Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
ti — Ez az ügy igen kényes természetű. Ha Farkas hivata-; lát elfoglalja, a tisztikar, élén a polgármesterrel, megy. Miután a városnak a tisztikarra nagy szüksége, az pedig nem olyan nagy szerencsétlenség, ha Farkas kapitányi a hivatalban nem tisztelheti a közönség (élénk derültség), ajánlja — módosításával — a Spitzer dr. indítványának elfogadását. Zoltsák János, nehogy ez továbbra is foglalkoztassa a képvise ő-testületet, a szabadságot Farkas kapitánynak fegyelmi ügye végleges befejezéséig tartaná megadandónak (ellenmondások). Lipták József : adjuk meg neki a szabadságot ; de a fizetést ne ! (Helyes 1 derültség.) Reismann Mór szerint miénk a városi pénztár, miénk a városház helyisége; miénk a rendőrség. Mindezeket tagadjuk meg attól az embertől, a ki nekünk nem kell. (Helyeslések, nagy zaj.) A vita ekként befejeztetvén, miután Ember azon indítványát, hogy a szabadság csak aug. 31-ig adassák meg, visszavonta, Farkas Ferencz, rendőr-kapitánynak a kért 6 heti szabadság Spitzer dr. indítványa szerint megadatott. Szarvas István, városi tizedes özvegyének, elhalt férjének 3 havi fizetése segélyül megszavaztatott. Olvastatott — Rákosi ügyével kapcsolatban — a közig, bizottságnak azon határozata, * melylyel aváros képviselőtestületének azon elvi jelentőségű határozatát, hogy a közmunka adó alól való mentesség (60 éves koron felül) nem a kortól, hanem a vagyoni helyzettől függ, helybenhagyta. Miután a vármegyei törvényhatósági bizottság által már jóváhagyott 1895. évi költségvetés előre láthatólag a minisztériumnál is meg lesz fellebbezve, Spitzer dr. indítványára a képviselőtestület a folyó év végéig terjedő felhatalmazást szavazott meg. Végül 6 heti szabadság időt adott a képviselőtestület Liiley Sándor dr., >olgármesternek, Kacsnr tanácsnok és Goics Istvánnak. • Villanyvilágítás városunkban. Ezen czimmel több városi képviselő aláírással kibocsátott ismertetés osztatott szét a napokban a városi képviselő-testület tagjai között, azon czélból, hogy a város villanynyal való világítására beérkezett pályázatok tartalmáról a kepviselő-testület már előzetesen tudomást vegyen. Amennyiben ezen ismertetés tartalma nem csak a képviselőtestület tagjai előtt bir érdekkel, közöljük ezt egész terjedelmében, hogy a nagy közönségnek is alkalma legyen ez ügyben az ajánlatok tartalmáról tüzetes tudomást venni. * * A villanyvilágításra kiirt pályázatra, mely múlt hó 31-én járt le, két budapesti czégtől érkezett ajánlat: Ganz és Társa é§ Egger és Társa részéről. A város és a fogyasztó közönség érdekében fekvő dolognak tartjuk ezen ajánlatok ismertetését. A Ganz és Társa ezég nem nyújtott be határozott ajánlatot, hanem Eger városával kötött szerződését ajánlja alapul venni, amely szerződésnek lényeges pontjai a következők : Eger várossaf a .ezég szerződése 50 évre terjed. A szerződéí*értelmében az 50 év lejártával a városnak á telep értékét az akkori becsérték szerint 30°/o levonással kell megtérítenie; az egész telep azonban csak 70 év leteltével megy át díjtalanul a város tulajdonába. Ganz Ungvár városától 3200 négyszög öl telket kér kér ingyen a telep felállítására. Az utczai világi tásra ajánl a ezég 12 és 16 gyertya fényű izzólángo- kát vegyesen. Tizenhat gyertyafényt véve alapul, egy láng 28 frt 28 krba kerül egy évre. Ganz magánosoktól 100 Watt óránkint 5 krt kér, ami óránként 24/io krt tesz ki és 600 órai fogyasztáson túl nyújtja a következő kedvezményt: 600 órán túl 5% 2000 órán túl 20% 1000 „ „ 10% 2500 „ „ 20% 1500 „ „ 10% 3000 „ „ 30% Ipari czélokra 100 Watt 5 krba