Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

A közegészségügyi bizottságba : Bene Sándor dr., Lám Sándor, Hehelein Károly, Brujmann Béla dr., No- vák Endre dr., Laudon Sándor, Bene Lajos, Hofíiiiann Béla, Hákosi János, Thirman Sámuel, Takács László, Popovics Miklós, Schaller Flóris, Novák Lajos, Schürger Ferencz. A közkórházi választmányba : Nehrebeczky György, Bene Sándor dr., Lám Sándor, Virányi Sándor dr., Novák Lajos, Glück Jakab, Bene Lajos, Breznay Pál, Hegyi György, Hehelein Károly, Hoffmann Béla, Bruj­mann Béla dr., Fiala Károly dr., Österreicher Jakab dr., Levy József. A jogügyi bizottságba : Preusz Adolf dr., Lasztó- kay Béla, Bradács Gyula, Tüchler Sándor dr., Ivántsy László dr. Az iskolaszékbe: Kaminiszky Géza, Ivántsy László, dr., Do obács Pal, Laudon Sándor, Hehelein Károly, Novák Lajos, Reisman Bertalan, Zoltsák János, Farkas Ferencz. Lasztókay Béla, Árki Fülöp, Antalóczy Péter, Danes Bertalan, Stalberger Mór, Schürger Ferencz. A szépészeti bizottságba : Szabó Lajos, Novák Endre dr, Lám Sándor, (írabovszky Román, Seidler Lipót, Rákosi János, Reisman Bertalan, Kovács Adolf, Laudon István dr. Míg a szavazás eredményének összeszámolása lolyt, addig a képviselőtestület a közgyűlés második tárgyat, a nagy Ung folyón építendő uj vashid (eljárásához szükséges terület átengedését, valamint a terület kibur­kolásának felvállalása feletti határozathozatalt vette elő. Lüley Sándor dr. polgármester terjesztette elő a tanács javaslatát, mely szerint a kért uj-téri terület át­engedendő, valamint a burkolási munkálatok a város részéről elválialandók volnának, — tekintettel arra, hogy az uj hid az állandó Közlekedést fogja a város és vármegye lakosságának biztosítani. A kért területnek ingyenes átengedése ellen állást foglaltak s annak a kincstár által való megvásárlását indítványozták Farkas Ferencz, Oaar István, Griinn Sándor dr. és Hevesi Mihály, mig a terület ingyenes átengedése mellett Kovács Adolí, Haraszthy Lajos, Spitzer Sándor és Mocsáry Géza szólották. Minthogy azonban a közgyűlés tagjai az ingatlan elidegenítés kimondásához kellő számban nem voltak jelen, a közgyűlés ez ügyben határozatot nem ho­zott, hanem abban határozatot hozni — tekintet nélkül a megj°lenők számára, — a szeptember hó 1-re ösz- szehivandó közgyűlésen fog. A beiratások. A jövő hó első napjaiban kezdetét veszi az 1896—97- iki tanév. Erre való tekintetből alább közöljük a beira­tások sorrendjét. * Az ungvári kir. kath. íogimnásiumban a foly­tatólagos beiratások augusztus hó 29., 30. és 31-én fog megtörténni. Az uj tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó 1-én lesz, mig az előadások szeptember hó 2-án kezdődnek. A javító-, pót- és magánvizsgála­tok augusztus hó 29., 3). és 31-én délután tartat­nak meg. * Az ungvári gör. kath. tanító képezdébe és a vele kapcsolatos gyakorló iskolába a beiratások szep­tember hó 1—5-ig tartatnak meg ; ugyanezen napo­kon lesznek a tel vételi-, javító- és pótvizsgálaiok is. Szeptember 6-án a székesegyházban tartandó szt. mi­sével nyittatik meg a tanév, szeptember 7-én a rendes előadások fognak megkezdődni. A képezdei tanulók (el­hivatnak arra, miszerint a képezdébe való belépésük és a tápintézetben való elhelyeztetésök felől az igazgatósá­got legkésőbb augusztus 31-ig értesítsék, hogy helyeik­ről előre is gondoskodva legyen. Az ungvári gör. kath. leányneveló'- és tan­intézetben a nyilvános tanulók szabályszerű fölvétele t. évi szeptember 4—10-iIc napjain az intézeti épü­letben levő irodában reggel 9 — 13, délután pedig 3—5 kában töltve életét, sohasem fordított sok gondot kül­sejére s emiatt is néz ki idősebbnek. Mielőtt jelenlegi állását elfoglalta volna a Beöthy gróf