Ung, 1895. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-28 / 17. szám

Melléklet az UNG 17. számához. el az az örvendetes tény, hogy a Füzes nagyrésze intensiv művelés alá kerül. Előbb kertek képződnek, azutan jönnek a házak s igy fejlődik a füzesben az uj városrész. Ennek a fejiődő uj városrésznek érdekében a radvánczi utczával párhuzamosan haladó szélesebb úgynevezett utcza ki lesz egyengetve s két szélén két-két sor fával beültetve. E szép hosszú ut már a közel jövőben pormentes, üde levegőjével üdülő sétáló helyévé válhatik a közönségnek. Országos gazdakongresszus. Mig a május hóban tartandó gazdakongresszusra az előkészületek folynak, azalatt a sajtó egy része élénk hajszát űz ellene. Alig született meg a csecsemő, a ke­gyetlen szivü Hcrodesek halálitélete már is bölcsőjük fölött fenyeget. Megtámadták először azt, hogy a kongresszus I egybehivásának eszméje a gazdaközönség közös óhajából született volna, holott a kongresszus egybehivására 400 lüggetlen magyar gazda egyeteme felhívása adta meg az impulsust. Megtámadták, hogy a szervezésével meg­bízottak erre illetékesek volnának, pedig a szervezésben résztvevők javarészének neve, a közügyek terén hosszú éveken át való fáradságos munkálkodást jelent. Kicsi- nyelték mérvét, lenézték jelentőségét, mielőtt az ismert lett volna. S végre mindazokat, kiknek rendezésében szerep jutott, egy szükkörü érdekközület bűnrészesének gyanujaival illetik, a mely a kongresszus czime alatt személyi érdekeket vagy politikai czélzatokat akar elérni. Honnan ennyi csúnya gyanakodás, ennyi gyűlölet, ennyi szenvedély egy kongresszus ellen, mely egyszerűen alkalmat kiván nyújtani a magyar gazdáknak arra, hogy válságos helyzetükben a javulásra vezető módozatokról tanácskozzanak ? Mi indokolja a haragos tiltakozását azoknak, kik a kongresszus czélzatainak visszás festésével és sötét jóslatokkal a gazdaközönséget onnan mint büntanyától visszatartani óhajtják? Hiszen a kongresszust nem az az 5 vagy 10 férfiú teszi ki, kik azt rendezik s a kik a hazafiságról s er- kölcsiségről apró óriásoktól leczkéket kapnak, — hanem áll a kongresszus száz és száz tagjából a társadalomnak ; ezeknek mindegyike külön eszmét, külön meggyőződést és külön döntési jogot hozhat oda magával. Ha tehát a kongresszus rendezőinek törekvése elle­nében a közérdekek védelmet követelnének s e törekvé­sek ellensúlyozására az a 700 magyar gazda, aki eddig tagja a kongresszusnak, nem elegendő, akkor a gazdák érdekeinek megvédésére nem a legegyszerűbb mód volna-e az, hogy meleg sziveiket s a velük együtt érzőket hoz­nák oda azok is, kik eddig csak hírlapi czikkeikben ra- gyoglatták fokosaikat? Hisz Magyarországon nem 700 gazda van, hanem ugyanennyi millió ! A munka tere nyitva áll mindenki részére, a ta­nácskozás joga előlegezett mindenkinek; a gazda hely­zete mostoha : ide is, oda is férfiak kellenek. Hol van­nak hát ők, a jobbak s mért nem lépnek elő? Ha ko­moly baj van, a dob verés meg a harangozás nem sokat segít. A dolognak másik vége nem olyan zajos, de sok­kal nehezebb: vegye ezt kezébe, a ki bű őre a közjó­nak, az ut nyitva van. Megtehetik, hisz a közvélemény nevében beszélnek s az a közvélemény, a mely nekik erre a jogot megadta, saját jogait is veszedelemben lát­ván, csak nem fogja nézni érdekei hűtlen kezelését tétlen türelemmel? Ha pedig azt az igazvérből való gazdakö­zönséget, melynek ők a letéteményesei, csak a papiro­son tudják bemutatni, van-e ennél csúnyább játék a mit valamikor arezpirulás nélkül űztek? Nem könnyü-e kitalálni azt, hogy csak a konvenczionalis harangozási düh dolgozik náluk ? Mi óva intjük gazdáinkat, hogy ennek a mondva­csinált harangozási dühnek, a kedveskedni akaró »mű­dühöngés«-nek fel ne