Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-07-14 / 28. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, vasárnap, 1895. julius 14. 28. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Megyeház-tér I. szám, i. emelet. —1---- I A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak e . Semmit sem közlünk. Ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A közönség1 érdeke. — Ajánlva az ungvári kir. pénzügyigazgatóság figyelmébe. — ' Feladatunkhoz híven kötelességünknek tartjuk mindenkor felemelni szavunkat a közönség érdekében, valahányszor azt oly körülmények teszik szükségessé, melyek a közönség érdekével ellentétben állanak, esetleg annak kárával járnak. A jelen sorok megírására is két oly körülmény kényszerit, melyeknek fentartása egyáltalán nem indokolt, s melynek megszüntetését elrendelni, illetve megcselekedni a kir. pénzügyigazgatóságot ezennel felkérjük A nagyon is kifogásolható eljárás egyike az, hogy a kir. adóhivatalok nem vezetnek az adóhátralékokról nyilvántartási naplót, s igy az évről-óvre beérkező adóhátráleki kimutatásokat mindenkor teljes összegükben és minden megjegyzés nélkül teszik át a telekkönyvi hatóságokhoz, hogy az az illlető hát-, ralókos ingatlanaira bekebeleztessók. A megkeresés folytán a telekkönyvi hatóságok kényszerítve vannak a kimutatott hátralékkal az il lető adós ingatlanát megterhelni, holott a legtöbb esetben tudatával vannak annak, hogy a második évben érkező kimutatásokban az első évi, a harmadik évben az első és második évi, s a későbbi években érkező kimutatásokban az összes előző évi m á r bekebelezett adóhátralékok is újból benfoglaltatnak. Az adóhátralékoknak ily módoni bekebelezése folytán azután igen gyakori az eset, hogy a kincstárnak 3-~4-szer, de legtöbbször kétszer annyi bekebelezett követelése van az illető adós ingatlanán, mint a mennyit a hátralék tényleg kitesz. Hogy a dolog jobban érthető legyen, felhozzuk például a G. H. örököseinek esetét. Ezek ingatlanaira a kir. kincstárnak követelése a következő összegekkel volt bekebelezés által biztosítva: az első évben 178 frt 20 kr, a második évben 219 frt Va kr, a harmadik évben 459 frt 20 kr, a negyedik évben (időközbeni törlesztés folytán) 267 frt 35 kr, az ötödik évben 2381 frt 54 kr, s végül 2622 frt 58 kr, összesen 6in~ frt £772 kr. Ezen ingatlanok árverés utján eladattak, s amennyiben az összes 6127 frt 8772 kr követelés a pénzügyigazgatóság által fennállónak mondatott, az összeg a telekkönyvi hatóság által mint elsőbbségi követelés soroztatott is. A sorozást végző telekkönyvi hatóságnak, valamint az örökösök képviselőjének azonban kételyei támadtak a hátralék teljes összegében való fennállásra nézve, s igy a kassai királyi Ítélőtáblához került az ügy, mely elrendelte, hogy a kincstár képviseletével megbízott ungvári pénzügyigazgatóság a követelésbe hozott tételeket azonosítsa is. Az azonosítási eljárás folyamán a kincstár képviselője kénytelen volt elismerni, hogy az illető örökösök ingatlanain az adóhátralék sokkal nagyobb összegben van biztosítva, mint az tényleg fennáll; de bebizonyult az azonosítás folyamán az is, hogy a kincstár által fennállónak mondott több tétel szintén törlesztve van, illetve az utóbbi években történt bekebelezéseknél újból felvétetett, s igy a telekkönyvi hatóság az eljárás folyamán felmerült adatokból a kincstár 6127 frt 8772 krnyi követelését kénytelen volt 2622 frt 58 krra, vagyis az utolsó tételre. -- mely az előzőket már magában foglalja, — leszállítani. Ilyen, és eb ez hasonló eset számtalan van. Mint már érintettük, okozza ez eseteket az, hogy a kir. adóhivatalok nem vezetnek nyilvántartási naplót, melyben ki volnának tüntetve a már bekebelezett adóhátralékok, s ennek nem léte esetében az óvről-évre kitüntetett hátralékok mindig teljes ösz- szegükben