Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1894-02-02 / 5. szám

atást is nyerhetnek, miáltal azok egy újabb kereseti, forráshoz jutnak. — Háziasszonyoknak nagyon ajánlatos a Spire Ignácz harisnyakötészetének megtekintése. A kötészet Ungvárt, Sas-tér 5. sz. Gottlieb-féleházban van Az Első Leánykiházasitási Egylet m. hó 2l-én tartotta saját újonnan épült házában VI. kerület Teréz-körut 40—42. sz. a. XXXI. rendes közgyűlését. Schwarz Ármin bankigazgató az egylet elnöke a köz­gyűlést tetszéssel fogadott beszéddel nyitván meg, üd­vözölte az egylet saját otthonában nagy számmal meg­jelent képviselő bizottsági lúgokat és örömének adott kifejezést, hogy az egylet, mely 2í) év óta vezetése alatt áll és a mely a legcsekélyebb kezdetből mai jelenté- kenységére emelkedett, képes volt ily remek épitvényt egész tehermentesen, az egylet saját erejéből készíttetni. A vezérigazgató Kohn Arnold által előadott évi jelen­tésből kitűnik, hogy a néhány elégedetlen által az egy­letre felidézett zavarok és nehézségek daczára az 1898. év 141,097 frt 39 kr. kezelési felesleggel zárul és hogy a larLalékok 086,414 frt 90 krra emelkedtek. Az egylet a lefolyt évben nászjutalékok, telesleghányadok és be­következett haláleset után történt visszafizetések tejében 117,355 frt 28 krt fizetett ki (6438 frt 35 krral többet, mint 1892. évben) Ezek között 48 árva jutalék 15049 Irt 38 krral foglaltatik, melyekért a kedvezményezett árvákat beirt tagok halála következtében átlag 9 három­negyed évig semmiféle befizetés sem teljesittetet:. Uj ta­gok belépésére vonatkozólag a jelentés kiemeli, hogy a lefolyt évben 5346 jutalékrész többnyire a fiatalabb korosztályokból íratott be. Különösen a C) osztály mu­tat fel nagy haladást, amennyiben ma, működésének alig egy éve után máris majdnem egy millió frt bizto­sított tőkével rendelkezik. Az egylet táblázatai kiváló mathematikus szakférfiak által megvizsgáltattak, az alap­szabályok a kereskedelmi törvények megfelelően módo­síttatnak. Az egylet czégének bejegyzése a legrövidebb idő alatt fog közöltetni és a legközelebbi közgyűlést az; alapszabályok értelmében már az összes tagok gyüleke- j zete fogja képezni. A ház zárkőletételénék ünnepélye! jövő tavaszszal tarlalik meg. Az igazgatóság évi jelen­tése, a felügyelő bizottság jelentése, valamint az előter­jesztett mérleg tudomásul vétetett, jóváhagyatott és a közgyűlés Dózsa Benő képviselő bizottsági tag indítvá­nyára az igazgatóságnak és választmánynak egyhangú- lag köszönetét szavazott és a felmentvényt megadta. A polgári kör bálja.- Febr. 3. ­A rövid farsang méltó befejezése volt az a táncz- mulatság, mi ma este a Korona termeiben lezajlott. Ha az eddig rendezett tánczestélyek egyik-másika sikerülinek volt mondható, a polgári kör mai tánczesté- lye a sikerek valódi sikere volt, koronája az összes mu­latságoknak, a legünnepélyesebb búcsúztatója Karnevál herezegnek, dokumenlácziója annak a nagyjelentőségű ténynek, hogy a közönség minden osztálya érdeklődik a polgári kör sorsa iránt, s hogy életerejéhez minden ol­dalról nyeri az anyagi és erkölcsi támogatást. A Korona termei alig győzték befogadni a közön- j séget, ember ember hátán tolongott, s ha a megjelenteket 300-ra tesszük, csak megközelítőleg jelezzük a résztve­vők számát. A körtánczok kedvelőinek le kellett mondani még annak lehetőségéről is, hogy kényük-kedvük szerint fo­roghassanak, ami ha egyrészt akadályozta a szédületes tánczot, másrészt annál több időt engedett a szebbnél szebb tánczosnők angyali seregében való gyönyörködésre. De dicséretére legyen mondva a tánczosoknak, ők is megálltak, jól mondva megtánczolták helyüket. Nem engedték a téli időben különben méregdrága petrezselymei árulni, sőt a inamálfirrús bevonták a jó­kedv igaz feszélytelen nyilvánításába, úgy, hogy