Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1895-02-03 / 5. szám
hamar meg volt, melyről Bácskái az erdélyrészi méhészegyesületnek jelentést tett. Szeptember 22-én az alakuló közgyűlés Vieder Józsetnek, az erdélyi méhészegyesü- lel kiküldött tőtitkárának jelenlétében 31 taggal alakult meg a »Csap vidéke méhészkor< czimen az erdélyrészi méhész-egylet alapszabályai szerint, mint annak fiók-köre. Baska Adóit csapi állomásíőnök inditványára elhatározta a kör, hogy a méhészeti ismeretek gyakorlati terjesztése végett minta-méhest állít és annak költségeit 10 írtos részvények kibocsátásával szerzi be. A minta-méhes jövedelme a köré lesz. Elismerést érdemel Bácskái elnök áldozatkészsége, ki a minta-méhesnek saját löldjén helyet adott. Az erdélyrészi méhészegyesület értesittetvén a kör tagjainak szaporodásáról, két kaptár-méhet Ígért a körnek, ezenfelül a minta-méhes egy részvényét megvásárolta, s azt a kör javára ajándékozta. A körnek ma Ung-, Zemplén-, Szabolcs-, Be- reg vármegyékben, továbbá Pesten, tehát 5 vármegye 53 helyén 106 tagja van. A főbb pontjaiban közölt jelentés záradékául megemlitjük, hogy a méhészkor 1 trtos tagjai az anya-egyesület havi folyóiratát is kapják. * Január 26. Az 1895-ik évi farsang egyik legkiemelkedőbb szombatja. A helyőrség tisztikara és a polgári kör tartotta e napon tánczvigalmát,s mondhatjuk, mindkettő teljes sikerrel. Sajnáljuk, hogy terünk nem engedi bővebb leírását adni a mulatságoknak, s ezért csak annak konstatálására szorítkozunk, hogy mindkét mulatság a jelenvoltak kellemes emlékei közzé tartoznak. * Az ungvári bábaiskola korszerüleg és díszesen felszerelt helyiségeiben, illetve tantermében f. évi jan. 31-én tartatott meg a szép.-január havi tanfolyam zárvizsgája Dr. Bene és Dr. Oesterreicher miniszteri megbízott vizsgálók közreműködésével. Értesités. A »Csap és vidéke méhészkor« tagjait tisztelettel felkérem, hogy a kik még az 1895. évre az 1 irtot be nem fizették, szíveskedjenek hozzám mielőbb postautalványon beküldeni; a kik a munkácsi legyházban készült kaptárakból szerezni kívánnak, darabonként 50 krt előlegül küldjenek Bácskái Sámuel elnökhöz Csapra. * Bál a csapi méhészkor javára. A csapi állomás tisztikara folyó hó 17-én tánczestélyt rendez, melynek tiszta jövedelmét a »Csap és vidéke méhészkor« javára ajánlotta tel. * Helyreigazítás. A Csap és vidékének méhészköre 1894. szept. 22-én alakult; a f.'évi január 20-án első közgyűlését tartotta és ez alkalommal csupán a választmány alakittaiott újból a csapi méhésztelep mint részvénytársaság tagjaiból. * A turja-remetei állami méntelepen az egyes állomásokra a mének kiosztásának tervezete a múlt hó 31-én állapíttatott meg. * Eljegyzés. Kiirtliy Jenő, minaji földbirtokos folyó évi február hó 2 án eljegyezte Boros Ilonka kisasszonyt, özv. Boros Jánosné leányát, Jenkén. * A polgári kör közgyűlése folyó hó 10-én délután 4 órakor lesz a kör helyiségében. Tárgyai : 1. Tisztviselői jelentések. 2. Általános tisztujitás. 