Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-23 / 8. szám

frt, Jäger Bertalanná 2 frt, Gelsei Guttmann Izidor 5 frtot, vagyis összesen 54 frt 50 krt, mely össeg rendeltetési helyére fog szállíttatni. A szives adományokért fogadják a rendezőség köszönetét.

* Elszámolás. Az ungvármegyei nő- és a fehérkereszt egyesület ungvári fiókja által febr. 1-én rendezett: jótékonyczélu tánczestély jövedelmének elszámolása a következő : felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották : Gelsei Guttmann Izidorné 20 frt, Török Napoleon gróf 10 frt, Firczák Gyula püspök, Sztáray Vilmosné grófnő és gróf Török József főispán 18 frt 50 krt, Reymann Tamás vezérőrnagy 8 frt 50 kr, ifj. Gébé Andor 10 frt, Köröskényi Elek és Bandin Hugó Jr. 5—5 frt, Seidler Lipót 4 frt, Sztáray Gábor gróf, Hehelein Károly prépost, Ehrenheim Ferdinánd, Bródy Sándor, Bródy Zsigmond és Khon Adolf 3 frt 50 krt, Langer Bódog, Reismann Gyula, Bradács Gyula, Nyisztor István és Widder Albert

3—3 frt, Chavanne ezredes 2 frt 50 kiy dr. Lüley polgármester, Fischmann Sámuel, Révész Árpád, Krausz Emil, Kende Péter alispán, özv. Ehrenheim Ferenczné, Berzeviczy István, dr. Österreicher Jakab, Kardos Emil, Hoffmann Béla, Weltmann József és Pribék Pál 2—2 frt, dr. Pieusz Adolf, Traxler Lajosné, Pelt- sárszky Béláné és Bene Sándor 1 frt 50 krt, Székely Simon, Bene Lajos és Fuchs mérnök 1 —1 Irt, Lő- rinczy Jenő, Ajtay János, dr. Somossy András, Flórián Ambrus, Kolosy Béla, Weinberger Mór, Minay István, Ungváry József, Roth mérnök, Fölkel Béla, Veszprémy Sándor, Bernáth Zoltán 50 - 50 krt, összes felülfizetés 196 frt 50 kr, jegyekből 264 frt, tribün helyek 46 frt 50 kr, virágokból 44 frt - 65 kr, összes jövedelem 551 frt 65 kr. Kiadás 238 frt 70 kr. Tiszta jövedelem 312 frt 95 kr.

* „Az életből.“ Aigner Ferencz pénzügyi titkár, lapunknak is munkatársa, elszórtan a lapokban már megjelent és még ki nem adott beszélyeit összegyűjtve, „Az életbőlczim alatt sajtó alá rendezte, s az 10—12 iv terjedelemben május hó -végén fog megjelenni. A kötet előfizetési ára 1 frt, mely összeg márczius hó végéig szerzőhöz küldendő. Ezen irodalmi hirt midőn olvasóink tudomására hozzuk, őszintén kívánjuk, hogy derék munkatársunk eddigi irodalmi működésének elismerését lelje meg az előfizetők tömeges jelentkezésében.

* Az Ung-part rendezése. A nagy Ung partjainak szemetes rendezetlensége nemcsak az idegenekre nézve szemet szúró, de medbotránkoztató azokra a helybeliekre is, akiket utuk a partok mellett vezet. Legbotrányosabb ez állapot a Dayka Gábor- utcza mentén elterülő parton, s amennyiben itt a folyó által történt partrongálások is nagy mérvűek, a földmivelésügyi miniszter annák jó karba hozatalát elrendelte, s az Ung által történt partrongálások meg- gátlására és a szükséges partvédelmi munkálatokra vonatkozó helyszíni felvételek és a terveknek Ungvár város költségére leendő elkészítésével a s.-a.-újhelyi kultúrmérnöki hivataU megbízta.

