Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1893-01-08 / 2. szám

* Tanáraink mozgalma. A tisztviselők fize­tése rendezésének terve élénken foglalkoztatja a külöm- böző szakmák embereit. Hogy valamennyi elégedetlen­kedik, az természetes, de hogy a tanárok némely helye­ken túllépnek az elégedetlenség szokott korlátain s egy­előre a >társadalmi téren beszüntették a munkát*-, ez a legkevésbbé természetes. A tanárok ma még érvényben levő fizetési rendszerükkel is a legjobban dotált közép- osztályú tisztviselők; kár volt szorgalmazniok, hogy ők is ■» beillesztessenek az uj szervezetbe*-; mert ez a beil­lesztés csakugyan hátrányos rájuk nézve. De korántsem annyira, hogy az elkeseredést megokolttá tenné. A ta­nárok, ha az uj szervezetbe felvétetnek is, jobban lesz­nek díjazva, mint más, hasonló egyetemi minősítésű és terhesebb munkát végző hivatalnok-társaik. Pályájukat 800 frt fizetéssel fogják kezdhetni, lesz ötödéves pótlé­kuk ; van 30 évi szolgálat után nyugdíjigényük és heti legfeljebb 18 óra mellett egy tisztviselő a munkájához képest évi 5 és fél havi szünidejük. E mellett 1—2 szakmával foglalkoznak egész életükön át, nem kell az uj törvények és rendeletek §-ainak özönével megküzde­niük. Bár felfogásunk szerint nekiek van legkevesebb okuk az elégedetlenségre, törekvésüket, amennyiben a >beillesztés<- ártalmukra van, ha a kellő korlátok között mozognak, helyeseljük. Miként egyik fővárosi lap­ból (Magyar Hírlap) értesülünk, a mi tanáraink e mél­tánylást érdemlő téren mozognak. A most emlitetl hír­lapi közleiuényt“egészen reprodukájuk: »Az ungvári tanárok. Az ungvári kir. katholikus főgimnázium tanárai — mint nekünk jelentik — tegnapi értekezletü­kön tárgyalták a pénzügyi bizottság sérelmes határoza­tát. Egyhangúlag kifejezték abeli kívánságukat, hogy a középiskolai tanárságot a rangosztályozásból vegyék ki, vagy ha ez elkerülhetetlen, kivétel nélkül a Vili. rang­osztályba soroztassanak. Anomáliának tarják ugyanazon a téren működő tanférfiak közt a külömbségtevést, de viszont méltányosnak az idősebb kartársak fizetésének fölemelését. A tanári testület e kívánságának illetékes helyen való tolmácsolására a megye négy orsz. képvi­selőjét kéri föl. Az orsz. középiskolai tanáregyesülettel szemben elfoglalandó állást illetőleg, a legközelebbi érte­kezleten határoznak, bár e 21 tagú tanártestület köré­ben már most is erős hangok támadtak az egyesület ellen s egyes tanárok már most is bejelentették a kilé­pésüket*-. * A „Gyermekbarát-egyesület“ az el­múlt héten a képezdei gyakorló, az orth. izraelita és a czeholnyai gör. kath. iskola szegény tanulóit ruházta még fel utólagosan. A gyakorló iskolából 9, az orth. izr. iskolából 14, a czeholnyaiból 3-an részesültek segé­lyezésben. Mind három iskola növendékeinek felruhá­zása Fincicky M.