3. Esetleges indítványok. * Földrengés volt Csapon, melyről e tudósítást vettük : január 30-án d. e. 10 óra 18 perczkor bent voltam a szobában, a midőn egyszerre a háztető és padláson oly robajt hallottam, mint midőn nagymennyiségű hó zuhan le, recsegés ropogással, de egyidejűleg a lökést is érezvén, tudtam egyszerre, hogy ez földrengés; a konyhában az edények csörömpöltek, — egy külső ablak szárnyon a fordító nem volt ráfeszitve, az egészen kinyilt. Egy perez múlva ismét gyenge recsegés volt érezhető. Sokan, kik az első pillanatban még hasonló jelenségét nem éreztek — ijedten szaladtak ki az utczára. Csikóm a kutnál ivott, és egyszerre leesett, Egy kéményből tégla darabok hullottak le. A gőzmalomban a kazán kimozdult helyéből. A Tisza jegén mosó asszonyok rémülve látták, a mint a jég nagy recsegéssel hullámzott. Falrepedések is történtek. Sokan ijedtökben elájultak. Salamon és Záhony községekben is érezték a rezgést, itt-ott gyengébben és erősebben. * A polgári kör bálján a következő felül fizetések történtek: gróf Török József főispán 10 írt, Popovics Miklós kir. ítélő táblái biró 5 írt, ifj. gróf Török József 5 frt, Firczák Gyula püspök 5 írt, Novak Lajos 3 frt, Beisman Bertalan 2 frt, özv. Nagy Lajosné 2 írt, Hoffman Béla gyógyszerész 2 frt, Fiala Károly 1 frt, Leblovics Lázár 1 frt, Kúttá Mihály 1 frt, Kaszabi János 1 frt, Schneider Gyula 1 frt, Kovács János f frt, dr. Levy József 1 írt, Hanisz Markusz 1 Irt, Groszman Péter 1 frt, dr. Spitzer Sándor 1 frt, Jaczik András 1 frt, Cseh Péter 1 frt, Krausz Adolf 1 frt, Jäger Bertalan 1 frt, dr. Lüley Sándor 1 frt, Lehoczky Béla 1 frt, dr. Ivántsy László 1 frt, Székely Simon 1 frt, Krausz Emil 1 frt, dr. Öestereicher Jakab 1 frt, Tóth Kálmán 1 frt, Ember János 1 frt, Guzsella Fereucz 50 kr., Csengery Jenő 50 kr., Schwarcz Rezső 50 kr., Zsiho- vics Gyula 50 kr, Grünberger Herman 60 kr., Hol än- der Zsjgmond 50 kr., Cserő Soma 50 kr., Morgen János 50 kr., Orlovszky Árpád 20 kr., Füzesséry N. 10 kr. Felülfizetések 60 frt 30 kr., Összes bevétel 243 frt 30 kr. Kiadás 150 frt zO kr., Maradt tiszta jövedelem 93 frt 10 kr. Podlussányi Otto, ellenőr. * Nyilvános számadás. Az ungvári társaskörben 1895. január 30-án jótékony czélra fartatott estély alkalmával belépőjegyből 104 frt 90 kr. Felülfizeté- sekből 11 frt 40 kr. Összesen 116 frt 30 kr. Felülfize- tésekhez hozzájárultak : Kelemen Gizella 50 kr., Vécsey Alajos báró 4 frt 50 kr., dr. Novák Endre 70 kr., Török József gróf 4 Irt 50 kr., ifj. Török József gróf 50 kr., Seidler Lipót 70 kr., Összesen 11 frt 40 kr. Kiadás: zene, világitás, nyomdai és egyéb költség 48 frt 03 kr. Leyonva fenti bevételből, maradt tiszta jövedelem 68 frt 27 kr. Ebből a kórházi elhagyott gyermekek javára átadatott 34 Irt 14 kr., Dayka Gábor szoboralapnak ; 34 frt 13 kr., összesen 68 írt 27 kr. Az 1894. deczember 27-én tartott társasestély alkalmából felmaradt 1 frt 27 kr., hozzácsatoltatván a Dayka Gábor szoboralaphoz, ezen czimen átadatott 38 frt 30 kr. Lám Sándor. Ellenjegyezte Haraszthy Gyula, felügyelő. * Egy általános folttisztitó-szer, mely minden folto- a ruhából biztosan és nyomtalanul eltávolít, már régóta égető szükséggé vált főképpen a könnyű és világos öltönyök idényében. Egy ilyen kitűnő szer egy ango: legújabb találmánya, hozzátéve még, hogy igen olcsó, mert darabja csak 20 kr. Ez »Rose* általános foltszappana a »rozsáéval, mely