Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1895-05-12 / 19. szám
ben május hó 21-én tartja tavaszi rendes gyűlését. A gyűlés tárgyai: Gyakorlati tanítás a magyar nyelvből tót ajkú elemi népiskolában, tartja: Kososak Antal rebrini közs. tanító. 2. Felolvasást tart szabadon választott tárgyról : Dudás Tivadar sislóczi gk. tanító. 3. >A faiskolákról« értekezés, előadja : Mastelyák Mihály eőr- darmai áll. tanító. 4. Indítványok, előterjesztesek. * Az ungvári porczellán- és agyaggyár égése. Rémes kongatássel teli tüzilárma riasztotta fel szombaton, e hó 11-én a hajnali órában városunk lakosait. Az ungvári agyaggyár égése okozta ezt, mely hajnali 2 óra, 30 perczkor az égetőház előtt levő favágóhelyiségből gyűlt ki. Alig vették észre a tűz kitörését, a legtöbbnyire fa és téglából készült épületek már lángban állottak, s a nagy szárazság folytán a pusztítás borzasztó volt. Egy-két perez alatt lobogó tüzzé vált a faszinnel szemben levő emeletes munkahelyiség, az ezen épület folytatását képező két nagy kályhásulühely. A tűz martalékává váltak ezenkívül az állványok, szárító-deszkák, munka alatt levő és nyers-áruk, a padlásokon elhelyezett kályhák, edények szobrok, kerti vázák, épületdiszitmények s a mi tán a legnagyobb kár, elégtek és összetörtek az ezreket érő összes formák is. A tűz lokalizására megjelentek az önk. és katonai tűzoltók, sőt a magánosok közöl is többen segítettek az oltás nehéz munkájában részt venni, mi csak reggeli 7 óra felé sikerült Az egész telep most egy füstölgő romhalmaz, s a mennyiben a műhelyek és formák elégtek, a gyár működését be kellett szüntetni. Mintegy 90 munkás, köztük nagyon sok családapa vesztette ezáltal kenyerét, s kapta a koldusbotot kezébe. Biztosítva az egész gyártelep csak 70,000 forint erejéig volt, holott a tényleg leégett gyárrészek kész áruk és formák mintegy 80,000 frtnyi kárt okoztak. Hogy megkezdi-e és mikor a gyár újbóli működését ? nem tudni. A tűz kitörésének oka eddig ismeretlen. * Vizsgalapok (correcta) magyar, német, dictandó vonalzással bármily mennyiségben kaphatók Székely és Illés könyvkereskedésében a „Kelet“ kiadóhivatalában. .Egész selyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböző fajban), méterenként 75 krtól 3 frt 65 krig, valamint fekete, fehér és szines selyemszöveteket 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, koczkás, csikós, virágos, damaszolt mir őségben (mintegy 240 féle dis- positió és 2000 különböző szin és aránylatban) szállít postabér és vámmentesen a privátmegrendelők lakására Heimeberg G. (cs. kir. udv. szállító) s e lyem- gyára Z ü r i c h b e n. Minták- postafordultával küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és leve- ezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 2 Szandovics Francziska női divatkalaprak- tárában levő készletét gyári áron adja el, minthogy julius hó végén üzletét helyben beszünteti. Rosenstein Róza oki. szülésznő lakik Ungvári, Fekete-Sastér, Krón-féle házban. /\ Alapittatott I87(>. n Oklevél 1888. Különlegesség: ÜETTINGER & C°, ZÜRICH, (Schweiz) "SSS“ szállít Európa minden államába és egész Ausztriába privát megrendelőknek házhoz legdivatosabb úri-, gyermek- és nöi-ruha divatszöveteket bérmentve /% j - _t á gt I kezdve a legfinomabb méterenkint -■ ■» * kivitelig. Dús mintaválaszték kívánatra bérmentve. Színezett divatlapok ingyen küldetnek. Hivatalos közlemények. Felhívás Magyarország