Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1893-02-19 / 8. szám

azoknak, a kik közállapotaink tisztaságát szivükön viselik, városunk, vármegyénk erkölcsi reputáczióját féltik, egy megjegyzést kell előre bocsátanunk s ez az, hogy a mint tudjuk a vád és védiratok gondos egybevetéséből a vádak nagy részének alaptalanságára lehet következ­tetni, de mert a vádak között oly súlyos természetűek is vannak, melyek ha valók, méltán renditik meg a köz- tisztviselő erkölcsi hitelét, mig valótlanság esetén éppen a tisztviselő s az általa szolgált közügy érdekében szi­gorú megtorlást érdemelnek, a közig, bizottság a vizs­gálat elrendelésének látta szükségét. A dologra térve, ama felfogásunknak adunk kife­jezést, hogy ilyen jelenségek nem fordulhatnának elő, ha a város képviselő-festülete nagyobb érdeklődést tanú­sítana a közíígyek iránt. Ha a képviselők behatóan fog­lalkoznának a város összes ügyeivel, utána néznének az ügyeknek, azokat alapos meggondolás tárgyaivá tennék, hogy teljes ügyismerettel szólhassanak szükség esetén a dolgokhoz ; ha teljes erejükkel állanák mindenkor útját a községi ügyeknél gyakran előtérbe toluló s egyes érdekszövetkezetek által ápolt magánérdekek érvényesü­lésének ; ha érdeklődést tanúsítanának mindazon eszmék és törekvések iránt, melyek arra vannak hivatva, hogy a várost az utóbbi évek nyilvánvaló haladása daczára is, elmaradott helyzetéből kieemeljék ; ha a képviselő- testület egyes tagjai a kezdeményezéstől sem riadnának vissza ; végre ha a képviselők nagy része nein tekintené a polgármestert saját felfogása letéteményesének is ; szóval, ha valódi közélet, igazi közszellem volna a városházán, ilyen jelenségek elő nem fordulhatnának; a köztiszt­viselő egyénisége körül egy pillanatra sem tudna meg- üllepedni a gyanú köde; nem akadna ember, a ki vádakat merne emelni, mert nem volnának kételkedő emberek, kiknek lelkében a »ki tudja ?» meg tudná magát fész­kelni. A hol pezsgő élet, igazi közszellem van, ott a vádkovácsoknak nincs, nem lehet semmi dolguk. Minőnek gondoljuk mi azt az érdeklődést, melyet a képviselőtestület részéről a város közügyei iránt szük­ségesnek tartunk, erre nézve véleményünket a követ­kező pár szóban foglaljuk össze : A képviselőtestület, mint minden más nagyobb tes­tület, a maga egészében már szervezeténél fogva sem kezdeményező testület; hivatása az, hogy az eléje ke­rülő ügyekben utasító s döntő határozatokat hozzon. A kezdeményezés jogát azonban egyes tagjai által gyakorolhatja a képviselőtestület. Ha a lelkes, a buzgó, a kor követelményeit megértő képviseleti tagok azt lát­ják, hogy a tisztviselőkben, a tanácsban nincs elegendő érzék s tevékenység a városi élet igényeinek kielégítését czélzó intézmények fejlesztése, vagy megvalósításához, lépjenek fel ők; hívják fel a dolgokra a közfigyelmet, nyerjék meg a közvéleményt az eszméknek, a törekvé­seknek ; provokáljanak a képviselőtestület körében ha­tározatokat, igy a haladás gyorsaságát megkétszerezik, az érdeklődést a város közügyei iránt általánossá teszik. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy a tanács s a pol­gármester által beterjesztett s előterjesztett ügyeknek megfelelő érdeklődéssel, ügyszeretettel letárgyalása mel­lett a kezdeményező fellépésekre nem lesz gyakran szükség. A polgármester, aki munkás, cselekvéshez szo­kott, kezdeményezni szerető ember, szívesen megy előre, csak lássa, hogy támogatják. Tény, hogy a megélhetés az első dolog, a megél­hetés feltételeinek biztosítása az első kötelesség a vá­rosi életben is. Ebből a szempontból a folyó ügyekre, az adminisztráczió menetére gyakorlandó befolyás a képviselőtestületnek a tőkötelessége. Csakhogy ezzel nem tett ám meg mindent, mert megélhetés és megélhetés között nagy külömbség