kebeleztetnek be az illető adós ingatlanaira, anélkül, hogy az előző biztosítások törülve lennének. A közönség érdeke pedig határozottan más eljárást követel. A közönség érdeke megkívánja, hogy nyilvántartási naplók - vezettessenek, hogy ezáltal az adóhivatalok személyzetének módjában álljon a másod, harmadévi adóhátralék bekebelezésénél megje gyezni azt, hogy a kimutatott összegből mennyi vau már bekebelezve, illetve fizetéseknél alkalma legyen a telekkönyvi hatóságokkal tudatni azt, hogy mily összeg törlendő a biztosított hátralékból. Ha a pénzügyigazgatóság e nyilvántartási naplók vezetését elrendeli, sok felesleges munkától megkíméli a telekkönyvi hatóságokat, — de megkíméli önmagát is oly kudarczoktól, mint a fennebb említett eset. Hisszük, hogy felszólalásunknak meg lesz a kívánt eredménye, — mert azt fel sem merjük tételezni a pénzügyigazgatóság felől, hogy s z á ndé- kosán kebeleztetne nagyobb összegeket a hátralékosok ingatlanaira, mint a mennyi a tényleges tartozás. Ez az egyik kérelmünk a közönség érdekében. Felszólalásunk másik oka a pénzügyigazgatóságnak e hó 5-én kelt 7799/895. számú rendelete, melyben az van mondva, hogy mindazon adózók, kik törlesztéses kölcsönnel vannak megterhelve, s e kölcsönök folytán az általános jövedelmi pótadó kivetésénél az évente fizetendő kamatösszegnek megfelelő 10% adóleirásban akarnak részesülni, — kötelesek törlesztési könyveiket felülvizsgálás és érvényesítés végett a városi adópénztár utján s pénzngyigazgatósághoz beterjeszteni; — s ha ezt nem tennék, úgy vallomási iveik nem fognak figyelembe vétetni, s a törvénynyel biztosított 10% adóleirastól elesnek. Értesülésünk szerint ez a pénzügyigazgatósági rendelet nem egészen felel meg az idevágó törvénynek. A törvény ugyanis csak biztosítja a jogot a pénzügyigazgatóságnak arra nézve, hogy a törlesztési könyveket áttekintés végett bekérheti, — de nem mondja egyszersmind azt is, hogy a törlesztési könyvek be nem adása miatt az illetők elesnek a 10% adóleirastól. Mi fog tehát következni ezen pónzügyigazga- tósági rendelet további fentartásából. Az, hogy a rendeletről tudomással nem biró adózók egy csomó fellebbezést fognak benyújtani s elkerülhető munkaszaporitást fognak okozni a felsőbb hatóságoknak, s a pénzügyigazgatóság kénytelen lesz elismerni, hogy nem helyes alapból kiinduló rendeleteket nem kivan a közönség érdeke, de még a kincstár érdeke sem. Közigazgatási bizottsági ülés. — 1895. julius hó 9. — A tőispán elnöklete alatt megtartott közigazgatási bizottsági ülésben első sorban az alispán havi jelentése olvastatott tel, a mely szerint a személy- és va gyonbiztonság rendkívüli körülmények által megzavarva nem lett; a vármegye területén a múlt hónapban ösz- szesen 4 tüzeset fordult elő, mely 992 frt kárt okozott. Az árvaszéki elnök, főorvos, pénzügyigazgató, tan- telügyelő és az áilamépitészeti hivatal főnökének havi jelentéseit a közigazgatási bizottság tudomásai vette s a I, év első feléről szóló féléves jelentéseknek a kormányhoz való (elterjesztését el rendelte. A belügyminiszternek az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXX111. t.-cz. tí-ik §-ának rendelkezéséhez képest kiadott azon körrendeletére vonatkozólag, a mely körrendelettel felhívja a közigazgatási bizottságot, hogy jelölje meg azon egyéneket, kik a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbizandók lennének — a közigazgatási bizottság tekintve azt, hogy az anyakönyvi kerületek megállapítása és az anyakönyvvezetők javaslatba hozatala tárgyában tett {elterjesztésre vonatkozó felsőbb elhatározás a körjegyzőségi beosztás végleges megállapításától tét ;tett függővé — ezen rendeletnek beérkeztéig a javaslattételt elhalasztotta. Az állami anyakönyvekről szóló fentebbi törvény- czikk 31-ik §-ának második bekezdése értelmében