alig volt közöttük egy is, ki csak a gardes-Je-dames szerepét tel - jesitette. Szóval, a mulatságok mulatsága, a legjobb kedélyű vigalmak vigalma volt a polgári kör bálja. Nem túlzunk, midőn azt konstatáljuk, hogy ily nagyszámú közönsége nem volt még egyetlen tánczes- télynek sem, mely a Korona termeiben tartatott. Kié a dicsőség, kié a siker oroszlánrésze, bajos meghatározni. A rendező bizottság ép oly jogosult igényt tarthat arra, mint a közönség, mely tömeges megjelenésével buzdítással szolgált a kör vezetőinek s tagjainak az előre törekvés nemes munkájához ! * !< * Va9 órakor kezdődött a táncz. Ekkor a közönség legnagyobb része már együtt volt, mivel tudomással birt F i r c z á k Gyula megyés püspök látogatásáról. 9Va órakor jelezték érkezését, s a rendezőség sor­fala között lépett kíséretével a terembe. A táncz néhány pillanatra beszüntettett, s a zene­kar üdvözlő hangjai mellett foglalta el helyét. A püspököt láthatólag kellemesen lepte meg a dí­szes közönség nagy száma, mit nem is késett a rende­zőbizottság elnökének, P o p o v i t s Miklós kir. táblai bírónak tudomására hozni. Majd két órai időzés után búcsút vett a társaságtól, s a közönség lelkes éljenzése között távozott. * * * A tánczosok száma és kedve pedig folyton fokozó dott, úgy hogy az első négyest 4 kólóiméban 90 pár tánczolta. Megkisérlettük a hölgyek névsorát összeírni, mi azonban csak részben sikerült. Jelen voltak : Asszonyok: Farkas Ferenczné, Fehér Ákosné, Zemlényiné, Gyulayné, Lengyelné, Tóth Káhnánné, Wágner Emánuelné, Schulez Klemencsné, özv. Nagy Jözsetnéi Erdős Lászlóné, Szilágyi Lajosné, Kiss Kál­mánná, Szándovicsné, Timczóné, Reismanné, Unterber­gerné, BodnárAntalné, Becsicska Júzselné,Dobrovolszkyné, Szemberné (Beregszászász ) Banda Károlyné, Kottászné, Eperjesyné, Tóth Mihályné, Fodor Károlyné, Grünber Hermanné, Witicli Adolfné, Timkó Jánosné, Dubrú Jó- zsefné, Burjanekné, ltj Rády Ferenczné, Grünvaldné, Kiss Ferenczné, Karnisné, Ilkóné, Papp Gáborné, Schvin- guláné, Burgerné, Révayné, Molnár Józsefné, Palyoné, Papszt Ignáczné, Rakovszkyné, Ruják Józsefné, Fekercz- manné, Schvarczné, Szedlárné, Szélesné, Ringerné, stb Leányok ■ Farkas Ilona, Farkas Vilma, Farkas Irma, Tóth Mariska, Bodnár N., Schvingula Juliska, Gyulay Irén, Wágner Gizella, Tabakovics Ilona, Timczó Mar­git, Jaczik Ilona, Keszler Lujza, Ember Anna, Unterber- ger Berta, Szeles nővérek, Papp Etelka, IlkóJJuliska, Révay Vilma, Eperjesy Paulin, Papszt Anna, Denenfeld Regina. * * * Hogy az anyagi sikerről is adjunk egy kis beszámo­lót, közöljük, hogy e sorok Írásakor 100 személy- és 50 családjegy adatott el s több mint 70 frt felülfizetés történt. Irodalmi értesítő. Elet. Irodalmi, művészeti, társadalmi, közgazda- sági folyóirat. Szerkesztik és kiadják Vikár Béla és Sár­mai József. Megjelenik télhavonkint 2Va ívnyi füzetek­ben. Szerkesztőség: Budapest, I., Gellérthegy, 10648., kiadóhivatal: VI., Mozsár utcza 8. Ára egy évre 6 frt, negyedévre I frt 50 kr. Az >Élet< ez évben IV. évfolyamba lépett. E fo­lyóirat feltétlen szabadelvű irányú, de túlzás nélkül ; egészen modern, de ál van hatva a nemzeti szellem za- matától; a társadalmi és művészet terén gyökeres re­formokra törekszik, de a gyakorlati élet alapján áll és nem kerget utópiákat. Pártoktól, személyi tekintetektől és minden üzleti érdektől teljesen független vállalat, mely kizárólag csak eseményeket és elveket szolgál. Magas irodalmi színvonalon áll, de távol van minden finnyás­kodástól és mindig bátran ki meri mondani a szabad szót, a nélkül, hogy a jó Ízlést sértené. Nevének meg­felelve a való modern élet hű tükre kíván lenni. Nem I akar más vállalatokkal versenyezni, s nem az egészen nagy közönségnek van szánva. Arra törekszik, hogy a nemzet legműveltebbjei közt megtalálja