Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-10 / 6. szám

* Borzasztó szerencsétlenség;. Szabó András beési gazdaember a múlt hó 23-án három gazdatársával Abarán és Nagy-Ráskán jártak látogatóban, esleíelé a midőn haza akartak térni, a nagy-ráskai révészt be nem várva, annak csolnakába szálltak, hogy átevezzenek, a megáradt Laborcz zajló vize azonban elragadta a csolnakot s a hidas sodrony köteléhez csapta oly erővel, hogy a csolnak (elborult, sikerült ugyan mindnégyüknek a sodrony kötelébe megkapaszkodni, de mig a segély megérkezett, a fagyos viz és a kínos helyzet által kimerülve, Szabó András nem volt képes ma gát fenntartani, elragad'a az áradat! Holttestét még máig sem sikerült megtalálni; — a három utitárs közzül egy súlyosan megsebesült, a kettő szerencsésen minden nagyobb baj nélkül tudta el a hideg rémes lürdővételt.

* Elégett gyermekek. Szobránczon a napokban Bernstein János hajdú és neje hazulról távoztak farsangolni; az ajtót a gyermekekre zárták. A 4 és 5 éves gyermekek az asztal körül, hol az égő petróleumlámpa állott, játszottak, miközben az égő lámpa felborult és a kisebbik gyermek ruhája égni kezdett. A nagyobbik segítségére akart menni, azonban ennek a ruhája is lángot fogott. A gyermekek oly súlyos égési sebeket szenvedtek, hogy életükhöz alig van remény.

* Veszett eb marása folytán halt el egy 19 éves perecsenyi ifjú, e hó 7-én. Az esetet kiváló jelentőségűvé teszi az a körülmény, hogy az illető a budapesti Hőgyes-féle intézetben Pasteur módszere szerint beoltatott. Ez az eset is azt látszik bizonyítani, hogy a védőoltás minden esetben feltétlen biztosítékot nem nyújt.

* Az ungvári kerületi betegsegélyző- pénztár márczius hó 10-én farija az évi rendes közgyűlését, melyre a pénztári kimutatást az 1894. évről a következőkben terjeszti elő az igazgatóság:

Bevétel:

Pénzkészlet 1894. jan. 1-én . . . 512.15

Járulékokból ...................................... 5621.41

Büntetéspénzek ...................................... 29.—

Visszafizetett tápdij...................................... —.60

Belépési dijak ...................................... 5.—

Tagkönyvekért 109.40

Kiadás: 6277 56

Tiszti és szolga fizetés .... 1010.99

Lakbér.........................................................152.08

Nyomtatványok . . . . . 71.25

Könyvkötészeti munka .... 23.30

író- és irodaszerek...................................... 37.37

Szervezkedési költség .... 50.40

Bizalmi férfiak tiszteleldija . . . 35.—

Postaköltség

............................................... 21.26

Irodai berendezés...................................... 56.60

Postatakarékpénztári dijak ... 6.14

Fűtés, világítás . . . . . 54.07

Hirdetések ...... 15.20

Vegyes költség 27.64

Helybeli orvosok fizetése . . . . 766 60

Vidéki orvosok fizetések 1893-ra . . 254.—

Szülésznők dija ..... 23.50

Táppénz . 1432.55

Kórházi költség...................................... 487.37

Kórházba szállítási költség ... 1.60

Fürdőköltség

............................................... 45.12

Temetési költség.................................................193.27

Gyógyszerek

............................................... 999.25

Köt- és gyógyászati szerek . . . 73.34

Egyenleg mint pénzkészlet . . . 439.66

Összesen: 6277.56 Bemutatja az igazgatóság ez alkalommal az 1894. évi mérleget is, melyből kitűnik, hogy a törvény szerinti tartalékalap-járulék levonása után a pénztár az 1894-ik évet 69 írt 43 kr. hiánynyal zárta le. A jövőbeni hiány megszüntetése czéíjából az igazgatóság az alapszabályok 9. §-ában jelzett kötelességénél fogva az alapszabályok oly irányú módosítását fogja indítványozni, hogy a biztosításra kötelezettek családtagjaitól a teljesen ingyenes gyógyszer- és orvos-segély meg- vonassék, s csak azon esetben adassék, ha a feleség és gyermekek szintén biztosíttatnak, mely esetben a feleség után heti 5, a gyermekek után heti 3 kr. lesz fizetendő. — Maga a mérleg a következőket tünteti fel :

