Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-02-16 / 7. szám
lés helyének, idejének és tárgysorozatának végleges megállapítása. Budai István a szobránczi járáskor elnöke. * Dalestély. Az ungvári dalárda farsang utolsó napján vagyis e hó 18-án kedden, a „Korona“ szálló nagy termében, a közönség részére terített asztalok mellett, tánczczal összekötött hangversenyt rendez, a következő műsorral : 1. „Dalárok karéneke“ Mosonyi Mihálytól, a folyó évi országos dalünnepély egyik összdarabja, előadja az „Ungvári dalárda“. 2. „Magyar dalegyveleg“ hegedű splo, zeneki- sérettei játsza : Dr. Grün Sándor ur. 3. „Éji varázs“ Srorchtól, énekli az „Ungvári dalárda.“ 4. „Feleség kerestetik“ monolog Rákosy Viktortól, előadja Kme- tónyi Emil ur. 5. „Románcz“ A kis alamuszi czimü operettéből, énekli Szabó Juliska kisasszony, zongorán kiséri Tabódy Jenőné urhölgy. 6. „Népdal“ énekli, az „Ungvári dalárda.“ Ezen hangversenyre, melynek jövedelme az „Ungvári dalárdának“ a folyó évi millenniumi országos dalünnepélyben való részvétel költségeinek fedezésére fog szolgálni, a nagyérdemű miipártoló közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség- Belépti-dij személyenként 50 kr. Kezdete esteli 8 óra. kor. Az estélyen Lányi Gyula zenekara fog játszani. * Helyesbítés. A szobránczi orsz. vasár határnapja a múlt heti számunkban tévesen volt jelezve, amennyiben az nem febiuár 19-én, hanem február 26-án fog megtartatni. * Ismét öngyilkos katona. Rövid idő alatt már a második öngyilkosság történt az ungvári F'e- rencz József laktanyában. Penteken este Friedmann 66. gyalogezredbeli közlegény lőtte agyon magát szolgálati fegyverével Tettének oka eddig ismeretlen. * Városi közgyűlés lesz holnap, hétfőn délután, melynek tárgyát a már megérkezett 67,000 frtos kölcsön szétosztása fogja képezni. * Gyalogátjáró a kis-Ungon. Az árok-, honvéd- és váraljai-utczai lakosok kérvényt adtak be a város tanácsához az iránt, hogy a honvéd- és váralja-utcza az ott folyó Ung-csatornán át gyalogát- járóval köttessék össze. A kérvény kedvező elintézését nemcsak kész tervekkel, de az e czélra összegyűjtött 50 frttal is támogatják. * Mindenki, aki a szép, vagy legalább is az olvasható írásnak bármi hasznát veheti, mulasztást követ el, ha meg nem kísérli a szépírás elsajátítását 6 óra alatt. Erre nézve kedvező alkalom kínálkozik most Akkermann Márk, oki. szépirás-tanitó utján, (lakik Radvánczi-u. 23.), aki nagyon mérsékelt dij mellett ad órákat magán-lakásokon is. Foaulárd-selymet 60 krtól 3 frt 35 krig méterenként, "■— japáni, chinai, s. a. t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selymet 35 krtól 14 frt 65 kr méterenként sima, csikós, koczkázott, mintázott damasztot s. a. t. (mint egy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t. a megrendelt áru póstabér és vámmentesen a házhoz szállítva. Mintákat posta- fordultával küld Henneberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan eüntéztetnek. 2 Örömmel tapasztaljuk, hogy Unghváry László 121 holdas czeglédi gyümölcs- faiskola telepe nemcsak a hazában vált mindenki előtt ismeretessé, hanem most már szívesen keresik azt fel Románia, Bosznia, Herczegovina, Galiczia s főleg Ausztriából is a rendelők. És hogy a kényesebb Ízlésű külföldiek, niint vannak az Unghvárytól szállított csemetékkel megelégedve, arra nézve többek közt szolgáljon tájékoztatóul Umlauft csász. és kir. udvari kert igazgató (Bécs-Schó'nbrunn) alabb következő eredeti levele : „Különös örömömre válik Önt értesítenem, hogy ideküldött csemetéi kifogástalanok és valóban szépek. En csak elismeréssel ny ilatkozhatom az ilyen kitűnő' minőségű anyag előállításáért és ezennel felkeresem Önt, hogy hasonló kifogástalan minőségben az itt leirandókat küldeni szíveskedjék.