Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-26 / 21. szám

szerezze a mindezekre szükséges anyagi eszközöket, az ügyvédi s társadalmi tisztesség szigorú fentar- tásával, azt persze nem kérdi senki, — az az ö dolga. És ha ezek mellett ügyvédi karunk mégis sza­kit időt arra, hogy nemcsak a megyei köz- és tár­sadalmi életnek minden terhéből kivegye] a magarészét, s ha a vármegye érdekei iránt érzett fogékonyságában ezeket az érdekeket felkarolni, a lehetőségig meg­valósítani, vagy legalább a megvalósításra ;rányuló általános érdeklődést feléleszteni és odahatni igyek­szik, hogy ephemer értékű érdeklődésből, a cselekvés reális terére lépő positiv akczióra lelkesítse s bírja reá a vármegye összes -számottevő faktorait: ezért nem szemrehányást — hanem tettekben nyilvánuló — olyan elismerésr érdemel a vármegye illetékes körei részéről, mely az ügyvédek érdekeinek felkarolásá­ban, effektive a törvényszék visszaállítására irányuló mozgalomnak hathatós támogatásában jút kifejezésre. Most vagy soha uraim! — Azt az elvét, me­lyet a Szilágyi Dezsőhöz szító jogász közönség vallott, hogy t. i. a táblák decentralísatiója mellett, men­nél nagyobb -- tehát mennél kevesebb — törvény­szék szerveztessék, az új sommás eljárás folytán elő­állott helyzet, tarthatatlannak bizonyítja. Mert az a tény, hogy a jogügyek legnagyobb részében, a törvényszék képezi a felebhviteli fórumot; hogy a lelebbviteli eljárás a szóbeliség s közvetlenség el­vére van fektetve, hogy tehát a jogügyek legtöbb­jében ugyanazon felek, ügyvédek s tanukból álló összapparátusnak kell a törvényszék, mint felebb- viteli fórum előtt megjelennie, mely az ügy első­fokú elbírálása alkalmából szerepelt, parancsolólag utal arra, hogy mennél sűrűbben állitassanak fel törvényszékek; mivel különben az új sommás el- sárással elérni óhajtott gyors s főleg olcsó igazság- kzolgáltatás illusoriussá válik, sőt hosszabb és sok­kal drágább az ügymenet az azelőttinél, a mely körű1 meny kisebb substratumu peres dolgoknál kü­lönös fontosságú mozzanat. Megyénk jogkereső közönségének vitális érdeke tehát a törvényszék mielőbbi visszanyerése, s az erre irányuló mozgalom sikereségére nézve nem kevéssé jelentős az az általán ismert sérelem, mely a megyén és városon ezelőtt 20 évvel a törvény­szék elvételével ejtetett, valamint azok a nagyobb szabású törekvések, melvek- az ungvári törvényszék visszaállításának kérdése felé fordították már több Ízben, a kormányok s törvényhozás figyelmét. A kormány s törvényhozó testület által a leg­közelebbi jövőre tervbe vett általános megyerende- zés is a mostani időpontot jelzi legalkalmasabbnak ezen eszme realizálására; mert úgy hallik, hogy minden megyeszékhely önálló törvényszéket kap. Fel tehát a munkára! És hogy ebbe a moz­galomba a biztos siker positiv meggyőződésével me­hessünk bele, a vármegye összes érdekelt tényezői­nek kell egyesült erővel impozánsan síkra szállania úgy, hogy (Versecz város hasonló természetű moz­galmának tanulságos példájára,) necsak a város, a jen, lelövi a csábitót, mint egy kutyát. Jól tette; ér­dem szerint telle> de meglepeti vele bennünket, mert Daudet úgy jellemzi őt, mint a kinek vannak fogalmai a párviadalról; s ha emancipálta magát e fogalmaktól, legalább is meglepő. Ezen anyag, ezen vázolt alakok képezik Daudet Alphonse 5 felvonásos drámáját, ki mesteri kézzel sce- nirozott s irt meg néhány nagy jelenetet s nehány ki­tűnő szerepet. A natural smus nehány íatyu hajtását e darabban is észlelhetjük , mert mi más az, midőn Astie Paul a nyílt színpadon csinál toilettet! Miután a darabbal talán kelleténél is többet log lalkoztunk, az előadásról megemlékezve elég volna any- nyit mondanunk, hogy az kifogástalan, — majdnem mintaszerű volt. — Minden szerep kellőleg érvényesült. Elsöhelyen