kerül Városi középületek számára 24/io krból 12% kedvezményt nyújt. Minden berendezett lápáért 1 frt alapdijat igényel. Ganz a konczesszió ideje alatt adómentességet kivan’ Ganz váltakozó áramú rendszert, magas feszültséggel, szabad vezetékkel, illetve csupasz drótokkal alkalmaz. Ezen rendszer nagy városokban, h#ol a sodronyok 3—4 ^emeletes házak tetején vezettetnek, nem veszélyes, amennyiben a sodronyok egyszerű megérintése is haiálthozó. Ez okból az áramnak ipari ezélökra való felhasználása is felette veszélyes. A ezég a telep kellő időben való elkészítésére 3000 frt óvadékot ajánl fel. * Az Egger és Társa ezég ajánlata a következő : E ezég a konczessziót 40 évre kéri, mely idő elteltével nem csupán a lámpák és vezetékek, hanem a központi telep a hozzátartozó épületekkel, gépekkel, kazánokkal a város tulajdonába megy át teljesen díjtalanul. A ezég nem kér ingyen telket, hanem olyat saját költségén szerez be. Egger az utczai világításra 16 gyertya fényű lángot ajánl, mely láng ára egy évre 19 forint. Egger magánosoknak 100 Watt óránként 4 8 krt számit, ami egy 16 gyertya fényű lángnál 22/io krt tesz ki óránként és 500 órától .kezdve a következő kedvezményt nyújtja : 500 órán túl 5% 2000 órán túl 25o/0 1000 „ „ 8% 2500 „ „ 80% 1500 „ „ 15°/0 3009 „ „ 30% Ipari czélokra 100 Watt 4 krba kerül. Városi középületek számára 22/io krból 20% kedvezményt nyújt. Berendezett lámpaként alapdijt nem igényel. A konczesszió ideje alatt mindennemű adót fizetni fog. Egger rendszere egyenáram, hármas vezeték, alacsony feszültséggel, tehát teljesen veszélytelen és erőátvitelre legjobban alkalmazható. Egger a telep kellő időben való elkészítésére 10,000 frt óvadékot ajánlott fel. Összefoglalva mindkét ajánlatot tabellárisan, a következő képet nyerjük : GANZ EGGER 1. A konczesszió tartama .... 50 év 40 év 2. A telep teljesen ingyen megy at a város tulajdonába .... 70évmulva 40 év múlva 3. Ingyen telket kér a várostól. . kér nem kér 4. Az utczai világítás költségei lámpánként évi atlag2400égési órát véve alapul 16 gyertya fényű lámpa és évenkint . . . 28.28 kr. 19 frt 5. A világítás ára magánosoknak 100 Watt óránkint................ 5 kr. 48/io kr. Ebből engedmény a lámpák évi átlagos égése mellett: 500 óránál . ................. — 5% 600 „ 5% 5% 1000 „ .................... 10% 8% 1500 ...................... 10% 15% 2000 ....................... 20% 25% 2500 „ 20% 30% 3000 ....................... 30% 30% 6. Az áram ára ipari, illetve erőátviteli czélra 100 Watt.... 5 kr. 4 kr. 7. Engedmény városi középületek számára ............................ 12% 20% 8. Községi adót fizet .................. nem igen 9. Szerződési bélyeget visel . . . felét egészet 10. A rendszer............................. veszélyes nem veszélyes 11. Biztosítékot ajanl ................... 3000 frt 100.000 frt Az Egger-czég saját költségén állítja fel a központi telepet, rendezi be a városi lámpákat és azokat az égész konczesszió ideje alatt rendben tartja, esetleg ajakkal kicseréli. Az Egger ajánlata szerint a város villanyos villágitása a jelenlegi petroleum világításnál felével olcsóbb, a mint azt a következő táblázatos ösz- szehasonlitás mutatja : Petróleum •fcjcnleg: *130 lámpa 6 .g&priya fényű. A város fizet lámpánként éjjelenként 11 krt. Ez egy évre kitenne 5143 frtot. A városnak a lámpákat, karokat és testeket az 50 év alatt újakkal legalább 5-ször kell kicserélni; ha csak 12 frtot számítunk darabonkint, a város csak itt 8000 forintot takarit meg. , évi ár évi ár frt fű Ganz Egfger 150 drb Hl gy. fényű 150 drb 16 gy. fényű lámpa á 28 frt 4200 lámpa á 