* „Becsmérelt szenvedély“ czim alatt

hagyta el Endrei Zalán regénye a napokban a sajtót. A 170 oldalra terjedő regény érdekes és igen élvezhető olvasmányt nyújt azoknak, akik az ily irányú regényeknek barátai. Amennyiben pedig a tiszta jövedelem felét az ungvári gyermekbarát-egyesületnek ajánlotta fel a kiadó : Lévai Mór, az élvezetes olvasmány megszerzésén kívül még a jótékony czél szolgálatába is állanak azok, akik a kötet 1 frtnyi árát lefizetik. >

* A Szenna-Blatta mocsár lecsapolása következtében évenként többször is árvíz veszélynek kitett alsó ungmenti községeink helyzetének javítása immár a megoldás felé közeledik. Ugyanis a közigazgatási bizottság fölterjesztése folytán a földmivelésügyi miniszter e hó 9-én kelt leiratában tudatja, hogy a Latorcza és Laborcz folyók szabályozásával kapcsolatban az Ung folyóra nézve és annak torkolatától egész Bajánházáig terjedőleg a szabályozási árvzet kidolgozását a s.-a.-újhelyi folyamm irnöki tatainak meghagyta.

* Kossuth-káveház. Ezt a czimet adta az eddig „Arany-kulcs“ kávéháznak nevezett valami uj bérlője. Azt hisszük, hogy az uj bérlő bérleményének sokkal jobban megfelelő elnevezést falhatott volna, mert — daczára, hogy törvény nem tiltja, — egyáltalában nem illő dolog Kossuth nevét oly helyiség czégéül használni, hol a dobzódás, tékozlás és szerencse-kártyajáték napirenden van.

* Tolvajbanda kereskedő-tanonczok- ból. A napokban valóban sajnálatos esetnek jutottak tudomására az ungvári kereskedők közül többen. Saját tanonczaik szövetkeztek össze azon czélból, hogy gazdájuk áruraktárából egyet-mást’ ellopva és értékesítve, szerezzenek maguknak egy kis apró pénzt. Legelsőben is egyik füszerkereskedő jött rá tanulói hűségesnek egyáltalán mondható eljárására; azután egyik ruhakereskedő vette észre, hogy tanulója két öltönyt hord magán egyszerre, harmadik károsultul pedig egy rövid- és czipőáru-kereskedő jelentkezett. Az összelopott áruk orgazdája is megkerült, a károsult kereskedők azonban ellene panaszt nem emeltek.

* Iparosok és kereskedők figyelmébe. A kereskedelemügyi miniszter azon indoktól vezéreltetve, hogy az ezredéves országos kiállítást a társadalom gazdasági osztályai ismereteik kibővítése és jövő boldogulásuk czéljából megtekintsék, tanulmányozzák és a szerzett tapasztalatokat lehetőleg hasznukra fordíthassák, a szegényebb sorsú mesteremberek, kiskereskedők és ipari segédmunkások részére lehetővé kívánja tenni a kiállítás olcsó és tömeges látogatását. Előleges tájékoztatóul közöljük, hogy a kedvezmények csakis csoportos felrándulások esetére azaz legalább 30 egyénből álló csoportok részére szólanak. A kedvezmények a következők : 1. A m.

kir. államvasutak vonalain menetdijkedvezmény lép életbe, melynek értelmében a tömeges felrándulásban résztvevők Il-od osztályú féljegygyel a Ill-ik osztályon és lü-ik osztályú egész jegygyei a Il-ik osztályon utazhatnak Budapestre, illetve vissza. 2. Ezen csoportok a kiállítás területére 20 krra mérsékelt jegygyei léphetnek, és díjmentes szakszerű kalauzolásukról gondoskodva lesz. 3. A kik pedig 2 napi ellátást is kivannak Budapesten, azok részére a kiállítás igazgatósága utján jegyfüzetek fognak kiállíttatni. Ezeknek ára a XIV—Vili körzetben (zóna) lakó iparosok és kereskedőkre nézve 8 frtban, a VIII—-IV körzetben lakókra 5 frt 50 krban, a IV körzetben belül lakókra pedig 4 frtban lesz megállapítva. Ezen jegyfüzetekkel az illető felránduló képes lesz a) fel és leutazásnak III. osztályú menetjegyét b) két napi szállását, c) két belépti jegyét és d) két ebédjét kifizetni. Felvilágosítással készségesen szolgai a kassai kiállítási Kerületi bizottság (kereskedelmi és iparkamara) a hová czim- zett levelek portómentességben részesülnek

