Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)
1893-08-13 / 33. szám
Melléklet az UNG 33. számához. továbbá : a roncsoló toroklob {jLyután, julius hó folyamán összesen 5 újabb betegedési esettel; a vörheny Uj-tíztuzsiczán eddigelé 12 gyógyulási, és 3 halál-esettel, összesen tehát 15 esettel; s végül a vérhas, igen enyhe jelleggel Köbléren, 16 gyógyulási és 3 halál-esettel. Előfordult ezenkivül a heveny-fertőző bántalrnak közül: roncsoló toroklob egy esete Szerednyén ; kanyaró több esettel Radvánczon és Ungvárt; végül hökhurut néhány esettel Kapóson. A kir. tanfelügyelő felemlítve a már ismert tanítói kinevezéseket, bejelentette, hogy a Turja- Uisztrán felállítandó állami iskola fenntartásához való hozzájárulásként Hantiin testvérek t.-bisztrai gyártulajdonosok megfelelő iskolai épületet tanítói lakással és 10 éven át évi 180 irtot ajánlottak tél. A kir. állam építészeti hivatal főnöke juliushavi jelentésében előterjesztette, hogy a nagy esőzések az építést a közutakon nagyon hátráltatták, ez az oka annak is hogy az ungvár-uzsoki állami közúton az ulicsi hid helyreállítása több hétrejelhuzódottt; a viz- áradások különösen a tiba-váraljai utón okoztak nagy kárl, hol az útvonal több helyen elsodortatott és több műtárgy megrongálódott. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint julius hó végéig adóba befolyt 106012 írt, maradt hátralék 409973 frt, hadmentességi díjba befolyt 1193 Irt, mcradt hátralék 25686 frt, bélyeg és jogilletékbe befolyt 6666 frt, fogyasztási és útadóba 41563 frt, dohányeladási jövedékbe 23888 frt. A szakelőadók havi jelentései után, a folyó ügyek vétettek tárgyalás alá, melyek közül a következőket említjük fel: Wiener József okleveles népiskolai tanítónak odairányuló kérvényét, hogy Csap községben magán iskolát nyithasson, pártolólag határozta a közig.-bizottság a közoktatási miniszter úrhoz felterjeszteni; a felsőnémeti gör. kath. és zavadkai községi iskolák államosítása iránt, a tarnóczi rét. iskolának pedig harmadszori megintése iránt intéztessék telterjesztés a közoj|tatási kormányhoz; a veskócz-pálóczi utón az ortói hid helyreállítására vonatkozólag 2869 frt költséggel, valamint a csap-ásványi közutnak 250 km. hosszban folytatólagos kiépítésére vonatkozó 1754 frtnyi költséggel előirányzott műszaki tervek jóváhagyattak és azok keresztülvitelere szükséges intézkedések megtételével az alispán meg- bizatott. Az árviz. Tegnap virradóra 27 év óta nem tapasztalt elemi csapás látogatta meg az Ung völgyét: az Ung folyó nagymérvű kiáradása. A folyó hó 10 és 11-én szakadó eső kiszorította medréből a különben is sebes hegyi folyót, mely Neviczkétől Ungvárig tengerré változtatta az Isten áldásával az idén bővelkedő szép völgyet. Heggel 7»4 órától 6-ig a nagy-utczai kertek aljától a radvánczi-utcáig, a szemet fárasztó szélességben, egymást érték a gabona-kávék, széna, luczernabog- lyák, ház- és gazdasági épülőt-fedő lek, hatalmas rönkök, ölíák, gerendák, szerszámok. Tükör volt akkor az Ung, melyben virágzó völgyének pusztulását szemléltük. Fél ötkor érte el az áradás tetőpontját, azután csendes apadásnak indult. Most délben, mikor e sorokat írjuk, mintegy másfél méterrel alacsonyabb a vízállás ; de hogy nem fog-e ismét emelkedni, a felől biztosak nem lehetünk, mert az eső némi szüneteléssel egész délelőtt esik. 11a az időjárás a hegyek között is a miénkhez hasonló, még nagyobb veszedelmektől tarthatunk; az áradat rövid idő alatt eléri, sőt talán meg is haladja előbbi magasságát. A nagyfokú áradásról, mely felvidékünk amúgy is szegény lakosságát a legnagyobb Ínségre juttatta, s a mely hozzávetőleges számítással 100 ezer forintnyi kárt okozott, tudósítóink személyes tapasztalata alapján a következőket Írhatjuk : Neviczke, Felső-Domonya és Alsó-Domonyának