üljön, hanem vegyen részt a gazdakongresszuson, mely arra van hivatva, hogy a magyar gazdaközönség bajait feltárja s az orvoslás mód­jaira rámutasson. Kisdednevelők gyűlése. A Sárosvármegyei tanítóegyesület óvónői szakosztálya felhívást intéz Máramaros-, Szatmár-, Ugocsa-, Bereg-, Ung-, Zemplén-, Sáros-, Szepes- és Abauj-Tornavár- megyék óvónőihez, általános s felekezeti jellegű tanító­egyesületeihez, melyben arra kéri a most említett vár­megyék óvónőit, hogy alakítsák meg az északkeleti óvónőknek »Kisdednevelők orsz. egyesülete« keretébe illeszkedő nagy szakosztályát. A felhívásból közöljük a következőket: A Sárosmegyei Általános Tanítóegyesület óvónői szakosztálya f. évi február 26-án tartott közgyűlésében nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy megindítja a moz­galmat egy Máramaros-, Szatmár-, Ugocsa-, Bereg-, Ung-, Zemplén-, Sáros-, Szepes- és Abauj-Tornavármegyékre kiterjedő kisdednevelői szakosztály megalakítása tárgyá­ban. Az eszme a megvalósuláshoz közeledik. Munkács rendezett tanácsú városának minden magasztos ügyért lelkesedő, áldozatkész városi tanácsa és képviselőtestülete a sárosmegyéi óvónői szakosztály kérésére elhatározta, hogy az északkeleti vármegyék óvónőit szakosztályuk megalakítása alkalmából örömmel fogadja vendégéül. Hálás köszönetét mondunk ezen alkalommal is Munkács városa nagyérdemű tanácsának, képviselőtestü­letének és közönségének ama szives figyelemért, a mely- lyel hazafias törekvéseinket fogadta. Mit akarunk mi a szakosztály megalakításával elérni ? 1. Meg akarjuk beszélni ama módozatokat, a me- i lyek szerint a magyar beszédet a nem magyar ajkú kisdedóvókban a legkönnyebben, leghelyesebben és a legrövidebb idő alatt általánosan, városokban és faluhe lyeken elterjeszteni lehet. 2. Fel akarjuk keresni ama szálákat, a melyek a kisdedóvói és népiskolai nevelést s oktatást egy szerves egészsz' fűzzék össze, hogy igy kitöltsük a két intéz­mény között tényleg meglevő nagy űrt. 3. Ápolni akarjuk a földrajzi egységet képező északkeleti vidéken működő óvónők (kisdednevelők) kö­zölt oly égetően szükséges kollegiális együttérzést, bizal­mat és szeretetet. 4. A kisdednevelés anyagának szakadatlan egybe­gyűjtésével a nemzeti nevelés eszméjének határozottabb és világosabb kidomboritásához hozzá járulni. Minél na­gyobb egy testület, annál többet tehet egy-egy eszméért. 5. Megalakulásunk alkalmával megkeressük hazánk erdélyi, alföldi, dunáninneni és dunántúli részeiben lakó pályatársainkat, hogy a maguk körében is alakítsák meg a szakosztályokat. 6. Arra törekszünk, hogy a Kisdednevelők Orszá­gos Egyesülete az északkeleti, erdélyrészi, alföldi, du­nántúli és dunáninneni nagyszabású szakosztályainak lelkes működésével még nagyobb sikerrel mozdíthassa elő a hazai kisdednevelést. A szakosztályok megalakítá­sával nem megosztani, hanem ellenkezőleg egyesíteni, tö­möríteni akarjuk az erőket. Az öt szakosztály nem lesz egyéb, mint a Kisdednevelők Országos Egyesületé­nek üt hatalmas ága; ezen ágak táplálékukat a törzs­től, a Kisdednevelők Országos Egyesületétől nyerik. A gyűlés pünkösd másod napján lesz. Program mja : Junius 2-án: 1. Megérkezés Munkácsra junius 2-án fél 7 órakor. 2. A jelentkezett vendégek elszállásolása. 3. Ismerkedési estély a > Csillag -szálló «• nagyter­mében este 8 órakor. Junius 3-án: 4. SA8 órakor gyülekezés az állami elemi iskolában. 5. 9 órakor isteni tisztelet a róm. kath. és gör. kath. templomokban. 6. 10 órakor isteni tisztelet az ev. ref. templomban és az izraelita imaházban. 7. 11 órakor gyülekezés a »Csillag-szálló« nagy­termében. 8. HVé órakor az alakuló gyűlés megnyitása. 9. Megnyitó ének. Éneklik az eperjesi kisdedóvónő- képző-intézet növendékei. 10. Az elnök megnyitó beszéde. 