Ung, 1895. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-22 / 51. szám
Törvényhatósági bizottsági ülés. — Deczember l‘J. — E hó 16-án tartotta meg a vármegye törvényhatósági bizottsága ez évben utolsó rendes közgyűlését, mely a töispán elnöklete alatt több fontos határozatot hozott. A gyűlés megnyitása után az alispánnak évnegye- des jelentése olvastatván tel, — az abban loglaltakat a bizottság minden hozzászólás nélkül elfogadta. Majd tudomásul vétetvén a belügyminislernek az idén megtartandó tisztujitás tárgyában kiadott körrendeleté, — a törvényhatósági bizottság a lisztujitás határnapjául deczember 30 és 31-ikét tűzte ki és tett indítványra már most megalakította a kijelölő választmányt, melybe az alispán ajánlatára a törvényhatósági bizottság Hehelein Károly, Bernáth Dezső és Popovics Miklóst választotta meg, a főispán pedig Firczálc Gyula, Tomcsányi 1.ászló és Rónay Antal bizottsági lagokal nevezte ki. A legközelebb megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztások alkalmával megválasztottak legnagyobb- részét az igazoló választmány igazoltnak jelentvén ki, az igazolt bizottsági tagoknak a névsorba (elvétele elrendeltetett. A központi választmány újból való alakítására vonatkozólag kiadott belügyminiszteri körrendeletét azzal vette tudomásul a törvény hatósági bizottság, hogy úgy ezen, valamint más bizottságok az újonnan kiegészített törvényhatósági bizottság kebeléből a legközelebb iar tandó közgyűlésen lógnak megválasztatni. Ungvár város rendezetlen anyagi ügyeivel kapcsolatban a belügyminiszter az alispán ellen a kelló ellenőrzés elmulasztása miatt a fegyelmi vizsgálatot elrendelte, azonban a fegyelmi választmány az alispánt az ellene emelt vádak és következményei alól felmentvén, — az ügy a belügyminiszter elé került, — aki az alispánt f évi november hó ,1-én hozott határozatával dorgálássá! büntette meg. — Midőn ezen miniszteri határozatot közlő közigazgatási bizottsági átirat felolvastatott, szót kért Tomcsányi László országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag s kifejtette, hogy egy jogérvényes határozattal szemben, a törvényhatósági bizottság nem tehet egyebei, mint ha azt tudomásul veszi; azonban kijelenti, hogy erkölcsi kötelesség el alt útiunk s nem akarván az alispán érdemeit méltatni, az alispán méltóságával megegyezőbbnek véli, ha ezen ügyet röviden tárgyalja a bizottság, ennélfogva indítványozza, mondja ki a törvényhatósági bizottság, miszerint a belügyminiszteri határozatot tudomásul veszi s kijelenti, hogy ezen határozat a vármegye közönségének az alispán iránt érzett tiszteletét, közbecsülését és bizalmát nem érinti.» Kitörő általános helyeslés után, Tabódy Jenő főjegyző úgy a maga részéről, mint nyert megbízás folytán tiszttársai és Ungvár r. t. város tisztviselői nevében adott kifejezést az alispánhoz való ragaszkodásnak. »Mély megilletődéssel s megdöbbenéssel vesz- szük tudomásul — úgymond — a belügyminiszter határozatát. Megilletődéssel, mert a határozat rendelkező része fájdalmasan érintette az alispán lelkét; megdöbbenéssel, mert a közigazgatási tisztviselőnek, különösen pedig a vármegye egész és számos ágazatu közigazgatásának élén álló alispánnak oly sok követelménynek kell eleget tennie, oly sok s nehéz feladattal megküzdenie, hegy a leglelkiismeretesebb törekvés s körültekintő figyelem mellett is égy vagy más körülmény elkerülheti figyelme! es így mi tisztviselők mindnyájan ki vagyunk léve hasonló eshetőségnek. Kijelentjük tehát, hogy a marasztaló határozatot nem tekinthetjük olyannak, mely az alispánnak kiváló s mindenki állal nagyra becsült í egyéni tulajdonait bármi tekintetben is hátrányosan befolyásolhatná és nem tekinthetjük olyannak sem, mely bármily kis részben is hátrányosan érinthetné azon benső tiszteletet, becsülést, szeretetet s