Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-14 / 15. szám

Melléklet az UNG 15. számához. Alig várta, hogy lássa a pászkáját. A feleségem ki­hozta a kamarából, aztán átadta neki. Bábó első pilla­natban nagyon megörült a pászkának ; miután azon­ban körülforgatta, egészen elkomorodolt; majd két nehéz könycsep csordult ki a szeméből s mint két kis csörgedező csermely futott végig öreg orczájának redői között. — Mért búsul Bábó, talán nem tetszik a pászka? — Dehogy nem, pányikám, dehogy nem tetszik; hisz olyan nagyocska, hogy 4 napra elég; osztán meg olyan piros, mint a rózsa, csakhogy . . . — Csakhogy ? Mi hát a baja ? — Hát az, hogy nem egész Csakugyan úgy volt; nem volt egész. Valamelyik „angyalka“ véletlenül hozzáfért s lecsípte a duczát. — No,> hiszen ez nem olyan nagy baj, szólt a feleségem ; adok a lecsípett darabka helyett kétszer annyit a mi pászkánkból. Jó lesz ? — Jó jó, pányikám; de hát én mégis jobban szerettem volna, ha félakkora lenne is, csak egész lenne. — Ugyan miért szeretné jobban ? — Hát tetszik tudni, pányikám, akár milyen ne­héz is az élet; mégis szeretném a jövő husvétot meg­érni. A kinek nincs egész pászkája, nem éri meg. — Jól van Babó, szólt a feleség, jöjjön el reggel mise előtt, lesz más pászka. Sütött neki egész pászkát. Másnap boldogan, szinte fürge léptekkel vitte szentelni az öreg asszony. A legközelebb múlt esztendő még sanyarúbb volt Babóra nézve. Panaszai még erősebbek voltak az élet terhe miatt; „hogy is nem tud már rajta megkö­nyörülni a jó Isten ?“ Ma két hete ismét beállított hozzánk. Siralmas állapotban volt a szegény. Nagy megerőltetésébe ke­rült, hogy nyomorát, sok baját némileg elnyomja. Fél lába a sírban volt szegény Bábónak. — Pányikám — kezdi — fekete vasárnap van ; csak két hét a husvét. — Úgy van, Babó; ha Isten éltet bennünket, szívesen látjuk egy kis szentelt pászkára. — Köszönöm, Pányikám, köszönöm; hanem hát én . . . — Egész pászkát szeretne ? — Igen, még most az egyszer, pányikám, az Isten áldja meg! Az Isten ne vegye rósz néven, még meg szeretnék érni egy husvétot. Jól van Babó, meg lesz az egész pászka. Mikor e sorokat irom, készül a Bábó pászkája ; mikor pedig önök t. hölgyeim és uraim e sorokat olvassák, Bábó jóízűen falatozik az ő egész pászkájá- ból s a jövő husvéton jártatja az eszét. Vékony Donga. s már-már elérhetőnek láttam őt, mikor egy hirtelen fordulatot tett, s én a tánezterem jól megszappanozott padlóján megcsúszva — elestem. Ami ezután történt, az nem volt mindennapi dolog. Az egész tánezos-ifjuság kaczaja kísérte szomorú ese­temet, s a nevetés gúnyos kara közül ideálom soprán hangja .mint valami primadonna trillái hallatszottak ki, mely egész vesémig maró sebet ütött. A kaczaj, a gúnyo­lódás azonban akkor érte el tetőpontját, a mikor meg­pillantották, hogy a magammal nozott tojások az esés következtében szétzuzódtak, s azok tartalma a hig főzés következtében csúnya sárga foltokat hagyott azon nap először magamra öltött fekete ruhámon. Hogy ezek után a tánezpróba részemre meg nem tartottá lett, s hogy ezek után sohasem ajándékoztam többé piros tojásokat — az, azt hiszem, könnyen el­található-' Giri-Gáré. Piros