alsó része viz alatt áll. Az egesz Ungvölgy alantosabb részein hatalmas folyókat kepezve hömpölyög a piszkos ár, tovaragadva hátán az esőzések miatt még be nem takarított termést. A viz színén sűrűn himbaló zöld tökök mutatják, hogy a „betakarítás“ igen sok kukoricza földön is megtörtént. A mezők ezen uj folyóinak vizét a föld árja is szaporítja, mely teljes erővel tör ki a csordultig telt anyaföldből. A sekélyebb helyeken egymást érik az áradas folyama alatt keletkezett források, melyek a hőforrásokra emlékeztető erővel lökik fel a vizet. Neviczkén és Felső-Domonyán az utczán foly a viz s állása oly magas, hogy a közlekedés csak nagy erőfeszítéssel lenetseges. Felső-Uomonyát csak úgy lehetett az elsepertetés veszélyétől megmenteni, hogy a községen felül átvágták a csatornát, melynek színig telt vize jobbról fenyegette a falut. Hatara ennek daczára csaknem egészen viz alá került. Az uj vasúti töltést erősen ostromolják a habok mind a két oldalon, a hidak nyílásai mindenütt szükeknek bizonyultak ; valóságos zuhatagokat képezve ömlik rajtuk at az ár egyik oldalról a másikra. A töltések erősen meg vannak rongálva; de áttörve még nincsenek. A zugó környékén is nagy a pusztulás. A vasútépítési ácsmunkálatok anyagai szét vannak szórva s részben elhordva a viz által. Váratlan gyorsasággal rohanta meg a veszedelem az első uj hídnál s az Ung vasúti hidjánál dolgozó munkásokat, kik — szerszamaikat a barakkokban hagyva — életüket alig menthették meg. A városban a pinczesor-utcza pár háza vízben van ; viz alatt állanak a nagy-utezái kertek végei is. A Füzes egész tenger. A benne levő vetesek és uj telepek tönkre vannak téve. Az uj városrész első háza összeomlott. A Radvánczi és Sóház-utczán, továbbá a Füzes-soron sok ház viz alá került. Az udvarokon és házakon keresztül foly a viz. Az ár nagy károkat okozott a vízzel borított ut- czák házaiban is. A szobapadlózatot mindenütt feltéple, a bútorokat és házi berendezéseket, ruházatot, élelmi szereket stb., melyek mentésére az áradat gyorsasága miatt gondolni sem lehetett, teljesen átáztalta, részben hasznavehetetlenné tette. Pusztulás képe mindenütt. A sóház-uteza, füzes- és varga-sor, valamint a Dayka Gábor-útcza egy részének lakói életük megmentésére gondolhattak csak ; de szerencsére, emberélet nem esett áldozatul. A füzes-soron lakó Hecht ékszerész gyermekeit már csak az utolsó pillanatban sikerült az ablakon át megmenteni; mert futott mindenki, amerre tudott. A legnagyobb kár, a gazdálkodó közönségen kívül, kiknek összes, az áradat útjába eső termését elvitte vagy tönkretette a viz, özv. Lauriknét érte, sóház-utezai két épületének összedölésével. Ezek egyike maga alá temette a lakás összes berendezését. Ugyancsak a sóház-utezában a 13. számú ház falát mosta el a fékezhetetlen víztömeg. A tüzes-soron Jaczik András hentes két laképülete és az Orsofszky-liáz dűlt romba. A radvánczi-utcza elején levő egyik mészárszék is összedőlt. A kisebb-nagvobb s elsodort mellék-épületek száma is nagy. A füzes-soron és sóház-utezában levő házakat — kevés kivétellel — annyira megrongálta a viz, hogy az összeomlás veszélyével fenyegetik a lakókat, kiknek kiszállásolása nagyon kivánaLos. A nagy-hid utczaban lakókat sem kímélte az ár. Az Ung-csatorna vize behatolt az udvarokba, sőt a mélyebben fekvő lakásokba is. A városban levő pinczela- kások mindenütt vízzel telve, s legtöbb helyen a bútorok még viz alatt vannak. Radváncz-Bolotinán eddig mintegy 10 lakház dőlt romba. Magát a padlásra menekült bírót, Fülöp Lipótot, 8 gyermekével s áldott állapotban levő teleségével a veszély pillanatában sikerült csak kimenteni a piszkos víztömeg által fenyegetett épületből. Alig szállították ki a derék mentők, névszerint Landa rendörőr- rnester, Stern Fülöp es Fodor Antal az ulolsó