-né lakásán eszközöltetett. Az orth. izr. iskola növendékeinek ruhakiosztásán az iskolaszék elnöke Reismann Bertalan ügyvéd is jelen volt, a ki az iskolaszék s a gyermekek nevében szép szavakkal mondott köszönetét az elnöknőnek, kinek buzgó fára­dozása folytán az orth. izr. iskola növendékei már most már 3-ad Ízben s oly szép számmal ruháztatak föl. A képezdei gyakorló-iskola növendékeinek köszö­netét a képezde igazgatója Kaminszky Miklós az elnök- nőköz intézett tartalmas szép levélben fejezte ki. * A favágatás mizériái egyre tartanak Ung- váron és pedig most mar nem a favágók, hanem a fogyasztó közönség miatt, mely a Zugón a felvágott kincstári fát nem vette olyan mértékben igénybe, hogy a folytonos vágatás kifizette volna magát. Egyelőre, mig a felvágott készlet elfogy be kellett a főerdőhiva- talnak szüntetnie a munkát. Nem tudjuk, mi az oka, hogy a közönség oly kevés érdeklődést tanúsított az érdekeben életbeléptetett vállalkozás iránt; de gyanítjuk az okokat. Ezek egyike az lehet, hogy némelyek gya­nakodnak, hogy a felvágott fa talán nincs olyan „jól megmérve“, mint a vágatlan ; másika pedig az, hogy a közönség télen leginkább 4 és nem 3 darabba vágott fát használ. A mértéket illető aggodalom, mondhatjuk, merőben alaptalan ; különben a kételkedő itt a hely­színen meggyőződhetik állításunk alapossága felől. A hasábfának 4 darabba vágatása jogosult kívánság, me­lyet, ha a 3-ba vágott készlet elfogy s ha a közönség megfelelő érdeklődést tanúsít, hiszszük figyelembe vészén a főerdőhivatal. * Pályázat. Hirdeti C s e r ő Soma. A pályadij (adja a hirdető): 100 Irt, vagy ha igy jobban ingerel, 200 korona aranyban. Kapja: aki bebizonyítja, hogy az ungvári kereskedők l°|0-nál magasabb haszonra dolgoz­nak. Szörnyűséges kedvünk volna ilyen könnyűszerrel jutni a pályadij babérjához, még sem pályázunk : em­berbaráti érzelmek — a hirdető iránt — tartanak ben­nünket vissza az elhatározó lépéstől. Hogy azonban a pályadijra hozzánk hasonló vágyakozó embertársaknak örömet okozzunk, mi is pályázatot hirdetünk A tétel ez : Fejtessék meg, miként tudnak e x i s t á 1 n i 1 °|0 haszon mellett az ungvári kereskedők, mikor 1 °j0 mel­let százezer forintos forgalom sem biztosítja a bolthelyiséget, az adót s a segédek fenntartását ? Miből élnek (hál Istennek, igen tisztességesen) ők maguk, m i- b ő 1 gyarapodnak, m i b ő 1 teljesitik azokat a kulturális feladatokat, a melyekre a szövetkezet miatt a lövőben — ők mondják —- nem lesz pénzük ? E kérdések meg­fejtője egy házat s benne egy teljesen berendezett üz­letet kap pályadij ul. * Az uj pénz. A pénzügyminister az összes törvényhatóságokhoz megküldötte hirdetményét, melyben az összes uj pénznemeket ismerteti. A rendelet hang­súlyozza, hogy ez idő szerint úgy nálunk, mint Ausztriá­ban csakis a 20 koronás arany van forgalomban s a többi uj pénz forgalombahozatalának határidejét a mi­nister újabb rendelettel fogja tudatni. Ez azért fontos a közönségre, hogy az esetleges csalásoktól óvakodhassék. A kivert ezüstkoronásokból az első küldemény már meg­érkezett Körmöcbányáról a pénzügyministeriumba. A körinöcbányai pénzverőintézet most már hetenkint kö­rülbelül 100 ezer darab ezüstkoronást fog szállítani, for­galomba azonban e pénzek csak március hónapban jönnek * Köszönetnyilvánítás. Pollák József zon­goratanár ur, az uj évi gratulatiók alól való felmen­tése czimén 5 frtot bocsátott az Ungvári Közlöny ki­adóhivatalának rendelkezésére. Az