Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-08-18 / 33. szám
mezőgazdasági statisztikai összeírást rendelt el. Nemcsak a kormány óhajtása volt ez, hanem hazánk gazdaközönségének is évek óta hangoztatott kívánsága. A tengerentúli nagy gabonatermesztő országok versenye s a termények árának rendkívüli hanyatlása Európaszerte, évről-évre nehezebbé teszi a mezőgazdaság helyzetét. Súlyosan érezzük mi is ezt a válságot s a kormány és a társadalom váll vetett erőleszitésére van szükség, hogy megállhassunk a mostani viszonyok között s megvethessük a mezőgazdaság újabb virágzásának alapját. De arra, hogy helyesen tüzzük ki a czélt s jól válaszszuk meg az utakat és módokat a helyzet javítására, szükségünk van a hazai viszonyok és állapotok beható, alapos megismerésére, amit azonban nem érhetünk el másképp, mint egy lelkiismeretes, pontos, részletes statisztikai összeírás segítségével. Belátta ezt a mezőgazdasági érdekek minden igaz barátja és illetékes képviselője; belátták legkiválóbb gazdáink, belátták a gazdasági egyesületek, belátta a kormány. A törvényhozás pedig áldozatot nem kiméivé, pártkülönbség nélkül, ritka egyértelműséggel szavazta meg a nagyterjedelmü adatgyűjtés és feldolgozás költségeit. Lesz-e haszna az áldozatnak ? Lesz-e sikere a fáradozásoknak ? Az egyedül a gazdaközönségtől tügg ! Ha a valóságnak teljesen megfelelő adatokat nyerünk, megvethetjük azt a biztos alapot, melyre nyugodtan építhetünk, de ha a valóságtól eltérő, hamis adatok folynak be, nemcsak a sok költség, munka, fáradozás, vesz kárba, hanem a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásán fáradó hatóságok és szakkörök annak a veszélynek is ki lesznek téve, hogy a valótlan adatoktól félrevezettetve, hasznos helyett káros intézkedéseket tesznek Az adatok bevallásánál tehát legelső föltéte1 a teljes őszinteség. A titkolózással gazdaközönségünk csak magának ártana ; olyanforma volna ez, mintha a beteg azon igyekeznék, hogy az orvos valahogy el ne találja baját, hanem egészen más betegség ellen gyógyítsa. A tiszta valóságnak bevallásából senkire semmiféle kár vagy hátrány nem háramlik. Felkérem ennélfogva a hazai gazdaközönséget, hogy ha netalán itt-ott olyan balvélemények támadnának, hogy ez az összeírás adóztatási czélból történik, világosítsák fel a tévelygőket és félrevezetetteket s magyarázzák meg, hogy ezek az adatok kizárólag a mezőgazdaság és a töldmivelő nép érdekében gyüjtetnek; adóhivalalok, vagy más pénzügyi hatóságok még csak látni sem fogiák ezeket; szóval a mezőgazdasági statisztikai összeírás nincs összekötve semmiféle adóztatási czéllal. Be felkérem gazdaközönségünket, ügyeljen arra is, nehogy egyesek tréfából vagy hiúságból valljanak be hamis adatokat s az ily kicsinyes, nevetséges emberi gyarlóságok meghiúsítsák a nagy, országos mü sikerét. A mezőgazdasági sta'isztikai összeírás az egész, nagy gazdaközönség buegó, tevékeny közreműködése nélkül eredményes nem lehet. Az ország és saját érdekük egyaránt kívánja, hogy tegyenek meg minden lehetőt a munkálat érdekében. Minden gazdálkodó már jó előre tekintsen körül figyelmesen, gazdaságában, jegyez- gesse fel, hogy mennyi földön gazaálkodik, mennyi és milyen gazdasági eszköze, házi állata stb. van, hogy annak idején egész pontosan jelenthesse be az adatokat az összeíró ügynöknek. Az egész összeirási munkálatban legfontosabb személy az összeíró ügynök. Kívánatos, hogy erre az igen fontos állásra a legintelligensebb gazdák, birtokosok vállalkozzanak. Nem alázza ezzel meg magát senki, legyen bármily nagy ur, vagy előkelő személyiség. Sőt ' dicsősséget szerez vele, mert polgári kötelességet híven teljesíteni s osztályérdeket tisztes munkával szolgálni : j csak emelhet mindenkit a közbecsülésben. Ne engedjék gazdáink, hogy összeíró ügynökökül olyanok alkalmaz- ' tassanak, kik a földműveléshez alig értenek, vagy ha : értenek is, nincsenek