uradalmában, er­dőmester volt egy állami birtokon. Nagyon keveset forgolódott női társaságban s az meg is látszik modo­rán. Egyenes lelkű, vas jellemű férfi, a ki nem szívesen veti magát alá bizonyos üres társadalmi formáknak, melyeknek semmi jelentőséget nem tulajdonit. Házassága is olyan körülmények között jött létre, mely jellemzi az egész embert A faluban, a hol azelőtt lakott, a refor­mátus leikész és neje rövid időn át elhaltak, a legna­gyobb nyomorúságban, minden támasz nélkül hagyva tizenhat éves leányukat. Mikor Docskay erről értesült, elment a leányhoz, — kivel soha azelőtt egy szót sem váltott — és megkérte kezét. Házasságuk azonban csak rövid ideig tartott, mert az asszonyka meghalt az első évben, mikor is leányának életet adott. Docskay akkor került ide, Reöthy grótékhoz. Az egész család hamar megszerette őt, daczára, hogy kissé különeznek tartották. Egyszer úgy nyilatko­zott a grófnők előtt, hogy női társaságban mindég olyan furcsán érzi magát, mint mikor a gyermek madárfész­ket szed ki és a tojásokat ügyetlenül tartja markákan, attól rettegve, hogy összetöri. Az öreg grófné komikus kétségbeeséssel csóválta tejét s aranykeretü lorgnettején érdeklődéssel nézett végig rajta. — Maga egy valóságos ősember. Sie sind ein Ur­mensch ! Edith grófnő pedig szívből kaczagott az eredeti mondáson s azzal válaszolt reá, hogy rögtön felszólí­totta az ősembert, tanítaná meg őt lovagolni. óráig történik; 11-én >Veni Sancte» és kezdetüket ve­szik a nyilvános előadások. * Az ungvári állami elemi népiskolákban az uj tanév szeptember hó 1 -éve 1 veszi kezdetét, mely naptól kezdve egészen szeptember hó ő-ig bezárólag a ta­nulók beiratása fog eszközöltetni. A felvételek két helyen fognak folyni: a város egyik'részéro nézve a Sass-tén, a város másik részére nézve pedig Drugeth-utezai is­kolai épületben. — A felvétel alkalmával minden tanuló kivétel nélkül behatási stb. dij fejében 50 krt tartozik lefizetni. A ki pedig a városi hatóság által kiállított sze­génységi bizonyítványt nem tud felmutatni, az tandijat is fizet E tandíj úgy a városi, mint a vidéki tanu­lókra nézve az isk. gondnokság által 2 Írtban van msg- állapitva. Az első osztályba csakis olyan gyermekek ve­hetők tel, a kik hatodik élet évüket szeptember 1-én már betöltőitek, a mi esetleg születési bizonyitvány- nyal igazolandó. Helybeli intézetek tanulói rendesen ki­állított és aláirt havi értesítők alapján is felvétetnek ; más községekből jött tanulók azonban a beiratás alkal­mával iskolai bizonyítványt kötelesek bemutatni. A tan­év ünnepélyes és isteni tisztelettel egybekötött megnyí­lása s epl. 7-én lesz, a rendes lu nil ás pedig szeptem bér 9-én log kezdődni, * Az ungvári róm. kath. elemi népiskolákban (belvárosi fiu-iskola, Gizella- és Mária-ház) a tanulók felvétele augusztus’hó 29., 30. és 31-én reggeli 9 órá­tól 12-ig és délután 2 — 5 óráig log eszközöltetni. Felhívás ! az országos gyiimöleskiállitásbani részvételre. Alulírott felkérem a gyümölcstermelő tisztelt kö­zönséget, hogy a ki az október 1—8-ig Budapesten tartandó gyümölcskiállitáson részt venni óhajt, ebbeli szándékát a gyümölcs nemének és fajtáinak megjelö­lésűvel nálam (állami faiskola, Kadubecz düllő) f. évi szeptember hó 10-ig bejelenteni szíveskedjék. Tájékozásul megjegyzem, hogy a kiállítókat semmi költség nem fogja terhelni, csupán a gyümölcsöt ad­ják. de arról aztán le is mondanak, azaz megengedik, hogy a kiállítás végével a kiállítás javára értékesitesék. A bejelentett gyümölcsöt szintén az állami fais­kolába fog kelleni f. évi szeptember hó 25-én szál­lítani, a gyümölcsök innen együttesen felküldve min­den kiállítónak saját neve alatt, s „Ungmegyei gazd. egyesület“ közös czimmel