Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-01-26 / 4. szám
4. SZÁM. XXXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1896. január 26 SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közle. meny, mely a lap szellemi részét illeti. I velek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. UN6 VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A törvényszék visszaállításának kérdéséhez. E kérdésnek 20 éves múltja van, 20 óv óta fáradozik Ungvármegye értelmisége ez örökké nyílt seb beheggesztósón — sikertelenül. Gyűlések tartattak, feliratok készültek s intézteitek a törvényhozás- és a kormányokhoz: fényes küldöttségek jártak a minisztériumokban, azonban az óhajtott czólt elérni nem tudtuk, mert az idő, a viszonyok, s az az irány, mely az igazságügy terén még a közel múltig dominált, nem kedveztek a törvényszék visszanyerésére törekvő fáradozásoknak. Most azonban más a helyzet. — Elérkezett az ideje annak, hogy régi óhajtásunk a törvény szék visszaállítása iránt valahára teljesedésbe menjen. Nem azért, mert városunk történeti múltjánál, lakosságának száma s intelligent!' íjánál fogva jogosan igényelhet törvényszéket, nem azért, mert Ungvár s vidékének kereskedelmi élete s üzleti forgalma, hitelviszonyai egyenesen utalnak a törvényszék felállításának szükségére; nem földrajzi fekvése, nem cul túrái is missiót teljesíteni hivatott határváros természeténél fogva; s nem is azért, hogy a városunk s vidékére illetékes beregszászi törvényszék ügyforgalmának legjelentékenyebb részét Ungvármegye szolgáltatja: hanem főleg s különösen azért, mivel a múlt óv folyamán óletbeléptetett igazságügyi törvényalkotások, tehát igazságszolgáltatási általános érdekek, a bíróságok megfelelő uj szervezését, kisebb törvényszékek felállítását, illetőleg a törvényszékek számának szaporítását teszik az igazságügyi politikának gyorsan s elodázhatlanul megoldandó feladatává. Az uj sommás eljárás (1893. évi XVIII. t. czó szerint ugyanis a peres ügyek legnagyobb részére nézve a törvényszékek képezik a felebbviteli fórumot, a miáltal a törvényszékek hatásköre jelentékenyen kiterjesztetett, de munkája is aránytalanul megszaporodott. — A most készülő bűnvádi eljárás ezt a hatáskört még inkább kiszélesíti, a munkaanyagot még inkább növeszteni fogja. A munkaszaporodás baján lehetne ugyan: a bírói létszámemelésével segíteni, de ez is csak kétes értékű fólrend- szabály volna, s a probléma ily megoldásának külömben is határozottan ellentmond a szóbeliség és közvetlenség. A törvényszékhez felebbvitt ügyek, itt ép úgy tárgyaltainak mint az első bíróságnál; az eljárás ismétlésével, sőt az első bíróságnál fel nein hozott s nem alkalmazott uj adatok s bizonyitókok érvényesítése által esetleg még szélesebb alapon úgy, hogy a felebbezósi tanács elé sokszor az első bíróság előtt szerepelt apparátusnál még nagyobbat lehet s kell -beállítani. Elképzelhető, hogy ez mit jelent, ha csak minimálisan vesszük is azt a költséget, a melyet ügyvédek, felek, tanuk időmulasztása, utazási s élelmezési kiadása, ügyvédek s tanuk dija megemészt, s a mely a perlekedő felek és tanuk lakhelyének a törvényszék székhelyétől való távolsága szerint sokszor oly tetemes, hogy azt a persubstratum egyáltalján el nem bírja. Ennek illustrálására, e lapok hasábjain, illetékes bírói helyről hozattak fel gyakorlati esetek Az uj sommás eljárás életbeléptetése óta lefolyt rövid idő tapasztalatai nemcsak bírói s ügyvédi körökben, de a jogkereső közönségben is azt a megingathatian meggyőződést érlelték meg, hogy a szóbeliség s közvetlenség elveire fektetett uj sommás eljárás, korszerű igazságügyi reform alkotás, 8 igazságszolgáltatásunkat európai színvonalra emeli. Gyakorlatilag azonban nem válik