menekültet, a ház talai összeestek, itt dicsérettel kell megemlítenünk Lustig fakereskedót, ki a mentőeszközök összeállítására szükséges faanyagot díjtalanul bocsátotta rendelkezésre. A radvánczi vályogvető czigányokat is kiöntötte kunyhóikból s annyira körülvette az ár, hogy csak a közeli fákra menekülve menthették meg életüket, Szivet szakgató kiáltásaikkal ö álló órán at kertek a segélyt, mig végre 9 óra táján két derék katona tiszt (par bakával és polgárral) rögtönzött tutajokon közelítették meg őket és szedtetc le a fákról. Így menekültek meg a katonai uszodában levő katonaK is. Az életmentő bátor tisztek: Nehrer és Milcsiczky cs. és kir. hadnagyok. Elragadta az ár úgy a vasutasok, mint a katonák uszodáját is. A vasúti hídon a sínek erősen meggörbültek s mintegy félméterre lehajoltak s a viz sodra irányában helyükből kimozdultak, minek oka az, hogy a nid javítás alatt all s igy az egész szerkezet ingásnak van alávetve. A nagy Ung hídja is eiősen meg van támadva. Két jégtörőjét elvitte az ar. Az Uj-teren a part felét mintegy 20 méter, a Vargasoron 5—(i méter hosszúságban szakította le a viz, ledöntve az Uj- teren távírda póznákat, miáltal a távirati összeitötte- tés a postával megszakadt. Mig e rongálások helyreállittatnak, lefelé a vasútállomáson, a felvidékre pedig a kincstári ispánsagnai berendezett ideiglenes tavirdaállomáson történik a Közlekedés. Az alispán sürgönyzött a belügyminiszternek az árvízről, jelentve annak nagy mérvet es hogy több ház összedőlt s a károsodás mindenfelé nagy. X X X Több száz ember maradt hajlék s több ezer kenyér nélkül. Az elemi csapás áltál sújtott népnek szüksége lesz az emberbaráti könyörületre, melynek gyakorlására t. olvasóinkat felkérjük. A magunk részéről sietünk letenni filléreinket a felebaráti szeretet oltárára. Gyűjtés a vármegyei árvízkárosultak részére: Az „Ung“ szerkesztősege ...................5 frt, Az „Ung“ kiadóhivatala ...................- 5 frt, Összesen . . . 10 frt. Jelen tudósításunk befejezéséül tisztelettel kérjük lapunk vidéki barátait, hogy bennünket az-áradás részleteiről s az okozott károkról körülményesen értesíteni szíveskedjenek. Felvidéki népünk s a nag'y-bereznai takarékpénztár. Ungmegye 4 járása között a bereznai az, a mely ámbár terjedelmével fölülmúlja a többit, mégis mintha mostoha gyermeke lenne a vármegyének, hátra van maradva anyagilag és közmüvelődésileg. Fő oka ennek, hogy sem nagy tőkepénzesei, sem nagybirtokosai, sem jómódú középosztálya nincsen. A többi 3 járásban számos 50, 80, 100 stb. ezer írt, száz meg száz hold töld tulajdonosát találjuk, a bereznaiban csak koronával lehet számolni és lámpával kell keresni a pénzes embert, s a jó módú telkes gazdát. S a földi javak birtokához képest, a szellemiekben mi tűrés-tagadás, elég alacsony tokon állunk, úgy, hogy a 3J.000 lelket számláló köznép között alig található néhány tuczat irni- olvasni tudó. Ennek oka kétféle, földrajzi és kultur történeti. E járás a Kárpát hegyei közé beékelve, hosszú és görbe vonalként kígyózik hegyen, völgyön keresztül. Lakot az által a nagy világtól, az anyaországtol mintegy elszigetelten tengetik életüket. A másik lesújtó ok az, hogy itt a fő- és köznemesség tért nem hódított; a járás egyedüli nagybirtokosa maga az állam. Az ungvári, szobránczi és nagy-kaposi járások sokat köszönhetnek a nemesi családoknak, a kik régóta a nép jóltevői, nevelői, oktatói, oltalmazói és bírái voltak. A bereznai járásban ellenben, a folyton változó kincstári tisztviselők nem tölthettek be ezt a szép hivatást. Az államkincstár részére eszközölt lavágatás és usztatas munkabére nem tudta népét elhagyatott helyzetéből kiemelni. Nagyobb földbirtokok, mint emlilém. itt nincsenek és a kevesek tulajdonjogi állapotai is olyan zűrzavarosak, hogy némelykor