Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)
1893-07-16 / 29. szám
Melléklet az UNG 29. számához. keltő mély dörgése. E serény munka eddig kész eredménye a 63 szobára ízlésesen berendezett Deák-szálló, mely büszkén tekint le a régi alacsony nyári lakokra ; a terjedelmes vízvezeték, mely nem csak az ásvány, de az édes vizet is rendeltetési helyére juttatja és az elektromos világítás, melynek kigyulladását nap-nap mellett várjuk. Befejezéshez közel van a gépház, a bűzös tó betemetése, melynek helyét részint park, részint munkások házai fogják takarni. Épülő félben van : a terjedelmes meleg fürdő-ház, a hideg vizgyógy- helyiség és eleinte kerlészlaknak tervezett, de a vendégek nagy száma miatt szállóvá átalakítandó uj épület ; a nagycsatorna, hogy a völgyben fekvő fürdő természetes pos- ványos tereit víztelenítse. E nagyszabású átalakítások, habár a hangya szorgalommal nyüzsgő munkások keze alatt szemmel láthatólag nőnek, ierinészetöknél fogva hosszabb időt igényelnek s igy e kitűnő gyógyvizű, és balzsamos, enyhe levegőjű fürdőre, habár régi jó hírénél fogva jelentékeny jelene is van, még nagyobb jövő vár, különösen akkor, ha az igazgatóság nagyobb haszon tekintetén kívül nem csak a belső berendezésre fektet súlyt; hanem a kies fekvésű fürdő külső, igen érdekes tájait is járható utak által megnyitja a fürdő vendégek számára, mért az üdülésnek bármily kitűnő vizen kívül még egy elmaradhatlan kelléke van és ez : minél nagyobb mozgás a szabad szép természetben. Egyébként a vendégek száma ezer körül jár, és az évad elérte tetőpontját. A mit pedig mi, specziálls helyi visszonvainkat tekintve, előnynyel átvehetnénk, ez az óra fürdő- rendszer behozatala. Városunk közönségének jelentékeny része használja a savanyúvizi fürdőt és általános a panasz a hosszú várakozás miatt; egy kis rend és a dolgon segítve van. Kis pontosság nem árt sem a tür- dősnek sem a közönségnek. Az óra fürdőrendszer abban áll: a jegyeket árusító, egy rovatos táblát vezet és tölt be naponkint, melyben a fürdő-szobák számának megfelelő rovat van a nap minden órájára. Naponkint csak annyi jegyet ád ki, a mennyi az órák é« fürdő-szobák számából kitelik és az elfoglalt fürdő-szobák rovatát pl. egy vonással betölti és a jegyre a szoba es az óraszámot feljegyzi Például: a vendég eljön 9 órakor délelőtt és kér jegyet; a jegyárusító a tábla puszta megtekintéséből azonnal láthatja, f'ürödhetik-e 9—10, vagy sem ; ha nem, ajánl neki oly órát, melyben a szoba üres, mely óráig a vendég dolgát végezheti. És ha úgy a fürdő, mint a fürdő-vendég betartja az időt, a mint hogy be is kell tartania, a fürdés simán megy, nincsenek panaszok, sem rangsértést, sem időpazarlást illetőleg és nem kell várnia a vendégnek órák hosszáig, hogy végtére fürdés nélkül térjen haza, mert az idő — pénz. Káldy Gyula hangversenye. t Történeti hangverseny volt a czime annak a zeneelőadásnak, mit í. hó 6-án Káldy Gyula a budapesti magyar zeneiskola igazgatója tartott. Történeti hangverseny, a mennyiben rég szerzett s részben elfeledett em lékeit újította meg a magyar zenének. Káldy Gyula, mint igaz magyar és zenész, nem hagyhatta elveszni a magyar nemzetnek azon a kincsét, mi zenéjében, különö- nösen a múlt zenéjében rejlik ; összeszedte a Rákóczy- Bercsényi-kor