be mindaddig, mig megfelelő birósági szervezet nem követi, mig a törvényhozás a törvényszékek lehető gyors szaporítása iránt nem fog gondoskodni, s intézkedni. E nélkül az uj eljárás a réginél is hátrányosabb, s a helyett, hogy az uj eljárással elóretnók az, a mi életbeléptetésével legkivált czéloztatott: az igazságszolgáltatás gyorsabbá s olcsóbbá tétele, annak épen ellenkezője forog fen jelenleg, s ma az uj eljárás mellett költségesebb, s lassúbb az igazság szolgáltatás menete, mint volt a régi eljárás uralma alatt. A múlt évről szóló s most felterjesztendő birósági statisztikai kimutatásokból, az ügyvédi kamarák jelentései hői az általam imént előadottakról úgy is kellő értesülést fognak szerezni a kormánykörök, s az ezen kimutatások s jelentésekből, valamint a jogkereső közönség általános panaszaiból oly megdönthetien argumentumok fognak majd a mérvadó körök vélemény alakulására hatni, hogy az ezekben rejlő visszautasithatlan kívánság előtt megkell, hogy hajoljon az igazságügyi politika. A múlt óv november 8-án e tárgyban, a megye, város, birói és ügyvédi kar rósztvótelével megtartott értekezlet is, teljes mértékben magáévá tette ezen, a gyakorlati élet. által előtérbe tolt tényekre támaszkodó nézeteket, s a helyzet tárgyilagos megítélésével a törvényszékek szaporítását, mint az igazságügyi politika egyik sürgős megoldást igénylő föladatát felismerve, egyhangúlag elhatározta, hogy az ungvári törvényszék visszaállítása kérdésében nagyszabású actiőt kezdeményez ismét, melynek — hit9m szerint — nemcsak országos hatása lesz, de nekünk is meghozza a törvényszék visszaállítására megyeszerte irányuló általános óhajnak megvalósulását. Az a nézet, hogy e mozgalommal addig várjunk, mig a közigazgatás államosításával kapcsolatosan tervbe vett kikerekítése a vármegyéknek perfect ténynyé válik, el nem fogadható ; mert a vármegyék kikerekitése egyelőre bizonytalan kérdés, s a jogkereső közönség legvitálisabb érdekeinek megvalósulását ad graceas calendas felfüggeszteni, vagy a jámbor óhajok közé odázni nem lehet, nem szabad. De a törvényszékek szaporításától, mint egyik létfeltételtől függő igazságszolgáltatási érdekek oly fontos és sürgős természetűek, hogy azokat más, nem szorosan igazságügyi mozzanatokkal cojnbinálni nem lehet. Birjuk a vármegye s a város irányadó íérflainak Ígéretét, hogy mozgalmunkat teljes erővel támogatni fogják, s biztos meggyőződésünk, hogy főispánunk, megyés püspökünk, s képviselőink a megye ezen egyik legfontosabb ügyét magukévá teszik annál inkább, mert hisz az igazságügyi politika is a decentralisatio felé hajlik most már. Kedvező auspiciumok mellett indulunk tehát a nemes harczba és ha a lelkesedés, munkakedv nem lankad bonnünk, úgy hiszem, hogy nemsokára díszes palotát épitünk Themisnek. Dr. F. V. A közigazgatási bizottság ülése. — Jan. 21. — A vármegye közigazgatási bizottságának folyó havi ülése kivételesen a hónapnak nem második, hanem harmadik kedd napján, 21-én tartatott meg azon okból, mert a tőispán az uj év első ülésében elnökölni kívánván, a rendszeres napon ebben akadályozva volt. A tagoknak majdnem teljes számú részvételével kezdetét vevő ülést a főispán az uj tagoknak s általában az egész bizottságnak igen meleg hangú üdvözlésével nyitotta meg. A vonatkozó törvények rendelkezései értelmében a közigazgatási bizottság kebelében működő albizottságok az év első ülésében lévén megalakitandók, az ülés ezen bizottságok megalakításával foglalkozott legelőször. Csekély eltéréssel az egyes bizottságokba ugyanazok választattak meg. kik azokban eddig is működtek. A fegyelmi választmányba rendes tagokul Thuránszky Tivadar, id. Nehrebeczky György, Vadász József és Danes Bertalan, póttagokul Benkő József és Czibur