Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-29 / 52. szám
A fogas kérdést végre is akként javasolta megoldani a 16-iki értekezlet, hogy Lőrinc\y jöjjön le Ungvárra, a kinek mozdulását szolgálati érdekek is kívánatossá teszik ; mert a bereznai járás tényezőinek némely része s a közte kifejlett ellentétek a főszolgabíró hasznos tevékenységére bénító hatással voltak. így csak egy főszolgabíró lesz helyéből — saját kívánságára is — kimozdítva; a másik pedig marad mostani helyén, hol mellette oly imposans módon nyilatkozott meg legközelebb is a közbizalom és szeretet. A Lőrinczy helyét minden valószínűség szerint Deák Bertalan kaposi járási szolgabiró fogja elfoglalni, a kit ezúttal előreláthatólag egyhangúlag fog a törvényhatósági bizottság főszolgabírói székbe ültetni; fényes beigazolásául annak a közmondásnak, hogy a mi halad, el nem marad s hogy a vármegye méltányolja a szolgálati érdemet. A Deák Bertalan örökébe valószínűleg uj erőt ültet a vármegye bizodalma, cBernáth Zoltán vajáni földbirtokos, s közig. biz. tag személyében. — Tekintélyes társadalmi állása s mindenki által ismert s köztiszteletben álló egyénisége mindmegannyi biztosíték arra, hogy hivatal vállalása által a köz- szolgálat csak nyerni fog. Mint ezekből látható, úgy a főbb állások, mint sok más fontos állás a régi kipróbált erők kezében marad, kik annnyi válságon keresztül biztosan s elismerésre méltóan vezették vármegyénk közigazgatását. Gazdasági érdek-képviseletünk. II. A szélesebb alapokon újjászervezendő „Gazdasági Egyesület“ czéljait akképen kell kitűzni, hogy minden gazdasági irány igaz érdekeinek képviselőjét egyesíthesse kebelében az egyesület. S ez a lehetetlennek látszó feladat nem lesz lehetetlen, sőt még csak nehéz sem lesz, ha a különböző termelési irányok képviselői az alapszabály tervezet fogalmazása alkalmával nem tévesztik szem elől, a mit czikkünk első részében*) hangsúlyoztunk, hogy a termelési ágak nem lehetnek egymás ellenségei; hanem mink egymás termékeinek fogyasztói, kölcsönösen egymásra vannak utalva. Ezt az egymásra utaltságot a kezdetlegesebb műveltségű polgár is felfogja, belátja; mindenki tudja, hogy ha nincs termés, a birtokos, kisbirto kos és mezei munkás-osztály termesztményeit drágábban adja, e mellett ruházatban és élvezeti csikkekben a takarékosság végső határáig megyen, csakhogy a szűk esztendő hatását mielőbb kiheverje. A föld birtokosainak és munkásainak takarékosságát (hogy ne mondjuk nélkülözését) megsinylik a kisiparosok, kereskedők, a kik készletükből keveset adhatnak el; de megérzi még a nagyiparos is, mert áruinak egy részét sem értékesítheti ott, a hol legtöbb haszonnal értékesíthetné; helyben a köze! vidéknek. Az ipar- és kereskedelem válságait viszont érzi a birtokosság is, mert nem értékesítheti úgy terményeit, mint rendes körülmények között. Egy egészséges irányn gazdasági szervezetben, a minőnek mi az életre galvanizálandó ungvármegyei gazdasági egyesületet óhajtjuk, alkotmánya a gazdasági irányok összhangján kell, hogy felépüljön. E mellett azonban minden gazdasági érdek is meg kell, hogy találja benne a képviselőjét, igy első sorban a vármegye legjelentékenyebb gazdasági iránya: a mezőgazdaság. Tekintettel arra a körülményre, hogy vármegyénk területén a mezőgazdaság a legelterjedtebb gazdasági irány, az egyesület működésének súlypontja a jövőben is ez kell, hogy legyen. Ezen a téren nevezetes teendők várnak az egyesületre, melyekhez