állattenyésztőihez az 1896. évben Budapesten rendezendő időleges élőállat-kiállításokban való részvételre. Az 1896-iki ezredéves országos nemzeti kiállításnak czélja az lévén, hogy hazánk közgazdaságának hü képét bemutassuk, természetszerűleg állattenyésztésünknek, mint mezőgazdaságunk egy tontos ágának ezen kiállításban előkelő szerepet kell játszania. Ez okból az ezredéves kiállítás tartama alatt, minden egyes állattenyésztési ág bemutatása terveztetik és ezek a kiállítások a következő sorrendben fognak megtartatni. 1. Első,a lókiállitás (Használati lovak) május 5—13-ig. 2. Hízott szarvasmarha és juhok kiállítása május 15—21-ig. 3. Tenyéozjuhok kiállítása május 24—3i-ig. 4. Baromfi- és eb-kiállitás junius 6 -11-ig. 5. Élőméhek kiállítása augusztus 20—31-ig, 6. Tény észsertések kiállítása szeptember 1 -8-ig. 7. Hizott sertések kiállítása szeptember 1—8-ig. 8. Tenyészszarvasmarha- és bivaly-kiállitás szeptember 14—22-ig. 9. Második ló-kiallitás (Tenyészlovak) okt. 5—12-ig. Ezen programm azonban csak üres keret, melynek diszes betöltésére magyar gazdáink és állattenyésztőink vannak hivatva. Hazai állattenyésztésünk az utóbbi időben rendkívüli haladást tett, mutassuk be tehát ezen haladást úgy saját honfitársaink, mint a külföldnek és javítsuk | ez által állattenyésztésünk termékei kedvező értékesítésének konjunktúráit. Lótenyésztésünk valamennyi tenyésztési ág között a legnagyobb virágzásnak örvend hazánkban Hadseregünk lószükséglete bő fedezetet lel magában az országban, sőt számos külföldi hadsereg részére is hazánk nyújtja a legjelentékenyebb torrások egyikél, és ha a kiállításokon újabban és bővebben is bemutathatjuk a külföldnek, hogy hol és mily árakon szerezheti be nálunk a katonai czélokra alkalmas lovakat, e nemű lókivitelünket még igen jelentékenyen tokozhatjuk. Közép és kisebb termetű, jóvérű, sebes és hátas lovaink kivitelét nagy mérvben szaporíthatják egy sikeres lókiállitáson szerzett uj kereskedelmi összeköttetések. Fényes példát nyújt erre az 1885. évi országos kiállítás alkalmával rendezett lókiállitásunk sikere, mely azt eredményezte, hogy a következő években lókivitelünk jelentékenyen emelkedett. Ha tehát az 1896-iki két lókiállitáson nemcsak népies lótenyésztésünk méltó képviseltetéséról gondoskodunk, hanem a nagyobb és kisebb ménesek tulajdonosai is, állami lótenyészintézeteinkkel karöltve, azon lesznek, hogy országos lótenyésztésünk színét-javát bemutassák, úgy bizton várható, hogy magasabb értékű, nemesebb vérü, fényűzést czélokra szolgáló lovaink jobb értékesítésének és nagyobb kivitelének újabb forrásai fognak megnyitni. Fölötte kívánatos tehát, hogy jobb vérü méneseinkből és nagyobb tenyésztőink által, kocsiban, hámban, iletőleg igában vagy nyereg alatt, jól betanított, minél nagyobb számú ló mutattassék be, mert ezek bemutatható képességük által legtöbb vevőt szerezhetnek hazánknak, mely éppen a vér és képesség tekintetében hódíthat barátokat a kontinensen. De eltekintve a kültöldi kivitelnek ezen kiállítások folytán várható újabb lendületétől, nem kevésb fontos az is, hogy a beltöldi fogyasztóink, valamint lótenyésztőink magok is ismerjék meg egymás tenyésztését, hogy ez utón tudomást szerezzenek arról, hogy az ország mely vidékén és mely tenyésztőjénél találhatják meg az általuk szükségelt anyagot. Hazánk szarvasmarhatenyésztése, a hús és tejtermelésnek jövedelmezőbb voltánál fogva, már ezen