tojások. (Visszaemlékezés) A holnapi nap, husvét szent ünnepének hétfője, a piros tojások ajándékozási napja. Jóbarátok és ismerősök kedélyes locsolgatás után mintegy kártóritéskép piros tojásokat osztogatnak, mely piros tojások azonban nem okvetlen szükséges, hogy pirosak, de nem is okvetlenül szükséges, hogy tojások legyenek. Sőt úgy vagyok meggyőződve, hogy a „piros tojások“ czime alatt a mai nap sokkal szívesebben fo­gadnak apró csecse-becséket, virág-kosarakat, ezukorka- dobozokat, mint bármily szépen festett piros tojásokat. De különben jól is van ez igy. A ezukorka- dobozok tartalma elősegíti az „édessé“ levést, a virág­kosarak díszei, kellemes illatukkal betöltve a lakhelyi­séget, figyelmeztetik az ajándék-nyerőt annak küldőjére, — mig a valódi piros tojások, nett tartalmukról elő­zetesen senki meg nem győződhetik, •— bizony még kellemetlenséget is idéznek elő, mint az az alább elmon- dan dókból is kitűnik. * * * Husvét hétfő volt, éppen úgy, mint a hogy a holnapi napon is az lesz. Akkor még 16 éves ifjú voltam ; legalább én azt hittem, hogy már ifjú vagyok, s mint ilyen jogosultnak tartottam magamat a „piros tojás“ ajándékozásra, s a mi ezt megelőzi: a locsolgatásra. Bevásároltam tehát e napon mintegy 20 darab tojást, melynek külseje ép oly ingerlő piros színre volt festve, mint amilyen ingerlő piros színűek a csókra termett ajkak; s e tojásokkal a délutáni tánezpróbára indultam. (Itt közbevetőleg megjegyzem, hogy akkor még nem volt bátorságom ideáljaimat —- mert mindig többen voltak — otthonukban felkeresni, s azért hagytam a locsolgatást és a tojások átadását délutánra.) A tánezpróbát megelőzőleg megkezdtem a lo­csolgatást, ami eleinte sikerült is. De mikor az „igazi­nak hitt ideálomra került a sor, a kit szivemnek akkori melegével legjobban szeretettnek hittem, a kiről az akkori időben azt mondtam, hogy vagy ő, vagy valaki más lesz a feleségem, s vagy ő vele, vagy mással fogom az élet tengerét áthajózni, — akkor bizony nem sike­rült a locsolgatás úgy, mint óhajtottam. Ideálom ugyanis — kit nevezzünk Piroskának — kissé ingerkedő természetű volt, s mikor észrevette, hogy közelébe érek, gyors lejtéssel elandalgott helyéről s én kénytelen voltam, kelletlenül bár, de utána sassi- rozni. Már talán negyedszer ismételtem a sassirozást, KÜLÖNFÉLÉK. * Nagyheti ájtatosságok. A húsvéti ünne- ieket megelőző nagyheti ájtatosságok a hívők állandó észvétele mellett tartatott meg úgy a gk. székesegyház- >an, mint a rk. plébániatemplomban. Előbbiben a szer- artásokat Firezák Gyula püspök, az utóbbiban Hehe- 'ein Károly prépost-plélbános tartotta nagy segédlettel. >lire e sorok megjelennek, a nagyheti gyász már véget irt, bekövetkezett a kereszténység legszebb és legma- ;asztosabb ünnepe : az isteni Megváltó feltámadásának iinléknapja, melynek boldogságban való eltöltését olva- óinknak őszintén kívánjuk. * Ebéd a püspöknél. Miként püspöksége óta ninden esztendőben, úgy az idén is, nagy csütörtökön, ibédre bitta meg Firezák Gyula püspök káptalanját, a ;remialis papságot és székhelye világi gkath. értelmi- iégét. Ezen szeretetlakomán mintegy 60-an vettek részt íz említettek; mely alkalomból Gébé Victor prépost- lanonok