teljes ambitioval kell, hogy hozzálásson. Ezen feladatok legelseje a kis birtokok fenntartására s jövedelmezőségének biztosítására irányuló eszmék felvetése, vagy, ha máshonnan jönnek, azok assimilálása, a helyi viszonyokhoz, körülményekhez alkalmazása Foglalkozni kell az egyesületnek a gazdasági oktatás kérdésével; közre kell hatnia a földmives kisbirtokosság szakműveltségének emelése érdekében, hogy a kis gazda mennél kevesebb költséggel, mennél többet s mennél > jobbat produkáljon, hogy a piaczról le ne szorittassék, önálló existentiáját el ne veszítse, a proletárok nagy tömegébe ne sülyed- jen, vagy ha ez a sülyedós volna beírva sorsának könyvébe, a lehető legnagyobb idő múlva érje őt e csapás. Lásd az »Ung« f. é. 49. számát. Újabban a közokt. kormány is foglalkozik e kérdéssel, midőn a falusi ismétlő iskolákat gazdasági irányban szervezi s a 25—30 .holdas kisbirtokosok kiképzésére uj földmives iskolák szervezését vette tervbe. A ki ismeri a földbirtok meg osztását és tudja, hogy a 25—30 holdas parasztbirtok már a ritkábbak, a nagyobbak közül való, már most tisztában vau vele, hogy az uj iskoláknak csak akkor lesz valódi hatásuk a kisbirtokos nép nagyobb tömegeire, ha az iskola közvetlen ösz- szeköttetésbe hozatik az őt környező élettel, a gazdasági állapotokkal. Ezen iskolák elhelyezése, czél- irányos működésének biztosítása, valamint a gazda sági irányú ismétlő-oktatás támogatása tekintetében méltán várhatunk sokat a gazdasági egyesülettől. További lényeges teendői az egyesületnek: az inteusivebb gazdálkodás ügyének minden irányban való felkarolása; a gazdasági termények és termékek minél előnyösebb értékesítésének biztosítása; a termelés feltételeinek társulások, szövetkezések utján való előteremtése; a mezőgazdasági jogosult érdekeknek minden téren való czéltudatos és erélyes képviselése; a biztosítási szövetkezés ügyének felkarolása A közjó szolgálatában. A jelen számmal 34-ik évfolyamába lépett az Ung. Ez az idő, a mikor az ember életereje a toiytonos küzdelemben oly gyorsan kimerül, az általa feltalált dolgok oly rohamos gyorsasággal szárnyaltatnak túl s kerülnek !az örök feledés lomtárába, egy egész emberöltőnek telel jmeg. Tisztességes, becsületes munkában tölteni 33 évet, 'az emberek életében is jelentős dolog, egy vidéki sajtóorgánum életében esemény számba megy. Az Ung 33 éves múltja azt bizonyítja, hogy szükséget pótolt, hogy e nagy idő leforgása alatt állandó tényezője volt Ungvármegye közéletének. Ennek a lapnak 33 éves múltja a vármegye legközelebbi 33 éves múltjának a története is egyúttal. A mi 33 év óta jó és nemes történt e vármegye területén, abban nemcsak mindig tevékeny része volt az »Ung«-nak, hanem a legtöbb esetben ez az orgánum vetette fel az eszmét, a gondolatot, mely a közszellemet táplálta, a köztevékenységei irányította. Lapunk régibb múltjáról azonban nem sokat beszélhetünk, mert érdemei és hibái mindaddig, inig a mi kezünkbe nem került a szerkesztői toll, nem a mi érdemünk s nem a mi hibánk; négy év óta azonban saját képünkre és hasonlatosságunkra van teremtve az Ung ; a ini gondolataink, érzéseink jutnak benne hétről- hétre kifejezésre. Mi mindenről irtunk, mit kezdeményeztünk, mely dolgokat sikerült ez idő alatt diadalra juttatunk, erről nem beszélünk; Íriszen az idő, a mióta a mi kezünkből kerül ki az »Ung«, olyan rövid, hogy a főbb dolgok, a mikről szülöttünk, még élénk emlékezetében vannak a dolgok iránt komolyabb