bizalmat, mely- lyel ezidőszerint alispánunk iránt viseltetünk s viseltetni fogunk a jövőben is, miért az előterjesztett határozat- javaslathoz készséggel hozzájárulunk. Bernáth Dezső szólott ezután, ki szintén hozzájárul a Tomcsányi indítványához és miután azt hiszi, hogy az nem ellenkezik a miniszteri határozattal, — kéri azt elfogadni. A loispán a maga részéről is örömmel hozzájárul ezen javaslathoz, — azt határozatként mondta ki. Darányi Ignácz, földmivelésügyi miniszter felolvasott leiratára, melyben értesíti a vármegye közönségéi, hogy a minisztérium vezetését átvette, a bizottság üd vözlő felirat intézését határozta el; — Festetich Andor gróf volt föld nivelésügyi in. kir. miniszternek felmentése alkalmából való bucsuiratát tudomásul vette. A korcsmák, sörházak és pálinkamérésekről alkotott vármegyei szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyván, — az kíhii dettetni rendeltetett. Antalóezy Kázmér máramaros-szigeli lakos gyógy szerésznek Ungvárt felállítandó gyógyszertár iránti kérvényét azzal terjeszti fel a bizottság a miriiszlerhez, hogy miután a viszonyok a legutóbbi 2 év óla nem változtak, — a kérvényt azzal határozza (elterjeszteni, hogy az abban kifejezett kérelem elutasittassék. A belügyminiszternek a milleniumi bandérium ügyében intézett leiratára elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a hódoló felvonulásban bandérium küldésével részt vesz s az előkészítő bizottság elnökéül a vármegye főispánját kérve fel, — tagjaiul Bernáth Dezső, Feltőldy Ödön, Firezák Gyula, Guttmann Izidor, Kende Zsigmond, Rónay Antal, Thnránszky Tivadar, továbbá az alispánt és a [főjegyzőt választotta meg a közgyűlés. A közigazgatási bizottság, tekintettel a körjegyzőknek napról napra fokozódó munkájára azoknak anya- könyvvezető helyettesekkel ellátása érdekéből is segéd- jegyzői állások rendszeresítése iránt tett javaslatot a belügyminiszternél es szükségét látván annak is, hogy a szolgabirói székhelyeken az állami anyákönyveket szol- gabirák vezessék, — (elirt a kormányhoz, hogy a szob- ránczi és kaposi járásban még egy-egy szolgabirói állás rendszeresítését engedélyezze, a végből kereste meg tehát a/ közigazgatási bizottság a törvényhatósági bizottságot, hogy a két uj szolgabirói állás rendsz avsilésének kérdését vegye tárgyalás alá. A törvhat. bizottság a szolgabirói állások rendszeresítésének szükségességét kimondva elhatározti, hogy ehhez való hozzájárulás és az előálló költségtöbbletnek a belügyi tárcza terh re elvállalása iránt a belügyminiszterhez felterjesztést intéz. Az erdőtörvény a községi erdők felügyeletére szakképzett erdóőröknek alkalmazását rendelvén el, minthogy a törvénynek ezen rendelkezése még vármegyénk területén végrehajtva nem jlelt s a miniszter e tekintetben annyira sürgeti a vármegye közönségét, hogy ez elől tovább kitérni nem lehel, — az erdészeti bizottság, az erdő felügyelőség véleményét előzetesen kikérve, az erdőtulajdonos községek terhére holdankinti 8—10 krnyi megadóztatással — egyelőre 4 szakképzett erdőőri állás rendszeresítését határozta el; ezen erdőőrök felügyelnének az erdőknek a rendsz rés gazdasági üzemterv szerint való kihasználására, teljesítenék az erdőültetéseket stb A bereznai járásba 2, a szobránczi és ungvári járás területére pedig 1 — 1 erdőőr alkalmaztatnék, mig a kaposi járás egy része az ungvári a másik a szobránczi erdőőr felügyeletére bízatnék. Balogh János, Tóth Lajos, Bernáth Dezső, Nehrebeczky György és Lőrinczy Jenő felszólalásai s az alispánnak felvilágosító észrevé- ! telei után a törvényhatósági bizottság az állandó vá- ' lasztmánv véleményét elfogadta, — a 4 erdőőri állás rendszeres tésével járó költségeknek a községek által viseletét kimondotta és elhatározta, hogy a kormányhoz a községi erdők kezelésének nehézségei s a jelenlegi kezelésből kifolyó