Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-11 / 6. szám

gárolí tartsanak ki a Polgári Kör mellett; marad­janak kebelében ama társadalmi szervezetnek, mely a püspöktől, főispántól le a legszerényebb igényű iparos polgárig a város társadalmának minden réte­gét egyesíti magában. Török József gróf, vármegyénk közszeretetben és becsülésben álló főispánja, folyó hó 8-án láto­gatta meg első Ízben — bizonyára nem utoljára is egyúttal — a kör helyiségét, jeléül annak, hogy becsüli a polgárság társadalmi otthonát. Kövessék példáját azok a polgártársak, a kiknek szellemi, erkölcsi érdekeit van hivatva szolgálni a Kör. Tart­sanak ki a Kör mellett; támogassák azt teljes erejükkel s általa teremtsék meg Ungvárt a\ egy­séges magyar társadalmat! A „Mezőgazdaságú bizottság.“ A vármegyei gazdasági egyesület tengődő életére mindnyájan emlékeznek lapunk figyelmes olvasói. Em­lékeznek arra a törekvésre is, mely azt czélozza, hogy e nagy hivatással biró egyesületet a kátyúból kiemelje s a vármegyei közgazdasági érdekek hivatott képvise­lőjévé tegye. Az erőfeszítés nem sikerült. A próbálko­zás nem vezetett eredményre, az 1/2°/o-nyi pótadó meg­tagadása olyan csapás volt a gazdasági egyesületre, a mely annak halálát okozta. Beszélhet s gondolhat kiki, a mit akar, a mit jónak lát, a tény az, hogy a 1/a°/o megtagadása óta csak névleg él, jobban mondva tengő­dik a gazdasági egyesület. Formai (eloszlatása csak idő kérdése. Az élet azoknak ad igazat, a kik a 1/-2°/o pót­adó megtagadásában az egyesület halálát látták. Az egyesület azóta vajmi csekély életjelt ad magáról s most hogy a »Mezőgazdasági bizottság« életre kelt, csendes és békés kimúlás leszen az egyesület sorsa. Legyen ha­lála fájdalomnélküli és nyugalma örökkévaló ! Az elhasznált szervezetek e közös sorsa azonban csak akkor jut a gazdasági egyesületnek osztályrészül, he az örökébe lépő «Mezőgazdasági bizottság« a lehető legjobban végzi mindazokat a leiadatokat, a melyek meg­oldása a gazdasági egyesület hivatását képezte. A «Me­zőgazdasági bizottság« működése a gazdaközönség sze­mében csak akkor bir értékkel, ha a gazdasági egyesü­let czéljait jobban megvalósítja, mint a hogy azt az egyesület megvalósíthatta volna. A gazdasági egyesület­ben maga a gazdaközönség szolgálta a saját érdekeit; ezen egyesület megszűntével s a «Mezőgazdasági bizott­ság« előtérbe-nyomulásával ezen érdekek szolgálata egy képviseleti alapon nyugvó testületre száll át. Az embe­rek gyengéje, hogy mindig többet kívánnak másoktól, mint a mennyire önmaguk hasonló körülmények között képesek lettek volna. Az egyesületben a gazdaközönség önkormányzati jogokkal birt ; a Mezőgazdasági bizottság­ban csak közvetve gyakorolja e jogokat. Ezen jogátru­házás kárpótlása kell, hogy legyen ez eredményesebb munkásság. A mezőgazdasági bizottságnak erőteljesebben kell képviselni a gazdaközönség érdekeit és serényebben kell munkálnia a gazdasági vívmányok értékesítésében, a ha­ladás előmozdításában. S ha a bizottság komolyan akarja, e íeladatot meg is oldhatja. Mint a vármegye közönsé­gét képviselő nagy önkormányzati testület választottja kellő sulylyal, mint aránylag kevés tagból álló testület kellő mozgékonyságra képes szervezettel bir. Csak aka­rat kell tehát s a bizottság megvalósítja mindazokat a czélokat, a melyekre a gazdasági egyesület a kellő tá­mogatás megtagadása után képtelennek bizonyult. S hogy ez az akarat nem fog hiányozni a bizottságból, erre nézve ha nem is biztosítékul, de biztatásul szolgál nekünk a bizottság első ülésének lefolyása, melyről a bizottság egyik tevékeny tagjának tollából a következő tudósítást közöljük : •A vármegye Mezőgazdasági bizottsága ma tartotta alakuló közgyűlését. A