s a még azt is megelőző századból fen- maradt dalokat, hangszerelte s most bejárja azokkal az országot, lelkesedést keltve mindenütt, s elismerést önmagának. Ungvár városának teljesen megtelt színköre sem sokszor hallott még, vagy talán sohasem ilyen tomboló lelkesedést; tapsolt a hazafiság, tapsolt a zeneértés. A hangszerelés, átírás, a zongora részek, a tárogató nem mindennapi művészetről beszéltek. Sajátságos hangszer a tárogató, már magában a neve is a múlt emléke, kíváncsiságot, érdeklődést kelt az is, hát még a hangja, az az édes, bús, lelkesítő hang, a mit csak Jókai tudott kellően leírni. Meg is ujráztatta a közönség, még a hangverseny végén is, minek hogy Maier ur engedett, nem csekély szívesség volt tőle. Az ungvári közönség kiváló érdeklőkése részben annak köszönhető, hogy Káldy Gyula a >Kurucz dalok« czimü müvével itt is előre tért hódított. Még élénk emlékezetünkben van az a társas este, melyen sikerült előadásban hallottuk a remek Bercsényi nótát. ' Gyönyörrel is mélyedtiink bele a 17-ik és 18-ik század magyar jellegű eredeti zeneköllészetének remekeibe, melyek meggyőztek bennünket a felől, hogy igen is van magyar zene, melyre büszkék lehetünk, A mi az előadókat illeti, ismét Káldy az első. ki az egész hangversenyen át fáradhatatlanul és művésziesen kisérte mind az énekeseket, mind a tárogatót, művészetével enyhítve a zongora rosszaságát. Kuliífay Izabella szépen játszotta a Rákóczy-indulót, méltó társa volt Káldynak a Bercsényi nótában és a bujdosók énekében. Maier Adolf, a tárogatót fúvó művész, nemcsak hangszerével, de művészetével is magára vonla a közönség figyelmét és megnyerte tetszését. Veress Sándort, ki az opera ház tagja, alig lehet kellőképen megdicsérni, hatalmas szép hangja, lágy pianói, hol drámai, hol komikus előadása, méltán ragadták a közönséget a »hogy volU-ra és tapsra. Az előre kiadott műsorban nevezett György Zsófia s Csiszár Irén helyett, kik kimerültség miatt kénytelenek voltak visszatérni Budapestre, Barthóky Matild és Tar- nay Leona, Kálday tanítványai énekeltek, szépen, kedvesen, különösen szépek voltak a Barthóky kisasszony pianói. ' Áttérve a műsor részleteire : A Veres Sándor által kitünően előadott »Tábori dal« kiválóan lekötötte a figyelmet; visszaképzeltük ma-1 gunkat abba a korba, a mikor az keletkezett. A »magyar gályarabok éneke« egyike a legszebb j legérzésteljesebb énekeknek az egész műsorban. A meghatottságig élvezetes volt Bartóky Matild előadásában is, elképzelhetővé tette, mily könnyeket facsaró hatása lenne orgonával kisért énekkar által előadva. Az 1695-ben keletkezeti »bujdosó éneke« s »bujdosó legény dala« mély benyomást gyakoroltak a közönségre. Veres Sándor mesterileg adta elő. A Rákóczy Sámuelről nevezett balladában kifejezve és megőrizve találjuk Rákóczy Sámuel szenvedéseit a török rabságban. Igen magas művészi szinvona- nalra emelte ennek előadását Káldynak minden versszakot más változattal kisért zongorajátéka. A Rákóczy Ferencz korából fenmaradt eredeti ku- rucz dallal oly nagy tetszést aratott Veres Sándor, hogy meg is kellett ismételnie. A kedves dallamu »Kurucz tanyát« és a kurucz- világ legmeghatóbb, legszebb zenei termékét Rákóczy Ferencz dalát a szép előadás teljesen érvényre juttatta. Kiválóan érdekes volt a Rákóczy