* A kath. kör felolvasó estélye. A kath. kör ismét egy élvezetes este emlékét jegyezheti föl ez évi történetében. Február 16-án tartá meg harmadik felolvasó estéjét a tanítóképző nagy termében, mely ez alkalommal is megtelt érdeklődőkkel. Jelen volt Firczák Gyula megyés püspök is, feszült figyelemmel kisérve mindvégig az előadást. Az estét megnyitotta Matyaczkó Theodor szemináriumi lelkiigazgató, ki a barátságot fejtegette vallás-erkölcsi és társadalmi szempontból, a szentirás, a szent atyák, a bölcselők és érdekes példák megvilágításában. Majd Huszka Mariska Inczédy egyik gyönyörű tragikus költeményét „A nővér“-t szavalta el, mély érzésű, értelemteljes előadásával nagy hatást keltve. A Programm harmadik kimagasló pontja volt Blanár Ödön főgymnasiumi tanárnak emelkedett szellemű, nagy gonddal készült tanulmánya, melyben a keresztény vallást, mint az emberiség legdrágább kincsét méltatta a társadalmi és a családi életben. Fejtegette, hogy a kér. vallás juttatta érvényre az emberi méltóságot, volt szülőanyja a haladásnak, a tudománynak, a kultúrának, a vallásosság alapja ma is a családi boldogságnak és az erényes életnek. Osztatlan tetszés kisérte Gergelyi Margit ügyes előadását is, ki Ga- bányi Árpádnak „Egy ideges ember“ czimü szellemes monológját jelenítette meg nem közönséges színpadi otthonossággal, remek alakításban. Végül Fölkel \ Béla segédlelkész a hazaszeretet megragadó példáját j mutatta be egy magyar hazafi tragikus sorsában, ki! önmagát és családi boldogságát hozta áldozatul a magyar szabadságharczban. Szűnni nem akaró taps volt a felolvasók és fiatal, tehetséges műkedvelők jutalma.