11. A kormány üdvözlése. 12. üdvözlések: a város, a beregmegyei tanfel­ügyelő, a beregmegyei általános tanítóegyesület, az északkeleti vidék tenitóegyesületei részéről. 13. Az északkeleti szakosztály szabályzatának megállapítása. 14. Szabad előadás a magyar beszéd gyakorlatá­nak főbb elveiről. Tartja Láng Mihály áll. kisdedóvónő­képző-intézeti igazgató. 15 Indítvány az északkeleti tanítóegyesületek ke­retén belül alakítandó óvónői szakosztályok tárgyában. 16. A közgyűlés bezárása. 17. Bezáró ének. Éneklik az eperjesi kisdedóvónő­képző-intézet növendékei. 18. Délután 2 órakor társasebéd a »Csillag-szálló« nagytermében. 19. Este 8 órakor tánczczal egybekötött hangver­seny. Tiszta jövedelmének tele a munkácsi közkórházból kikerült szegény betegek segélyezésére, tele pedig az északketeti óvónői szakosztály czéljaira fordittatik. 20. Junius 4-én délelőtt 8V2 órakor elutazás. A gyűlésen résztvevők legyenek szívesek levél vagy levelező-lap utján május hó 10-ig, Láng Mihály eperjesi kisdedóvónőképző-intézeti igazgatónál, mint a sárosmegyei óvónői szakosztály elnökénél jelentkezni, I hogy a tagok elszállásolása és kedvezményes vasúti me- i netjegyek kieszközlése tárgyában még idején tehesse meg ja szükséges lépéseket. A jelentkezés alkalmával kérjük a megye és az utolsó posta megnevezését. A kedélyes vasút. — ü. V. h. é. V. — Oly sok rósz és jó élezet írtak már a helyi ér­dekű vasutakról, hogy részemről teljesen feleslegesnek találom a mi U. V. h. é. V.-unkát élczelni, s ép azért, aki azt hiszi, hogy az alább elmondandó kedélyes dol­gok költöttek, s csak azért Írattak, hogy az ungvölgyi vasút se legyen ment az élczektől, — az nagyon is téved; mind igaz, megtörtént dolog, amit alább közlök, bizonyításául annak, hogy a vasutasok nem mindig Pokrócz Ádányok, hanem sokszor nagyon is kedé­lyes emberek. A napokban történt, hogy az Ungvárról induló vonat a „Temnik“ alatt nyílt pályán megállott. Az utasok legtöbbje tudatával birt annak, hogy a „Temnik“ nem állomás, de még csak nem is megálló- nely, s igy a vonat megállása bizony nagy rémületet keltett. Mindnyájan az ajtókhoz, ablakokhoz rohantak, s ekkor látták, hogy a vonaton kirándulást tevő két vasúti főtiszt állíttatta meg azt, hogy a „Temnik“ for­rásvizéből magukat felüdith essék. A másik kedélyesség meg úgy történt, hogy az egyik állomásfelvigyázónak dolga akadt Nagy-Bereznán. Minthogy azonban Nagy-Bereznán az állomás a város végén és nem az elején van, az állomásfelvigyá­zónak meg a város elején és nem a végén volt elin­tézni valója, — meghagyta a mozdonyvezetőnek, hogy Nagy-Berezna érésekor a vonatot nagyon lassan hajtsa, hogy ő ott leszálhasson. Úgy is lett. Amint a vonat Nagy-Berezna határába ért, hala­dása mind lassúbbá vált, s mikor a város elején volt, az ablaknál állók nagy meglepetésére az állomás-fel­vigyázó leugrott arról, s mig mi az állomásra értünk, addigra ő már dolgát végezve sétált oda! A harmadik kedélyesség már kissé komolyabb volt. Igaz, hogy nem történt kár másban, mint egy perecsenyi ember szekerében, de történhetet volna az emberben, állatban is. A perecsenyi iparvágányról lassú, méltóságteljes döczögéssel haladott a vonat a perecsenyi állomáshoz. Látta ezt egy kocsiján ülő két lovat hajtó gazda, s hogy a vasutat megtréfálja nekihajtott a sorompóval el nem zárható átjárónak, amerre a vonatnak el kellett haladnia. Az ott álló őr mindenképen meg akarta akadá­lyozni az összeütközést, de mert sem a gazda, sem a mozdonyvezető nem vette figyelembe a vészjelzést, s egyik sem állította meg jármüvét, ami pedig mindket­tőjük kötelessége lett volna, —• megtörtént az, s a gazda kirepült kocsijából, lovai a baloldalra estek, tel­jesen összezúzott szekere pedig a jobboldalra repült, — mig a vonatból csak az egyik kocsi siklott ki. Az meg mindennapi dolog e vasúton, hogy a mozdonyvezetők kedélyességéből eredő menetrend be nem tartás miatt hol félórával előbb, hol egy órával később érkezik kitűzött czéljához a vonat, mi szintén sok eredeti dolognak szülő oka. így a közeli napokban egyik kis-bereznai gazda a lábát törte. Feltették a vasútra, hogy a nagy-bereznai orvos­hoz szállítsák, a vonat azonban oly csiga-lassúsággal haladott előre, hogy mire N.