említjük meg az igazgatódé, Cs. Alnuísi Júliát , ki bevégzett művészettel játszotta nehéz szere­pét. És itt mindjárt hozzá kell tennünk, hogy annyi sokoldalúság mellett, minővei e művésznő dicseked­hetik, annyi tökéletességet egyesíteni, majdnem mesés. Győzte hanggal, győzte művészettel, s nagy élvezet ré­szesévé tette a, közönséget. Méltó partnere volt Baghy Gyula, ki talán kissé sok ravaszsággal, de fényesen ját­szotta meg Astie Paul homályos szerepét. Vidor Dezső nagyszerű volt, mint dadogó szerelmes, de épp úgy ki­tünően megfeleltek Brezimi, a becsületes postatiszt, Mol­nár Rózsika szentimentális szerepében, melyhez nagyon illettek sötét, bűnbánó szemei, Győré, S. Molnár Vilma stb. mindannyian kitűnőek voltak. Összjáték meglepően sima és egyenletes. —- És miként mi játékukkal, igy ők a sikerrel meg lehettek elégedve, osztatlan tetszés nyi­latkozatokban, számtalan taps és kihívásban vitték el küzdelmük babérait. vármegye és az ügyvédi kar, hanem Ungmagye összes községei is vonassanak be a mozgalom kö­rébe, s minden tinginegyei község járuljon kérvé­nyével a kormány- és törvényhozáshoz. Ily vállve­tett fellépésnek, ha azt még legújabb díszpolgá­raink -Szilágyi Dezső képviseházi elnök, és Wekerle Sándor képviselő egyfelől, megyei képviselőink más­felől erkölcsi támogatásukban részeltetni fogják, le hetetlen, hogy sikeres ne legyen. És itt újra apostrofáljuk az ügyvédi kart, hogy a mit maga ‘kezdeményezett, lelkesen felkarolt, azt most ne ejtse el, hanem fáradozzék ennek a nagy horderejű eszmének a megvalósítása körül a mint csak telik tőle. A bába-képző megnyitása. Az ungvári bába-iskola ünnepélyes megnyitása folyó hó 25-én történt meg. Az ünnepélyes aktuson a vallás és közokt. m. kir. minisztert Tóth Lajos dr. egyetemi tanár, a belügymi­nisztert pedig Reisz Gedeon dr. közegészségügyi fel­ügyelő képviselte. A vármegye és a város előkelőségei is szép számmal voltak képviselve. Ott láttuk a többek között : Firczák Gyula püspököt, Gebe Viktor, prépost- kanonokot, Hehelein Karoly prépost-plébánost, Kende Péter alispánt, Tnbódy Jenő főjegyzőt, id. Nehrebeczky György szentszéki ügyészt, Danes Bertalan kir. tan- felügyelőt, Czibnr Vilmos lőinérnököl, Küröskónyi, Minay és Kusnyiry löszolgabirákat, Kaminszky Géza képezdei igazgatót, Novak Lajos ev. rét. lelkészt a vármegyebeli orvosokat és gyógyszerészeket csaknem teljes számban. Az előzetesen megállapított programúi szerint min­denekelőtt a kórház kápolnájába, a szent mise meghall­gatására gyülekezett az ünneplő közönség. A misét Hehelein prémost-plébános mondotta. Majd a bábaképző helyiséget tekintették meg az érdeklődök, azután bevonultak a bákaképző iskola-szo­bájába, hol a tulajdonképeui megnyitási aktús végbement. Mielőtt ennek rövid leírására térnénk, már ezúttal is meg kell, ha csak egy pár szóval is említenünk, j hogy a bábaképző, úgy magát az épületet, mint beren­dezését tekintve, mintaszerű intézet, mely teljesen meg­felel mindazoknak a követelményeknek, a melyek egy az egészségügy szolgálatában álló közoktatási intézethez lüzödnek. Ez az intézet és berendezése nem minőség, csak arány tekintetében különbözik a hasonló feladatok megoldására hivatott legmodernebb nagy városi intéze lektől. A megnyitási ünnepen elsőnek Kende Péter al­ispán, a törvényhatóság nevében üdvözölte a közokt. és belügyminiszter képviselőit s a törvényhatóság hálás kö­szönetét tolmácsolta a vallás és közokt. m. kir. minisz­térium áldozatkészségéért, melylyel e nagyjelentőségű kulturális intézet létesítését lehetővé tette. Utána Tóth Lajos dr. egyetemi tanár, a vallás és közokt. m. kir. miniszter képviseletében emelt szót. Rö­vid magvas beszédben ecsetelve az új intézet közegész­ségi és kulturális kettős nagy feladatát és elismerését fejezve ki a