közvetlenül összeforrva a mező- ! gazdaság érdekével. — Az öntevékenységre a legszebb alkalom kínálkozik, mutassák meg gazdáink, hogy abban a nagy és fontos társadalmi osztályban, melyet ők képviselnek, van elég közszellem, van elég értelmiség, van elég buzgóság s mikor saját javuk, boldogulásuk forog szóban, nem állnak félre összedugott kézzel. A magyar gazdaközönségnek nemcsak hazafiságára, jhanem saját jól felfogott érdekére hivatkozom s gaz- j dáinkat a legelsőtől a legutolsóig teljes bizalommal kérem fel, hogy a mezőgazdasági statisztikai összeírás nagy munkáját minden kitelhető módon támogatni és í előmozdítani szíveskedjenek. Budapest, 1895. julius hó 19-én. Festetits Andor gr. s. k. földmivelésiigyi m Idr. miniszter. Az ungvári ipartestület. Ezen czim alatt az „Ung“ 32. szamában hosz- szabb közleményben ismertettem azon sajnos állapotokat, melyek az ungvári ipartestület vezetésénél elő- j fordulnak, s melyek határozottan törvény- és alapszabály-ellenesek. Intéztem e sorokat egyenesen Tomajkó István ipartestületi alelnökhöz, ki egy előbbi közleményem folytán az ipartestületet védelmébe vette. S mit tesz erre Tomajkó ur ? Ahelyett, hogy óagy elismerte volna a felhozott vádak igazságát, vagy tényekkel megczáfolta volna azokat, gorombaságok halmazát közli az „U. K.“ nyiltterében: ieleletiil. Nem óhajtva lelépni a tisztesség teréről, gorom- ságaira csak annyit jegyzek meg: hogy e lap 32. szá- 'mában mondottakat továbbra is íentartom és ismételve törvény és alapszabályellenesnek állítom az ipartestületi elöljáróság jelenlegi működését. Tehetem most már ezt annyival inkább, mert maga Tomajkó is elismeri, hogy az ő 6 frtos ügyének tárgyalásakor az ipartörvény 141. §-ának ellenére és az ipartestületi biztos elnöklésének mellőzésével, a békéltető bizottságban csakis munkaadók vettek részt. Törvény és alapszabályellenesnek nevezhetem az ipartestület működését most már annál is inkább, mert épen a holnapi hétfői napon egy olyan ügy kerül a békéltető bizottság elé, mely elbírálás végett a járásbíróság elé tartozik, mert a munkaadó és munkaadó közt fölmerült pénzügyek elbírálására semmiféle ipartestületi békéltető bizottság felhatalmazva nincs. Ez nekem talán meg nem utolsó szavam. K. J. iparos. Az ipar-testület ügyébeni polémiából mi arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a testület esetenként csakugyan nem a vonatkozó törvények és rendeletek szigorú szem előtt tartásával teljesíti kötelességét. Ezen okból, nehogy a szép hivatás betöltésére hivatott ipartestület ismét a kátyúba dőljön, felhívjuk reá az iparhatóság figyelmét A Szerk. nek nemcsak mulattatására, hanem egyszersmind testének fejlesztésére, edzésére is szolgál. A fürészelés erősíti, rendes, szabályszerű testállással, a mellett karokat, a lábakat és a mit egy testgyakorlati fogás sem ért el tökéletesen, . a has izmait is. Nem lesz oly növendék, ki ne tekintene kíváncsisággal a fűrészre, gya- lura, a szlöjd-bicskára s ha kezébe kerül ne készítene vele valamit. Oly játék a szlőjd, melynek hatása nem enyészik el a játék betejezése után, hanem állandó lesz, a mennyiben a siker újabb munkára sarkalja a gyermeket, az ifjút. A szülék régi és úgy látszik még jó időre gyógyíthatatlan betegséye, hogy gyermekeikből minden áron urat akarnak nevelni. Ismeretes az a vergődés, melyen a kevésbbé tehetséges, vagy éppen tehetség nélkül való gyermekek közép és magasabb fokú tanulmányaikat végzik, jobban mondva »kivégzik.