nóta tárogatón Ennek előadása is igazolta, hogy Káldy mily bámulatos művészettel tud kisérni, discréten és finoman minden hangot érvényesítve úgy, hogy tisztán ki lehetett venni a kíséretben a dobpergést is. A Rákóczy induló nem felelt meg teljesen a hozzákötött várakozásnak és ebben nagy része van a lejátszott nem hangversenybe való hangszernek, Kuliffay Izabella játéka ez okból csak sejtette az, hogy mily képzett művésznőt volt alkalmunk hallani. Az előadó szép kéztartása és megtartása a zongoránál mintául szolgálhat. A Rákóczy nótát mint azt még e század végén is Erdélyben játszották, oly mesterileg adta elő Káldy, hogy bámultuk hol veszi abból a szegény agyonjátszott hangszerből azokat a hangokat, mintha csak megifjodott volna a zongora kezének érintése alatt. Bercsényi nótája egyik legszebb gyöngye a gyűjteményeknek. Nekünk ungváriaknak különösen érdekes, mert valószínűleg gyakran felzendült az az ungvári várban, hogy a várurnak honfibútól borús perceit felderítse A műsor többi számjai is tetszést keltve és az érzelem húrjait megrezzegtetve adattak elő, különösebben tetszettek a »Bujdosók éneke« Czinka Panna nótája, Rákóczy és Bercsényi emlékezete. A gunydalokat a közönség többször ismételtette. Az egész társaság, az egész hangverseny kedves emléket hagyott maga után, s a jul. 8-iki est hosszú időre kiemelkedő pont marad Ungvár zenei életében, mely hogy nem jelentéktelen, bizonyítja azt a nagy közönség, mely a történeti hangversenyt végig élvezte. Végül annyiból tanulságos is e hangverseny a vidéki hangversenyek rendezésére vonatkozólag, hogy alig 1 ’V órai idő alatt ismétlésekkel legalább is 25 pontból álló műsort játszottak le Káldyék. Ennek titka abban rejlett, hogy az egyes darabok közt alig 1—2 percznyi, az egyes szakaszok közt legfeljebb 3—4 percznyi szünet volt; a kellemes hatások gyors egymásutánja meg- lepőleg hatott, a közönség el nem fáradt és vidám hangulatban, lelkesedéssel hagyta el a hangversenyt. Jön a kolera ! — Egyéni nézet. — Ha a tulajdonképeni uborkaidény, vagyis a tényleges forró nyári idény eló'bb köszöntött volna be, bizonyosra vehető, hogy a kolera is előbb rémitgette volna az embereket a — hírlapok hasábjain. Mert a kolera-birek feltűnése szoros összefüggésben van azzal, hogy a napilapoknak van-e. mennyi és mily fokú feltűnést keltő politikai vpgy más érdekfeszitő és izgalmat okozó »teljesen eredeti« közleni valójuk. Eddig például közölhettek a napilapok megtörtént és képzelt interwiewokat a függetlenségi párt el- és el nem szakadt tagjaitól, melyek közlése, birálgatása és czáfolgatása két-három napig mint eseményszámba menő közlemény állíttatott az olvasó elé; továbbá majd minden napra jutott egy-egy törvényhatósági közgyűlés, melyen a kormány egyházpolitikája is tárgyaltatván, a hozott határozatok szintén »vezérczikket« érdemlő fontosságúak voltak ; tartattak a különböző politikai pártok részéről országos és helyi értekezletek, melyek lefolyása valamint az ott mondott beszédekből a jövő kormányalakulásra vont kombinácziók nyilvánosságra hozása szintén alkalmas anyagul szolgált a közönség unalmának elűzésére; itt voltak a Vásonkeőy-váltók a csodaszép vádlottnővel, s a világ két »legudvariasabb« fiskálisával; Wekerle is hol Bécsbe. hol Budapestre, de