10 frt 2850 180 drb 16 gy. fényű 180 drb 16 gy. fényű lámpa a 28 frt 5040 lámpa á 19 frt 3420 200 drb 16 gy. fényű 200 drb 16 gy. fényű lámpa a 28 frt 5600 lámpa á 19 frt 3800 A lámpák a vállalkozók költségén állíttatnak fel és ujittatnak meg. A fentebbi, egészen tárgyilagos ismertetésekből és összehasonlító táblázatokból minden érdekeltségtől ment olvasó meggyőződhetett a felől, hogy az Egger-czég ajánlata olyan kedvező, hogy annál úgy a városra, mint a magánosokra nézve kedvezőbbet nem remélhetünk. A ezég feltétlen .mdgbizhatóságát bizonyítja első sorban a magas óvadék s a szerződés be nem tartása :'esetére elvállalt magas" bírságok, másrészről azon körülmény, hogy a ezég Nagy-Kanizsán, Gölnicz- bányán, Csáktornyán, legutóbb Zentán és itt épen Ganzzal szemben nyerte el a villanyvilágitási konczesz- sziókat és a hol a munkaiatokat befejezte teljes elismerést aratott; és végül az a tény, hogy ő Felsége összes termeinek villanyvilágítását e ezég rendezte be. Az ungvári ipartestület. Néhány héttel ezelőtt történt, hogy e lapok hasábjain három észrevételt közöltem az ungvári ipartestület működésére vonatkozólag. Tettem ezt az ipartestület megerősítése érdekéből, teltem azt azon okból, mert az elöljáróság s különösen annak elnöksége nem az 1884. XVII. t.-cz. 126. §-ban foglaltakat lejleszli, de űzi, hajtja, minden számítás, minden torma betartása nélkül az ipartestületi betegsegélyző-pénztár felállítását, a mely szerintük az egyetlen üdvözítő dolog az ungvári iparosságnak méltán kívánható jobb sorshoz való jutásához. Erre a három észrevételre három hét múlva (lásd >Ung* 31. számát) Tomajkó István, az ipartestület al- elnöke zavaros kuszáltsággal választ ad, s azt mondja első sorban, hogy ők ele'get gondolkoznak az ipartestületi ügyek rendbehozásán. Hát bizony szép dolog tőlük, — de a gondolkodás maga nem ér semmit, mert a mai világban nem csupán gondolkodni, de cselekedni is kell tudni. — E gondolkodásából eredőleg azután ismét gondolkozik, gondolkozik pedig azon, hogy hol is hajtják fejüket álomra az utazás fáradalmait kipihenni akaró munkanélküli segédek, s itt azt a merész és minden emberies gondolkozást nélkülöző állítást koczkáztatja, ‘hogy csak a hanyag és iszákos, jobb sorsot amúgy sem érdemlő iparos-segédek kénytelenek istállóban nyugodni. Hát igen tisztelt Tomajko István, ipartestületi alelnök uram 1 ez nem áll. Nem felel ez meg a valóságnak különösen Ungvárt, a hol csak drága szobák állanak az utasok rendelkezésére. Hol van az megírva, hogy szegény ember, különösen szegény átutazó iparos-segéd ember nem lehet jóravaló is egyszersmind. És ha lehet, honnét vegyen ez a szegény iparos-segéd 60—80 krt, hogy szobában áthasson. Bizony Ungvárt a jóravaló, de szegény átutazó iparos-segéd épen úgy az istállóban kénytelen éjjelenkint tartózkodni, mint az iszákos és hanyag. Ezt a szégyenletes állapotot megszüntetni kötelessége az ipartestületnek. Ezért kell felállítani egy iparos-szállót, még ha nemi áldozatba kerül is. Gondolkozzon csak Tomajkó ur, nincs-e gazain ! ? Ami az iparhatósági megbízottak ügyének rendbehozását illeti, hogy t. i. az előintéz kedés már meg van téve, — kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a sok a jóból is megárt. Sok elő-, közép- és utóintéz- kedés, sok kis, nagy, szükebb, mégszükebb, legszűkebb és a különböző albizottsági intézkedések a kívánt czélhoz soh sem vezetnek. Mert e bizottságok is — hasonlóan Önhöz — csak gondolkoznak. Hogy tehát az iparhatósági megbízottak ügyében ne kelljen tovább előintézkedni, figyelmébe ajánlom az ipartörvény 167 és további § -ait. Meg