üdvözölte pohárköszöntőjében a püspököt, mint íz egyház által megtestesített jónak méltó képviselőjét. Emelkedett szellemű s nagy figyelemmel hallgatott és régül zajosan megéljenzett pohárköszöntőt mondott Firezák püspök, fejtegetve az egyház hatását az em­bernek úgy földi, mint tulvilági boldogságára. Szólt a íitrokonok testvéri összetartásáról, melynek czélja nem politika-csinálás; ennek az együvé tartozásnak maga­sabb a rendeltetése : czélja az ég, hová az egyház által és utján megjobbitott, megnemesilelt földi élet által lörekszünk. - A világi értelmiség köréből id. és ifjabb Nehrebeczky György mondtak felköszöntőket mind­ketten a házigazdát, mint a gkath. nép méltó főpászto­rát, éltették. * Danes Bertalan, vármegyénk uj királyi tan­felügyelője a közelebbi napokban foglalta el tényleg szép hivatalát. Miként más helyen olvasható, a közig, bizottság április havi ülésén már ő referált, hol rokonszenves egyénisége, szerény fellépése a vármeg/ei közigazgatás e tekintélyes testületére igen jo hatást tett. Havi jelen­tésében röviden jelezte az uj tanfe.ugyelő az irányt, melyet követni fog: az ő czélja megkezdett szervezési munkálatok befejezése, az iskolák megfelelő elhelyezése, s belső életüknek emelése. — Az ungvári állami tanitó-testület a múlt héten tisztelgett az uj főnöknél, kit ezen alkalomból Takács László üdvözölt, biztosítva öt a testület bizalmáról, ragaszkodásáról. A tanfelügyelő válaszában azt az ígéretet tette, hogy minden tőle tel­hetőt megteszen a központi állami iskolának és tanító testületének érdekében. * Ungvár város 1895. évi költségvetése a jövő héten kerül ki a sajtó alól A költségvetés 16 oldalra terjed s tüzetes, teljes kimutatást ad a város anyagi helyzetéről. Addig is, mig alkalmunk lesz a költségvetést annak érdeme szerint méltatni, közöljük, hogy a házipénztár összes bevétele, melyben a fel­veendő újabb 70,000 frtnyi kölcsön is ben foglaltatik, 195,596 irt 51 krra, az összes kiadás 225,558 frt 66 krra van előirányozva s igy a 42°/0 pótadóval fe­dezendő hiány 26,962 frt 15 krra rúg. A függő tar­tozások összege, daczára, hogy az már a felvett 68,000 frtos kölcsönnel részben fedeztetett, még 67,778 forint 89 kr. — A költségvetésben fedezetet talál az ujonan szervezendő városi aljegyzői állás évi 600 frt, valamint a szintén szervezés alatt levő adóellenőri állás évi 500 frt fizetése, az ungvölgyi vasút elsőbbségi kötvényeiért fize­tendő 15,000 frt, a „Fekete Sas“ javításának 700 frtnyi, a közvágóhíd javításának 1484 frt 59 krnyi, a vágó­hídi jégverem építésének 150 frtnyi s a katonai rak­tárak kibővítésének 7743 frtnyi költsége. * Sztáray István gróf felvidéki képviselőnk sztárai lakásának egyik szobájába f. hó 11-én valaki az ablakon át petárdát dobott be, mi szerencsére a nélkül robbant fel, hogy valakibe kárt okozott volna. * A helybeli ügyvédi kar folyó hó 9-én, a társaskör helyiségében Dr. Ivántsy László elnöklete alatt élénk lefolyású értekezletet tartott, melynek során sok, nemcsak az ügyvédi kart, de várost s megyét ér­deklő kérdés is került megvitatás alá. Az érdekes esz­mecsere eredményeként elhatároztatott először ; hogy: a helybeli járásbíróság kezelő személyzetének