említett lap kiadó- hivatalának rendelkezésére. Az említett lap kiadóhiva­tala, ez összeget a Gyermekbarát-egyesületnek adomá­nyozta, melyért az egyesület elnöksége nevében, ez­úttal is köszönetét mondok. Tóth Kálmán, egyl. pénztáros. * Az Amerikába készülők tudomására hozzuk, hogy az Egyesült-Államok kormánya a beván­dorlásokat 1893 január 1 -töl kezdődőleg egy év tarta­mára egészen eltiltotta s ennélfogva az Amerikába köz­lekedő hajók födélzetei utasokat egyáltalán nem szállí­tanak, hanem csak azokat, kiknek pénzük és rokonaik vannak, vagy pedig louristákat. Az utóbbiaknak azon­ban még esküt is kell tenniök arra, hogy az általuk bevallott utazási cél csakugyan igaz. * Kéménytüz. Csütörtökön délután 4 óra táj­ban a nagy-utca 2. számú ház egyik kéménye kigyuladt. A gyorsan elősiető kéményseprők azonban minden na­gyobb bajnak elejét vették * Az „ungvári kereskedelmi és ipar­bank“ részvénytársulat 1892. üzletévi mérlege. Vagyon: Pénzkészlet 14,274'07. Bankváltó tárcza 252,347’08. Hitelváltó tárcza 1,400'—. Előleg rovat 100,210'—. Értékpapír (adómentes) 25,660'—. Intézeti ház 12,000'—. Intézeti birtok 8,250'—. Összesen: 414,141 frt 15 lcr. Teher: Részvénytőke 77,200'—. Betétek könyvecskére 266,358'38. Betét tőkésített ka­matja 5,129'93. Visszleszámitolási számla 19,213’26. Betétek folyó számlára 3,757'—. Előre bevett kamat váltóktól 2,721 04. előlegtől 800'—. Általános tartalék tőke 23,267'70. 6° 0 kam. 1,396'02. ez idei nyeremény­ből 483'25. Felmaradt nyeremény 1891. évről 2,200'—. Részvénytőke 6l)0-os kamatja 4,632'—. Nyeremény mint egyenleg 6,982\57. Összesen: 414,141 frt 15 kr. Ezen mérleg alapján a részvénytőke 6%-os kamatja 4,632'— 1891-től felmaradt nyeremény 2,200'—. Nyeremény mint egyenleg 6,982'57. Összesen 13,814 frt 57 kr, mely összegből az alapszabályok 52. §-ában meghatá­rozott díjazásra levonásba hozatik : 1,159'80, marad : 12,654 frt 77 kr. Ezen összegnek felosztására nézve inditványoztatott, hogy minden részvgnyszelvény után 13 frt kifizettessék, vagyis 772 drb egyenként 100 frttal teljesen kifizetett részvény után 10,036 frt, tiszti jutal­mazásokra 600 frt, jótékony czélokra 230 frt és váltó- leirásra 270 fordittassék. 1518 frt 77 kr pedig a folyó 1893. üzletév javára fordtitassék. * A „Gyermekbarát egyesület“ köszö­neté. A .»Gyermekbarát egyesület«- elnöksége, hogy a különböző jellegű iskolákból felruházásra kimutatott nö­vendékek mindegyikét részeltethesse a kívánt segélye zésben, amennyiben erre saját bevételeit elégségesnek nem találta, azok közt, kik az egyesületnek még ez ideig nem voltak ugyan tagjai köztudomás szerint, azon­ban minden szép és nemes ügyért szívesen hoznak ál­dozatot, ivet köröztetett, melyen Hehelein Károly 2 frt, Fölkel Béla 50 kr, Veszprémy Sándor 50 kr, Popovics Miklós 1 frt, Gorka Leo 40 kr, Lehóczky Aladár 50 kr, Rónay Antal 1 frt 50 kr, Dőry József 20 kr, Roch- litz Nándor 50 kr. Hegyi Györgyné 1 frt, Buday Mik­lós 1 frt, Grósz Rezső 50 kr Mocsáry Béláné 20 kr, Brujman Béláné 1 frt, Fekete Vincze 50 kr, Kemény Bertalan 1 frt, Lukács János 1 frt, Graubart Mórné 20 kr, Hampel János 1 frt, Fehér Emánuel 50 