Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1895-05-12 / 19. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, vasárnap, 1895. május 12. 19. SZÁM SZERKESZTŐSÉG: Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak e1. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. » UNG VÁRMEGYE ÉS AZ DNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A járási mezőgazdasági bizottságok. i. Ungvánnegye törvényhatósági bizottsága még a múlt év végén megalkotta s a folyó év elején ki is hirdette az 1894 évi XII. t. ez. és annak végrehajtása tárgyában kiadott földmivelésiigyi miniszteri rendelet értelmében szervezendő járási mező- gazdasági bizottságok ügyrendjét. Ez az ügyrend nagy és fontos gazdasági érdekek istápolását és védelmét ruházza a járási mező- gazdasági bizottságokra; ennélfogva csak helyesléssel találkozhatik a szabályrendeletnek az az intézkedése, mely a bizottságot akként rendeli összeállítani, hogy maga ez a testület biztosítékot nyújtson arra nézve, hogy az ügykörébe eső ügyek lelkiismeretesen és pontosan el lesznek végezve. Ezen testület eredményes munkásságának mi sem állja útját. Tagjai napi és fuvardíjad élveznek, ha nem is olyat, a melyből urasan, de legalább olyat, a melyből megélhetnek, saját zsebükből nem kénytelenek költekezni, mint a többi bonpolgári kötelességek teljesítése alkalmával. Nagy előnye továbbá e bizottságnak és záloga sikeres tevékenységének, hogy elnöke a főszolgabiró a végtebajtó hatalom birtokában, abban a helyzetben van, hogy az üdvös intézkedéseknek - a mennyiben a dolog természete azt megengedi — nyomban érvényt szerezhet és hogy írásbeli teendőinek végzésére közhivatali személyek vannak kijelölve, a kik az elnök által, a lelkiismeretes és pontos munkára bármikor is rászorithatók. Ilyen helyes szervezete lévén a járási mező- gazdasági bizottságoknak, méltán érdeklődhetik a gazdasági érdekek derekas szolgálatát óhajtó közönség ezeknek működése iránt. Méltán érdeklődünk mi is, mint a vármegyei közérdekek előmozdításának orgánuma Sajnáljuk, hogy most még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mezőgazdasági bizottságaink tényleges megalakulásáról és arról, hogy mit tettek e bizottságok a gazdasági élet jelen időszakában, a -* ______________ folyó év tavaszán. Reméljük azonban, hogy közelebb módunkban lesz ebben az irányo au is tájékoztatni a gazdasági érdekek iránt érdeklődő közönséget. Ez alkalommal a járási- mezőgazdasági bizottságok hatásköréről akarunk egyot-mást elmondani, hogy a munkakör igen érdemleges voltát kiemelve, az érdeklődés fokozása által munkára serkentsék a netalán inóg késedelmeskedő bizottságokat. A járási mezőgazdasági bizottság hatáskörét részint véleményezési, részint ellenőrzési jogkörrel szolgálja. A véleményezési jogkörbe tartozó ügyek közül, minők: véleményadás a fellebbezett birtokossági határozatokra, a közös legelők felosztása kérdésében, a korlátolt forgalmú birtokon létező kopár területek befásitására vonatkozólag, a legelő kérdése, a legnagyobb jelentőségű. Ismeretes dolog, milyen nyomorúságosak vár- megyeszerte a legeltetési viszonyok. Sok érdek követeli, hogy legeltetés ügye sürgősen rendeztes- sék. Első ezen érdekek között természetesen a gazdasági érdek, mely megköveteli, hogy állattenyésztésünket a mostaninál egészségesebb alapokra fektessük és kifejleszszük. A gabonaárak alacsonvságáiiak egyik oka a túltermelés. Ezen állításnak igazolása czóljából nem szükséges szabatos statisztikai adatokra támaszkodnunk ; elégséges ebből a czélból két tényt konstatálnunk : 1) azt, hogy a népesség nagy szaporodása, a népnek az őstermelésről