erdőpusztulás s erdőkezelési mizériák tárgyában felírást intéz Azon alispáni jelentési, hogy Cserniczky Sándor, | Esztergomy Dénes, Hauptman Géza és Baka Sándor j a körjegyzői vizsgálaton képesítési oklevelet nyertek, — a bizottság tudomásul vette. KÜLÖNFÉLÉK. * Értekezlet a tisztujitás ügyében. Török József gróf,vir,negyünk főispánja a f. hó 16-iki vármegyei közgyűlést követő délután a f. hó 30-ikára | kitűzött tisztujitás ügyében értekezletet tartott. Az értekezlet, melyen a törvényhatósági bizottságnak egyénileg nem érdekelt független elemei, körülbelül 40-en vettek részt, — az egyes tisztiállások miként történő be I töltése tekintetében, értesülésünk szerint egyértelmű megállapodásokra jutott. Miután az alispáni s főjegyzői állás letárgyaltatott és ezen állásokra a jelenlegi alispán s főjegyző jelöltettek, az értekezletbe ezen főtisztviselők küldöttség által hivattak meg s a többi álla okra vonatkozó megállapodásokban részt vettek. Buddy Miklós árvaszéki elnöknek előre haladt koránál fogva általa már bejelentett nyugalomba vonulása folytán üresedésbe jövő vármegyei árvaszéki elnöki állásra Horváth Dezső tiszteletbeli fő s rendszerinti első aljegyző, az első aljegyzői állásra pedig már nyilvánított óhajához képest Minay István az ungvári járás főszolgabírója jelöltetett. Az ungvári járásnak az értekezleten részt vett tagjai kijelentették, hogy Minay Istvánnak első aljegyzővé megválasztása esetére az igy üresedésbe jövő ungvári főszolgabírói állásra a bereznai járás jelenlegi főszolgabiráját Lőrinczy Jenőt fogjak meghívni, — mit az értekezlet készséges hozzájá- j rulással fogadván, a bereznai járás főszolgabírójául | Deák Bertalan kaposi járási szolgabirót jelölte egy- ; hangúkig ; — a többi állásra vonatkozólag pedig a status puo feltétlen fenntartásának elvéhez való ragaszkodást mondta ki. * Hangversenynyel egybekötött felöl- ' vasás. Érdekes műélvezetben lesz részes városunk közönsége január 7-én. A gyermekbarát-egyesület választmánya Firezák Gyula püspök védnöksége alatt a jelzett napon a nemes czélu egyesület alapja javára hangversenynyel egybekötött felolvasást rendez. A felolvasásra Dessewffv Arisztid ismert irót sikerült megnyerni, a ki Velencéről Írott nem rég megjelent diszművéből fog egyes részleteket felolvasni. E felolvasásra már most felhívjuk olvasóink figyelmét. * A Szent Bazil társulat választmányának küldöttsége e hó 18-án tisztelgett Firezák Gyula mun i kacsegyházmegyei püspöknél, mint a társulat egyik fővédnökénél. A püspök ez alkalomból igen fontos elvi kijelentéseket tett a társulat további működésére nézve, melyeknek betartása a társulat hazafias szellemben való működését teljesen biztosítani fogja. * Ungvármegye tisztújító közgyűlése e hó 30-án, reggeli 9 órakor veszi kezdetét. A tisztújító közgyűlést követőleg rendkívüli közgyűlés fog tartatni, melyen a különböző bizottságok fognak újból í választatatni, illetve kiegészíttetni. irt szerelmes levele!, a mit én irtain, a kezeidbe juttattam. Te hittél és én meg voltam boszulva a reménytelen szerelem szenvedéseiért. Megtudsz nekem bocsátani ? Kékkövy báró őrülten (elkaczagolt és emelt ököllel rohant az ágy felé. A lelkész a feszületet tartotta elé s meghatóan rebegé: — Az Isten már mvgbocsálolt a haldoklónak ! — De én nem bocsátók meg a nyomorultnak azért, hogy nyolez évet elrabolt a boldogságomból. — Irgalom ! suttogó a haldokló. — Soha ! Légy átkozott ! orditá Kéklíövy báró es elrohant, a haldokló pedig egyet sóhajtott és megszűnt élni. * * & E perezben vezették a báróné gyermekét a terembe, a hol a dúsan megrakott karácsonyié volt elhelyezve. — Istenem, de szép, ■— és ezt mind a Jézuska ajándékozta nekem? — lejezte lu csodálalát a kellemesen meglepeti gyermek. — Nagyon jó voltál kedvesem és a Jézuska is nagyon jó hozzád! — teleié az anya s a