valamerre utazott, s az ő utazásának czéljáról nyert »titkos«, »illetékes«, »legilletékesebb«, »közvetlen« és »ellesett« informácziók nyilvánosságra hozása bizony ingerlő sauce-t képezett a hírlapirodalomnak az utóbbi napokig dúsan terített asztalán. Szóval, eddig volt a hírlapoknak miről és mit közölni. A nagy forróság azonban egyszerre véget vetett az »érdekes« eseményeknek. A világ forgását vezénylő férfiak ép úgy. min a világ forgása szerint járók siettek és sietnek a hűs halni tengeri fürdőkbe, sokan falusi jószágaikon (de legtöbben másén) pihenik fáradalmaikat ; szünetel a magas politika, a párt-klubbok helyiségei üresen állanak, a törvénykezési szünet is beállott, elmúltak a sok panaszra okot adó adókivetések, sőt még az adóvégrehajtások is fel fognak függesztette. a fővárosi színházak kapui zárva. — - sehol semmi, mi a közönségnek mindjobban fokozódó ujdonsági ingerét kielégítené, és a mi a fő: a lapok kelendőségét biztosítaná. Jer elő tehát te, a hirlapirók és kiadók gondját megszüntető stereotyp-mondás. mely izgalomba tudod hozni még a leg hidegvérübb embert is. s hirdesd országnak-világnak, hogy: Jön a kolera! Ma még csak apró betűs hírként közöltetik. de holnap' holnap már azon fog bámulni az olvasni tudó közönség, miként konstatálják a napilapok egyhangúlag a kolera terjedését, s miként vezérczikkeznek — mintha csak egy toll Írná — a védekezés szükségességéről. S a közönség, az a jó közönség, mely mindent elhisz, mit az újságok közölnek, elhiszi azt is. hogy: Jön a kolera! Legyen hát úgy. hogy jön. Én nem -félek tőle, daczára annak, hogy állítólag már a szomszéd vármegyékben teszi látogatását. Nem félek pedig azért, mert megtaláltam a módot arra. miként lehet ártalmatlanná tenni bacillusaival egyetemben. Tudott dolog, hogy a kolera bacillusai hizonyos fokú melegség által megöletnek ; ezért ajánlják az ivóvíznek használat előtti felforralását. Ez azonban, daczára hogy költséggel jár és sok időt vesz igénybe, mégis csak mesterséges gyilkolása a bacillusoknak, aminél — a tapasztalat bizonyítja — többet kell, hogy érjen a természetes melegség. S a természetes melegség előidézhető, ha betekintünk egy tüzes szempárba, mely 1 á n g r a lobbantja szivünket, minek következményeként annak melege eltölti egész valónkat. Az igy áthevitett benső megöli az esetleges bacil- lurokat, s nem kell félni, ha: Jön a kolera! A ki azonban a természetes melegség sikeres hatását kétségbevonja. nem képes már felmelegedni, vagy bármi okból elkerülhetetlennek hiszi a kolera látogatását, annak nagyon ajánlatos. hogy jöjjön egy nem esős szombati napon Ungvárra. s járja végig azt a néhány utczát, hol a szára z-s e p r é s által felkavart porfelhők bacillusai tolakodnak az ember légző-szerveibe, s bizonyosra veheti, hogy e séta után beálló tüdővész megfogja óvni a kolera káros hatásától. (—r.) Különfélék. * Arnold Sándor, a beregszászi kir. törvényszék elnöke, a bereznai járásbíróság megvizsgálása végett Nagy-Bereznán időz. Ez alkalomból egyúttal egy nagyobb társaság kirándulást tervez — ha az eső el nem mossa — az ungi havasokra, melyben a törvényszéki elnök és neje is részt fognak venni. A kirándulást Rónay Antal főerdőtanácsos rendezi. * Katonai hírek. Üxkiill-Gyllenband Sándor grót. altábornagy e hó 9-én