szaporítása iránt telterjesztés intéztessék az igazságügyi kormány­hoz, mert a meglévő erők a folyton növekedő ügyfor­galom s főleg az uj sommás eljárás által teremtett munkaszaporodással megbirkózni nem képesek, miért a leirás s kiadás hosszadalmassága a megkíván tat ó gyors lebonyolítást lehetetlenné teszi. Magasabb színvonalú vita indult meg aztán a törvényszék visszaállításának kérdése körül. Különösen az értekezlet elnöke vázolta érdekesen ezen ügynek történeti előzményeit. Több felszólalás után abban állapodott meg az értekezlet, hogy a törvényszék visszaállítása érdekében nagyobb szabású mozgalmat fog kezdeményezni; igyekezni fog.e mozgalomnak az ezen eszme iránt köztudomásúlag élén­ken érdeklődő főispánt, valamint a megye törvényható­sági bizottságát és a városi képviselőtestületet is meg­nyerni. — A főispánt, a vármegyét és a várost e tárgy­ban egy, Dr. Ivántsy László elnök, Nehrebeczky György, Lám Gyula, Reismann Bertalan, Dr. Preusz Adolf és Dr. Sajó Elek tagokból álló küldöttség fogja legközelebb megkeresni. E bizottság fogja egyúttal a szükséges statisztikai s egyéb adatokat beszerezni s azokat kellőleg felhasználni, esetleg az előkészítendő memorandumhoz a megye s városnak rendelkezésére bocsátani. — Az ügyvédi kar testületi beléletére, sőt társadalmi helyzetére jelentékeny mozzanatként jegy­zendő fel, hogy Ferderber Vilmos indítványára el­határozta az értekezlet, hogy ezentúl a kar tagjai min­den hóban értekezletre egybegyülnek s ez összejövetelek alkalmával nem csak szorosan az ügyvédi kart érintő, de általános érdekű, vármegyei s városi ügyek, társa­dalmi s egyéb kérdések fognak megvitattatni. Dr. Preusz indítványa folytán a szigeti ügyvédi kamarát fel fogja kérni az ungvári ügyvédi kar, hogy a bélyegleletjuta- lékok eltörlése iránt a törvényhozáshoz felteriesztést intézzen. Még több tárgy is képezte megbeszélés tár­gyát, melyekről legközelebb bővebben szólunk majd. * A vármegye gyásza. Radvánczi Jelenyi Pál vármegyei árvaszéki nyilvántartó-számvevő hunyt el 80 éves korában e hó 9-én. A vármegye buzgó s lelkiismeretes tisztviselőt vesztett el benne, ki előre ha­ladt kora daczára is a legutolsó ideig fiatalabb erőnek is dicséretére váló tevékenységet fejtett ki ügykörében. Temetésén, e hó 11-én, a főispán vezetése alatt a köz­pontban levő vármegyei tisztikar teljes számban megje­lent és a mindenki által nagyon tisztelt s szeretett tiszt­társ koporsóját a fiatalabb tisztviselők tették a gyász- kocsira és vitték fel a temetőbe a sirhoz. Benne a vár­megye utolsó tényleges táblabirája dőlt ki. Nyugodjék békében ! * Az Ungvári Gyermekbarát-Egyesü­let f. hó 7 én Tabódy Jenőné elnöklete alatt a megye­házán választmányi ülést tartott, melyben több folyó ügy nyert elintézést. Első sorban az eltávozott pénz­táros számadásainak megvizsgálására kiküldettek : Zolt- sák János, Lévai Mór, Mocsáry Béla választmányi ta­gok. Intézkedés történt uj tagok gyűjtésére, valamint a tagdijak behajtására nézve. A rendes közgyűlés nap­jául ápril 28-ika tűzetett ki. Végül az elnöknő javas­latára elhatározta a választmány, hogy az egyesület javára május hóban műkedvelői előadást rendez, mire nézve legközelebb előértekezlet lesz. * Az ungvári csendőr-szárnyparancs nokság továbbra is nálunk marad. Tervben volt ugyan annak S.