Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1893-02-19 / 8. szám

Közgazdasági közlemények. Pusztítsuk a hernyót! A hernyók által okozott károsítások a gyümöl­csösökben kezdenek nálunk állandó csapásként szere-; pelni, a inennyiben a gyümölcstermés majdnem kizáró-! lag ezen okból már több év óta elmaradt. És azért van, mert a hernyófészkek leszedésével és megsemmisítésével a gazdák keveset törődnek, egy két szorgalmasabb gyümölcstermelő hiába igyekszik ezen} csapás ellen küzdeni, hiába hernyóztatja le Iáit minden j évben, legnagyobb lelkiismeretességei, mert a hernyók a szomszéd kertekből átvándorolnak, felmásznak a le­tisztított Iákra, s azokat lelegelik. így történik aztán, hogy május havában, midőn a gyümölcsiáknak legszebb köntösben kellene pompázni, teljesen lekopasztott, seprűhöz hasonló Iákat találunk, miáltal nemcsak az évi gyümölcstermés semmisül meg, de a fa táplálkozási szerveitől, t. i. leveleitől meglosz- .latván, életműködésében hátramarad, több évig sinleni fog, s gyakran el is pusztul. S hangzik a panasz mindenfelül, hogy nálunk gyümölcsfát ültetni nem érdemes, mert az teremni nem akar. Ha a hanyag gazda csak magának okozna kárt azzal, hogy fáit le nem hernyózza, hagyján, mert hiszen volenti non fit injuria, de itt arról van szó,' hogy egy két gazda hanyagsága miatt az egész községnek kell szenvedni, azért a tavaszszali lehernyózásra, a hatóság­nak különös ügyelettel kellene lenni, s olyan egyéne­ket, kiknél a hanyagság még roszakarattal is párosul, a birság maximumával, t. i. 50 frttal sújtani, mely eset­ben néhány év múlva aligha log lehetni annyi panaszt hallani a hernyók okozta károsításokról Az 1891-ik évi 6412 számú löldm. miniszteri ren­delet értelmében a hernyófészkek leszedésének és megsemmisítésének márczius hó 20-ig az egész ország­ban be kell minden évben fejezve lenni, a szorgalmas gazda azonban nem várja be a végső határidőt, miu­tán akkor már egyébb dolog is akad, hanem a téli enyhébb napokat felhasználva idejében lehernyózza Iáit. Különösen négy hernyófaj okoz nagy károkat tö­meges megjelenésével, és pedig a galagonyapillangó her­nyója, melynek lészke mindig egy levélből, áll az aranyiam gyaponcz, fészke több levélből van pókháló- szerű szövettel összefonva, — mindkét fészekben apró hernyók telelnek ki, — a gyapjas pille, petéi a fák lör- zsén vagy vastagabb ágain tallérnagyságu barnasárga, bársonyszerü szöszbe vannak burkolva, s végül a gyű­rűs pille, melynek az éves vesszőkön gyürüalakban, olvasószerüleg vannak elhelyezve. A fészkeket nem elég a fáról leszedni s a földön hagyni, hanem azokat gondosan össze kell szedni, s elégetni, mert különben a földről a hernyók ismét fel­másznak a fára. A magasabban lévő hernyófészkek le- j szedésére kitűnő szolgálatot tesz a hernyózó olló, mely­nek egy községből sem szabadna hiányozni Téves azon nézet, hogy a fészkekben lévő her­nyók a nagy hidegben, vagy rósz időjárás miatt elpusz­tulnak, lehet bárkinek is kisérletképen néhány hernyó­fészket a szobába behozni. Daczára annak hogy az apró j gonoszok csontkeményre vannak megfagyva, a meleg! kályha mellett csakhamar felélednek s mozogni kez­denek. Későbben is utána kell nézni gyümölcsfáinknak, s a meleg időben egy csoportban lek vő hernyókat vagy j összenyomás, vagy ha magasabban vannak, 20°j„ pet- roleumos vízbe mártott s hosszú rúdra kötött pamacs­csal megérinteni, mire élettelenül fog az egész csomó lehullni B jrnemissza Zoltán. B. S. Csap. Miután »az egészet kéri így kiadni« (l. i. a hogy Írva van', bár nagyon sajnáljuk, nem tehetünk kérelmének eleget. A szálkás Írásokat megszoktuk fesfllgelniy- az ilyen n a- gyon is szálkást pedig még a gerebenen is áthuzogatjuk ; de mert közleményét e műveletnek.alá vetni nem hajlandó, a mi közlési hajlandóságunk is füsLté és párává leli. A