Vagyon :

Pénzkészlet 1894. deczember 31-én . . 439.66

Felszerelések................................................189.41

Kötszerek

.................................... 26.51

Járulékhátralékok: 1893-ról 320.39

1894-ről 2754.— 3074.44

Egyenleg mint hiány . . . 69.43

3799~45

Teher:

Be nem fizetett tart. tőke 1893-ról . . 395.16

> •> > > járulék hátralékok esetleges veszteségeire .... 394.02

Ki nem fizetett kórházi számlák . . 889 83

Gyógyszerek ...... 845.63

Orvosi dijak ...... 600.—

Bizalmi férfiak dijai ..... 56.07

Táppénzek

.......................... 53.20

Tartaléktőkére az 1894. évi bevétel 10°/o-a 565.54

Összesen : 3799 45

* Egy általános folttisztító-szer, mely minden follo- a ruhából biztosan és nyomtalanul eltávolít, már régóta égető szükséggé vált főképpen a könnyű és világos öltönyök idényében. Egy ilyen kitűnő szer egy ango: legújabb találmánya, hozzátéve még, hogy igen olcsó, mert darabja csak 20 kr. Ez »Rose« általános foltszappana a »rozsá«-val, mely mindenütt, gyógyszerárakban, gyógyárak, rövidáru-, illatszerek- és füszerkereskedésekben kapható. Nagyban és ha esetlegesen valamely helyen nem volna 25 kr. előre, beküldése mellett bérmentve küldetik Visnya Sánd< r

által Pécsett. Ungváron csakis: Klein Ignácz urnái kapható. Mun-I kacson: Ferenczy Gyula gyógysz. Beregszászon : Murczko keresk. és Török József gyógyszerésznél.

Henneberg-selyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és színeseket 35 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkázott. mintázottakat, damasztot) s. a t. mint egy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban s. a t. postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és. mintákat postafordultával küld: Henneberg G. (cs. k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek.

Hivatalos közlemények.

____0782 Másolat.

k. i. 1894.

A vallás és közokt. m. kir. minisztertől 43,421 sz. Mind gyakrabban érkezvén hozzám a m. kir. honvédelmi miniszter nrtól olynemü értesítések, hogy a kivételes nősülési engedélyért vagy a rendes szolgálati kötelezettség alul való felmentés kedvezményéért folyamodó egyének családi állapotát feltüntető úgynevezett családi értesítők leibélyegzése körül követendő szabványok, családi értesítőket kiállító lelkészek, rabbi anyakönyvvezetők által be nem tartatnak, nevezetesen pedig, hogy a kérdéses okmányok túlbélyegelve illetve oly esetekben, midőn bélyegmentesek felbélyegelve állíttatnak ki a kérelmező egyén részére. Hogy tehát ngy a magáníelek, mint az illető szabálytalanságot elkövető lelkészek, rabbi anyakönyvvezetők nevezetesen pedig ezek azáltal, hogy a tulbélyegzési összeget a károsodást szenvedett télnek visszatéríteni kötelesek — a károsodástól jövőre megkímél tessenek s azon vizsgálatnak, mely hivatva lenne azt kideríteni, hogy a kérdéses családi értesítők kiállítása alkalmával az érdekelt fél azon czélt, melynek elérésére családi értesítője kiállíttatott — bemondotta-e — kellemetlenségeitől megkiméltesse- nek. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a megye, város törvényhatóság területén functionáló rabbi anyakönyvvezetőket különösen az 1890. évi május 13-án, 18818 és az 1891. évi október hó 16-án 46808. sz. a. kelt

körintézvényeimre figyelmeztetve, saját érdekükben a fennálló illetéki szabályok ponfos betarlására kötelezve. Annak beigazolására pedig, hogy a családi értesítőt kiállító rabbi anyakönyvvezetők a czélt, melyre az illető fél a családi értesítőt szükségli a féltől megkérdezték múlhátlanul szükséges, hogy ezt, valamint azt is — ha a fél a czélt bemondani vonakodnék, saját érdekükben a családi értesítőn megjegyezzék. Budapesten, 1894 szeptember hó 3 án. A miniszter helyeit :

Pulszky, államtitkár.