« S mi az eredmény? Az, hogy a jobbmódu csak elvégzi valahogy tanulmányait s lesz belőle egy oly tudományos ember, kinek üres a leje s még nagyobb üresség fenyegeti a zsebéfi A szegényebbel előbb végez a sors,üldözötté lesz a világ s önmaga előtt s legtöbbször a legnagyobb erkölcsi és anyagi nyomorba sülyed. Ha az ily tehetségüek oly iskolába kerülnek, hol kézi ügyességre tanítanak, nem sülyednek a posványba, mert a kézügyességben kiemelkedésük biztos eszközét bírják. Eddig a szüle rósz tanuló fiát mesterséggel ijesztgette ; nem csoda, ha megvetett lett előtte az ipar. Ezután tőigyekezete lesz a szlöjdnek, hogy az észbeli tehetség figyelembe vétele nélkül mindenki egyformán fejlessze kézügyességét; lehet, hogy a legjobb és legrosz- szabbb tanuló egyformán csinos munkát készít. Ez esetben a gyengébb tehetségű tanuló is több ambitioval fog a tanuláshoz, mert igyekezni fog az ő vele egyformán munkáló jeles tanulót a tanulásban legalább megközelíteni. Most, a mikor sem a házi, sem az iskolai nevelés mit sem ád a kézügyességre, a mesterember az inast egy-két évig egyébre sem használtja, mint lótás-tutásra. S ez nem csoda, mert minden kézügyesség nélkül nem tudja a fiúnak hasznát venni. A tanuló tanítása ilyen körülmények között szerfelett nehéz dolog; természetes tehát, ha a mester nem nagy kedvet érez reá magában, s ha e miatt a tanuló jobbára puszta megfigyelésre utalva, lassan és késedelmesen tanulja meg mesterségét s nyújt kárpótlást mesterének a tartásdijért. Egészen más lesz a helyzet, ha az iparos-tanuló ügye- kézzel fog a mesterséghez. Akkor gyors haladása iparában biztosítva lesz s azt a fizikai és értelmi erőt, melylyel már produkálhatna, nem fogja hasztalan kísérletezésekre pocsékolni. A szlőjd nevelő határa egyébiránt még abban is jelentkezni fog, hogy le fogja dönteni a társadalmi osztályok között fennálló kínai falat; a gyakorolt munka megbecsülése közelebb hozza az embert , embertársához. • A munka öröme és dicsősége«• ; e, nemes öröm, e legnagyobb dicsőség fogja majd egyesíteni a főurat a kis polgárral, ügy legyen ! Reó'thy Konstantin. Mezőgazdasági statisztika. Az 1895. VIII. törvényezikk által elrendelt mező- gazdasági statisztikai összeírás tárgyában a töldmivelés- ügyi miniszter a hazai gazdaközönséghez a következő felhívást intézte, melynek közlésére lettünk felkérve : >Az 1895. évi VIII. t.-cz. a f. évi november hó 20. és 30-ika közt Magyarország területén általános nehézségnek, hogy meg kell toldani a másodpercz inga hosszát, hogy az pontosan megüsse itt is a másodper- czet, azután jön a Pó vizének alsó folyása, aho1 a földkéreg alá feküdt tán maga az ördög, mert ott a nehézség hatálya a legnagyobb, úgy hogy nincs eset, hogy azon keresztül valami földalatti közlekedés lehetséges volna. (Természettud. Közlöny 1895. 196. lap.) Ha már betelt ezen elzárt vidék alatt a földkéreg alja s elérte feszitő ereje maximumát, akkor nem vehet fel többet sem a magmából, sem a feszítő gőzökből és gázokból Magyarország felől, hol már a földrengés 15 év óta járja rendes tánczat. Ez a sok forró anyag kénytelen tehát Istrián, Polán át más utat keresni magának a Pó torkolatának kekerülésével s megrázza aztán Flóren- czet, Sienát, Spoletót végre Calabriát mindaddig, mig a földnek (Humbold szerint) biztositó szelepét, a Vezuvot, el nem éri, mi f. julius 5-én meg is történt, amióta négy pászmában foly az izzó láva, itt-ott 60 m. szélességben alá, el elöntvén ezzel már, két termékeny szőlőhegyet is. És a laibachi földrengés még sem szűnik meg, hanem újra megrázta a földet julius 8-án is; hja, mert igen tolakodó ám a bazalt! betömi még a 2—3” keskeny telléreket is, nem tágít semmi elől, telve tartja sokszor a vulkánok kiömlési torkát is s fedi azt többszörös bazalt réteggel, úgy, hogy hegyhátakat képez. Néha-néha egyet lő a földrengés |az alpesi hegyek alatt is, ott hol a patakok, folyók szokatlanabb folyása jelöli a föld nagyobbszerü repedéseit, de ez nem sokat segít a föld baján, mert nem hat, fel nem juthat a föld színére, hacsak pl. az Érczhegység nem állja el útját és ő maga nyitva, vagy csak homokkal töltve nem talál régi krátert. Ott aztán kifújhatja magát kedvére és a föld bélgörcse, kólikája múlik. Van ugyanis eset, hogy a vulkán újabb földrengés előtt, vagy tevékenysége végén nem