-A.-Ujhelyre való áthelyezése, de erről, különösen a kaszárnya-bér magas volta miatt, az ille­tékes körök lemondtak. * Az ungvári társas-kör e hó 20-án, szom­baton tartandó estélyenek műsora: 1. „Mozart“ Menuett. Bendel Ferencztől. Előadja: a műkedvelői zenekar. 2. La Polka de la Reine.-Caprice. Raff Joachimtól. Zon­gorán előadja: Österreicher Jakabné. 3. Bál után. Ma­gánjelenet. Irta: Szécsi Ferencz. Előadja: Kovács Adolfné. 4. A vándor. Schuberttól. Ének, zongora- kísérettel. Előadják: Kusnyiry Gyula és Tabódy Je­nőné. 5. Magyar népdalok. Zongorán és hegedűn elő­adják : Ivántsy Margit és Szilágyi Sándor. 6. a) Sze­relmi dal. Jónás Ernőtől, b) Serenade. Jungman Al­berttól. Előadja : a műkedvelői zenekar. * Az ungvári orth. izr. hitközségnél pénteken, e hó 12-én fejeződött be a hitközségi elöljá­róság választása. A szavazatok nagy többségével elnökké ismét: Weinberger Albert választatott meg, mig al- elnökök Krón Mayer és Róth Ármin lettek. E hir kap­csán megemlítjük, hogy e választások megfellebbezése szóbeszéd tárgyát képezi az egész városban, amennyi­; ben a zárt borítékban beadott szavazó-lapok valamelyes uton-modon megváltoztatva kerültek volna a szavazat­szedő bizottság elé s igy a választást a szavazók nagy- . része nem tartja a hitközségi tagok akaratával meg- i egyezőnek. — Beszélik még azt is, hogy a rabbi ille­téktelenül beleavatkozott a választás menetébe s ezáltal . többeket meggátolt szavazatának leadhatásában, sőt az a ; hir is kering, hogy az ezen eljárása ellen beadott egyik fellebbezést magánál vi-sza is tartotta. Nem tudjuk meghatározni, mennyi igaz e hírekből, de hogy a hit- ’ községi választások ellen évről évre merülnek fel pana­szok — bizonyára csak azt bizonyíthatják, hogy az orthodoxok a lelkiismereten alapuló választásoknál . nagyon is a haladás utján vannak. ; * A kir. tanfelügyelőségnél a hivatalos í órák délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak. * A méhészet köréből. A f. hó 10-én d. u. , 4 órakor volt a csapi méhész-kör tagjai által alapított i mintaméhesnek ünnepélyes alapkőletétele. A hatvan kap- i tárra tervezett mintaméhes nyolez-szögü pavillion lesz,- melynek külsőképe is kellemes benyomást fog tenni az- átutazó közönségre, mert közel fekszik a vasúti állo- i máshoz. Bacskay Sámuel köri elnök lelkes szavakkal i tette le az első követ s intézett reá kalapács csapást a- méhészet íölvirágozásának érdekében. Sorra kövelkeztek- aztán a jelen volt alapitó tagok, u. m. Berzeviczy t István, Báska Adolf áll. főnök, Józsa Dezső gyógy- i szerész, Szabó Béla, Garai Ignácz, Steiner Ödön és j Rózsa János kerületi méhészeti vándortanitó. Az alapkő i alá a közlorgalomban levő érezpénzek helyeztettek el a c pavillion északi bejárata alá. Ezután a vasúti vendég- i iőben gyűlt össze a nem nagy számú, de a méhészet ) érdekeiért lelkesedő társaság és kedélyes eszme-csere , közben ünnepelték első alapvető munkáját a Csap és 3 vidéke méhészkörének — Valóban az alapitó 25 tag 3 önzetlen áldozatkészségének fényes tanujelét adta a

Next

/
Thumbnails
Contents