a dologi kiadások községi terheket képezvén, ebből folyólag a belügyminiszter felhívja a közigazgatási bizottságot, hogy az anyakönyvvezotők részére szükséges hivatalos helyiségeknek f. évi október hó 1-től való ellátásáról gondoskodjék, intézkedjék továbbá arról, hogy a hivatalos pecsét és helységnévtár árát minden egyes anyakönyvi kerület, illetőleg az abba tartozó községek a házasság- kötési jelvény árat pedig minden egyes házassági anyakönyvi kerület, illetve az abba tartozó községek, a házipénztárba oly időben fizessék be, hogy ezen költségek a szállítmányoknak az alispán által történt átvétele után egy összegben s késedelem nélkül legyenek felterjeszthetek ; intézkedjék végül arról is, hogy minden egyes házassági anyakönyvi kerületben az ebbe tartozó községek által az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén, ezen kívül pedig minden egyes községben az illető község által a községházán a házasságok kihirdetésére szolgáló, lehetőleg sodronyszöveltel védett tábla alkalmaztassák. Ezen miniszteri rendeletet a közigazgatási bizottság azzal az utasítással adta ki az alispánnak, hogy az erre vonatkozó előleges hirdetéseket haladék nélkül tegye meg addig is, mig az anyakönyvi kerületek végleg megálla- pittatnának s az anyakönyvezetők kineveztetnének. Tudomásul vette a közigazgatási bizottság a belügyminiszternek azon körrendeletét, a melylyel az állami anyakönyvekről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítást megküldi s értesíti a bizottságot, hogy az utasítás egyes szakaszaiból kifolyó rendelkezéseket külön fogja megküldeni. A belügyminisztériumnak az ungvári közkórház bizottságának a kórházi tisztviselők és szolgák számának szaporítása, tisztviselői fizetések emelése és a kórházi ehnebetegosztály kibővítése tárgyában intézett folyamodványára leérkezett rendelete folytán a köz- igazgatási bizottság ezen rendelet másolatát azzal az utasítással adta ki Ungvár város polgármesterének, hogy a rendelet tartalmát a kórházi bizottsággal közölje — hogy a munkaképtelenné vált 2 kórházi tisztviselőnek, u. m. Nyisztor István gondnoknak és Szamovolszky Ferencz ellenőrnek a szolgálatból való eibocsájtásuk s a rendelet kívánalmainak megfelelőig nyugdijaztásuk, valamint a kórháznak uj építkezéssel kapcsolatos kibővítések létesítéséhez való hozzájárulás tárgyában a város képviselőtestületéhez előterjesztés tegyent s ennek határozatát a közigazgatási bizottsághoz 30 nap alatt terjeszsze tel. Utasította egyúttal az áilamépitészeti hivatalt, hogy a kórház kibővítésére vonatkozó tervet és a költségvetést vizsgálja meg s véleményét terjeszsze be. A belügyminisztériumnak rendelete következtében a közigazgatási bizottság a fegyelmi eljárást elrendelte az ungvári közkórház gondnoksága, vagyis Nyisztor István gondnok és Szamovolszky Ferencz ellenőr ellen azon okból, mert az ungvári közkórházban az 1892-ik évben gyógykezelt bizonyos egyén után felmerült 38 frt 35 krnyi gyógyköltséget a gondnokság 2 Ízben számolta el. A tegyelmi eljárás megejtésével Ungvár város polgármestere lett megbízva. A beregszászi kir. törvényszéknek Vincze Béni névvel ellátott s Ungvárt 1895. évi február hóban kelt „A kik mindig és mindenütt becsületet keresnek“ czimü nyomtatvány tárgyában hozolt azon végzését, a mely szerint Farkas Ferencz rendőrkapitány és Mo- csáry Géza városi ügyész ellen a büntető eljárás be- szüntettetett, a közigazgatási bizottság tudomásul vette. Reismann Mórnak a Farkas Ferencz és Mocsáry Géza ellen elrendelt fegyelmi ügyben beadott azon panaszát, hogy a f. évi junius hóban megejtett folytatólagos vizsgálat alkalmával tolyamodó kihallgatva nem lett, s kihallgattatását kéri — a közigazgatási bizottság azon okból utasította el, mert a fegyelmi vizsgálat már VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