az ipari termelésre való átszivárgása daczára is, alacsony a gabonaár, 2) hogy a gabona árának sülyedósével lépést tart a bus árának emelkedése. Ez a két tény, melyet napnap mellett van alkalmunk tapasztalni, nyilvánvalóvá teszi, hogy az őstermelés birodalmában felbomlott az a természetes összhang, mely az elemi csapásoknak, az időjárás szeszélyeinek annyira kitett gazda anyagi viszonyaiban az egyensúly fentartá- sára van hivatva. Eltekintve sok minden egyéb hátrányos körülménytől, a gazdaközönség bajainak egyik imminens oka, hogy a gazdasági életben a termesztés háttérbe szorította a tenyésztést. A termesztés intensivitása mellett az állattartás másodrendű dologgá vált; a legelők, kaszálók feltörettek így állott elő világszerte, tehát nálunk is, a gabonanemek túltermelése, természetes árcsökkenése és az állattenyésztés elhanyagolása. A gondolkodó gazdák belátták az egyoldalú irány követésének káros voltát; de már nem segíthettek a dolgon; a művelés a'á fogott földeket senki sem volt hajlandó legelővé változtatni. Meg kellett tehát csappanni az állat-állománynak. Még ez sem volt elég; sok helyen az erős munka és a rósz táplálkozás egészen elsatnyitotta, csaknem értéktelenné tette a háziállatokat. A mai válságos gazdasági helyzet javítására irányuló mozgalomban előkelő helye van a termesztés és tenye'sztós között megbillent egyensúly helyreállításának Az állattartás és nemesítés ma már egyik programm-pontja a gazdasági válság megoldására irányuló cselekvésnek. Az állattartáshoz az első s egyik legfőbb kellék a legelő és pedig lehetőleg a közös legelő. A jó közös legelők biztosítására és lehető leggazdaságosabb kihasználására vonatkozólag a kezdeményező lépések megtétele egyik legszebb feladata a járási mezőgazdazági bizottságnak. Ezt a munkát helyette senki el-ueiu-vógez-höti; mert ehhez a helyi viszonyok alapos ismerete, magasabb szempontokra emelkedni biró pártatlanság, szakértelem és eróly szükséges. Ezek a tulajdonok egy-egy községben nincsenek és nem is lehetnek meg akkora mértékben, a miként meg kell, hogy legyenek egy járás területéről, az értelmiség javarészéből választott, helyi érdekek, a kicsinyes egyéni önzés által ke- vésbbé befolyásolt kis testületben. Ennek a bizottságnak legelső feladatai közé tartozik, hogy a legeltetés ügyét minden egyes községben dűlőre vigye. És pedig akként, hogy közös legelők biztosítására, vagy a meglevők növelésére nyújtson módokat, jelöljön eszközöket. — Ezek a módok és eszközök a helyi viszonyok és körülmények között változhatnak és kell is, hogy változzanak; egy szilárd pont mindazonáltal e téren A kadét. — kz »Ung« eredeti tárczája. — •— Mit akar tnaga kadét a raportnál ? mordult a kapitány a tekintetétől reszkető Kovács tiszthelyettesre. — Kapitány ur, kérek alássan hat napi szabadságot karácsonyra, feleié félénken a kadét. — Mit, maga szabadságot mer kérni, mikor csak pár hónapja van a századnál? Miért kívánkozik haza, sajnálja szüleit, vagy bántja a bonvágy ? Ne hozassak magának talán még czuczlil ? — Szüleim óhajtják, hogy én is hazamenjek, mert bátyám, ki küllőidről jött meg, pár napot otthon tölt. Ott lesz másik két nővérem és több rokonom is. — Talán az egész genealógiájukat el akarja itt nekem mondani? Jó is volna, ha a bakák is azzal a kéréssel jönnének elő, hogy bocsássam őket haza, mert rokonai jöttek látogatóba. Nem engedélyezem ; abtreten ! A kadét szemében egy könycsep villant meg, és ott hagyta a raportot. Bement a szobájába, behivatta a napost, hogy írja be ót maródinak; ezzel magára csukta az ajtót, ledült az ágyra és zokogott . . . A kapitány dörgő hangja