Vilmost. Az erdészeti albizottságba elnökül Kende Péter alispánt, alelnökül id. Nehrebeczky Györgyöt és tagul Ivántsy Sándort választotta meg a bizottság. A gyámügyi felebbviteli küldötségbe a bizottság id. Nehrebeczky György és Ivántsy László drt. rendes tagokul, Weinberger Albertet póttagul választotta meg, a főispán rendes tagokul Novak Lajost és Bradács Gyulát, póttagul Novák Endre drt. nevezte ki. A pótadó felszólamlási bizottság tagjaivá : id. Nehrebeczky György, dr. Novák Endre, Gébé Viktor és Bradács Gyula. Börtönvizsgáló bizottságba : Benkő József, Czibur Vilmos, Ivántsy László drt. ’és Szabó Endrét nevezte ki a főispán. A munkácsi állami f egy ház felügyelő bizottságába: Benkő József választatott meg, és végül az ipar- tanácsba: Peltsárszky Béla és Tomajko István rendes, Okolicsnyi János és Klein Ignácz póttagokul. Az albizottságok megalakítása után a szakelőadók terjesztették elő a múlt év deczember havára vonatkozó jelentéseiket. Az alispán bejelenti, hogy a vezetése alatt álló közigazgatás ágazataiban különösebb intézkedést igénylő mozzanat fel nem merült. A tetemesebh útadó hátralékok behajtása folyamatba van. A vármegyei gyámpénztár forgalmi kimutatása szerint a múlt év deczember hó végén gyámpénztári kezelés alatt maradt 302.649 frt 35 krnyi érték. A tiszti főorvos jelentése az általános egészségi állapotot úgy a betegülés mint a halálozás tekintetében kedvezőtlennek jelzi. Ungvárt a halálozás deczember havában 15 esettel múlta felül az előző hónapi halálozás számát. A kaposi halárban nagyobb számmal lépett tel a roncsoló toroklob és járványosán uralkodott a kanyaró. Hevenylertőző kór számosabb esetben s a vármegye több községében lépett lel. A Air. tanfelügyelő bejelentette, hogy deczember havában a népnevelés terén különösen figyelemre méltó mozzanat elő nem fordult. A kir. államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint a közutakon a közlekedés megzavarva nem volt; az Urigvár-uzsoki állami közúton az árvíz által okozott károk helyreállitása folyamatban van ; a perecsenv-remetei útszakasznak nagyobbszabásu helyreállítására szükséges tervek elkészültek. A kir. pénzügyigazgató jelentéséből kiemeljük, hogy az 1894. év végén 681.868 irtot tevő egyenes adó hátralékból befolyt az 1895. év deczember hó végéig 413.264 írt 91 kr; az 1894. év végén 44.144 Irtot tevő hadmentességi díjra befolyt 11.813 frt 20 kr ; a múlt év deczember havában befolyt bélyeg és jogilletékbe 8663 Irt 64 kr; fogyasztási 36.914 Irt 51 kr; dohányjövedékbe 17.756 frt 56 kr. Végűi a közgazdasági előadónak a vármegye közgazdaságának 1895-ik évi állapotát feltüntető terjedelmes és részletes jelentése terjesztetett elő, melyet a bizottság a vármegye hivatalos közlönyében kinyomatni és ezután újból előterjeszteni rendelt. A jelentések után a folyó ügyeket vette a köz- igazgatási bizottság tárgyalás alá. Ezek között általánosabb érdekli a belügyminiszternek a közigazgatási bizottság által az anyakönyvvezető helyettesek szaporítása, ez érdekből segédjegyzői állások szervezése és Ungvár vámosnál egy önálló állami anyakönyvvezető alkalmazása tárgyában intézett felterjesztésre érkezett leirata. . Ezen leiratban értesíti a belügyminiszter a bizottságot, hogy a csornoholovai anyakönyvi kerületbe Burdács János m. kir. erdészt; — a sztavnaiba Klau- dinyi Károly m. kir. erdészt; a dubrinicsiba Csépes Tivadar állami néptanítót; a turja-remeteibe Schenk- ner Antal állami tanitót; a nagv-kaposiba Rostás János állami tanitót; a mátyócziba Bodnár István községi tanitót; a szüitheibe Varga Lajos községi bírót; a csapiba Józsa Dezső gyógyszerészt; a tibaiba Sücs András gazdatisztet; a felső-remeteibe Kassay Károlyt Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