valamely birtok átruházása, a haláleset és hagyaték letárgyalása után évtizedek munkájába kerül. Ezen ziláltságba hanyatlott az ingatlan értéke, biztossága és hitelképessége; minek következtében pangott" az ipar és kereskedelem, de nőttön- uöttek az adok, szaporodtak az adóhátralékok, beözönlöttek sáskaképen az uj elemek, az adóvégrehajtók és mindezen csapások fokozására kaptunk még egy néhány ínséges ével a nyolezvanas évek kezdetén. Kétségbe ejtve, elszegényedve, irgalmatlanul zaklatva állott a nép. Isten váudorbotot adott a kezébe és az óceánon túl munkára küldte. A szorgalmat áldás követte. A szegény, tudatlan parasztember nemcsak az adót, a végrehajtási költségeket, az úti költségre kölcsönvett összeget lOO°|0 kamatostul szerezte meg rövid időn belül, hanem mint hü hazafi, gyakran hazánk egyházi és jótékonyczélu intézményeire is adományozott. A tudatlan és szegény nép daczára az elhibázott, helytelen czél és hasztalan kivándorlási tilalmak és akadályoknak, életét és mindenét koczkára téve, nem hallgatva a lebeszélők szavaira, ott kereste a pénzt, a hol volt. Ezek a szegény munkások olyan lendületet adtak a földbirtok forgalmának, hogy manapság a/8 telekért körülbelül annyit fizetnek, mint IU év előtt egy egész leiekért. A marha állománya is nagyon gyarapodott és a napszámbér megkétszereződött. Nagyon dicséretre méltó és a viszonyok alapos ösmerésére mutat gróf Sztáray István képviselőnknek e tárgyban a delegatioban történt, felszólalása. Mert a ki helyi viszonyainkat ösmeri, jól tudja, hogy a kivándorlás távolról sem hátrányos reánk nézve; sőt. üdvösnek bebizonyult, a mennyiben az embertőke sem vész el, mert a kivándorlók javarésze, ha vagyont szerzett, hazatér, hogy gazdaságának és tekintélyének örvendjen. A szegény parasztnép tehát, ámbár küzködve, a gyámkodásával, s zaklatásokkal segíteni tudott a baján. Ue az iparos és kereskedő-osztály, a mely az előtt inkább dolgoztatni, mint dolgozni tudott, ki nem vándorolhat, mely a kivándorlás órája óta még nagyobb mértékben szenved. A termények ara, a lak- és munkabér drágulása és kereskedelem pangása miatt. Hozzájárult a bajokhoz még a pénzhiány. Némely becsületes, gazdag, vagy jómódú bereznai polgár, ha pénzre szorult, alig tudott az ungvári pénzintézeteknél kapni, mert ott nem ösmernek bennünket. Mindezen bajok, s a bajok orvoslásának érzésétől áthatva, alakult meg a N.-Berez- nán folyó évi junius hó 28-án a Takarékpénztár Részvénytársaság. Adja Isten, hogy e nappal aranykorszak derüljön vidékünkre, hogy az alapítók, közreműködők és igazgatók nevei arany betűkkel legyenek bevésve helyi történelmünk lapjaira. A létrehozás oroszlánrésze Petri József járásbiró és Lőrinczy Jenő főszolgabíróé, a kik az alakítást er- nyedellen buzgalommal keresztül vitték. Elismeréssel tartozunk még Spiegel Jakab, Rothmann Lipót és Händler Herman ivtartóknak, a kik a részvények jegyzését si- kerdusan eszközölték. Reméljük, hogy a járásunk körülményeit alaposan ösmerő erélyes és buzgó Lőrinczy Jenő lószolgabiránk elnöklete alatt Spiegel Jakab alelnök, Händler Manó vezérigazgató, Händler Herman pénztárnok, Berman Sámson, Miltelmau Mihály, Grünbaum Vilmos, Bakos Gábor, Szirnkovics Mór, Moskovics ígnácz, Hauptmann Gyula, Rothman Lipót, Händ.er Jakab, Händler Henrik, Takács György, Hajdinger Latos urakból képezett igazgatóság és felügyelő tanács, a pénzintézetet hivatása magaslatara fogja emelni. Adja Isten ! Steiger Sámuel. Az uzsoki fürdőből. Az .Űrig* 30-ik számában megjelent uzsoki levél kissé száraznak tetszett nékem, a midőn csak röviden irta le azt az előnyös változási, melyen ez évben a íürdő a tulajdonos áldozatkészsége folytán keresztül ment, azonban nem irt arról semmit, hogy mit csinálunk, mivel töltjük időnket, s kik vannak lürdőnkben. Azt hi-