* A honi gazdasági gépgyártás föllendülésére kedvező befolyást van hivatva gyakorolni a kereskedelemügyi miniszternek azon intézkedése, melylyel az államvasutak igazgatóságának meghagyja, hogy a hazai gazdasági gépek, jelesen a cséplőgépek és lokomobilok ajánlását és terjesztését ügykörében mozdítsa elő. Kiváló fontosságú ezen miniszteri rendelet tartalma a gazdaközönségre, mert a külföldi gyártmányokkal való sokszor szédelgő üzérkedésről is tájékoztatja a közönséget. Hasznos fel- világositásait e miniszteri intézkedésnek, készséggel óhajtván a közönséggel megösmertetni, közöljük azt az alábbiakban egész terjedelmében : Tapasztalván, hogy gazdakörökben a hazai eredeti nagyobb gazdasági gépek, különösen cséplő gépek é s lokomobilok — szemben az ily külföldi, főleg angol gyártmányokkal — nem terjednek még oly mérvben, mint a minőt gazdasági szempontból méltán és jogosan várni lehetne ; ellenkezőleg azok elterjedése tekintetében, — daczára szerkezeti szilárdságuknak és egyáltalában a külföldieket mindenben elérő, sőt azokat sok tejíiűtetben felülmúló kitűnőségüknek, valamint méltányosan megszabott áruknak — sajnos, pangás, sőt némi aggályos há|ramaradás is észlelhető: felhívom az igazgatóságot, bogy a hazai gazdasági gépek, jelesen cséplőgépek és lokomobilok stb. ajánlását és terjesztését ügykörében előmozdítsa s ez irányban az üzletvezetőséget, forgalmi főnökségeket, illetve állomásfőnököket alkalmas felhívás utján utasítsa. Különösen figyelmeztetendők az illető községek arra, hogy a külföldi gyárosok nagy része hazánkban fióktelepeket (műhelyeket) rendezett be, melyek azonban uj gépek gyártásával nem foglalkoznak, hanem csupán a javitasra szoruló gépeket tatarozzák ; az e telepek (műhelyek) utján ajánlott illetve eladott gépek tehát hazai eredetiteknek nem tekinthetők, s a menynyiben netalán mégis hazai gépek gyanánt ajánltat- nak, ez a valódi tényállásnak meg nem felelő, a gazdaközönség félrevezetésére alkalmas, rosszakaratú, tisztességtelen eljárást képez. Midőn tehát ügykörükben a gazdaköröket a hazai eredetű gazdasági gépek vásárlásának közgazdasági fontosságáról, azoknak a külföldiekkel egyező, sőt sok tekintetben meghaladó kitűnőségükről meggyőzni iparkodnak, az említett visszás helyzetre is mindig utaljanak. Arra nézve, hogy mely gyárosoknak gyártmányai hazai eredetűek, illetve hazaiak, vagy hogy mely külföldi gyárosok gyártmányai nem tekinthetők hazai eredetüeknek ? a kereskedelmi muzeutu helybeli tudakozó irodája, vagy a budapesti kereskedelmi és iparkamara fog felvilágosítást nyújtani, melyeket egyidejűleg utasítottam, hogy a hozzájuk forduló érdeklődőknek a szükséges felvilágosítással és adatokkal készségesen szolgáljanak. Kijelentem végül, hogy azokat a községeket, kik

a hazai gazdasági gépek terjesztése kör ül kiválóbb tevékenységet tejtenek ki, megfelelő jutalomban fogom részesíteni. Budapesten, 1896. jan.

13. Dániel s. k. kereskedelemügyi m. k. miniszter.

Selyem damasztok 65 krtól 14 Irt 65

krig méterenként — valamint fekete, fehér színes Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszt

s. a. t. -(mint egy 240 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban s. a. t. megrendelt áru postabér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld : Henneberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. — Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek.

A II. magyar osztálysorsjátók. Első osztályú sorsjegyeknek a It. osztályra való megújítása a sorsjegyeken jelzett elárusítóknál, kiknél a sorsjegy vásároltatott, az I. osztályú sorsjegy visszaszolgáltatása és a megújítási dij — 1 egész sorsjegy: 20 frt, — 1 fél: 10 frt, — egy tized: 2 frt, — és egy huszad; 1 frt, — befizetésével legkésőbb márczius 1-éig esz- közlendő. Az I. húzásnál ki nem sorsolt, mind három osztályra érvényes teljes sorsjegyek megújításának szüksége fenn nem forog, ezek minden további nélkül a II. és III. osztályban is részt vesznek.

CSARNOK. ___

Ung-megyel burgonyásait.

Tréfás történet Cs. község naplójából.

Irta : Masztelyák Pál. (Vége.)

Mijót kell ám megnézni, mikor olt! Lefürészeli a lábszárnyi vastagságú vadlát, s a csonka törzs kellő közepére illesztvén faragóját, ennek agyára a készen tartott fejszével akkorát üt, hogy szinte zeng belé a kert. Ekkor aztán kiveszi a faragót, a vésővel szét feszíti a hasadékot s 4—6 oly hosszú, erőteljes nemes gályát illeszt bele, hogy nem lenne csoda, ha még ugyanazon évben hozna gyümölcsöt. Mikor ezzel is készen van, díszítésül még gyermektej nagyságú agyag- gömb jön rá, mi fehér gyolcscsal körülvétetvén, készen van az oltováay. Hajt is ám akkorát egy év alatt, hogy a tanítónk kényes oltása 10 év alatt sem érheti utói. (Élénk helyeslés.)