dolgot azonban nem hagyhatjuk szó nélkül; igazság és méltányosságérzetünk su­gallja. hogy a mennyire lehet, helyreüssük a hibát. Azon beis­merésen lyezdjük. hogy tudósításunk nem volt egészen hű. mert csak Kis-Várda és Ujhely-felé »fútta be az utat a hó«. Vol­tak férfiak is a bálon (ámbár a nó'világ sokkal erősebben volt képviselve) s a hölgyek valóságos férfiakkal járták »egész tűzzel — nem addig a meddig, hanem 1/35-íg« ’ — E helyreigazításunk után a további felelősséget »gyenge szemű és fülű« tudósítónkra hárítjuk, kire vezeklésül azt a penitencziát szabjuk, hogy a jövő évi csapi bálig minden vármegyebeli mulatságon ott legyen s gyakorolja magát a tudósítás készítésében, hogy mint kitanult reporter vehessen részt a csapi bálon. Egyébiránt, ha egy év alatt sem tanulna bele a mesterségébe, a szerkesztőség is képviselve lesz ott legalább egy tagja által s nyakon csípi az ipsét ; a bálról pedig csinál egy olyan ludósitást. aminőt a csapi és csapvidéki intelligencia méltán megérdemel. Felelős szerkesztő : TABÓDY JENŐ. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál melegen ajánljuk tiszt, olvaróink figyelmébe Egger dijjutalraazott biztos hatású mel IpasztJ I Búit. Kaphatók eredeli 25 és .50 kros dobozokban minden nevesebb gyógyszertárban és drogua-üzletben. valamint Egger A. fia gyógyszer különlegességi gyárában Mécs-Nussdorf. 4. sz. kép. iwi:; Árverési hirdetmény. Riulviínjp.z község alulírott elöljárósága kö/hirnl teszi, miszerint Radváncz községi kőbánya egy évi kihasználása folyó év március hó 1-sö napján délelőtt 10 órakor a község házá­nál Il-ik nyilvános árverés utján bér­be fog adatni. Az árverés ■•zóheli azonban zárt ajánlatok is elfogadtat nak. Az árverési feltételek Radváncz kö/ség elöljá­rójánál bármikor megtekinthetők. Kelt Radváncz, 1893 felír. HL Soltész Emil, Fülöpp Lipót, körjegyző. elöljáró. T. kereskedők és iparvállatok! Kik tizedes mérlegek úgy egyéb nemii mérlegek birtokában vannak, melyeken elmérések. észlelhetők, nálam azok a. cél­nak és szabályrendeleteknek megfelelő ja vitását olcsón és korrektül eszközöltethetik, s esetleg a törvényes bitelesilést is eszközöltetem. Alázatos tisztelettel Gergelyi Ferencz Ungvári, Kapos-u teza. Gyökeres Ripária-vessző eladás. Méltóságo.s báró Vay Sándor ur meszesi sző­lészetében tavaszi szállításra a következő szölö- vesszök adatnak el: 4500 drb I. osztályú Ripária ojtás alá válogatva ezer darabonként .... 45 forint 8500 drb II. osztályú Ripária kiültetésre válogatva ezer darabonként .... 35 forint 6500 drb III. osztályú Ripária kiülte­tésre válogatva ezer darabonként . . 15 forint 1300 drb Furmint, gyökeres vessző az egész.......................................................15 forint 9000 drb Furmint, sima vessző, kitűnő ojtó anyag 50 cm. hosszú dugvány ezer darabonkint 7 forint 1500 drb 01 asz Rizling, gyökeres az egész .......................................................20 forint 9000 drb Olasz Rizling sima, 50 cm. hosszú, dugványoknak megvágva ezer darabonként...............................................8 forint Megrendeléseket elfogad : Kvaszinger Miklós urad. szőlőfelügyelő Meszes major — u. p. O.-Liszka. _A kishíd.-utezai Dietz-féle ház­iban 4 szoba, konyha, pincze, padlás és egyéb mellékhelyi­ségekből álló emeleti lakás május 1-ére kiadó. Bővebb értesítés Mfeltman Josef kereskedésében nyerhető. 13. v sz. 1893. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 1<>2. ij-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kaposi kir. járásbiróság 1892. évi 1826. p számú végzése következtében Dr Brody Samu ügyvéd által képviselt Leipniker Manó és Gyula javára Friedmann Gyula ellen 92 Irt 24 kr s jár. erejéig foganatosított biztosítási végrehajtás utján lefoglalt es 333 Irt. - krra becsült bolti árukból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nagykaposi kir. járásbiróság 5. p. 1893. sz. végzése folytán 15 Irt 70 kr tőkeköve- lés és eddigi költségek erejéig Nagy-Kaposon leendő eszközlésére 1893 évi február hó 20 napjának délutáni 3 óra ja határidőül kit űzetik és ahhoz a venni szándé­kozók oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett követelések ezen árverésen az 18«!. évi LX. t-c. 107. §-a értelmében a legfőbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Az elárverezendő ingóságok vételára az- 1881. évi LX. t.-c. 108. §-ban megállapított leltételek szerint lesz fizetendő. Kelt Nagy-Kaposon, 1893-ik évi január 22-én. SCHULLER JÓZSEF, kir. jbir. végrli Szerkesztői üzenetek. S. S. Nagy-Bereana. Sorát kerítjük A közlés idejére azonban határozott Ígéretet nem tehetünk. K. S. Ungvár. Egy kis toldással közölni fogjuk. Mikor ? Magunk sem tudhatjuk, mert etfajla közleményekkel bőségesen el vagyunk látva B. I. Zavadka. Értekezését főleg nagy terjedelme mialt nem közölhetjük. A kézirat rendelkezésére áll. Forduljon vele valamelyik szaklaphoz. M. S. Lakárt. Nem látjuk szükségét annak, hogy fel­szólalását kiadjuk Az »Ungvármegyei ált. néptanitó-egyesület.« mint a vármegyei néptanítók összeségének képviselője, a la ni tói fizetések rendezésének ügyét az egyetemes tanitó-gvülésből ala­kult »Tanilók országos bizottságáénak kezébe tetle le. amely tes­tület évek óta egyebei alig teszen. mint a tanilók nevében á mi­nisztériumban és a képviselőházban megbízói nevében kérvényez. Az anyagi helyzet javítása érdekében kérvényeznek ugyan más vidékről egyesek s kisebb testületek is: de ezzel felfogásunk sz.e- rinl. mit sem használnak ügyüknek ; legfeljebb csökkentik az or- sz igos bizottság szava súlyai. A vidékről á képviselóházhoz ér­kező kérvények, a nélkül, hogy akár a közhangulatban észreve­hető nyomot hagynának, akár a képviselők körében az ügy ked­vező elintézésére irányuló hálást gyakorolnának, lömegesen intéz­teinek el azzal, hogy »kiadatnak a miniszternek-. Az ungi tanilók is szaporíthatnák egygyel az ilyen kérvények számát: de hogy ez.zel anyagi helyzetük ügyét előbbre vjnnék. nem hisszük Ó. P. E. Ungvár. A themával érdemes foglalkozni s a kidolgozás is jó; hanem az alak ellen kifogásunk van. Tessék egy kis mesét komponálni hozzá s ezzel megédesíteni a keserű pdu- lát. Ugy inkább beveszik. Lesz-e így is foganatja? az már más kérdés. G. F. Ungvár. A hazai gőzgépkezelőkről s a gőzgéptulaj - donosoknak gőzgépeik kezelésénél tapasztalható helytelenségekről irotl czikkét. egyrészt lapunk szüktérüségénél. másrészt szorosan vett szakközleményi jellegénél fogva nem közölhetjük, s a kéz­iratot — esetleg valamely szaklapnál való felhasználás végett — rendelkezésére bocsátjuk. De különben is a gépészek s a gőzgép kezelésre nézve az erre vonatkozó törvényen kívül oly számos miniszteri rendelet és intézkedés áll fenn. hogy ezek mellett fe­leslegesnek tűnhetnék az olvasó előli ily irányú közlemény a he­lyi érdekek islápolására hivatott lapban. SZÉKELY ÉS ILLÉS ^JJ|I a legújabb és legdivatosabb betűkkel gazdagon felszerelt wf két gyorssajtóYal s egyéb gépekkel ujonan berendezett II [legnagyobb könyvnyomdája uncyáronJ mindennemű nyomdai munka elkészítésére. wW IfLm Levélpapírok, borítékok czégnyomással, lakodalmi meghívók. nnP%m 11 óv jegyek s bármily egyéb nyomtatványok elegáns kiállítás- MMm\ ban s rendkívüli olcsó árban állíttatnak elő, minthogy a* W 'H^T papiros gyári áron számittatik. író-, fogalmi és ievéi-papirokvB 1^# minden alak és minőségben a le gjut anyós abban. IT Községi, körjegyzői, lelkészi, ügyvédi, utmesteri, dohány- II árudái és m. kir. esendőrségi nyomtatványok raktára. il Hirdetések eredményes közzétételére legjobban ajánlható az EW „UN 6“ Jm Ung- vármeg-ye legrégibb s leg-ellerjedtebb lapja.

Next

/
Thumbnails
Contents