“ Umlauft cs. és k. udvari kert igazgató (Bécs-Schó'nbrunn). CSARNOK. Ungrneg'yei burg-onyasült. Tréfás történet Cs. község naplójából. Irta : Masztelyák Pál. Alig pár éve annak, hogy Cs. község képviselete gyüléstartásra adta a lejét. Egy igen tontos tárgy, a községi faiskola ügyének végleges eldöntése volt szőnyegre hozva, ami annál higgadtabb megoldásnak nézhet elébe, mert se pap, se tanító nem voltak honn, más valaki pedig nem hamar akadt a községben, aki miatt zsindely legyen a házon, s meg ne mondhassa ki-ki, a mi épen szivén fekszik. Erdős uram, a község érdemikben gazdag bírája, már a kora reggeli órákban végig Iutóit i a falut, hogy a képviseleti tagokból legalább annyit kajabilson össze, hogy a szabályszerű határozatképesség meg legyen. Ez a dolog nem ment ugyan nagy könnyűséggel, mert az őszi takarítás legjavában tartott ; meg aztán a hosszantartó szárazság után Illés atyánk egy kis esővel is megajándékozta a szomjazó földet. Igyekezett tehát boldogboldogtalan, az éjjeli álommal, hogy a legelső hajnali sugár ágyban ne tatálja. Egy ablakon a lérj után tudakozódva azon válasz lepi meg biró uramat, hogy »a héjkátn már rég biróné beszéde szörnyen boszant. Könnyű neki tere-íe- kün szánt az irtásban* ; mindazonáltal ha sürgős elin- rélni a gyümölcsfákról, midőn az ő kertjök szinültig van tézni való dolga van a községi képviseletnek, akkor a szebbnél-szebb, íi.italabboál-fiatalabb fákkal. Ö szépen házi asszony kerít magának annyi időt, hogy férjét ! pénzelhet a gyümölcsfélékből, mert férje ért a baboná- képviselhesse a gyűlésben. Mis helyütt meg a hajnali hoz. Ez pedig szükséges még a faültetéshez is. Senki szendergéséből lelvert komaasszony felindulásában azt j kertjében nincs gyümölcs, és náluk mindig akad hol az találta mondani, hogy ilyen korán nem igen szoktak egyik, hol pedig a másik fajtájából. Ki hihetné el, hogy becsületes emberek alkalmatlankodni asszonyos helye- | ez tiszta dolog lenne?! Mindenki meg nem is lehet oly ken. Volt ezeken kívül még több hasonló meglepetés is s igy kénytelen-kelletlen a mezőről kellett pár képviseleti tagot beparancsolni szolgálattételre. Éppen délelőtti 10 óra volt, mire a községi képviseleti gyűlés kezdetét vette. Az elnöklő biró szomoro- rodott szívvel előadja, hogy a községi faiskolával egyszer már okvetlenül végezni kell. Már a feje is fáj attól a sok szép szó, utasítás, sőt fenyegetésektől, melyeket alkalomadtán a járás főszolgabirájától kell elnyelnie. Gondolni kénytelen végre az erszényre is, mert az esetre, ha egy havi határidő alatt mi sem történnék a faiskola érdekében, szépszerűén még megbírságolják. ügyes gazda és kertész is egy személyben, mint Faragó, a kis biró, ki maga helyett még a gyűlésbe is csak a feleségét küldi, ő pedig mindig a gyümölcsöst becsézg éti. Higyje a ki hiszi, de én azt nem hiszem, hogy valaha valaki a gyümölcsből meggazdagodott volna. Faragóék sem abból gazdagodtak meg, a mint ezt sokan erősitik. Meggazdagodtak de miből ? . . abból a katlan pénzből, melyet pár évvel ezelőtt sz. György éjjelén a keresztuton kiástak. Egyébiránt legyenek meggyőződve édes komám uramék, hogy én is lelkes barátja vagyok a gyümölcsösöknek. A körte, szilva utoljára is egy kis kenyérmaOly ketsegbeesett hangon beszélte ki megnyitóját a biró, tagmozdulataiból is oly elkeseredettség volt kiolvasható, hogy Kenőfiné asszony, ki beteg férjét helyettesítette a képviseletben — a legjobb akarat mellet sem állhatta ki, hogy be ne tegye a garast a szól- hatásra. (Halljuk.) Először hallani komám uramtól ily keserű panaszhangon beszélni — kezdi Kenőfiné. Lássa, pedig ! biróválasztáskor ép azért