városunkba érkezett, s öt napi itt időzése alatt részt vett az ezred gyakorlatain. A gyakorlatok végeztével legnagyobb megelégedését fejezte ki a legénység kitűnő kiképeztetése, valamint a tapasztalt rend és tisztaság telelt. Csütörtökön utazott el városunkból. — Latterer Adolf vezérőrnagy, dandárparancsnok, csütörtökön, e hó 13-án Munkácsra utazott, hol részt vett Pallicin 1848-ban elhalt orosz tábornok holttestének tegnap, e hó 15-én történt exhumálásán, mint a közös hadsereg képviselője. — A katonai zenekar az exhumáláshoz szintén kirendeltetett, s a péntek délutáni vonattal utazott Munkácsra. * Felségsegély. Forin György, kráskai gk. kántortanitó 15 frtnyi felségsegélyben részesült. * A kormány egyházpolitikája ellen vármegyénk területén is gyüjtetnek az aláírások. Mint hírlik, eddig 1200-an Írták alá a képviselőház s a főrendiházhoz intézendő kérvényt. * Phylloxera-irtást log végrehajtani és ezen eljárásban egyszersmind gyakorlati útmutatást adni e hó 18-án az ungvári szőlőkben Guzmann Dénes kiküldött borászati felügyelő, ki 17-én érkezik Ungvárra. * Az uj vármegyei hidak. Panaszokat veszünk a közönség köréből, hogy a nem régen épített egyjáratu keskeny hidak, a beállott aratás időszakában sok kellemetlenség és gazdasági hátrány okozói. Nevezetesen a szürtei vasut-állomásról egy arató vagy cséplő gépnek a Szürtétől Pálócz-felé vezető útvonalon való szállítása teljesen lehetetlenné vált, mert ily gépek a keskeny, mindössze 2’20 mm. széles korláttal ellát ott hidakon keresztül nem férnek ; ily gépekkel járatlan mezei utakon, árkon-bokron keresztül bujkálva kell több órai utat tenni meg, mig azok csak a szomszéd községig is eljutnak. Habár mi az általános közúti forgalom és a gazdasági fejlődés hátrányára szolgáló ily megtakarításoknak barátai nem lehetünk, a különben is nehéz visszonyok között folyton kellemetlenségekkel küzdő gazda közönségünket azzal igyekezünk megnyugtatni, hogy a mi nekik hátrány az azt előidéző megtakarítás értéke a vármegye javára esik. * Az Ungvári Közlöny, miként folyó évi 27. számában olvassuk, szerkesztőt cserélt. Schürger Ferencz, ki a lapot háromnegyed éven át elismerésre méltó ügybuzgalommal, lelkiismeretes gonddal és sikerrel szerkesztette, e tisztétől megvált. — A szerkesztés gondjait egyelőre a kiadó, Lévai Mór, viseli * Az ungvármegyei szeretetház alapja javára újabban Andrejkovics Endre küldött 1 frtot. — Óberle János, bizottsági pénztáros. * Hírek a betegsegélyző-pénztár köréből. Igazgatósági ülés tartatott e hó 9-én, melyen a folyó ügyek elintézésén kívül elhatározta az igazgatóság, hogy úgy az ungvári műmalom, valamint a bútorgyár és az ungvári gőzmalom és Reissmann-féle fatelep pénztárai ügye felől felvilágosítást kér Ungvár város polgármesterétől, hogy az igy nyert információk alapján ez ügyekben a kerületi pénztár érdekébeni további lépéseket megtehesse. — A pénztár fennállása óta e hó 14-éig kifizettetett táppénz fejében 154 Irtot, temetkezési illetékként 74 Irtot, gyógyszerekért csak két számla) 200 frt 13 krt. — A hátralékok behajtása és a bejelentéseket elmulasztók megbüntetése végett az iparhatóság megkerestetett s az előbbi már foganatba is vétetett * Állami ménlóselejtezés fog tartatni a turjaremetci állami méntelepen a folyó hó 23-ik napján.