törvényhatóságnak és a városnak az intézet létesítése érdekében tanúsított buzgalmáért, az intézetet a kultuszminiszter nevében megnyitódnak nyilvánította. Majd Reisz Gedeon dr., közegészségügyi felügyelő, a belügyminisztérium nevében és megbízásából emelt szót. Méltányolva a törvényhatóságnak a közegészségügy érdekeinek előmozdítása terén tanúsított áldozatkészsé­gét, biztosította a vármegyét a belügyminiszter támoga- I tasáról. Azután következett az orvos és gyógyszerész-egye­sületnek ezen alkalomból összehívott rendkívüli közgyű­lése, melyet Bene Sándor dr., az egyesület elnöke, az alkalom jelentőségét méltató és a miniszteri kiküldötte­ket melegen üdvözlő beszéddel nyitott meg. Majd No- vák Endre dr. előadónak engedte át helyét, ki a bá­baképzésről, az ungvári bábaképzőről, ennek irányáról tartott nagy figyelemmel hallgatott érdekes előadást. — Erre az előadásra még visszatérünk; ezúttal csupán irányának jelzésére szorítkozunk. Az előadó szerint az ungvári bábaképző nem a felesleges, városi bábákat képző intézetek számát szaporilja, hanem azokra a he- I lyekre képezi a bábákat, a hol szükségesek, a falvakba és képezi azon elemekből, a melyek a köznép viszonyai közé illenek. E tekintetben az ungvári bába-képző irányt mutat, valamint irányt jelez Ung vármegye is a köz- egészségügy előmozdítása érdekében tanúsított áldozat- ! készségével Szólt továbbá az intézet szelleméről s arról ja követelményről, hogy a gyakorló-orvosok az intézet j szellemében vezessék, irányítsák a bábák gyakorlati mtí- I ködését. Végül a m.iga részéről is üdvözölte a miniszteri ki­küldötteket. Bene Sándor dr. ismét elfoglalta az elnöki széket és hálás köszönetét mondva a miniszteri kiküldötteknek s a megjelent közönségnek, a diszgyülést berekesztette. És ezzel az ünnepélyes aktus véget ért. Délben a Koronán a vendégek tiszteletére 40 terí­tékű diszebédet adott az orvos és gyógyszerész-egyesü­let, melyen egymást érték a (elköszöntök. Kiemeljük ezek közül a következőket: Bene Sándor dr, a királyért s a kultusz és belügy­miniszterért, Novák Endre dr. Csáky gróf volt miniszte- | rért, Leövey miniszteri tanácsosért s a vármegyei és í városi hatóságok jelenlevő képviselőért, Reisz Gedeon j dr. Novák Endréért, Tóth Lajos dr. Bene dr.-ért, mint I a vármegyei orvos és gyógyszerészegyesület elnökéért, I Oesterreicher Jakab dr. Tóth és Reisz miniszteri ki­küldöttekért, Novák Lajos nagyhatású beszédben Novák Endréért ürítette poharát. A Neviczkére tervezett kirándulás a fenyegető fel­hők miatt elmaradt. Szőlőgazdák figyelmébe. Az ungvári határban a jenkei ut mellett levő me­gyei amerikai iniutaszölőtelepen lolyó hó 27-től kezdve szőlő zöld-ojtási tanfolyamot tartok, meiy alkalommal be fogom mutatni az amerikai ellentálló szőlőlajoknak a zöldojlással való nemesítését és kezelését. Mivel a vármegye területén a (ellépett phylloxera rohamosan terjed, végpusztulással fenyegeti a szőlö-kul- turát, ezen veszedelmes ellenséggel szemben csakis az ellentálló amerikai szőlőfajok szakszerű felhasználásával lehet sikeresen védekezni; szükséges tehát, hogy a sző­lőbirtokosok rendelkezésére ügyes és megbízható ojtó- munkások legyenek, e végből tehát felkérem az érdek­lődő szőlőbirtokosokat, hogy a fentjelzett helyre a vin- czellérjeiket és ügyesebb munkásaikat — lehetnek nők is — jó ojtó-késsel ellátva kiküldeni szíveskedjenek. — Megjegyzem, hogy e munkások közül azok, a kik kellő ügyességet fejtenek ki az ojtások készítésénél, meglelelő napidijban fognak részesülni. Továbbá ez alkalommal időszerűnek tartom fel­hívni a tisztelt szőlőbirtokosok figyelmét a peronospora viticola nevű penész gomba elleni védekezésre. A szőlő eddigi fejlődése szép termést igér a gaz­dának, hogy ezen termést, de meg a jövő évi termést is biztosítsuk, okvetlenül