-Bereznára értek, a gazda lába összeforrott s minden segítség nélkül szállott ki a kupéból. No, de ezt már magam sem akarom egészen elhinni. Ez mégis csak sok lenne a kedélyességből. Giri-Gáré. KÜLÖNFÉLÉK. * Iskolalátogatás. Dr. Csengeri János egye­temi magántanár az országos közoktatügyi tanács tagja, mint a közoktatásügyi minisztérium kiküldöttje, hétfőn este városunkba érkezett, hogy megbízatásához képest főgymnasiumunknál különösen a nyelvi és irodalmi tanítás menetét megfigyelje. Megbizatása értelmében négy napon keresztül megjelent az összes tanárok ta­nításán, pénteken délután pedig bizalmas jellegű érte­kezleten közölte a tanári karral észrevételeit és a ta­pasztaltak felett általában elismerését fejezte ki. A ki­váló tanférflu magas műveltségével, lekötelező szívélyes modorával nemcsak a tanártestület körében, hanem mindazoknál, kiknek rövid ittléte alatt alkalmuk volt vele érintkezni, a legjobb emléket hagyta maga után s viszont ő is igen jól érezte magát körünkben és szin­tén kedves emlékekkel hagyta el szombat hajnalban városunkat. * Eöry Elek, a már több hó óta betegen fekvő városi főjegyzőt tegnap, szombaton, e hó 27-én Buda­pestre vitték, további gyógykezelés czéljából. * A Fehér Kereszt egyesület czéljaira az utóbbi napokban a következő adományok folytak be : gróf Hadik Barkóczy Endre és neje Zichy Klára gróf­nőtől 100 frt, a helybeli társaskörtől mint a f. hó 20-án megtartott estély tiszta jövedelmének fele része 20 frt, Valaki-tői 5 frt. — Fogadják a nemeskeblü adakozók az egyesületnek köszönetét. — Bármily csekély ado­mányokat is elfogadnak az egyesület nevében a tiszt- ] viselők és a választmány tagjai. — Mint több oldalról értesülünk, az egyesület érdekében kiváló ügybuzgal­mat fejt ki az elnöknő özv. Sztárny Vilmosné grófnő, ki a közelebbi napokban is a nemes czél érdekében a vidéki választmányi tagoknál tett látogatásokat. * Kitüntetés. Debelák János, cs. és kir. százados a 66. gyalogezredben, ő felsége a király által szolgálatának buzgó és lelkiismeretes teljesítéséért a ka­tonai érdemkereszttel tüntettetett ki. * Az ipartestület működésének újbóli meg­vagy meg nem kezdésének elhatározása czéljából az ungvári iparosokat vasárnap május hó 5-ére hívta egybe a város polgármestere, mely közgyűlésre az érdekeltek figyelmét ez utón is felhívjuk. * Köszönet-nyilvánitás. A vallás- és közokt. m. kir. miniszter gróf Sztáray Antalné, szül. Batthányi Francziska grófnőnek azon nagylelkű áldozatkészségéért, hogy a vinna-bankai r. kath. óvodának 4000 frt értékű épületet adományozott, Meszlényi Gyula szatmári püspöknek pedig azon nagylelkű hazafias áldozathoza­■ táláért, hogy a vinna-bankai felajánlott óvoda-épület átalakitási költségeire 500 frtot adományozott s az óvó­nő 360 frtnyi fizetését a sajátjából biztosította, elisme­rését és köszönetét nyilvánította. * Ungvár város költségvetése ápril hó 23-ától számított 15 napon át közszemlére van kitéve városházán, s mindenki által megtekinthető. * Lemondás. Az ungvári kerületi betegsegélyző ; pénztár elnöke: Hevesi Mihály elnöki tisztéről le- , mondott. * Országos vásár lesz május hóban : Szered- - nyén 6., Ungvároll 20., 21., Nagy-Kaposon'27., Nagy- • Bereznán 30-án.

Next

/
Thumbnails
Contents