mindenütt, gyógyszerárakban, gyógyárak, rövidáru-, illatszerek- és fiiszerkereskedésekben kapható. Nagyban és ha esetlegesen valamely helyen nem volna 25 kr. előre beküldése mellett bérmentve küldetik Visnya Sándi r által Pécsett. Ungváron csak is: Klein Ignácz urnái kapható. Munkácson: Ferenczy Gyula gyógysz. Beregszászon: Murczko keresk. és Török József. gyógyszerésznél. Báli selyemsz iveteket méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig, valamint fekete, fehér és színes selyem- szöveteket is —méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, csíkozott, koczkázott, mintázott, damaszolt stb. minőségben (mintegy 200 különböző fajta és 2000 különböző szin és árnyalatban) póstabér és vámmentesen szállít: Henneberg G. (cs. kir udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 4 Hideg lábak ellen ismételve dicsérni hallottuk a Pain-Expeller elnevezés alatt általánosan ismert Tinct. Caps comp, val való bedörzöléseket; már az első bedörzsölés után kellemes melegség áll be. Meghűlések ellen, melyeket nevezetesen oly időben mikor járványok pusztítanak, nem szaban elhanyagolni, ezek ellen biztos és gyors hatásunknak bizonyuttak a Pain- Expellerrel való bedörzsölések. Épen igy fájdalomcsillapító hatásúak csuznál és köszvénynél. A Pain-Expeller, melyről itt szólunk a „Horgony“ védjegygyei el van látva, a miért is ezen bedörzsölés bevásárlása alkalmával, a „Horgony“ védjegyre ügyeléndő és másféle üveg visszautasítandó. Ára igen olcsó, 40 kr., 70 kr. vagy 1 frt 20 kr. üvegenként. Felelős szerkesztő: TABOO/ JENŐ. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál me'egen ajánljuk tiszt, olvasóink figyelmébe Egger dijjutalmazott biztos hatású mellp asztmáit. Kaphatók, eredeti 25 és 50 kros dobozokban minden nevesebb gyógyszertárban és drogua-üzletben. — valamint Egger A. fia gyógyszer-különlegességi gyárában Bécs-Nussdorfl nél mily vészes lehet, azt mindnyájan tudjuk. Nem ke- vésbbé gyakran tapasztalhatjuk faluhelyeken, hogy a gyermekek — sokszor a földtől alig látszó porontyok — a legkeményebb hidegben anyaszült meztelen futnak ki a hóra a meleg szobából. A legtöbb ez utón egyszerű gégehurutot kap s rekedten köhög, a mi nehány nap alatt elmúlik; soknál azonban komolyabb lüdőbántalom, croup, tüdő- vagy mellhártyalob féjlődik ki és a kis beteg a meghűlés áldozata lesz. Ugyanez történhetik s történik is a kicsi iskolás gyermekeknél, kik reggel alig bújva ki az ágyból s sietséggel elfogyasztva reggelijüket, az ágy melegétől még kellőleg le nem hűlt, talán még transpiráló testtel mennek az iskolába, szíva magukba a fagyos, ködös reggeli levegőt; de nem is mennek, hanem futnak, részben a hideg által is kényszerítve, az iskolába, hol aztán — a futástól s időközbeni sikárko- zástól ziháló mellel megérkezve — csapnak olyan köhögő-concertet, melyben a sipitó légzéstől a kutyaugatásig minden hang képviselve van. Ezen zsenge kornak hurutos és lobos tüdőbántalmai azok, melyek egyénileg sokszor megelőzhetők, melyeknek okait jórészt ki lehet kerülni, ha a gyermek fokozott anyagcseréjének színhelyét, mely ezért magasabban temperált és vérdúsabb is, a tüdőt a beható küllevegőtől, ha nem is megóvjuk, de arra előkészítjük, nagy hőmérsék