térre kezd lépni, edzett és igavonásra páratlan magyar fajta szarvasmarháink tenyészkerületét mindinkább szükebb körre szorítván. Ha ezen megkezdett irány nagyobb tért hódit, úgy mezőgazdaságunk igavonó erejének legnagyobb részét lótenyésztésünk lesz hivatva szolgáltatni. így jelentékeny feladata lesz a jövőben országos lótenyésztésünknek, kellő számú és minőségű igáslovat előállítani. Az egyes kiválóbb lótenyésztési vidékek népies lótenyésztésének egységes és jelentékenyebb bemutatására az illető vármegyék lótenyésztési bizottságai legközelebb fel fognak hivatni és ez irányban külön kedvezmények fognak nyujtatni. Szarvasmarha-tenyésztésünk elég jelentékeny és meglehetősen előre haladott. További gyors tejlődésének egyik akadálya az, hogy tenyésztőink egymás tenyész- anyagát nem ismervén, sokszor nem tudják hova forduljanak jó tenyészanyag beszerzése végett.] Ha tehát tenyésztőink ezen kiállításon az országban igen jelentékeny számban feltalálható jó tenyészanyag iorrásait meg fogják ismerni, jövőben, az igényeiknek és tenyészirányuknak megfelelő anyag beszerzése tekin- | telében nem lesznek a külföldre utalva. A juhkiállitás, ha azon számos állat lesz kiállítva, a juhtenyésztőknek hazai anyaguk megismerésére fog alkalmat nyújtani és azok tontos tanúságot fognak meríthetni arra nézve, hogy a keresettebb gyapjú előállítására és az újabb időben mindinkább tért foglaló hús és tej-termelés elérésére, milyen idegen tajta állatokat alkalmazzanak. De nemcsak a kiállításnak ezen oldala fontos szarvasmarha és juhtenyésztőinkre, hanem tontos reájuk nézve ama haszon is, mely úgy hizott áltáljaiknak, mint ! egyéb tenyésztermékeiknek a kiállításon megjelenendő fogyasztók es közvetítők előtt való bemutatása által elérhetnek. A sertéstenyésztés, mely hazánkban nagy virágzás- I nak örvend, bizonyára újabb hasznot meritend ezen kiállításból, mert ez alkalommal, a külföldről megjelenendő tenyésztők — kereskedők — és kormányképviselőknek alkalmuk lesz meggyőződést szerezniük arról, hogy sertéstenyésztésünk is, a kormány különös gondo- | zásában részesül, és hogy állategészségügyi rendészetünk szigorú kezelése kellő biztosítékot nyújt sertéskivuelünk tekintetében. A baromfi-kiállitás, ha nagy számú és jóminőségü j állatok bejelentése által sikere biztosítva lesz, hivatva I van baromfitenyésztésünknek jelentékeny lendületet szerezni. Mert habár e téren eddig is nagy haladást tudunk [elmutatni és vagyonmérlegünk ezen tenyésztési ág termékeinek kivitele által évenkint mintegy 22 millió forinttal szaporodik, ezen kivitelűnk igen könnyen nagy mérvben fokozható, a mennyiben a baromfitenyésztés j csekély befektetéssel és kevés fáradsággal különösen a kis tenyésztő által jelentékeny hasznot hozó módon űzhető. Méhészeti kiállításunk bizonyára szintén sok hasznot és tanulságot fog nyújtani azoknak, kik mezőgazdaságunk ezen fontos háziipara iránt érdeklődnek és alkalmat fog nyújtani a méhészet kedvelőinek arra, hogy az e téren hasznosoknak bizonyult újabb honi találmányokat és eljárásokat megismerhessék ; a mi annyival inkább kívánatos, minthogy ezen, hazánkban eddig nem jeléggé méltányolt állattenyésztési ág a legszegényebb földmives gazdák körében is hivatva volna az anyagi jólétet — igen csekély befektetések alapján — emelni. Midőn az előadottakban általános képét kívántuk nyújtani az 1896. évi állatkiállitások czéljának és feladatának, azon hazafias