fog a kiállításon szerepelni. Szeptember hó 25-én, kisebb gyümölcsből (dió, mogyoró, szilva) félliternyit, nagyobból (alma, körte) 5—7 darabot fog kelleni beküldeni, azt feleslegesnek is tartom felemlíteni, hogy beküldésre a legszebb s a fajtát jellegző példányokat kell választani, végül kiál­lításra csak olyan gyümölcsök fogadtatnak el, melyek­nek gyümölcsészeti nevük a beküldők előtt ismere­tesek. Ungvár, 1896. augusztus hó 21. Bornemissza Zoltán, fatenyésztési felügyelő. (Állami faiskola, Kadubecz-düllő, a katonai lőporraktár kö­zelében). TARKASÁGOK. A város nagyhete. Megindult a választási mozgalom. Az a néhány szóból álló intézkedés, hogy e hó 28-án lesz Ungvár városánál az álta­lános thztujitás, — lázba hozta a képviselőtestületi tagok nagy­részét, — no meg a jelöltek óriási csapatját. Jelenleg Ungvár városában minden második ember kortes, minden negyedik titkos vagy nem titkos jelölt és csak minden 150-ík választó, azaz képviselőtestületi tag. Elképzelhető gondot ad ennélfogva a választóknak, hogy kire szavazzanak Igazán kár, hogy a városi tisztviselői kar nem a szerinti létszámmal bír, a hány jelölt akad egy-egy állásra. Ettől a naptól fogva a falusiak sokat látták őket lóháton, a mint lépésben haladtak egymás mellett, az erdőn vagy országúton. Egyszer Edith grófnő fölvitte lovagját a kasttly képtermébe és ott sorra magyarázta nekik az ősök tör­ténetét. A sok regi olajfestmény között volt egy szelid arczu, kék szemű, szép fiatal nő arczképe is, a kit a család szégyenfoltnak tekintett, mert polgári szárma­zású volt. Egyik ősük ugyanis azt a hallatlan vakme­rőséget követte el, hogy mesallianszot kötött, szeretem­ből. Bár a szegény asszony életével lakott ezért, mert a családi intrika a halálba üldözte, öngyilkos lett. Edith grófnő titokban beszélte el Docskaynak, különben kika­pott volna szüleitől bizalmaskodásáért. De hát azok a szép nyári napok már régen el múltak. Edith grófnő lelment Bécsbe. Herczegnének ké­szül. Az ősember meg itt maradt az erdőn, halálra sebzett szivével . . . A karácsonyfa viaszgyertyái te'jes fényben égtek, mikor a papa csöngetett és a boldog gyermek örömre­pesve szaladt be a szobába. Nyomában a cselédek, kik úgy látszik szintén jól viselték magokat egész éven át, mert a Jézuska rótok sem feledkezett meg: mindenki­nek hozott valamit. Nagymama is kapott ajándékot Egy drága lekele selyemkendőt 3 szélbcl. Gyönyörűség volt látni is ! Örült is neki. Régen vágyott ő már ilyenre. Legboldogabb volt azonban a kis Margit, azt sem tudta, mihez nyúljon előbb, a sok szép holmi közül. De azért az ajándékok koronája mégis az a remek ha­jas baba, a melynek olyan szép kék szemei vannak, mint Edith grófnőnek, még a ruhája is szakasztott Hogy miért lenne jobb igy, okát adom azzal, hogy ekkor nem kellene a képviselő-testületi tagoknak tudva nem igaza mtndaniok. Mert hogy a város nagyhetében sok he nem tartható Ígéret történik, azt eléggé igazolják a jelölteknek tett kijelentések, így pl. tudok képviselő-testületi tagokat, akik egy és ugyanazon állásra három jelöltnek ígérték és kötötték le szavazatukat kezük szorításával. Hogy kire fognak mégis szavazni. — az a legnagyobb bi­zonytalanságok közé tartozik, mert hát a választás — még tiz képviselő-testületi tagnak Írásbeli kérelme nélkül is — titkos. Szóval, a város nagyhete a bizonytalanságok ideje, és csak az az egy bizonyos, hogy a megválasztottakat az összes kép­viselő-testületi tagok üdvözölni fogják azzal a kijelentéssel, hogy : — Tudtam, előre tudtam, hogy ön lesz megválasztva, mert én is önre szavaztam. Igazán örülök megválasztatása felett . . És a megválasztott el fog csodálkozni azon, hogy min­denki rá szavazott, és mégis csak többséggel