van ott Írva, hogy előintézkedésre nincs szükség, hanem cselekvésre. Ha e §-okat elolvasta, minden további gondolkozás nélkül azon tudatra fog jönni, hogy nekem van igazam. Azt én különben soh se mondtam, hogy valaki ajtóstól rohanjon a házba, de hogy valaki be ne merjen lépni a házba, csak azért, mert attól tart, hogy az ajtót is magával ragadja, — ez olyan gyengeséget árul el, a milyennek birtokában senkinek sem szabad a közügyek terén szerepvivőségre vállalkoznia. Gondolkozzon csak ezen is Tomajko uram, nincs-e ebben is igazain ! Végül harmadik megjegyzésemre azt mondja, hogy az ipar-igazolvány nélküli iparosok kitudására úgy „állapodtak“ meg, hogy a kér. betegségéiyző pénztár részére történt összeírást ki lógják kérni. Ez a megállapodás valami sajátságos. Ez olyanformán tűnik fel, mint az egyszeri legény házassága, ki egy 100,000 frtos árva kisasszony nyal kötendő házasságát biztosnak hirdette, a mihez a hozzájárulás a legény és annak szülei részéről mivolt, de a lő hozzájárulás a — kisasszony beleegyezése hiányzott, sőt el is maradt. Önök is megállapodtak, de megállapodásukról senki sem tud semmit. Külömben is a kér. betegsegélyző-pénztár részére történő összeírás nincs összefüggésben az iparigazolvány nélküliek ügyével. Ha az ipartestület ez ügyben tenni akar valamit, bizza meg ezzel az elöljárósági tagokat, s ossza be őket utczák szerint. Huszonöt előljárósági tag van, mindegyikre egy-két utczát számítva, két nap alatt kész az összeírás. Ugy-e! Tomajko uram ! ebben minden gondolkodás nélkül szintéri igazam van ! Hogy azonban még több alkalmat adjak a gondolkozásra, hogy még több bizonyítékot adjak arra nézve, hogy az ipartestület jelenlegi alelnöke csak annyit ért az ipartestületi ügyekhez, mint varjú az énekhez, — de mert különben is sajnálkozását fejezte ki a felett, hogy előbb nem ismert, mely esetben tanácsot kért volna tőlem, figyelmébe ajánlom a mondottakon kívül még azt is, hogy az ipartestület jelenlegi *müji$(fé.se teljesen törvény és alapszabályellenes. És-p%<jig, eltekintve a legutóbbi visszaállitási közgyűlésen él«Thc(iult szabálytalanságoktól, — törvény és alapszabályellenes azért : 1. Mert a jelenlegi elöljáróság az alapszabályok 12. §-ának 2. bekezdése értelmében közgyülésileg megállapított költségvetéssel nem bir ; 2. Mert az elöljáróság már mint békéltető bizottság is működött, anélkül, hogy a törvény 141. §-ában jelzett segéd tagok behiva, de (?sak meg is választva lettek volna. 3. Mert az igy működött békélfető-bizottság az iparhatósági biztos elnöklésének mellőzésével működött s ekkor egy lakatos-segéd panaszára azt az ítéletet hozta, hogy a lakatos-segéd köteles a gazdája által jószántából adott fizetés-javítást visszatéríteni. A panasz- lőtt lakatos pedig Tomajkó István volt, kinek mint ipartestületi alelnöknek nagyon jól kellett volna tudnia, hogy munkakönyvét visszatartani semmiféle adósság miatt nem szabad, — annál kevésbbé önként megajánlott és a segédnek már ki is fizetett és általa le is dolgozott béréért. Ezen törvény és alapszabályellenességeket növeli azon eljárás, amit az elöljáróság az ipartestületi betegsegélyző-pénztár ügyében tesz. Annélkül, hogy az 1891. XIV. t.-czikk életbeléptetése tárgyában kiadott 13,228/892, számú keresk. ügyi min. rendelet mellékletében foglaltakat figyelembe vennék, egyszerűen az elnökség beterjeszti az alapszabályokat jóváhagyás végett. Pedig hát ez az életbeléptetési miniszteri rendelet, amit még Tomajkó István uramnak sem lehet figyelmen kívül hagynia, azt mondja, hogy a pénztár alapszabályainak tervezésére az inartestület a békéltető