riasztotta tel, a mint az udvaron kiabált: — Hol a kadét ? Egy baka sompolyog elébe és alázatosan jelenti: — A kadét ur maródi. — Bejelentette a naposnak ? Hói vau a napos ? — Elment a maródiakkal. — Menj és mond meg az ezredorvos urnák, hogy ha készen van a maródiakkal, jöjjön ide. Értetted ? Elmehetsz. A kapitány dühösen járt fel s alá, s magában érthetetlen szavakat mormogott, majd pedig félig hangosan folytatta: >Na majd adok én neked le tejtelesszáju ficzkó«j! Majd meglátva a hadnagyot, oda szólt neki: — Hadnagy ur, vezesse ki a századot a gyakorlótérre; majd én is oda megyek. A hadnagy tisztelgést vezényelt, a kapitány pedig keményen szalutálva nézte v gig kivonuló századját, azután az időközben odaért orvoshoz fordult: — Orvos ur, vizsgálja meg a kadétomatmaródit jelentett, de én azt gondolom, csak szimulál. Be akartak nyitni a tiszthelyettes szobájába, de azt csukva találták. A kapitány dörömbözésére a kadét felugrott ágyáról és gyorsan kinyitá nekik az ajtót. — Na mitől lett beteg kadét ur — rivalt rá gúnyosan a kapitány — talán megártott a kis leczke, a mit az imént kapott ? — Beteg vagyok kapitány ur, tegnap meghűltem, — felelt a kadét. — Hát akkor miért nem jelentette magát idejében betegnek: hogy mert raporlhoz jönni és kérni, ha beteg? Na majd adok én magának. Orvos ur kérem, vizsgálja meg ezt az embert. — Az előbb úgy eltogott a köhögés, hogy alig bírtam lélegzetet venni, most pedig nagy nyiialásom van, telelt a tiszthelyettes. Az orvos megnézegette, kopogtatott, hallgatózott a mellén, azután pedig igy szólt a kapitányhoz : — Kapitány ur, a tiszthelyettes erősen meghűlt, pár napig a szobában kell maradnia. — Miért nem vigyázott magára ? kiáltott a kapitány dühösen végignézve Kovácson. Katona akar lenni egész életében és minden kis semmiség ágyba fekteti. Ezzel magára hagyták a kadétot, ki ledőlt ágyára és folytatta ott, a hol elhagyta a — sirást. Sirt, zokogott keservesen. Hát hogyne kesergett volna, mikor a kegyetlen kapitány megfosztotta őt attól az örömtől, hogy azt meglássa, kiért szive dobog. Hangosan felzokogott : *Oh drága Erzsikéin, hány keserű órát szerzett már nekem a veled való ismerettség! Megismertük, megszerettük egymást, de el kellett válnunk; most itt lett volna az alkalom, hogy viszontláthassalak, {gyönyörködhessem fekete szemedben, csókolhassam aranyos kis ka- csoidat és halljam még egyszer ezt a lelkemet, szivemet éltető szót ajkadról: >szeretlek<■; és ime egy érzéketlen, kemény embernek durvasága mindezen gyönyöröket megsemmisíti. Szenvedésből áll az élet és a kinek nem volt bánatban része, az nem mondhatja el magáról, hogy végigküzdötte az egész életet. Mindenkinek kőből van a szive manapság, csak a tied, a te szived indult meg esdő kérésemre Erzsikém !<• Eljött a dél, de a kadét még mindig ott feküdt az ágyon, és bámult maga elé a semmiségbe. Délután kinyílt szobájának ajtaja és belépett rajta kapitánya. — Délelőtt kissé kíméletlen voltam magával szemben — szólt hozzá, de tudja, hogy az alantasokkal szigorúan kell bánni, mert külömben nincs fegyelem. Belátom, hogy Önnel szemben túl mentem a határon, de remélem, nem veszi rósz néven. A kért szabadság felől különben még gondolkozni fogok, de azt maga is jól tudja, hogy annak engedélyezése nem csupán én tőlem függ. — Köszönöm kapitány ur — szólt a kadét a távozó kapitány után. A biztatás egészen uj életet öntött belé; úgy képzelte, hogy ő nem is az, a kit délelőtt oly csúfosan megszidtak. Kovács Károly különben előkelő gazdag családbó származott. Okos. értelmes és megnyerő külsejű liata Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