kr, Túr­jai János 50 kr, Preisz ügyvéd 1 frt, Mokcsay Béla 1 frt és Fiala Károly I Irtot voltak kegyesek az egye­sület czéljaira adományozni. Nemes szivü adakozóknak, kik az egylet támogatására hozott eme áldozataikkal elősegítették az egylet ama törekvését, hogy a tanítók által segélyezésre kimutatottak közül ruházatlan egyik se maradjon, az egyesület elnöksége, valamint a felru­házott gyermekek nevében hálás köszönetét mond 'Tóth Kálmán, egyl. pénztáros. * Liszt-árak az ungvári műmalom január hó 3-án kiadott 334. számú árjegyzése szerint, 100 kilón­kká: Asztali dara nagyszemü 16.40, apró 16.40, dara középszerű 15.60, királyliszt 16. , lángliszt-kivonat 15.40, elsőrendű zsemlyeliszt 13.80, elsőrendű kenyérliszt 13.-, közép kenyérliszt 12.20, kenyérliszt 11.40, barna ke­nyérliszt 1-ső rendű 10.20, 2-od rendű 6 60, buzakorpa finom 3.60, durva 3.70, roszliszt finom 12.80, közép 11.60, közönséges 6.—, rozskorpa 4.—. * Piaci árak. (Ungvár, jan. 5.) Búza 6.80— 7 00, rozs 5.60—5.80, repcze - .00, árpa 4.60—4 80, zab 4.80—5.00, kukoricza 4.10—4.20, borsó 15.00 — 16.00, lencse 5.50—6.00, paszuly 4.00, burgonya 130— 1.50, 100 klg.-ként, 100 fej káposzta 0.00 0 00, szalonna 1 klg. 68 kr., füstölt 72 kr., paprikás 72 kr., széna 1 80—1.90, lóhere 2.00—2.10, alomszalma —80, zsup- szalma 1.30, ti szén 1.40, köleskása 00.00 - 00.00, tűzifa (bükk) 8.00, uj bor 1 hl. 00.00 - 00.00 ó-bor 50.00— 60.00, sör 22.00 — 28.00, marhahús 52 kr, juh hús 44 kr, disznóhus 00.48—00.00, borjúhús 00.56 A vármegye t. faiskolakezelőinek szives figyelmébe! A baregmegyei gazdasági egyesület beregszászi fa­iskolájából a községi faiskolák számára évenkint több ezer darab gyümölcsfaojtóvesszőt ajánlott lel díjtalanul. Erről a t. faiskolakezelő urakat azzal értesítem, hogy az általuk jövő tavasszal szükségelt ojtóvesszőke a beregmegyei gazdasági egyesületnek Beregszászon levő titkári hivatalától kérjék. A fentjelzelt kertben csak 8—10 fajta alma s körte szaporittatik, ia 1 m á k : Téli arany parmén, kenézi piros, Nemes sóvári, Jonathán, Sikulai, Hatul, Parker Peppin, Török Bálint, Zöld Kormos, Sárga Kormos, Cas- seli nagy resset. Körték: Zöld Magdolna, Zulinsi esperes, Vilmos körte, Szambert, Angvulémei herczegnő Zephirin Gregoire, Diel vajoncza, Clairgeau vajoncza, Egri körte, l eli esperes, Wardempout vajoncza) de ezek aztán nagy mennyiségben, úgy hogy egy fajtából több ezerre menő ojtóvesszőt is képesek kiadni, és ez nagy előny, mert csak ily módon lehet valamely gyümölcs­fajtát nagyban elszaporitani. Azért az ojtásnál mindig arra kell ügyelni, hogy egy-két fajtával minél több vadonczot ojtsunk be, s e szerint kell az ojtóvesszőket is behozni. Több oldalról intéztek hozzám kérdési aziránt, hogy hol lehet jó minőségű kerti eszközöket mérsékelt áron beszerezni. Magánértesitések helyett e lapokban van szeren­csém az alábbiakban válaszolni : A nagyobb faiskolák és állami telepek leginkább Dréher Ignácz eszközgyárostól vásárolnak kerti eszkö­zöket, melyek oly jő minőségben gyártatnak, hogy a kertészkedő közönség megelégedését már régen kiérde­melték. Czime : Dréher Ignácz és fia, kéri i