köp, hanem szí; igen, visszaszívja láváját, füstjét, felegeit, tüzét. Ha ilyen állapotban megtalál aztán hülni, dermedni, üresen marad krátere, teteje megtelhetik homokkal lapillival, alja vízzel; feltünőleg kong. mint a Hollós begye a tályai határban, mig nagysokára újra mozgásba jön ő kelme s dőlnek a házak, melyek időközben odaépültek. Még jó, hogy a sínek a talpfához erősitvék, hogy a vasútnak — ha bedől is néhány őrháza — legalább kevesebb legyen a kára vasúti matériáiban. Van-e összefüggés a laibachi földrengés és a brüxi katasztrófa között ? — Ez bizony nem csak lehetséges, de nagyon valószínű is. Ugyanis : Laibach vidékéről közvetlenül is juthatott a feszültség Brüx alá és pedig azon körívben, melyet a Száva, Dráva, Salzach és Duna megfelelő részei a Naab és Eger folyóival képeznek, de juthatott az Enns és Moldova vizeinek irányával is akár közvetlen Laibachból, akár Zágrábból Az utóbbi valószínűbb; mivel ennek kedvez a Száva, Dráva és Mura folyása is és semmi sem természetesebb, minthogy, ha Laibach alatt a feszültség maximumát elérte, az utána toluló plutonikus anyag már Zágrábnál kényelmesebb utat keres magának s azt Grácznál Brüx irányában meg is találja anélkül, hogy meg kellene e hatalmas repedésekben a földnek kérgét ingatnia. De mi okozhatta, hogy a magyár határ mentén sokáig keringő földrengés elhagyta rendes körkerületi útját és zsák-utezába került Laibach vidékén? Itt meg keli jegyeznem, hogy, valamint a lineáris rengés, sokszor van téhyleg a transzverszálissal összekapcsolva, úgy a nagy kerületi vonalra kiterjedő propagáczió is lehet, sőt van transzverszális földingás- sal egybekötve. Példa rá a jagodinai földingás Szerbiában : ott a Mlawa és Morawa két parallel folyój i szintén függélyesen foly a Dunába, irányuk a Duna soroksári ágával egy vonalú. Kétségkivüli, hogy ez a földrengés, mely Petrovitzot a Morawa mellett tönkretette, egy része volt a magyar határmenti földrengés rend - szerének, mely midőn Szerbiába jött és a Morawa repedéseit függélyesen érte, azokban elterjedt s olyan transzversz rengést okozott, melyre Szerbia sokáig fog emlékezni s a lapok szerint az Alföldön, sőt még I(j- Pesti n is volt észlelhető. Éhez hasonló transzversz földrengésnek kellett lenni a Balassa-Gyarmatinak is jun. 11-én; akár az Ipoly vize felső, akár közép irányából jött légyen, összefüggésbe hozható a magyár határmenti fő földrengéssel. Világos, hogy az ilyen] transz versz földrengés, főleg, ha hatása a propagáczió körének átmérőjét eléri, zavart okozhat a határmenti földrengésben, ezt megakaszthatja, rendes menetétől eltérítheti, sőt a lávaáramra — mint a part a tengeráramára — módositólag hathat, minél fogva ez ott ahol a bazalt kevesebb, p. a Somlyó Ság- hegye és Dobra (Neuhaus) között is*) megtolul és Szombathelytől a földrengést Laibachba visszaszorítja. Szerény véleményem, hogy a brüxi eset, bár geo- logiailag kisebbszerü, már váltig megczáfolta Pulszky Ágoston azon Lyell-szerü állítását, hogy a természetben katasztrófák nem volnának. Laibachra nézve, azt hiszem hogy a baj nagyobb nem lesz, de ami van, ott fog lassan emésztődni, ahol keletkezett a sűrűbb talaj által körülvett kerülék gyupontjában t. i. Laibach vidékén. Ha pedig Flórenczben jul. 30-én újra volt földrengés,**) az arra mutat, hogy megakadt a Vezúv tevékenysége, melyről fájdalom rendes bulletint nem olvashatunk1 Általában a Vezúv és Etna kitörése, mely synchronies, egyidejű eddig nem igen volt, biztosit, hogy föld- rengési tüneményünk, valamint a viharok, jégesők és áradások veszedelme (Kolozs-, Sopron-, Mosony- és Pozsonymegyében és a Kárpátokban) enyhülni fog s a lég- és ,vulkánikus földáram viszonyai rendes mederbe fognak maguktól terelődni. Ungváron, 1895. aug. 1. Dior Lajos. *) Szabó Geológia 30:1. 1. **) Volt bizony aug. 8-án is, mely este 8 óra 42 perozkor nagyon megrázta Botzen városát Tirolban is.
