére történő előmunkálatok ismét megkezdődtek, amennyiben most történnek a jegyzőkönyvi felvételek arra nézve, hogy ki akir köteles tűzoltó lenni, vagy pedig ki akarja magát ez alól dij-fizetéssel megváltani. Eddig körülbelül 200 kihalgatas történt.