bizottság 18 tagja közül 12 volt jelen. A szervezési szabályrendelet értelmében legelőször a két alelnöki állás volt betöltendő, melyekre egyhan­gúlag Rónay Antal erdőtanácsos, vármegyénk közgazda- sági érdekeinek e lelkes szószólója és Turánszky Tiva­az a megfejelt és a nagy vagyon által kellemessé tett drága életben valami kár ne essék, a 300 ezer Irtokon kívül még az életét is biztosítják az embernek. S teszik mindazt 43 hónapig fizetendő 1 írt 99 krokért, még csak nem is 2 írtért. . . A mint «élvezem« a hirdetéseket, tagjaimban szúró fájdalmat érzek, s midőn homlokomat végigsimitom, csak a tarkómon lelek nehány hajszálat. Romlik, kopik, el disztelenedik a gép és nincs orvossága a bajnak. A zsebem is üres . . . Még 1 frt 99 króm sincs, hogy 300 ezer irtot vegyek rajta. — De azért csak tovább olva­som a hirdetéseket s minél tovább haladok, annál jobban megszépül előttem a lap első fele; annak szel­lemi része. A fejem belekábul az olvasásba, megbódit a visszataszító módon kínált anyag füstje, megundorodom a hirdetésekben jelentkező salakjától a léleknek. Megnemesül lelki szemeim előtt a szellemi érték, a szellemi, az erkölcsi áru, melyet nemesebb módon az értelemre és jobb érzelmekre s nem az ostobaságra számítva, kinálgatnak az emberek jobbjai. Megértem, miért áldoznak százezreket azok, a kik a lap hátulján kinálgatott portékájukkal oly keményen megsarczolták az ostobaságot, azért, hogy a lap elején árulgatók kö­zelébe juthassanak. Ilyenkor, bár egy krajczárom sincs, örülök rajta, hogy nem én találtam fel s nem én hoz­tam áruba az — életelixirt. Vékony Donga. dar, a gazdasági egyesület vezető alelnöke választattak meg. — A szakbizottságok megalakítása azon időre ha­gyatott fenn, midőn azok a bizottság kebelében fölme­rülendő ügyek szakszerű elintézése czéljából szüksége­sekké lesznek. A gyűlésnek tulajdonképen több tárgya nem lelt volna, de Kende Zsigmond közgazdasági előadó, két fontos indítványt terjesztett a gyűlés elébe. Ez indítvá­nyok mindegyike fontosságukhoz mért érdeklődéssel fo­gadtatott el egyhangúlag s fölkéretett a vármegye al­ispánja, hogy tekintettel az elmúlt gazdasági év silány­ságára, hívja föl vármegyénk gazdaközönségét, hogy burgonya, árpa, tavaszi búza, bükköny és lencsebeli vetőmagszükségletét vegye számba és jelentsék be nála, hogy egy solidabb kereskedő czéggel érintkezésbe lépve, a hiányzó vetőmagvak szállítása tekintetében kedvez­ményt eszközöljön ki s a gazdaközönség igényei jó és olcsó vetőmag által elégittessenek ki. A második indítványból kifolyólag föl fognak hivatni a vármegye községei, hogy az államLól ingyen vagy kedvezményes áron nyerendő tenyészbika szükségletük iránt kérvényeiket a vármegye alispánjához záros határ­idő alatt nyújtsák be. Tárgyaltatott továbbá Berzeviczy Istvánnak az az indítványa, hogy a lótenyésztés terén, a mezőgazdasági bizottsággal a paralel működő lótenyésztési bizottság szer-j vesebb összefüggésbe hozassák. Kende Péter alispán hozzászólása után egyhangúlag elfogadtatott, hogy a vár­megye közgyűléséhez átirat intéztessék, melyben azon óhajtásnak adatnék kifejezés, hogy a lótenyésztési bizott­ság tagjai mindig a mezőgazdasági bizottság tagjai közül választassanak. Végül elhatároztatott, hogy a mezőgazdasági bizott­ság gyűléseit minden páratlan, tehát minden második hónap második keddjének d. u 2 órájakor tartja. Városunk és az ifjuságú játszóterek. Bölcs és mély gondolkozásu közoktatásügyi mi- nisterünk belátva azt, hogy az ifjúság testi nevelése I szempontjából nem elég a tornászás, az ifjúsági játé-1 kokra irányította az ország intelligens közönségének figyelmét. Igen helyesen, a tornászás a testet erőssé, edzetté egymagában nem teszi. A