azt a néhány száz válogatott olvasót, a kik állandóan érdeklődnek azon modern és szabadelvű irány, azon fontos irodaimi és társadalmi problémák iránt melyekkel az »Élet« nagy buzgósággal és hivatottsággal foglalkozik és melyeknek irodalmunkban úgyszólván egyedüli képviselője. Közle­ményei mindig érdekesek és tartalmasak, eredetiek és szellemesek, lelkesek és lendületesek. A most megjelent idei II. füzet tartalma : Jókairól, irta József főherczeg. Részlet ő Fenségének az »Élete egyik munkásához intézett nagyérdekü leveléből, mely­ben a mint iró is kitűnő főherczeg elmondja, hogyan bírta őt Jókai egy szüret alkalmával czigány nyelvtaná­nak kiadására s leírja Jókai dolgozásának módját. E czikk bizonyára a legérdekesebb és legméltóbb epilog a nagy költő jubileumi ünnepeltetéséhez.-Igen szellemes és egészen eredeti felfogással jellemzi Jókait Dénes .1. czikke is. — Igen jeles elbeszélései e füzetnek : A bilai treffer, melyben Abonyi Árpád megkapóan ad elé egy tragikus epizódot a boszniai okkupáczióból, mig Kabos Ede egy•[ pompás humoreszket nyújt >A papagáj « czitnmel. — í Szomory Dezső folytatja az »Élet« számára irt egészen sajátságos, de kissé erősen realisztikus előadásu regé­nyét »A tudósok«. Verseket Írtak: V. B. Jókaihoz; Rapisardi Mario nagy olasz költő az »Élet« számára egy hatalmas eszméjü költeményt: Halál és élet (me­lyet Vikár Béla az eredetihez méltóan lorditott); mely­hez nem méltatlanul sorakozik Telkes Bélának nagy- gondolatokat kifejező ve^se: Ghronus. Fischer Vilmos nak szintén az »Eiet« számára irt hangulatos dala: Az ékes lepel is V. B.-ban talált illetékes tolmácsra. — A Mediciek-ről Zigány Árpád kezd hosszabb tanulmányt, tanulságosan összevetve Leoncavallot Wagnerrel. Nyo­mós és szellemes könyvismertetések egészítik ki a gaz­dag tartalmat. Az idei 1. füzetben a következő érdekes czikkeket találjuk : Rutilus : Sötétség országa. Schmidt Jenő : Uj! korszak. Szomory Dezső : A tudósok (regény). Némelky Géza: Könyveim (költemény) Hermann Antal: Az élet vize. Serao Matild : Négy levél (novella). Körösi Albin: Tizenkettő (költemény). Nonquis : Vidéki múzeumok és könyvtárak. Wlislocki H : Lidi karácsonya (rajz a czi­gány népéletből). Mezőfi Vilmos : Koinmunisztikus koló­nia Dél-Amerikában. Sebestyén Károly : Boszorkány- konyha (költemény). Könyvismertetések. A Regény-Szalon 4-ik száma február hó 1 -én j pontosan megjelent és az előttünk fekvő példányban is­mét oly bőségét találjuk a szebbnél közleményeknek, hogy feltétlen dicsérettel kell a Zempléni P. Gyula által kitűnő ízléssel szerkesztett e folyóiratot elhalmoznunk Eredeti gondolat volt e folyóirat megindítása, de minél többször olvassuk el a boríték hátlapján pár szóval ki­fejtett programmját, annál helyesebbnek kell tartanunk. — A Regény Szalon az idegen irodalom legjelesebb ter­mékeit ülteti át hazánk nyelvére Fősulyt a regényekre fektet, de a mellett kitűnő novellákat, gyönyörű verse­ket, színdarabokat, karczolatokat, apróságokat is közöl minden füzeiben. — Regényei a modern regényirodalom legjavából valók. Az evangelistanő, mely már befejezése felé közeledik, Daudet Alphonsenak egyik leghatalma­sabb alkotása. — A tékozló, a spanyol társadalmi élet­nek oly hű tükre, milyent csak nagyhírű szerzője : Pedro de Alarcon tud elénk állítani — Szerelemből, Rodzie- wicz Mária regénye, egy női szív megható tragédiája, mely minden leányt, minden asszonyt lelke mélyéig fog meghatni. — A Regény Szalon nagy érdeme az is, hogy oly írókat mutat be, kiktől magyar nyelven még eddig elé semmitsem olvastunk; e folyóirat hasábjain mutat­koznak be tehát. Ilyen iró Juhani Ano, a finnek legki­válóbb prózaistája, kinek a jelen számban közölt »Lakó dalműnk napja« czimü karcolnia a legmagasabb kritika- előtt is dicsőséggel állja meg helyét. — A