voltak kendre még az asszonyok is, mert 9 évi bíráskodása ideje alatt fényesen beigazolta arravalóságát. A mi mindenki részéről táplálta irányában a rokonszenvet, az főképen azon szerencsés természetében leli magyarázatát, hogy tud nagyokat nyelni. Elvégre is mi lenne a faluból, ha a biró boldog-boldogtalan parancsát végrehajtaná, akkor egész éven át csak hernyót és cserebogarat szednénk, szerb tövist irtanánk, kutyáinkra kolonczokat kötözget- nénk, megye dolgára járnánk, philokszeriát pusztítanánk, beteg gyermekeinket a köri orvoshoz hordanánk az egészségesekért meg iskolai bírságot fizetnénk, elesett állatainkat a marha-doktorral viziláltatnók, ha égne a falu, tanulnánk a tűzi fecskendővel tüzet oltani, ha kiütne a kolera, jégvermeket építenénk stb. . A faiskola sem eshetik más elbírálás alá. A miniszter szorítja az — alispánt, az meg a főszolgabírót, ki is kénytelen-kelletlen a falusi bírókra hárítani a felelősséget. Ezen utolsó csapással azonban teljes befejeződést nyer az egész presz- szio, mit a hatóság a községre gyakorolni képes. Csak egy kis önállóság kell a birától, esetleg egy kis hiinezni- hámozni tudás, s a főszolgabiró vagy megunja, vagy elfelejti a községi faiskolát zaklatni és a község megszabadul egy állandó tehertől, melyet legkönnyebb csak elvállalni, de lerázni ... oh ez már Uhetetlen. Jól van, vág közbe a kis biróné, ki szintén képviseleti minőségben volt a gyűlésben, — csakhogy ha igaz, miszerint idővel oltványokat, kiültetésre alkalmas csemetéket kaphatnánk a faiskolából, akkor még se lenne tán fölösleges ezt a dolgot megfontolni. Gyümölcsöseink már teljesen veszendő télben vannak ; ritka nap, hogy 1— 2 csondár termőfa ki ne dőlne, vagy elszáradás következtében ki ne vágatnék, hol az egyik, hol a másik kertben. S van-e honnan pótolni a veszteséget?! Dehogy is van. Úgy gondolják meg komám uramék, hogy mire a philokszeria teljesen végzett szőlőinkkel, akkorra j — észrevétlenül bár — de teljesen kipusztulnak kertijeinkből és szőlős hegyeink kopár területeiről a gyümölcsfák is. (Mozgás és zaj az egész vonalon.) Nem épen magamról beszélek én. A mi kertünkben van ám elegendő, termőía úgy a nagyjából, mint az aprajából. Férjem igyekszik hol vetni, hol venni és ültetni fiatal fákat, hogy mire az öregek kidőlnek, legyen helyűkbe más. Télen nyáron, mikor csak üres deje akad, mindig a gyümölcsösben talál magának foglalkozást. Hol tisztogatja a fák száraz ágait, hol meg ültetget magvakat vagy oltogatja az erre alkalmas alanyokat. De nem is esik meg vele olyan csoda, mint a múlt tavaszszal megesett a mi Matyi szomszédunkkal, hogy drága pénzen veti 30 drb. elültetett oltoványa közül csak kettő eredt meg, a többi tövestől kiszáradt. Férjem, mielőtt elültetné a csemetét, ha kissé fonnyadtak gyökeret, ezek végecskeit megnyesegeti, sőt még arra is ügyel, hogy a nyeslapok a földfele nézzenek. Vissza vágja továbbá a koronát is, hogy a megcsonkított gyökereknek kevesebb gályát kelljen táplálniok, annál biztosabb legyen a inegfogamzás. Az igy elkészített fácskát 2— 3 napra trágyalébe állítja s miután a már jó eleve előkészített gödörbe elültette, annyi vizet önt rá, a menynyit a felporhanyitott föld befogadni képes. A vízzel kü- lömben nyáron át sem szokott fukarkodni; valahányszor nagy a szárazság, ő hordókkal hordja az újonnan ültetett fácskák gyökereire a patak vizét, meg hát a földet sem engedi a fácska közelében megcserepesedni mindaddig, mig csak termőképességét el nem érte. (Nagy zaj. Einök csenget.) Csendét kérek t képviselet! Különben annyit tudhatna már minden képviseleti tag, hogy közbe szólani csak a végén szabad. Egyébiránt megvallom, hogy a kisbiróné beszéde nekem sem tetszik. Az a