felhívást intézzük már most összes állattenyésztőinkhez és állattartójközönségünkhöz, hogy a vázolt kiállítások czéljának megtelelő jóminőségü állataikat minél nagyobb számban jelentsék be. A minden egyes állat kiállításra külön szerkesztett bejelentő ivek, valamint a részletes kiállítási program- mok a földmivelésügyi na. kir. minisztérium 1896-iki kiállítási irodájában (a t. év augusztus 1-ig Budapest V. kér. Zoltán-utcza 11. sz., azontúl pedig a kiállítás területén); az országos gazdasági egyesület titkári hivatalánál (Budapest-Közt-elek),« a (a lókiállitásokra vonatkozólag) a magyar lovar egylet titkárságánál (Budapest, Nemzeti Casinó), továbbá minden vármegye mezőgazdaságánál és a lovak illetőleg még minden vármegye lótenyésztési biz dtsági elnökénél is díjmentesen kaphatók lesznek. A kitöltött bejelentési ivek a földmivelésügyi m. kir. minisztérium 1896-iki kiállítási irodájához czimezve portómentesen postára adhatók, vagy pedig ugyanott személyesen is átadhatók. Minthogy a bejelentett állatok elfogadásánál vagy visszautasításánál a bejelentés beérkezésének sorrendje is figyelembe fog vétetni, a tisztelt bejelentőket saját érdekükben figyelmeztetjük, hogy a kitöltött iveket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Kelt Budapesten, 1895. évi márczius havában. Az élőállat-kiállításokat rendező bizottság nevében : Bernolák Sándor s. k , Miklós Ödön s. k., miniszteri tanácsos, földmivelésügyi m. kir. min. a kiállítási iroda igazgatója. államtitkár, elnök. 21-----1—lót. b. sz. A lótenyósz bizottság elnökétől. Á nagyméltóságu földmivelésügyi minisztérium 1896 iki kiállítási irodája által 725/895. szám alatt megküldött ezen felhívást azon értesítéssel közlöm ta lótenyésztő közönség és ménes tulajdonosokkal, hogy a felhívásban említett első és második lókiállitás előkészítéséhez szükséges bejelentési ivek nálam is beszerezhetők. Ungvári, 1895. ápril 18. Ze/lde Péter alispán, mint a lót. biz. elnök. Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ. Nyílt tér. Áthelveztetésem folytán gyorsan el kellett uj állomásomra utaznom, — ismerőseim előtt, a kiktől nem volt alkalmam személyesen elbúcsúzni, — ez alkalommal teszem azt, kérvén őket, hogy valamint én, úgy ők is tartsanak meg szives emlékezetűkben. Lászlóífy Béla, honvéd százados. Kert-megnyitás. Van szerencsénk a n. é. közönség tudomására adni, hogy a Panni»! és isiÉi kerthelviségét kedden, május 14-én megnyitjuk, mely alkalommal a cs. és kir. 65-ik gyalogezred zenekara fog játszani. A csinosan és ízléssel berendezett, lombos fákkal bővelkedő ezen tágas kerthelyiség, különösen alkonyaikor s az esti órákban, a városban egyedüli tiszta levegőjű nyilvános üdülő-hely. A kertben, úgy a vendéglőben jó ételek és italok, friss kőbányai királysor, ó-borok, karezos, csemegeborok (szerednyei, munkácsi, hegyaljai stb.) olcsó áron szolgáltatnak ki. Reggelire, már a korai órákban, kitűnő tejszin-kávé, naponta frissen sütött kalácscsal 18 krért kapható. Délelőtt villásreggeli 6 krtól fellebb, többféle ételnemüekből választható. Figyelmes és pontos kiszolgálatról gondoskodva van. A szállodában kényelmesen berendezett szobákra a vidéki t. közönség figyelmét e helyütt is felhívjuk. A szálloda udvarán nyári színkör, melyben az előadások már e hó 15-én kezdetüket veszik. A vasúthoz jövet-menet kényelmes omnibusz közledik. Tisztelettel özy. Nagy Lajosné és Nagy Zsigmond vendéglősök.
