Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-08-30 / 35. szám
A választás mindvégig a legnagyobb rendben történt meg. Már 9 órakor lelve volt a városháza nagynak épen nem mondható terme képviselőtestületi taggal és érdeklődő közönséggel, úgy, hogy a szorongás majdnem tűrhetetlenné vált. A közgyűlési teremben igen ritkán látott alakok jelentek meg, kik ez rgyszer feszült érdeklődéssel kisérték a történendőket, jeléül annak, hogy ők is súlyt fektetnek arra, kik kormányozzák a város ügyeit. És ez érdeklődés folytán történt is nehány meglepetés, melyre számítani alig lehetett. Részletes tudósításunk a választásról a következő : * Ungvár városának e hó 28-án tartott tiszlujitó közgyűlését megelőzőleg Lüley Sáudor dr. polgármester indítványba hozta, hogy a közgyűlésen elnökölni hivatott Kende Péter alispán meghívására bizottság küldessék ki az ő elnöklete alalt, melynek tagjaiul egyben Rónay Antal és Hehelein Károly képviselő-testületi tagokat hozza indítványba. A közgyűlés által igy megválasztott bizottságtól kisérve Kende Péter alispán elfoglalván az elnöki széket, a közgyűlés kezdetét vette. Legelsöbben is Liiley Sándor dr. polgármester úgy a n aga, mint tisztviselő társai nevében tudomására adta a közgyűlésnek, hogy megbízatásuk lejárván, helyeiket a képviselő-testület rendelkezésére bocsátják, minek jelképéül a város pecsétjét az elnöklő alispán kezébe letette. Kende Péter alispán a lemondás tudomásul vétele után a választás tartamára ügyészül Farkas Fe- rencz képviselő-testületi tagot hozta javaslatba s egyúttal felhívta a képviselő-testületet, hogy ugyancsak a választás tartamára négy bizalmi férfiút válasszon. Ez megtörténvén, a kijelölő-bizottságba a maga részéről Rónay Antal és Spitzer Sándor drt. nevezte ki, — mig a közgyűlés a kijelölő-bizottság tagjaiul Molnár Mór dr. és Farkas Ferenczet választotta meg. Míg a kijelölő bizottság a szomszéd kis terembe vonult, a közgyűlés feliüggesztetett. Jó léi órát igénybe vett a kijelölő bizottság értekezlete, melynek eredménye az lett, hogy az összes pályázók — kivéve a kőzgyámi állásra pályázók egyikét, jelölve lettek. A kijelölés tartama alatt, ha a közgyűlés tel is függesztetett, a képviselő testületi tagok ugyancsak működtek. Kisebb-nagyobb csoportba verődve beszélték meg a válasziás esélyeit, igyekeztek kapacitálni egymást egyik vagy másik jelölt érdekében. A legnagyobb érdeklődéssel az ügyészi állás betöltése találkozott. Ivúntsy László volt elienjelöltje Mo- csáiy Gézának, s igy elégé indokolt is volt az érdeklődés. Végre a kijelölő bizottság befejezte teendőit s a közgyűlés ismét megkezdette működését. Legelsöbben is bejelentette az alispán, hogy a polgármesteri állásra az egyedüli pályázó Lüley Sándor dr. eddigi polgármester jelöltetett. Hosszas lelkes éljenzés volt e kijelentésre a felelet, bizonyítékául annak, hogy a képviselő testület általános tetszésével találkozott az, hogy a sok hivatással és nagy munkaerővel biró Lüley Sándor dr. ellen a harczot felvenni senki még csak meg sem is kísérletté. Mikor az éljenzés lecsillapult, az elnöklő alispán határozatilag mondotta ki, hogy Ungvár város polgár- mesterévé Liüley Sándor dr. eddigi polgármester választatott meg egyhangúlag, akit a közgyűlésbe bizottság által meghívni indítványozott. Mikor Lüley Sándor dr. polgármester a közgyűlési teremben megjelent, megújult az éljenzés, mely csak akkor csillapult, midőn az alispán felhívta őt a hivatalos eskü letételére. Megtörténvén az eskütétel, Lüley Sándor dr. polMost már tisztán állolt Stein Venczelné asszonyság előtt a dolog, belátta, milyen ártatlanul gyanúsította az ő jó Venczelkóját. Hogy észre ne vegye, hon- nét jő, szép csendesen mellette termett és gyöngéden megczirógatta kopasz lejét: ■— Venczelkó, szerdczá mojá (szivemj, a ki nyeri, az veszti izs. Ne tegyed aba csuporba grájczárkát és ne nyomjad gombicskóját; mert elveszted pénzét és nem lesz mit megeszunk. — Sag te halgazs Mara, Stein Venczel ismeri masinácskának zövé titkát, Stein Venczei sag nyeri. Megtnutasag ? És megmutatta. Öt krajczárral még egy korsó és egy pohár sört nyert. Az egyiket Marának nyújtotta, a másikat maga elé vette. Mara azonban nem akart inni, mert „a ki nyeri, veszti izs.