különbözetü küllevegőnek gyors egymásutánban való behatását, vagyis a meghűlést lehetőleg kerüljük. Sokkal nehezebb s ke- vésbbé lehető a felnőttek tüdőlobját individuális pro- phylaxissal megelőzni. Azt a napszámos embert, ki hidegben, fagyban is végzi fárasztó munkáját s abba belemelegedve, keresi a hideg légáramot; vagy a kovácsot és más tüzmunkást, ki feltürt ingujjal s nyitott mellel, sugárzó hőnek kitéve dolgozik tulmeleg helyiségben s kimegy hüsölni a hűvös levegőre; vagy a katonát, orvost, vásáros utast, szóval mindazokat, kik az időjárás viszontagságainak kénytelenek magukat kitenni, az esetleg fellépő tüdőlobtól meg nem óvhatjuk; azoknak, hogy magukat s családjukat fenntartsák, egy tüdőlob árán is dolgozniok kell. Már inkább elkerülhetik az ilyen bajt az olyan — többnyire öreg — urak, kiknek gyenge mellük van, — s melyik öreg urnák nem gyenge többé- kevésbbé a melle? — kik sárban és esőben, hóban és fagyban bandukolnak esténként haza a kaszinó fülledt levegőjéből, fülig burkolózva a felső ruhába, mintha nem a fagyos, szeles levegő belégzése lenne éppen az, mely tüdejükéi érve, könnyen lobot idézhet elő. Hány gyermek tartatnék meg az életnek, ha a csecsemők ápolásánál s táplálásánál az észszerüségnek s a hygienikus követelményeknek elég tétetnék ; hány szülő nevelhetné erőteljessé, egészségessé nemzedékét, ha — különösen a mesterségesen táplált csecsemőknél — orvos tanácsát s utasítását venné igénybe! Sok-sok ezerre megy azon gyermekek száma, kik éltük első hónapjaiban bélhurut következtében elpusztulnak ; pedig ezeknek nagy része az életnek megmenthető lett volna; ha a szülők gyermekeik táplálására s ápolására nagyobb gondot fordítanak. Principiis obsta, siro medicina paratur. Ezen igen megszívlelendő elvet figyelmen kívül hagyják azok, kik — mint mondani szokás — lábaikra érzékenyek lévén, a lábbeli átnedvesedésénél legjobb esetben náthát, sokszor bélhurutot s elég gyakran vesebántalmat, Brygeh- kórt s ezzel vízkört szerezhetnek. Mily kevésből kerülne ki ezeknek a bajt megelőzni, ha nedves lábbelijüket levetve s lábaikat pirosra dörzsölve, a nedvest száraz lábbelivel váltanák fel, vagy ha erre kényelmesek, gummi- sárczipőt viselnének. Már meglevő, idült jellegű bántalmaknál is igen sokat tesz az egyéni védekezés, a kímélet; természetesen csak olyanoknál, kik abban a szerencsés helyzetben vannak, hegy azt tehetik. Tüdőbetegek, de különösen szívbajosok gondos kímélet s védekezés mellett soká el-1 élhetnek, sőt^öregkort érhetnek. Emlékezhetünk, kik őt ös- mertük, az öreg Oppolzerre, ki — szívbajos ember létére — késő vénségig nemcsak professzoroskodott, de valójában tanított is. Óvatos, csendes szavú s tiszta öreg ur volt, ki beteg szivének nem sok munkát adott s ugyanazért annak erejét soká ki nem meritette. A lakosságnak egy — viszonylag — jókora százaléka szenved sérvekben, különösen lágyéksérvekben, melyek — tudvalevőleg — a különben még munkabíró embert a nehezebb munkára képtelenné teszik. A sérvek útja sok esetben már születéstől készen áll, sőt a gyermek azzal születhetik is; sokszor azonban a sérvre csak preadioforitio van jelen, melyről az ilyen praedis- bonált ember tudomást szerezhet, mert teher