szükséges a peronospora viti­cola ellen erélyesen védekeznünk. Ezen káros gomba ellen már május hó végén kell első Ízben a szőlőket permetezni. — Eddigi tapasztalatok szerint legjobbnak bizonyult ezen káros gomba elleni védekezésnél a bordás keverék, mely áll viz, réz, gáiicz és mész keverékből. Az eddigi tapasztalatok szerint legjobban megfelel a 2°/o-os keverék, mely áll 100 liter vízben 2 kilo réz- gálicznak leioldásából és ehez adva 2 kiló oltott meszet. A múlt évben több szőlőbirtokosnál tapasztaltam, hogy a peronospora elleni védekezésnél a legjobbnak bizonyult bordás keverékkel való permetezést azért nem alkalmazzák, mert az elkészítés módját bonyodalmasnak és hosszadalmasnak tartják, s inkább a kevésbbé hatha­tós Azurint alkalmazzák. A fentiekből kifolyólag szükségesnek találom, hogy ez utón is megismertessem, miként lehet és kell a bor­dás keveréket igen egyszerű módon elkészíteni. — Ha egy hectoliter keverékre van szükségünk, egy alkalmas kádba öntünk 100 liter vizet, azután lemérünk 2 kilo rézgáliczot, ezt zsákban vagy erős papiros között apróra megzúzzuk és sürü zsákruhába kötve szőlőkaróra zsi­neggel akként kötjük fel, hogy a karót a kádra keresztbe téve a ruhába kötött rézgálicz a viz felszíne alá merül­jön, igy hagyva 15—20 órán át a rézgálicz teljesen leioldód ik. Ezen oldatot igy még nem szabad használni, mert savanyu és maró hatásával a szőlő levelét elperzselné, azért szükséges lesz ezen oldatot mészszel keverni, e czélból 2 kilo meszet megoltunk, vízzel kissé felhígítjuk s ezt a folyton kevert rézgálicz oldathoz rézszitán ke­resztül belé keverjük. Az igy elkészített keveréket a permetezők megtöl­tése előtt mindég jól fel kell keverni, hogy a könynyen leüilepedni szokolt rézcsapadék a folyadékban egyenlete­sen legyen eloszolva. Az ekként készült keverék a gyenge levélzetet nem (ámadja meg, és a legjobb eredményt biztosítja, mert j a levélzetre jól tapad és az esőzés nem könnye n mossa le. Hogy a permetezők anyagát a réz meg ne támadja, használat után mindég tiszta vízzel ki kell többször mosni. Végül a permetezés idejére nézve megjegyzem, hogy az első permetezést ha csak a peronospora fel­lépte nem teszi szükségessé, czélszerü május végéig, vagy junius ehjéig halasztani, mert egyrészt ezen idő előtt nem szokott a peronospora mutatkozni, másrészt ezideig a szőlő már elvirágzik, levelei jobban megerősödnek s igy a permetezéssel kár nem tehető. A 2-ik permete­zésnek ideje leginkább az időjárástól függ, illetőleg akkor alkalmazandó, mikor az első permetezést az eső le­mosta és a tőkék annyi uj lombot neveltek, hogy azon a peronospora terjedésére elegendő teret találna, de jú­lius közepén túl a 2-ik permetezést halasztani nem ta­nácsos. A d-ik permetezést, ha ugyan mutatkozik pero­nospora, augusztus közepén kelt eszközölni, ha pero­nospora nincs, úgy el is maradhat. Nemes József vm. fatenyésztési biztos. Tanító-gyűlések. Az ^Ungvármegyei általános néptanító-egyesület < járáskörei egymásután tartják tavaszi gyűléseiket. A tanítók mindegyik gyűlés iránt kellő érdeklődést tanúsí­tanak, a mi kötelességérzetüket dicséri. A hét folyamán két gyűlés is volt, melyeknek lefolyásáról az alábbi tu­dósításokat közöljük f. A kapósi járáskor folyó hó 21-én tartotta meg szokásos tavaszi gyűlését a rebrini községi iskola épü­letében. A kör tagj li közül többen hiányoztak ugyan a gyűlésről, mit az előző napi kedvezőtlen, esős időnek s azon körülménynek lehet betudni, hogy a nevezett község nagyon is ki esik a körből, a gyűlés mindazon­által elég látogatott, sikerült volt. A gyűlést megelőző gyakorlati támlást Koscsák Antal rebrini községi tanító tartotta. A minden tekintetben kifogástalan tanítást Rostás Jenő lelkes megnyitó-beszéde követte.

Next

/
Thumbnails
Contents