“ Hosszas nógatásra azonban mégis csak megitta a pohár sört, miután férje megígérte, hogy még csak holnap nyer, aztán többet soha sem is látja a gépet. Azonban Mara tervez, Sauer Mátyás, az agyafúrt korcsmáros végez. Ez a derék férfiú észrevette, hogy Stein Venczel a lépen ragadt. Nem azért adott ő 25 forintot a lépért s nem azért fizeti a nagy adót, hogy a megfogott madarat elbocsássa. Másnap, mikor Stein Venczel feleségével együtt belépett, röktön eléje tett egy korsó sört, az asszony elé pedig egy pohárral és rádispuiálta Venczelrej hogy ő még ezzel a tegnapelótti nyereségbe tartozik. Stein Venczel ugyan nem emlékezett erre a nyereségre ; lehet azonban, hogy elfelejtette, hiszen kapatos volt . . . A szerencse is kedvezett neki: még nyert 2 korsó és 1 pohár sert 17 krajczárért. Mind nem bírta meginni, igy hát másnap is el kellett látogatnia Sauer Mátyáshoz. Mara csak csóválta a fejét, nem tetszett neki a dolog; de végeztére is kénytelen volt belenyugodni. A korcsmáros látva az asszony szomorú ábrázagármester nagy és mély hatást keltő beszéddel köszönte meg a képviselőtestület bizalmát, s adta meg jövő működésének programját. Beszédét jegyzeteink nyomán lehető hűen itt adjuk : Méltóságos Elnök ur! Igen tisztelt közgyűlés ! E közgyűlés minden tagja előtt élénk emlékezetben lehetnek azok a nehéz viszonyok, melyek közölt e sáros közügyeinek vezetését ezelőtt két évvel átvettem. Nem vagyok oly elfogult, hogy abból a körülményből, miszerint a t. közgyűlés engem ez alkalommal ismét az ügyek élére állítani kegyes volt, azt a konzek- vencziát vonjam le, hogy azok a nehéz viszonyok az én rövid kormányzatom ideje alatt egészen jobbakká alakultak, — annál kevésbbé, mert hiszen azok okai közölt olyanok is vannak, melyeket e latin mondással vélek meghatározni : quod ab initio inoíliciosum est, non potest tractu temporis convalescere, melyeken tehát sem én sein más seggitem képes, nem lehet, legföllebb elvise- lésöket teheti könnyebbé; hanem következtetek csak annyit, hogy a t. közgyűlés e város kormányzatában a beláthatlan időig nehezeknek látszó viszonyok között is — a jobb siker reményérzetétől sugalva — egy időre ismét részt juttatni óhajt. T. közgyűlés! Gyarlóságaim élénk tudatában is megnyugtat a lellkiismeretem a tekintetben, hogy a reám ruházott hatalommal az igazság rovására sem vissza nem éltem, sem visszaélni nem fogok. Szent eskümhöz híven, működésem világitó fáklyája ezután is a törvénytisztelet és polgártársaim java lesz. É jobb sorsra érdemes város vagyona fölött az egyéni önzés teljes kizárásával eddig is éber figyelemmel őrködni igyekeztem, ezután is minden erőmmel igyekezni fogok. T. közgyűlés ! E város erkölcsi, szellemi és anyagi fejlődése felett őrködni a mi közös feladatunk és az igazgatás minden terén együttes felelősséggel dolgozunk, mindegyiken sok a tenni valónk, működésűnket azonban siker csak ugv kisérheti, ha félretéve minden személyes érdekeket, — közös munkánkban vezérgondolatunk e város közjava lesz. Nekem — mint mindég — úgy ez ünnepélyes pillanatban is legfőbb óhajtásom, hogy e siker bekövetkezzék. Köszönöm a t. közgyűlés megtisztelő bizalmát s kérem továbbra is jóakaratu támogatásukat. «• A polgármester beszéde, a polgármester programja, mint fentebb is jeleztük, nagy és mély hatást keltett, melynek befejezésével ismét hosszas éljenzéssel tünte- tetett úgy a képviselő testület, mint a több száz főre menő közönség a polgármester mellett. Az ügyészi állás betöltése következett ezután. Pályázók voltak: Mocsáry Géza és Ivántsy László dr. A kijelölő hizottág mindkét pályázót jelölte s minthogy