(5782. sz. Uuyvármegye alispánjától.

k. i.

Valamennyi főszolgabíró és Ungvár város polgármesterének.

Jelen miniszteri leirat másolatát azzal a felhívással adom ki a tek. czimnek, miszerint az abban foglaltakat a hatósága területén lévő izraelita anyakönyvvezetőknek szoros ahoztartás végett hozza tudomására.

Ungvárt, 1 <394. szeptember hó 20-án.

Kende Péter, s. k. alispán.

Ungvármegye közigazgatási bizottsága által Ungvárt 1894, évi daczember hó 11-én tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata.

708 (126T1). A kir. tanfelügyelő bemutatja a vallás és közokt. m. kir. Minisztériumnak 1894. október hó 23-án 2051. ein. szám alatt kelt s neki 1261/94 sz. a. kiadott leiratát, a melyben felhívja a miniszter a vármegye közig, bizottságát, hogy a községi faiskola kezelők részére kiadott > Utasítás«--t a szokásos módon tegye közhirré s annak szigorú foganatosítása iránt intézkedjék.

Javasolja a kir. tanfelügyelő, hogy a szóban levő utasítást a közig, bizottság a vármegye hivatalos közlönyében az »Ung«-ban tegye közhírré s utasítsa a já rások lőszolgabiráit, hogy a községi faiskolai területek bekerítésére és gondozására a községek elöljáróságait szigorúan kötelézzék.

A közig, bizottság a kir. tanfelügyelő javaslatát eltogadja, az > Utasításinak az »Ungiban való közzétételét elrendeli és jegyzőkönyvi kivonaton utasítani határozza a járások íőszolgabiráit, hogy a községek elöljáróit a községi faiskola területek bekerítésére, a kerítések jó karban tartására szigornan utasítsák s kőrútjaik alkalmával ezen utasításuk foganatosítását ellenőrizzék.

Ugyancsak jegyzőkönyvi kivonaton utasítja a közig, bizottság a kir tanfelügyelőt, miként őrködjék a felett, hogy a tanítók a községi faiskolát az Utasítás szellemének megfelelőleg kezeljék.

Gróf Török József s. k.,

főispán, mint a közig. biz. elnöke.

Utasítás.

A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t. ez. 45. §-ának rendelkezése alapján a községi laiskola kezelők részére és a tanköteles gyermekeknek a fatenyészlésben való gyakorlati oktatására kiadatott a m. kir. íöldmüvelésügyi miniszterrel egyetértő- leg a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 1894. évi 2051. ein. sz rendeletével.

I.

A íatenyésztés nemcsak a népiskola V. és VI. osztályában, hanem folytatólag az ismétlő iskolában is a tanköteles kor belejezléig elméletileg és gyakorlatilag tanítandó ; az V. és VI. osztályokban azonban a fatenyésztés tananyagának már magában is kerek egészet kell képeznie.

Minthogy a legtöbb faluban a nyári iskolai szünet a törvény állal megengedett nagy hónapra terjed, úgy az ismelTolskola, mint a népiskola V. és VI. osztályának tanulói a fatenyésztés gyakorlati oktatásaira a szünet alatt is ünnepnapokon és vasárnaponként kötelesek megjelenni.

Ott, hol a községi faiskola kezelésével nem néptanító van megbízva, vagy ha néptanító van megbízva, de a községben több néptanító van: a községi összes tanköteles gyermekeket a gyakorlati fatenyésztésben —- az alébbi tanterv szerint — ,az köteles oktatni, ki a községi faiskola kezelésével megbizatott. Ha valamelyik község a községi faiskola fentartása alól felmentetett és a kézségben sem az ottani népiskolának, sem más magánosnak nem volna alkalmas gyümölcsöse vagy faiskolája, a melyben a fatenyésztés gyakorlatilag tanítható lenne, — a népiskolában a fatenyésztés elméleti tananyaga mégis tanítandó és a. gyakorlati oktatás végett a tanulóknak a legközelebbi községben létező községi vagy népiskolai faiskola megmutatandó.

A tananyag a szerint, a mint egy népiskolában egy vagy több tanitó van, akként osztandó be, hogy a fatenyésztést valamennyi osztályban ugyanazon tanitó tanítsa.