érdeklődést tanúsító közönségnek. Egyet azonban minden dicsekvés nélkül megemlíthetünk, azt, hogy lapunk egyedül es kizárólag közjó szolgálatában áll. Nyíltan és férfiasán szólni, ha azt a vármegye közjava megköveteli, hallgatni, mikor a beszéd fölösleges, sőt káros: ez vala 4 éven át a mi legfőbb törekvésünk, legfőbb gondunk. Ez lesz a jövőben is. Irányítani, vezetni törekszünk a vármegye közéletét, de ha ebben a munkában egyben és másban akár egyesek, akár hasonló czélu irodalmi vállalatok megelőznek bennünket, e miatt mi nem jajjveszékelünk, nem irigykedünk, hanem minden legkisebb duzzogás nélkül állunk a jó ügy szolgálatába ; minden álszemérem nélkül követjük, bárki is menjen elől. Az erőknek a vármegye szellemi, erkölcsi és gazdasági fejlődését előmozdító nemes munkában való egyesítése, a szé'húzás, a meddő harczok gondos kerülése lesz a mi törekvésünk a jövőben is. Hogy helyi lapot kívánunk adni ezentúl is olvasóink kezébe, az magátol értetik. Helyi dolgokkal, helyi erők fognak foglalkozni továbbra is az »Ung«-ban; az általános érdekű dolgok csak annyiban tatainak tért lapunkban, a mennyiben helyi közéletünkkel szorosabb kapcsolatban vannak. Meg levő törvényes és társadalmi intézményeink támogatása, a közjó' előmozdítására hivatott újabb gondolatoknak a köztudatba való bevitele, a közszeilem ébren tartása és fellendítése igyekezetünk tárgya lesz ebben az esztendőben is. E törekvésünkben legyen szabad munkatársaink, olvasóink, előfizetőink szellemi és anyagi támogatására számíthatunk. Lapunk előfizetési ára : Egész évre.......................4 Irt. Félévre ............................2 » Negyedévre . . . . 1 » Vélemény az ungvári kaszárnyáról. (Befejező közlemény.) Habár az alapoknak egyenetlen ülepedése nem is idéz elő katasztrófái, de mégis kellemetlen és sok megjegyzésre ad okot, ha az épületek falaiban repedések állanak elő, melyek még a földszintes épületeknél is meggondolhatok lehetnek. Ezen laktdhya épületek padlásai nincsenek burkolva, csak szegényes agyagíapasszal vannak ellátva úgy, hogy helyenkint a deszkákat is látni. Ha a padláson a tégla burkolat nélkülözhetnek is látszik, tűzrendészed szempontból a padlásnak mégi olyként kell előállítva lennie, hogy tűzvész esetén a menyezet szerkezetek ne fogjanak azonnal tüzet, hogy a bennlakozóknak legalább menekülniük lehessen a lakhelyiségekből. A padlásokon az agyagtapasz azon czélból is szükségeltetik, hogy a szobák melege lehetőleg visszatartas- sék, mely szempont egy laktanyánál annál is inkább esik a mérlegbe, miután a katonaság tüzelő anyaggal nagyon is szűkén van ellátva. Ezeknél fogva tehát ezen laktanya padlásainak a padlásszerkezet hordképpességé- nek tekintetbe vétele mellett rendes agyagtapaszai kell j ellátva lenniük. Az összes nagy legénységi lakszoba semmiféle jiszellőztetési készülékkel nincsen ellátva, miknek s’kal- jmazása pedig ilyen tömegszállásra szánt helyjség nél kívánatosnak látszik. Tartózkodom azonban >z< 4 alkalmazását javasolni, a mennyibeu tudvalev • e hogy egy bizonyos természetes szellőztetés a ; ajtó és ablakokon keresztül minden körülmények . előáll, a jelen esetbén pedig ezen laktanya épü. ek szerkezeteinél és előállítási módjánál lógva ezen tér. é- szetcs szellőztetés nagyon is hatékony mennyiség m létesül. Miután ezen lakianya hiányait és hátrányosan Iáit föntiekben eléggé megvilágítottam és ezeknek) e t- volitása úgy a lakhatás mint pedig a fentarlás szempontjából