eszközök gyára, Budapest IV. hatvani-uteza 14. sz. A megrendelésnél lehet a Dréher által részemre küldött inintagyüjteményre hivatkozni, ez áll: 1 Lucas- féle kétágú kerti késből csontnyéllel 1 Irt 20 kr, la- nyéllel 1 frt, 1 erős nyeső olló 1 frt 50 kr, 1 kerti fűrész csavarral 1 frt 50 kr, l hernyózó olló 1 frt 50 kr, 1 fenőkő 30 kr. Még arra figyelmeztetem a t. faiskolakezelő urakat, hogy az 1893. évben a magyar földhitelintézet által felajánlott 250<) Irinyi összeg a jelesebb faiskolakezelők jutalmazására fog fordittatni. Ezen összegből következő dijak adatnak : egy 300 frtos, két 200 trtos, és tizen- nyolcz száz forintos. Megjegyzem, hogy a dijat nyert laiskolakezelők ezen jutalmakra a következő 2 évben nem pályázhatnak. A pályázati hirdetmény annak idején e lapokban, a Néptanítók lapjában, s a Gyümölcskertész czimü szak­lapban log közzététetni. A nagyméltóságu földmivelésügyi ministerium ezen­kívül ismét 3 jutalmat tűz ki az 1893. évre, és pedig : egy 150 Irt, egy 100 frt és egy 50 trtosat, azon fa­iskolakezelők számára, kik az 1893. évi őszi bejelentési határidőre a legtöbb gyümölcsmagcsemetét képesek felmutatni. A beszterczei és Szt.-Julien szilvacsemeték az al­mával szemben hármas, a körtével szemben pedig kettős értékben fognak számíttatni. Végül a Gyümölcskerlész czimü szaklap jövedel­méből az 1893 évben is kerti eszközgyüjteinények és értékes könyvek lógnak a magukat kitünteted faiskola­kezelők közt jutalomképen kiosztatni. Bornemissza Zoltán, í'atenyésztési vándortanár'. Nyilvános köszönet. Alulírott nem mulaszthatom el az alkalmat, sőt kötelességemnek tartom gróf Török .József m. főispán ur s Kende Péter m. alispán ur ő méltó­ságaiknak, úgy nemkülönben mltsgos gróf Sztáray István n.-bereznai járás és ngos Kende Mihály ung­vári járás orsz. képviselő uraknak ez utón is leg­alázatosabb köszönetemet kifejezni azért, hogy szem előtt tartva a megye közönségének érdekeit, fárad­ságot nem kiméivé odahatni kegyeskedtek, hogy Ungvármegye regale-joga nem egyes szövetkezet meggazdagodási céljaira, de mint azelőtt, számos családnak megélhetési forrásul szolgáljon. Sok családtagnak hálatelt, szívből eredő jó kí­vánságai és a gondviselésnek bő áldásai minden lépteiket fogják kisérni. Kelt N.-Bereznán, 1893. január hó 4-én. Mittelmann Mihály, regale-bérlő. Felelős szerkesztő : TABÚDY JENŐ. Henneberg (4. (cs. kir. udvari száll.) selyemgyára j Ziirich-beu, privátmegrendelőknek közvetlenül szállít: fe­kete. fehér és szines selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt 65 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós kocká­zott és mintázottakat. damasztot stb. (mintegy 240 különböző [ minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Minták pós- taíordulóval küldetnek. Svájczba címzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál melegen ajánljuk tiszt, olvaróink figyelmébe Egger dijjutalmazott biztos hatású mellpaiztilláll. Kaphatók eredeti 25 és 50 kros dobozokban minden nevesebb gyógyszertárban és drogua-üzletben. - valamint Egger A. fla gyógyszer-különlegességi gyárában Bécs-Nussdorf. A \

Next

/
Thumbnails
Contents