Mindezekből tisztán láthatjuk tehát komám ura- mék, hogy nálunk mf értelme sincsen a községi laisko- lának. Ne is akaszszuk hát azt a község nyakába, mert általa csak növel,nők a községi terheket, melyek súlya alatt már eddig is csaknem összeroskadunk. Egy a bökkenő csak, hogy van faiskolának szánt közös területünk s hozzá meg a felsőbb fórumok is szorítják annak saját czéljaira leendő fordítását. E kérdés elöl tehát egyenes utón kitérnünk alig lehetne.

Nem azért adott azonban Isten az embernek eszet, hogy a kényes körülmények között, ne találhassa magát. A logások korát éljük, midőn a legmerészebb nek tetsző vállalat is sikerrel végződik, ha értünk a kivitelhez. Az ügyes fogasoknak 'pedig egész serege kínálkozik, melyek észszerű, komoly . (elhasználása mellett könnyű szerrel találhatjuk fel Ariadne szalagját a kibontakozásra.

Ha tudnám, hogy nem untatom a t. képviseletet, mindjárt elöszámlálhatnék egy egész sereg ürügyet, mely kitűzött czélunk kivitelében segítségünkre lehetne. Ezt azonban az idő előrehaladottságára való tekintetből nem tehetem. A többek közül egyet hozok csak fel, melyet legnyomatékosabbnak találok.

Tudjuk ugyanis, hogy vármegyénk lakóinak nagy • ja-apraja, az ur úgy, mint a szegény, nem élhetne meg a burgonyában adott Isten ajándéka nélkül. Nem élhetne meg különösen felvidékünk népe, melynek zabon kívül a burgonya teszi egyedül élelmi szerét. Ezzel szemben csaknem ép oly igaz, hogy ezen nemzetgazdasági termék a magasabb körök részéről felette csekély gondozásban részesül. Még csak odáig sem jutott, hogy községi kolompér-iskolát rendeztek volna be számára, hol a haza jövő oszlopai rendszeres oktatást nyernének a növény termesztési művészetéről. Eme szerfelett elszomorító dolog abban leli magyarázatál, hogy mindez ideig még nem akadt ember, ki ez irányban a közfigyelmet felkösse, s nagyjaink jóindulatú támogatását e fontos ügynek megnyerje, (ügy van!)

Mi sem természetesebb tehát, hogy az esetre, ha mi vállalkozunk e százados mulasztásnak felfedezésére : kettős czélt érünk el. Először is a községi faiskola hálátlan ügyét örök időkre elejtvén, nagyobb befektetéstől szabadulunk meg, a mennyiben az eddig községi faiskolának csúfolt közös terület kolompér-iskoiává lesz. mit felében is szívesen megmivel bárki. Másodszor példánkat a szomszéd községek is utinozván, mint a nemes eszme első megpeuditői, rövid idő alatt oly hírnévre teszünk szert, minőt egy Kossuth Ferencz, vagy mások hírnevével hiába hasonlítanak majd össze. (Élénk éljenzés.)

Ezekben kívántam én t. képviselet a szőnyegre került községi faiskola ügyet érdeklőieg kifejteni álláspontomat, melyek kapcsán határozati javaslatomat a következőkben logfaloin össze :

1. Adjuk bérbe a községi faiskolának szánt területet magának a tanítónak, nem éppen kedvezményes, de legalább oly bér mellett, minőből a kerítés karbantartási költségei kikerüljenek.

2. Kössük ki a bérbevevő tanítóval szemben határozottan, hogy a faiskolában burgonyán kívül egyebet nem termeszt. Ennek hapcsán :