emelésnél, a hassajtó fokozott működésénél a lágyék tájon fájdalmat, a kitolódás érzetét tapasztalja. Ha ilyen ember, kinek hajlama van sérvet kapni, ezen baj ellen védekezik, azzal, hogy huzamosabb ideig sérvkötőt hord, megelőzheti annak kifejlődését s megőrizheti további munkaképességét. Különösen lovasoknak, vadászoknak, nehéz munkával foglalkozóknak, ily praedispositio mellett, sérvkötő nélkül nem lenne szabad járniok. Felette megnehezíti az ezen baj ellen való védekezést a köznépnél a jó sérvkötők drága volta; a parasztember inkább viseli élte fogytáig sérvét, mintsemhogy egy sérvkötőre 3—4 frtot kiadjon, sokszor nincs is miből. A külerőszaki sérülések aetiologiájánál, vagyis az azoktól való egyéni védekezésnél is elég még a tenni való. Bár a tegtöbb esetben az úgynevezett ipari betegségek és a gyárüzemeknél előforduló sérülések alig kerülhetők el, a mennyiben a foglalkozástól függnek, mégis fordulnak elő gyakran esetek, midőn a sérülések a munkások meggondolatlanságának, vigyázatlanságának, sőt néha vakmerőségének róhatok fel. Igen gyakran olvassuk lapokban, hogy egyik-másik munkást a gépkerék, a gépszijj elkapta s összezúzta, karját vagy lábát kiszakította; ez sok esetben megelőzhető lenne, ha a gyárvezetőségek köteleztetnének a gyorsan és nagy erővel mozgó gépeket szilárd deszkafallal vagy a hoz- zájok való közelítést lehetetlenné tevő erős vasrácsozattal körülvenni és ha a munkások is óvatosabbak lennének. Hány esetben történik, hogy az üzemszerű fadöntésnél a fatörzs vagy valamely nagyobb ága a munkást agyonüti; itt is a munkás részéről a kellő óvatosság s elővigyázat a bajt megelőzheti. Nem lehet itt czélunk az egyéni védekezés szempontjából a betegségek aetiologiáján végig menni. A mondottakban reá akartunk mutatni, hogy a betegségek nem csekély számát az ember — egyénileg védekezve — sokszor elkerülheti, vagy legalább a betegséget enyhítheti. Még csak azt jegyezzük meg, hogy az egyéni védekezésnek a fertőző bánlalmakkal szemben is van helye, oly egyéneknél, kik magukat s családjukat fertőző bán • talmak uralkodásakor teljesen izolálni képesek vagy a fertőzött helyről messze járványmentes helyre távoznak. Az összlakosságot a fertőző bántalmaknál rendeletileg előirt óvintézkedések vannak hivatva megvédeni, melyek czélszerüsége evidens és nem tagadható, de nem szabad tulmenniök ama haláron, midőn a lakosság zaklatásával járván, ellenszenvet, ellenállást is eredményeznek, vagy a közforgalmat, kereskedelmet s kenyérkeresetet megakadályozva, arra zsibbasztólag hatnak. Az egyéni védekezés előmozdítása s terjesztése azon értelemben, hogy az egyén a lakás, ruházat s élelmezési viszonyok javításával a betegségekkel szemben ellenál- lóbbá tétessék, a társadalom és a jótékonysági egyesületek feladata; e részben s ily értelemben működni, tagjainak lakás s élelmezési viszonyait ellenőrizni s azokat javítani (lásd az iparos tanulók lakás és élelmezési mizériáját) a betegségéi yző pénztárak is hivatva lennének s ezen működésük talán több haszonnal járna, mintha már beteg tagjaiknak — néha az orvos zsebe rovására — olcsó, különben eddig sem hiányzott orvosi segítséget nyújtanak, az elhaltaknak pedig gratis temetést rendeznek.