karácsonyfa fényességénél egy perezre elfeledte a saját szenvedéseit. — Mamuskaj én nagyon szeretem azt a kedves Jézuskát, a miért olyan sok mindent hozott nekem. De mond csak édes mamám, hát neked mit hozott, hisz le is nagyon jó voltál? liérdé a kedves gyermek és aoyját átölelé kis karjával. — Rólam meglelcdkezelt a Jézuska, gyermekem ! — feleié bánatos hangon a báróné. — De ez nem baj, hisz ha te meg vagy a karácsony estével elégedve, én is boldog vagyok ! — s leisóhajtott. OT de nem mondott e perezben igazat, midőn elborult életpályáján végig pillantott. Merengéséből a berohanó komorna rezzente fel. — Oh nagyságos asszony ! -— dadogá — a báró ur megérkezett! A báróné szivéhez kapott a kezével és egy karosszékbe leroskadt. Az öröm váratlanul érte. A báró ezalatt már bejött és nejének kezét csókolgatva, esdeklőleg szólt hozzá : — Kedves Olgám! bocsáss meg nekem a sok szenvedésekért, a kiállolt gyalázatért. Sárbi tiportam ártatlanságodat ! Oh én de nagyot vétkeztem ellened! A báróné felemelkedett ülőhelyéből és magához emelé bűnös férjét s boldogságtól eltelten sullogá: szeretlek ! És a báró hévteljesen átölelé s forrón csókolgatá ifjú nejét, a kitől 7 évig távol élt. A kis gyermek is oda szaladt az apához és megcsókolta annak a kezét. — Te vagy édes papám, ugyebár te vagy? kérdező a legöszintébb öröm hangján. — En vagyok kedves gyermekein ! válaszoló boldogságtól reszkető hangon a báró és megcsókoló gyermekéi. Óh de édes volt annak az apának ez az első csók, melyet gyermekének adott! — A mama nagyon sokat sirt utánad, papuskám ! — mondó erre az okos kis gyermek. — Nem log többé sírni gyermekem, viszonzá a báró és átölelé nejét, kinek arcza a boldogságtól ragyogott. Fekete karácsony ... Ha a naptár veres betűi, az ezerszámra levágott fenyőágak, a kereskedések csillogó kirakatai nem jeleznék, alig volna elhihető, hogy a karácsonyi szent ünnepektől néhány nap választ el. Minden oda mutat, hogy fekete karácsonyunk lesz ez évben is. Mintha maga a természet is megfordította volna rendjét s utánozni óhajtaná azt a ferdesóget, a mi az emberiség millióinál ugyanannyi féleképpen nyilvánul; mintha maga a természet is versenyezni óhajtana az emberiség mai divatos nyegleségével, úgy tűnik nékem a fekete karácsony most tán már hatodszor történő egymásutáni ismétlődése. — Fekete karácsony! .... milyen különös is vagy te! Vakitó fehérségű hótakaró helyett piszkos sár- tengerrel feded az utakat, — megaczélozó, erősbitő s az emberi szeretet melegségét felköltő csípős levegőd helyett valami meghatározhatlan színű borongással lehangolná teszed még azokat is, a kik lelkűk ártatlanságával, az anyagiak által még el nem vakítva, önzetlenül tudnának örvendezni a karácsony beköszöntőn . . . — Karácsony! . .. milyen különös is vagy te fekete mezzel! Kora gyermekségemtől fogva úgy ismertelek, mint az ünnepek legszebbjét, a melynek külső hatását még a természet is előmozdította azzal a folt nélküli tiszta fehér lepellel, melylyel minden teret, minden zugot elborítottál s a mit most hiába keresünk .... Miért a változás...........? Vagy tán csakugyan az emberek szeretetlenségót, az emberek anyagiasságát, a lelkieknek általuk való megvetését akarod jelezni akkor, a mikor tiszta köntös helyett az undorító piszok tengerével borítod a földet s igy köszöntesz be hozzánk ? Azt hiszed, hogy sártengered meg fogja állítani az emberiséget bomlásában ? — azt hiszed, hogy a külső fény és csillogás meggátlására, a hiú pöffeszkedés és hivalkodás megszüntetésére elegendő az, ha napod egét elborítod? Szent ünnep! Karácsony ünnepe !—nem ismered az emberiséget! Éppen a meglevő rossz miatt kellene szövetkezned régi barátod: a természettel, hogy tiszta, derűs eged, a csillogó hópelyhek mirriardjaival tönkre silá- nyitsa azokat, kik a kereskedések csiliogú-billogő cse-