a névszerinti szavazás kérelmeztetett, az alispán a szavazatszedő bizottság elnökévé Nehrebeczky Györgyöt, tagjaiul Fehér Ákos és Virányi Sándor dr. képviselői estületi tagot hozta javaslatba, kik a közgyűlés által megválasztatván, megkezdődött a szavazás oly nagy érdeklődéssel, mely páratlanul áll Ungvár város történetében. A két pályázó nem szavazván, beadatott ösz- szesen 102 szavazat, melyből Mocsárira 66, Ivántsyra 34, Szomrákyra 1 esett ; egy lap üresen adatott be. A szavazalszedő küldöttség elnöke kihirdetvén az eredményt, Kende Péter alispán határozatilag kimondotta, hogy Ungvár város ügyészévé Mocsáry Géza választatott meg 66 szavazattal 36 ellen. Nem sokkal kisebb érdeklődéssel történt meg ez- j után a közigazgatási tanácsosi és árvaszéki ülnöki állás betöltése. Pályáztak : Szomráky István tanácsos, Lukács János ügyvéd és Mihalkovich József volt közigazgatási tanácsos, kik a kijelölő-bizottság által a fenti sorrendben jelöltettek. Beadatott összesen 96 tát, hogy kissé jobb kedvre derítse, megszólaltatta a muzsikáló-gépjét. Egy szép polkát muzsikáltatott vele. Mara arcza kiderült; jóleső örömmel hallgatta a zenélőmasinát. A „Vig munkáshoz“ czimzett vendéglő okos tulajdonosa nótát nóta után muzsikáltatott a géppel. Mara nyugodtan hallgatta ; lépen ragadt ő is. A következő nap már nem nagyon siettette Mara a férjét s nem valami nagyon ellankezett, mikor a legutolsó nyerés másnapra halasztatott. Azon a napon már a muzsikáló masina egy nótát húzott el ingyen ; hogy a következőt is eljátsza, egy krajczárral kellett buzdítani. És Mara titkon beleengedte az első krajczárt, a többi már könnyebben ment. Azontúl mindennaposak voltak a Sauer vendéglőjében ; Venczel az egyik, Mara a másik gépbe rakta a krajczárokat. Marát a muzsikáló-gép soha meg nem csalta, mindig elhúzta a krajczár árát, hanem a sörnyerő-gép hűtlen lett Venczelhez ; gyakran 35 -40 krajczárjába került egy pohár sör. ilyenkor aztán bánatában készpénzen vett egy-egy korsó sört. A két masina végezetre -is kivette a kenyeret a szájukból. A mértéktelen ivás, fogyatékos táplálkozás, álmatlanság megtörték Stein Venczel gyenge testi erejét. Elbocsátották a munkából. Beköszöntöttek a szomorú napok. Egy ideig, mig az eladott holmik árából tartott s mig a gyengeség Ven- czelt a lábáról le nem verte, olykor-olykor nyert egy- egy korsó sert és húzta a muzsikáló-gép is. Hanem pár hét múlva ennek is végeszakadt. Véginség környékezte őket. A gyárigazgató közbenjárására, a hol Stein Venczel egy huzamban 16 éven át megelégedésre dolgozott, felvették a gépek áldozataiat a — szegények hazába. Homo parvus. szavazat, melyből Mihalkovichra 50, S'.omrákyra 35 és Lukácsra 11 szavazat esett és igy Ungvár város köz- igazgatási tanácsosává és árvaszéki ülnökévé Mihalkovich József választatott meg 50 szavazattal 46 ellenében. Az adóügyi tanácsosságra két pályázó, Iíacsur Elek volt adóügyi tanácsos és Gara István városi ik- tató-irnok jelentkezett. Mindketten jelöltetvén, a beadott 96 szavazatból Gara István 59, Kacsur Elek 37 szavazatot nyert, tehát Ungvár város adóügyi tanácsosává Gara István lett 59 szavazattal Kacsur 37 szavazata ellen. A katonaügyi tanácsosságra egyedül Schmelz Emil pályázván, a katonaügyi tanácsosságra Schmelz Emil választatott meg egyhangálag. A rendőrtanácsosi állás betöltése hozta ezután mozgalomba a képviselő-testület tagjait. A jelöltek nagy száma s azok többsége irányában nyilvánuló érdeklődésnek az lett a következménye, hogy ez állásra kétszer kellett a szavazást mrgejteni. Pályázók voltak : Mar- kovszky Sándor, Cserniczky Ede, Stern Fülöp és Schreiber Fülöp, kik mindnyájan jelöltettek is. Az első szavazásnál Markovszkyra 44, Stern Fülöpre 31 Cserniczkyre 18 és Schreiberre semmi szavazat sem esett. Minthogy pedig ezek szerint általános többségei senki sem nyert, Markovszky és Stern között uj választás rendeltetett el. A második szavazás