tornászás nem hat egyszerre az egész testre, hanem annak hol egyik, hol másik részére és csak hosszabb tornászás után történ­hetik meg, hogy a test vaiamennnyi része, illetve izma működik. A tornászás egy olyan neméről kellett tehát gondoskodni, melynek gyakorlásánál egyszerre, ha nem is az egész, de az izmok nagy része működjék és a lélek is munkában legyen. A tornászás e neme a játék. Mily nemes foglalkozás a játék, milyen jótékonyan hat a test szervezetére, arról mindazok, kik fiatalkoruk­ban játszottak, teljesen meg vannak győződve Azért minden szülő nagy hálával tartozik annak, ki a játékot, mely manapság az ifjúság köréből majdnem ki volt zárva, bevitte az iskolába. A játék jótékony hatását néhány év múlva már érezni fogjuk és merem remélni, hogy az iskolai élet, úgy külsőleg, mint belsőleg rövid idő alatt nagyot fog változni, de csak akkor, ha kellő méltánylásban része- i sül úgy az ifjúság, mini az intéző körök részéről. A ki ifjúságunk mostani állapotát jól ismeri, és aki tudja, hogy a tanulók nagy része lolytonos üléssel tölti idejét, (mert az iskolában ül, otthon, midőn készül a leczkére, megint, csak ül) és szabad idejüket is: a fiuk pipaszó mellett, a lányok pedig kézi munkával, vagy regény olvasással töltik el, tisztában van az is- j kólái játék jótékony jelentősége felől. Milyen káros ha- j tásu a folytonos ülés és pláne füstös helyen, melyhez j még a nicotin mérges volta is jár fölösleges bizonyít­gatni. Az a blasirtság, mely az ifjúságot jellemzi, en nek a következménye. Hogy tehát ifjúságunk szánalmas állapotán segil- j sünk, szoktassuk őket a játszáshoz, kedveltessük meg vele a játékot. A játék űzésére hely és idő kell. Az időből szü- í ken jut, a helyből nálunk még eddig semmi, mert a város által «adományozott« úgynevezett játszótér a Fü­zesben még m ndig csak reménybeli. A város összes iskolái között egy sincs olyan, mely a játszásra alkal­mas kerttel, vagy udvarral bírna, a hol az ifjúság kedve szerint játszhatnék. E bajon segíteni kell és pedig mi­előbb, mert ma-holnap beáll a tavasz és ha játszótér­ről nem gondoskodunk, megfosztjuk a tanuló ifjúságot attól a szükséges élvezettől, mely lelkének és testének mindennapi kenyere Vegyék fontolóra az intéző körök a játék fontosságát és működjenek közre, hogy a beálló tavasz alkalmával a szükséges játszótér, ne csak elmé­letben, de tényleg is meglegyen. Az iskolába járók nagy száma miatt (ezidőszerint e szám a 2<i00-et jóval telülhaladja 1 I játszótér kevés I lesz; sőt 2 is al g lesz elégséges. Tehát több ilyen játszótért kellene kijelölni. Arra a kérdésre kellene még felelnem, hogy hol legyenek a játszóterek ? Szerény véleményem szerint mindenesetre a város közvetlen közelében, hogy az ifjú­ság a testi kifáradás miatt el ne veszítse kedvét, mire kiérkezik. A lüzesi játszótér mellett a másodikra a do- monyai (Drugeth-) utcza végen volna biztosítandó és lel­|áliitandó-*) Kardos Ignácz. *) Készséggel adunk helyet ezen életrevaló dologgal foglal- I kozó, arra a figyelmet kelló' időben felhivó czikknek. Az ifjúsági játék ügyét városunkban a folyó év tavaszán rendezendó'nek tartjuk, j Ezen okból, mielőtt a dolog nyélbeütésére vonatkozólag véleményün- j két elmondanók, a hozzászólásoknak szívesen tért nyitunk. Szerk. Az ungvári kerületi betegsegélyző- pénztár múlt évi forgalma Az ungvári kerületi betegsegélyző-pénztár igazga­tóságának e hó 4-én tartott ülésén bemutattatott a pénz­tár 1893. évi márczius hó 6-tól deczember hó 31-ig terjedő forgalma, mit egész terjedelmében a következők­ben adunk : 1. A pénztár összforgalma 1893 decz. 31-ig: a) bevétel . 