föltétlenül szükségeltetik, bátorkodom mé" hozzátenni, hogy ha az általam alant felsorolt és ja\ sóit helyreállítások szakszerűen keresztülvitetni kjgm ezen laktanya a fi >k laktanyák (Hoff-Kaserne) Jr támasztott követelményeknek teljesen meg log telei amennyiben azon állítást, hogy ezen egész laktavij telep befertőztetve van és hogy ezen telepnek nedvesség nem volna levezethető, vissza kell utasítanom, mivei meglevő csatornázás nagyon alkalmasnak kínálkozik a csapadék és szenyvizeknek elvezetésére s az egész telepnek a kívánt módon való szárazzá tételét lehetővé teszik. Az elmondottak alapján általánosságban ismételni és összegezni óhajtom a következőkben a szükséges helyreállításokat, melyek a következők : A) Árny ékszékek. Az árnyékszékeket újonnan szerkeszteni és előállítani és pedig oly módon, hogy ezek szagtalanok legyenek. A hulladékok elvezetését a jelzett okból nem szabad a meglevő csatornák segélyével eszközölni, hanem azokat beton pöczegödrökbe kell gyűjteni, melyek legfeljebb minden hónapban egyszer kiürittessenek. Ezen rendszernek kétféle módja lehet, még pedig vagy tőzeg alkalmazásával, vagy pedig a fertőtleníti rézgáliczoldat befogadására való betétek alkalmázásával. A tőzegnek alkalmazása azon esetben ajánlatos, ha a tőzeg trágya Ungvár környékén értékesíthető, hogy ez által a tőzeg beszerzésének költségei fedeztessenek, ellenkező esetben az utóbbi mód, t. i. árnyékszéki befétek alkalmazása ajánlatos. B) Udvar. Az udvar talaját szabályozni és helyenkint feltölteni kell oly módon, hogy az eső viz arról gyors lefolyást nyerjen és a talaj felületéről eltűnjék. A szeny- vizek a meglevő csatornák segélyével vezetend ik el. C) Kutak. Az elzárt kutak alkalmas helyeken kiépítendő olyan kutakkal pótlandók, melyeknek falai vizhatlanok (terméskő vagy tégla ezément habarcsban) és melyek olyan mélyre építendők ki, hogy ezekből állandóan forrásvíz legyen szerezhető. D) Szemét. A szeméttartóknak oly midőn kell szerkesztve lenniük, hogy azok a rodhadó sze nétből keletkező miazmák kihatolását megakadályozzák. C) A lakhelyiségek szerkezetei. a) Padozatok. A szobák padozatai alatt levő feltöltés alkalmilag 20 % vastagságban száraz homok — törmelék — vagy kavics teltöltéssel cserélendő ki. A négy nagy legénységi szoba alacsonyan fektetett padozata a földtalajtól asztalt vagy beton lemez burkolattal szigetelendő el, a czélnak megfelel azonban itten egy fekvő tégla burkolat is, mely forró kátránynyal öntetik le. b) Alapozás. Az egyes épületek sekély alapjai a befagyás ellen a fent leirt módon óvandók meg. c) Függő és levezető csövek. Ezek az összes épületeknél szakszerűen, állitandók elő és pedig oly módon, hogy az összegyűjtött esővíz ne hatoljon az épületek alapzataiba, mi a kő- vagy beton kagylók alkalmazása mellett érhető el. Az épületek talpfalazatai a csapadék nedvességtől oly módon óvandók meg, hogy azok kő- vagy beton lemezekkel burkoltassanak vagy pedig forró kátrányai mázoltassa- nak be. Különös gond fordítandó az ide mellékelt tervben A. betűvel jelzett épületnél, hogy e körül a burkolat szabályszerűen állítassák elő, hogy a víznek gyors elfo- lyása biztositassék, nehogy a viz az alapokba juthasson ; mivel épen a szóban levő épület bir igen csekély alapokkal és ennél fogva a rajta előtünedezett repedések miatt ezt az épületet vaskapcsokkal kelletett ellátni d) Padlások. A padlások szabályszerűen készített 8 vastag- ! ságu agyagtapasszal burkolandók.