mondó lennék hát: beszéljen tovább Kenőfiné, ki a faiskolát illetőleg elfoglalt álláspontjával mindnyájunk rokonszenvét bírja, sőt elég értelmes arra, hogy tőle, mint a falu első vezérszónoknőjétól a szőnyegen levő bonyadalmas ügyre vonatkozólag elfogadható indítványt is hallhassunk. Nekem is lenne szavam —vág közbe Gajdos képviseleti tag, de azzal szívesen felhagyok, ha Kenőfiné beszél tovább. Annyit azonban ünnepélyesen kijelentek, hogy a kis birónét hallani sem akarom, mert ő újabb terhet óhajtana a község nyakába tolni. Beszélnék is, mind Kennőfiné, nem is, mert a kis rasztó. Éhez azonban faiskola nem szükséges Ősapáink faiskolája is csak az erdő vagy cserjés volt s minő fákat neveltek számunkra ! Egy irtókapa kell hozzá, meg egy fejsze s pár óra alatt egész szekérre való körle és alma alanyt áshatunk, csak győzze a Mijó kondás beoltani s kész a gyümölcsös. Egy községi faiskola elvégre sem lenne elegendő valamennyi kert oltványszükségleteinek kielégítésére s ha hozzá adjuk azt a sok költséget és fáradságé , mit egy faiskola évenkint felemészt, azt hiszem, hogy kevesebbé kerülne egy-egy oltvány, ha Budapestről rendelnők azt meg. Ezek előrebocsátása után nehogy egyoldalúsággal vádoltassam, elő kellene még sorolnom a községi faiskola előnyeit is, melyeket az úgynevezett szobatudósok a zöldasztalnál fennen hangoztatnak, de a melyekből a gyakorlati életben igen kevés hásznot látunk. Én megvallom, hogy ezen előnyök közül csak egyet tudnék méltányolni. Ez az, hogy serdülő gyermekeink gyakorlati utón sajátíthatnák el a fanemesités mesterségét s fokoztatnék bennök az érdeklődés a gyümölcsfa tenyésztés felkarolása tekintetéből. Emez előny azonban még korántsem jelenti azt. hogy nekünk faiskola is kell. Midőn Mi jót, a szomszéd község kanászát meghívja valaki oltani, adjon hozzá tanítónk nehány serdültebb iskolás- fiút s ezek szépszerűén eltanulják a fanemesitést a nélkül, hogy pénzünkbe kerülne. Tanítónk különben nem is tud úgy oltani, mint Mijó kanász. Azok az újabb oltási módok, melyeket minapában mutatott be nekünk nem a mi községünkbe valók, hisz se fejszét, se faragót vagy vésőt nem használt oltás közben. Mi legyen hát az ilyen oltásból ? ! (Vége következik.) 2. sz. Ungvármegye lótenyésztési bizottságának elnökétó’l. 1896. Hivatalos közlemény. A járási tekintetes íőszolgabiráknak. Felhívom czimet, miként a legtágabb körben tegye közhírré, miként a magán valamint a községi méneket a végből, hogy fedeztelési engedélyt kaphassanak, f. hó 27. d. e. 9 órájára Ungvárra a városháztérre vezessék elő, hol a lótenyésztési bizottság által fognak megvizsgáltatni, s esetleg a tedeztetési engedélylyel elláttatni. Ungvárt, 1896. február 5. Kende Péter, alispán, mint a lóteny. biz. elnöke. Felelős szerkesztő: TABJDV JüNÖ He ima if Vilmos, Preger Dávid ezég képviselője eljegyezte ifj. Urody Herman kedves leányát: Juliskát. BUDAPEST. UNGVAFt. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásiial melegen ajánljuk tiszt olvasóink figyelmébe Egger dijjutalmazott biztos hatású mellpasztiliáit. Kapható 25 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyógyszer- tárban és nevesebb gyógy fűszer üzletben. Fő-és szétküldési raktál* EGGER és FIAI Nádorgyógyszertárra Budapesten, Váczi körút. Árverési hirdetmény. Az ungvári in. kir. erdőgondnoksághoz tartozó fi állami kezelés alatt álló, F.-Domonya község volt úrbéresei tulajdonát képező erdőben kijelölt és ösz- szesen 192 forintra becsült 82 darab tölgy-törzs, 1896. évi február hó 21 én, délelőtt 9 órakor, F.-Domonya község házánál nyilvános szóbeli árverés utján, készpénz fizetés mellett el fog adatni. Bánatpénz 20 frt osztr. ért, M. kir. crdőgoiidnoksái» Ung-várt.