3951 Irt 63 kr. b) kiadás 3439 frt 48 kr. 1893. évi deczember 31 pénzkészlet . frt 512.15 2. Az összes bejelentett tagok száma 1893. decz. 31-ig..................................... 2054 és pedig: bizt. kötelezett férfi alk. 1373 « « 18 éven aluli 532 > « női alkalm. 73 önként belépő férfi 27 « « nő 49 2054 3. Évközben kilépett és pedig : bizt. kötelez, férfi alkalm. 831 » «18 éven aluli 128 « « női alkalmazott 42 önként belépett férfi 10 « > nő 14 1025 4. Halálozás folytán törültetett : bizt. kötelez, férfi alkalm. 1 « »18 éven aluli alk. 1 önként belépett férfi 1 » » nő __________ 1 4 Összes tagállomány 1893 decz. 31-én . 1025 5. Táppénzben részesült : férfi tag ...............................93 18 éven aluli tag ... 11 nő-tag................................15 119 Táppénzben kifizetett összeg ... frt 697 50 6. A kifizetett táppénznapok száma 1358 7. Kórházi ápolásban részesült : férfi-tag ...............................19 18 éven aluli tag ... 11 nő-tag................................2 32 Kórházi ápolási napok száma 309 Kórházi dijak..........................................frt 210.10 8. A pénztár által teljesített szolgálmányok 1893. decz. 31 ig : Gyógyszerekben .... 894.51 Kötszerekben ............................62.79 Kórházi ápolási dijakban . 210.12 Táppénzekben .... 697 50 Temetkezési költségekben . 74.— Gyógykezelésért .... 713.40 frt 2407.32 9. A pénztár vagyoni állása 1893. decz, 31. Vagyon: Készpénz 1893. decz. 31-én 512.15 Járulék-hátralékok . . . 1394 02 Bútorzat I0u/o leírás után . 153 86 Kötszerek 10u/o leírás után 56.51 Irt 2116.54 Teher. 1893. decz. 31-ig fel nem vett táppénzek .... 13.80 Orvosok tiszteletdija . . . 213.40 Gyógyszerészek számlája . 340.92 Kötszerekért ..................... 62.79 Kórházi költség . . . . 91.12 Vegyes költség .... 84.32 Tartaléktőke a járulék-hát- raléki veszteségekre . . 394.02 Tartaléktőke . . . 395,01 frt 1525.53 Tiszta vagyon 1893. deczember 31-én . . frt 591.01 Köteles tűzoltóság1. Ungvár város azon szabályrendeletét, mely a köteles tűzoltóság felállítása érdekében hozatott, a belügyminis- ter, mint már említettük, jóváhagyta s legközelebb életbe lép. Az érdekeltekkel való megismertetés czéljából jónak találjuk azt egész terjedelmében közölni. 1. §. A felsőbb jóváhagyástól számítva 30 nap alatt Ungvár városában a köteles tűzoltói intézmény lép éleibe. 2. §. Az ungvárvárosi köteles tűzoltóságba köteles szolgálni 20 évig, vagyis a betöltött 20-ik életévtől, a betöltött 40-ik életévig, minden ungvárvárosi illetőségű és a város belterületén lakó férfi. Kivétetnek: a) Minden felekezeti pap, papnövendék, hittudo- I mányi hallgató és szerzetes, b) A közös hadsereg, hon­védség, csendőrség, pénzügyőrség, minden fegyvernemé- I ben tényleg szolgáló katona, c) A testileg teljesen alkal- ! inatlanok, u. m. bénák, sánták, vakok, némák, hülyék, tüdővészesek és a kik a városi tiszti orvos által szol­gálatképteleneknek nyilváníttatnak, d) A főgimnáziumi tanárok, tanítók, állami, megyei és községi hivatalnokok és szolgák, e) A felső tanintézett hallgatói. 3. §. A városi köteles tűzoltóságot mindenféle fel­szereléssel a város látja el. 4. §. A városi köteles tűzoltóság ügyeit vezeti a »városi tűzoltói szakbizottság«, melynek tagjai a polgár- mester vagy helyettese, a kapitány, a tűzoltó parancs­nok vagy annak helyettese és 3 — a városi képviselő testület által választandó —- városi képviselő. A tűzol­tóság szakszerű kiképeztetése, a tűzoltó parancsnok kö­telességeihez tartozván, határozottan megkivántatik, hogy a választandó parancsnok oktatási képességgel bírjon. 5 §. A városi köteles tűzoltók parancsnokát és annak helyettesét a városi képviselőtestület végleg meg- j választja. A többi alantas tiszteket (u. m. pénztárnokol,

Next

/
Thumbnails
Contents