alkalmával Markovszky 61, Stern 30 szavazatot nyert s igy Ungvár város rendőr-tanácsosává Markovszky Sándor választatott meg 61 szavazattal 30 ellen. A tanácsosi állások igy betöltetvén, sorra került a számvevő megválasztása. Két pályázó és pQdig Saáger Bertalan eddigi számvevő és Gulácsy lgnácz adták be kérvényeiket, kik bár jelölve lettek, választásra azonban még sem került a sor, mert Gulácsy lgnácz tekintettel arra, hogy Saáger eddig teljesen betöltötte helyét, visszalépett a jelöltségtől. Viharos éljenzéssel fogadta a képviselő testület nagy többsége Gulácsy e kijelentését, s igy számvevővé Saáger Bertalan eddigi számvevő választatott meg egyhangúlag. A pénztárosságra három jelölt volt. És pedig Gulácsy lgnácz, Rákosi János és Zombory István. Megejtetvén a szavazás, Gulácsy 47, Rákosi 23 és Zombory 18 szavazatot nyert, igy pénztárossá Gulácsy lgnácz választatott meg 47 szavazattal 41 ellen. Az ellenőri állásra Cserniczky Ede eddigi ellenőr és Moskovits Vilmos a pénztárhoz beosztott Írnok pályáztak. Megválasztatott pedig Cserniczky Ede 48 szavazattal Moskovits Vilmos 36 és Schreiber Fülöp 1 szavazata ellen. Egyhangúlag töltetett be a kőzgyámi állás Katona Samuval és az utmesterség Klein Andorral. Mindketten eddig is betöltői voltak ez állásoknak A választások déli V2 1 óra felé igy befejezést nyertek, az összes megválasztottak letették a hivatalos esküt. Az eskütétel után Finciclcy Mihály indítványára a kö-gyülés a tiszteletbeli árvaszéki ülnöki állásokat töltötte be és pedig elnök helyettessé Reismann Bsrta- lant, szavazó ülnökké Fincicky Mihályt, Farkas Ferenczet és Molnár Mór drt. választva meg, kik, az ekkor már jelen nem levő Molnár Mór dr. kivételével, nyomban letették a hivatalos esküt. Kende Péter alispán záró szavai után Ungvár város tisztújító közgyűlése véget ért. Cselédüg'yünk. Szomorú jele az a nép erkölcsi sülyedésének, hogy városunk és vármegyénkben nagyon kis számban lelhetők jó cselédek. Úgy a térti, mint a női cselédség, mely vagyon ta- lanságánái fogva utalva van a mások szolgálatába állam, — a lehető legrosszabb, megbízhatatlanság és munkakerülésében párját ritkítja. Napról-napra tapasztalják ezt a cselédtartók, nap- ról-napra fordulnak elő esetek, melyek bizonyítékai állításunk igazságának. Az ungvári rendőrség hivatalos működésének jó harmadrészét a cseléd-ügyek veszik igénybe, — a nélkül, hogy a cselédügy csak egy makulányival is javulna. Pedig a ki figyelemmel kiséri a rendőrség ez irányú működését, az tudja, az látja, hogy a cselédek most nem lesznek hivatalból dédelgetve, sőt a rendőrség részéről a gazda házi fegyelmi joga teljes tiszteletben tartatik. Mi az oka mégis, hogy nincsenek jó cselédeink ? mi az oka annak, hogy a felrúgott havi bérek mellett sem lehet jó cselédekre, különösen női cselédekre szert tenni ? Egyszerű a felelet. A hiányos cselédtörvényen kívül a cselédek erkölcstelensége. A legtöbb női cseléd beszegödése alkalmával elen- gedhetlen teltételül köti ki, hogy látogatókat fogadhasson, hogy vasárnapról hétfő virradóra szabad időt nyerjen. Az a gazda azután, a ki e teltételeket elfogadni nem hajlandó, a ki a mi romlott erkölcsű cselédvilágunkban is tisztességes, házias cselédet keres házába, — vajmi ritkán jut abba a helyzetbe, hogy cselédbért fizethessen. Azok pedig, a kik a cselédek elengedhetlen és vajmi sokszor egyetlen teltételét elfogadják, — nem győzik kibírni a cselédek hanyagságát, kicsapongásait a nélkül, hogy legkisebb reményt is táplálhatnának az iránt, hogy a cseléd viszony ok változni fognak. Érzi mindenki, hogy nem jó állapotok ezek — és tenni mégsem tesz senki. Igaz, hogy a baj gyökeres javításán első sorban a cselédtörvény megváltoztatása lendíthetne, — de az sem tagadható, hogy bizonyos fokú eredmény elérhető volna a cselédtartók erős akaratával, a helyszerzők meg- rendszabályozásával és_ a cseléd-mutatságok (bálok) egy- időre való beszüntetésével.