költészet ez­úttal Hämmerling Róbertnek, a nemrég elhunyt osztrák poétának három gyönyörű dalával vari képviselve. — A Regény-Szalon a legszebb, legtartalmasabb és egyúttal legelegánsabb folyóirat, mely havonkint kétszer, pazar kiállítású borítékban jelenik meg negyedévi 2 frtért. — A kiadóhivatal (Budapesten, Népszinház-utcza 26.) szí­vesen küld mindenüvé mutatványszámokat és az eddig megjelent fűzetek ugyanott mindig kaphatók. • A Pallas Nagy Lexikonénak füzetes ki adásából megjeleni az 55., 56. és 57. füzet, mint ren­desen, díszes kiállításban s gondosan szerkesztve. Az 55. füzethez külön mellékletül vannak csatolva a Csil­lagászati műszerek II. lapja (hazai és külföldi csillag- Aizsgálók műszereivel), a Csinozógépek I. lapja és a ezu- korgyártás 1. lapja. Az 56. füzet melléklétei a Csillagá­szati műszerek 111. és IV. lapja, a Csinozógépek II. lapja és a Csomók melléklet. Az 57. füzet mellékletei pedig a Csinozógépek III. lapja és a Csipkeverés alapkötései 1. lapja. A szövegben is rendkívüli sok az ábra : a 2. füzetben nem kevesebb mint 143. — A Nagy Lexikon kapható minden könyvkereskedésben füzetenként 30 krjával, vagy kötetenként 6 frtjával. Figyelmeztetjük to­vábbá olvasóinkat, hogy a kiadórészvénytársaság átvesz minden külföldi, valamint elavult magyar Lexikont s érdeklődőknek megküldi kívánatra a nyomatott, csere­föltételeket. A kiadóhivatalnak ezt a nem eléggé méltá­nyolható elhatározását melegen ajánlhatjuk mindenkinek, aki a most már teljesen fölösleges német. Lexikono- noktól megakar szabadulni. Felelős szerkesztő: TABÓDY JENŐ. Nyilt-tér. Az Ungvári Közlöny 5. számában Eőry Elek egy nyilatkozatot közölt, mely volt megbizottaiinra sértést tartalmaz Volt megbizottaim ezért f. hó 2-ikán Eőry Eleket föltételesen provokálták, t. i. azon esetre, ha fo­lyamatban levő becsületügye a bíróság által rá nézve előnyösen fogna eldöntetni. Ungvár, 1894 február 3. Schiirger Ferencz. 59 k. i. szám. 1894. Hirdetmény. Ungvár város tanácsa által közhírré téte­tik, miszerint az összes laktanya heti szemét­nek vállalat utján leendő kihordására f. évi február hó 6-án d, e. 10 órakor a vá­rosháza tanácstermében nyilvános szóbeli ár­lejtés fog tartatni, melyre a pályázni kívánók ezennel meghivatnak. Kikiáltási ár egy évre 200 frt, melynek 10°/o-tólija az árlejtés megkezdése előtt a bi­zottság kezeihez leteendő. Utólagos ajánlatok elfogadtatni nem fog­nak. Kelt Ungvárt, 1894. február hó 3-án tar­tott tanácsülésből. Fincicky Mihály, Eőry Elek, polgármester. főjegyző. f>8. 1894. sz. Árverési hirdetmény. xAlólirott hivatal írásbeli ajánlati tárgyalás utján áruba bocsátja a csornoholovai erdő­gondnokság területében az 1894. évtől az 1896. év végéig terjedő három éven át az üzemterv szerint évente termelhető mintegy 8000—-12000 köbmétert tevő jegenye-fenyő rönkmeny- nyiséget, —- egyúttal pedig bérbeadja, az en­nek feldolgozására szolgáló lyutai és csorno­holovai egy-egy keretes vizi fűrészgépeket az ezekhez tartozó épületekkel s rakodókkal együtt. Az említett rönkmennyiség a nevezett fűrészgépek rakodóin fog átadatni. Kikiáltási ár gyanánt a Lyután átadandó rönkökre köb­méterenkint..........................................3.40 frt a csornoholován átadandókra . . . 3.80 „ a fűrészgépek és tartozékaik kikiáltási bérösszegéül pedigalyutairanézve 300.— „ a csornoholovaira ellenben . . . 600.— „ állapittatik meg. Az 500 frt bánatpénzzel és ivenkint 50 kros bélyeggel ellátandó folyó évi február hó 28-án déli 12 óráig alulírott hivatal­nál benyújtandó ajánlatukban, a felajánlandó árak számjegyekkel és betűkkel is világosan kiirandók, egyúttal pedig az is kifejezendő, hogy ajánlattevő az árverési és szerződési fel­tételeket ismervén, azokat magára nézve kö­telezőkul tekinti. »

Next

/
Thumbnails
Contents