A fatenyésztés tanitása, általában minden népiskolában kötelező ; olyan városokban és községekben azonban, a melyekben a népesség foglalkozása főleg az iparra és kereskedésre szorítkozik és a fatenyésztésben való oktatás a községi faiskolák igen nagy távolsága miatt különös nehézségekkel járna : a fatenyésztésben való oktatás alól — a községnek indokolt előterjesztése és a kir. tanfelügyelő véleménye alapján — a felmentést esetről-esetre megadom.

II.

A fatenyésztés tanításának anyaga.

1. A népiskolák V. és VI. osztályában.

Az őszi időszakban: famagvak gyűjtése és megismertetése, valamint azoknak előkészítése az elvetésre. Talaj-előkészités (ásás, gereblyézés) ágyak és torok kijelölése. Magvetés esetleg más — a községi faiskolában szokásos szaporítási módozatoknak kitanitása (pl. tőosztás, dugványozás.)

Egy éves vadcserneték felszedése, válogatás, piki- rozása, vermelése és kiültetése, azoknak névvel vagy számmal való jelzése, továbbá fagödörásás; a kiültefésre alkalmas fáknak a faiskolákból való felszedése, azoknak ideiglenes elvermelése, vagy kiültetése az állandó helyre. Külöhíéle kötelékek alkalmazása. Gyümölcs-szedés, gyümölcs értékesítés.

A téli időszakban. Rigolozás. trágyázás. Oltási gyakorlatok fűzfavesszőkön azon oltási módozatok szerint, a melyek a községi faiskolában használatosak (párosítás, lapozás stb.) Oltások kézben, ha ezt a faiskolában rendszeresen alkalmazzák.

Hernyózás, kéreg tisztítás a beteg, vagy élősdiek által megtámadott fákon, ilyeneknek bemutatása és a baj ellen való védekezési eljárásoknak gyakorlása. Anyafák ti’ágyázása, öntözése és nyesése.

A tavaszi és nyári időszakban.

Oltványok kiültetése a faiskolába, oltások helyben. Oltványok tisztogatása, kötelékek feloldozása, egy és két éves oltványok metszése

Törzsnevelés. A mag-ápoló és oltvány-iskola gondozása a nyár folyamán (kapálás stb.). Szemzések alvó szemre

2. Az ismétlő iskolákban.

Az elemi népiskolák V. és VI. osztálya számára előirt elméleti és gyakorlati anyagnak folytonos ismétlése és tovább gyakorlása mellett ismertetendők a következők: az epéría-tenyésztés, tekintettel a selyemhernyótenyésztésre. A szőlőművelés, tekintettel az amerikai fajok tenyésztésére

A fa-iskolák és a gyümölcsösök berendezése, sövények készítése. Gazdasági Iák ültetése, tekintettel a futó homok területekre, utakra, hegytetőkre és azoknak befásitására. A ták betegségeinek gyógyítása, azok ellenségeitől való védekezés.

Gyümölcs fajták ismertetése (pamologia),

A gyakorlati tanitás mellett és azzal kacsolatban, alkalomszerűleg a következő elméleti magyarázatok adandók elő : a fákról általában. A Iák külső tagjainak ismertetése. Táplálkozás, növekedés, szaporodás, külsőleg észlelhető folyamatai. A iák általános 'életföltételei. A talaj (a különböző talajnemek és ezeknek megmunkálása, talajművelő eszközök, talaj javitás, trágyázás). A nedvesség, a levegő, a meleg és a világosság szerepe a növények életében teljesen gyakorlati példákon fejtegetve. A csírázás feltételei.A fák és cserjék leiró ismertetése. A ták és cserjék természelrajzi leírása a talaj és éghajlat iránt való igényeiknek tenyésztésük módjának és hülönböző ezé- lokra való felhasználásuknak ismertetésével:

a) a kerti gyümölcsfák és cserjéknél,

b) a gazdasági, erdei és díszfáknál, valamint cserjéknél.

Ezen tantervben lelsorolt elméleti anyag tantíható ugyan a népiskolai természettudományi és gazdaságtani oktatás keretében is az erre kiszabott órákban, de sokkal czélszerübb azoknak a gyakorlat alkalmával és azzal párhuzamban való tanítása, minthogy e téren az el-