ment ke­resztül. A jelöltek közül legkönnyebb helyzetük azoknak van, akik ellenjelölt nélkül állanak. De ha jól meggondoljuk a dolgot, ez a könnyebbség csak pünkösdi királyság, s ellenjelöltnélkiiliségük oka abban rejlik, mert hivataluk betöltése a legtöbb munkával jár. — Ki lesz a városi ügyész V — ez a kérdés hangzik szerte­szét. — Az. aki a választás alkalmával a legjobb ügy­védnek fog bizonyulni. — Es ki lesz a rendőrtanácsos V — A kit tanácsosnak is fognak tartani arra az állásra Az értekezletek, a képviseló'-te stületi tagok esti értekezletei egymást érték. A feleséges embereknek legjobb alkalom nyílt egy kis ki­maradásra — engedély nélkül. Úgy látszik azonban, hogy a menyecskék már rájöltek a képviselő férj-uramék turpijára, mert a mai értekezlet már — délutánra van összehiva. Szóval, a váios nagyhete mozgalomba hozolt mindent és mindenkit. És ha a jelek nem csalnak, még az is megtörténhet, hogy Ungvár város tisztviselői kai’ának megválasztása az augusztus hó 28-án tartandó közgyűlésen a közönség teljes megelégedésével fog végződni . . . Giri-Gáró. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Firczák Gyula megyés püspök jelenleg Budapesten időz és e hó 20 án, István király ünnepén, részt vett a budavári egyházi ünnep­ségben. — Hehelein Károly preposl-plobános hosszabb ideig tartó türdőzéséből e hó 21-én visszatért váro­sunkba. * A király születésnapja. Ő felsége a király e hó 18-án ünnepelte meg születésének 66-ik évfordulóját. Városunk lakossága már az ünnep elő­estéjén fellobogózta a házakat s az ablakokban meg- gyujtott gyertyák fényével jelezte külsőleg örömét a felett, hogy nagy királyaink méltó utóda az isteni gond­viselés ritka kegyelméből, alattvalóinak általános sze- retelétől környezve ül Szent-István trónján. Az ünnep napján pedig reggeli 9 órakor a r. kath. plébánia tem­plomban tartott halaadó isteni* tiszteleten gyűlt össze, amikor Dragoner Béla kassa hitoktató mondotta a szent-misét s a királyért szokásos imát. Ezt megelő­zőleg reggeli 8 órakor tábori mise tartatott a Sas-té­ren, ahova kivonult a varosunkban levő összes kato­naság. * Szent-István ünnepe. A legelső magyar királynakim mar országos törvény áltál nemzeti ünneppé olyan, a minőben a komtessze nyáron itt lovagolgatott. S hogy elkészült a vacsora és a kis család leült a terített asztal mellé, odaküun olyan hóvihar keletke­zett, hogy a vén Iák csak úgy csóváltak teher lejeiket Soha ilyet! A szél meg sirva, fütyölve hordta a havat, tneg-megrázva az ablakláblákat. Emiatt aztán nem is hallották odabenn a kis szán csengőjét, mely megállt a kastély kapuja előtt. Egy erősen beburkolt alak szállt ki a szánkából s zse­béből kulcsot véve elő, maga nyitotta ki a kaput, nem csöngetett rajta. Aztán nesztelen léptekkel ment végig a folyosón egyenesen az ebédlőnek tartott, hol a csa­lád vacsorázott. Kopogtatás nélkül nyitott be az ajtón s mig azok fölálltak az asztaltól és kíváncsian nézték a tetőtől talpig beburkolt váratlan vendéget, az ledobta tnagaról a drága szőrmével bélelt felöltőt, mely­ből az Edith grófnő büszke, szép alakja bontakozott ki. A meglepetés fölkiáltása hangzott mindhármok aj­káról, mialatt Edith ráborult Docskay keblére s az ős­ember erős karjaival szivéhez szorította szerelmesét . . . * A hóvihar még egyre tombolt, mikor a falu kis harangja megcsendült éjtéli misére. A szél elvitte hang­ját a vén kastélyba is, hol két, egymást forrón szerető szív áldozott a szerelem istenének . . . Fönn, az emeleten pedig a büszke ősök mogorván néznek magok elé, csak a szelid arczu, kék szemű szép asszony látszik mosolyogni az aranyrámából, mintha azt gondolná magában : „Meg vagyok bosszulva !«

Next

/
Thumbnails
Contents