vagyon. A képviselőtestületnek hathatósan közre kell működni, hogy a városi polgár élete a hozott áldozatok árán jobb, szebb, kellemesebb legyen; közre kell munkálnia, hogy a városi élet felté­telei : minők a jó és jutányos piacz, jó ivóvíz, világítás, csatornázás, közutak, színház és más kulturális intéze­Jó emberből lehet egyszerre rósz ember, de a rosszból egyszerre jó soha sem lesz. De én nem hiszem, hogy a minisztériumnak ellen­sége csak egy is azok közül, kik őt eddig megrovogat- ták, sőt tudom, hogy nem ellenségei, hanem legőszin­tébb barátjai és ezért nagyon igazságtalanok, kik min­ket gyanúsítanak, piszkolnak. Azonban, ha tetszik, gya­núsítsanak, piszkoljanak tovább is .... mi azon vagyunk, hogy a méltatlanságok eltűrése legkisebb áldozatunk legyen, melyet a haza oltárára teszünk. Egyébiránt bármily nagy emberek minisztereink, s én teljes elismeréssel vagyok lángelméik iránt, nem hagyhatom helybe, a mit nagyon is túlbuzgó barátaik hirdetnek, hogy egyedül csak ők menthetik meg a ha­zát. Kimondhatatlan szomorú dolog volna, ha nyolcz emberen állana egy nemzet élete, vagy halála. S ha mindjárt igy volna is, ezt nem vön szabad kimondani, mert, ha ez a hit elterjed és meggyökerezik, végtelen ká­rára lehet a nemzetnek. De nincs igy. Az én hitem más, én azt vallom, a mit vallott a nagy franczia for­radalom : »vannak a statusban hasznos emberek de szükségesek nincsenek.» Minden időszak megter- mi a maga embereit, s annál többet, minél több kell neki. E hitvallás elveszi egy részét az emberek nimbu­szának, de csak azért, hogy méltóbb helyre tegye, e gondviselés fejére. A mi »A királyokhoz» czimü versemet illeti, mely népszerűtlenségem főoka, az a republicanismus első nyil­vános szava Magyarországon, és határtalanul csalat­koznak, a kik azt hiszik, hogy az utolsó is egyszers­mind. A monarchia Európában vége felé jár; a min­denható Isten sem mentheti meg többé. Ha valamely tek meglegyenek. Sajnos, e dolgok nagyrésze iránt rend­kívül csekély érdeklődést tanúsít a képviselőtestület. Városi közügyeink érdekében nagyon kívánatosnak tartjuk azt is, hogy a képviselőtestület tagjai között mindig legyenek férfiak, kik a helyi sajtó által a közjó érdekében közreadott eszmék közül a realizál hatóknak propagandát csináljanak a képviselőtestületben; ne tűn­jék el nycmtalanul a figyelemreméltó jó szó. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága február havi rendes ülését Török .1 ó z s e 1 gróf főispán elnök­lete alatt 14-én tartotta. Az a I i s p á n jelentése szerint a vármegye terü­letén január havában 5 tüzeset fordult elő, mely összesen 3350 írt erejéig pusztított, az egész érték biztosiIva volt. A vármegyei árva szék forgalmi kimuta­tása azt tüntette fel, hogy a gyámpénztár bevétele feb­ruár havában 1839Í) Irt 07 kr, kiadása 14327 írt 29 kr volt, kezelés alatt maradt az 1892-ik évi maradványnyal | együtl 292,235 írt 75 krnyi érték. A tiszti főorvos jelentése a január havi általános egészségi állapotot, tekintettel úgy a betegü lésre, mint a halálozásra az előző havihoz képest ked­vezőbbnek tünteti fel, igy Dngvárt a múlt havihoz viszo­nyítva, 5 esettel csökkent a halálozás. Helyi járványok­ként uralkodtak január hóban 11 a v ö r h e n y a Lyuta községben, hol az 1892 évi október 7-Lul a I. évi feb­ruár hó 4-éig megbetegedett 192 egyén, ezekből lel- gyógyult 72, elhalt 114, további gyógykezelés alatt maradt 6 egyén ; b) Kosztrinán, mely községben január hó 18-tól február hó 3-áig 14 egyén betegedett meg, a kik közül felgyógyult 6, elhalt 2, gyógykezelés alatt maradt 6 egyén, 2. A kanyaró Nagy-Kapós, Kis-Kapos és Csepely összeépüli községekben, hol a járványnak vagyis a múlt évi decz 23-tól a f. évi január hó 30-ig ter­jedő tartama alatt 51 gyermek belegedett meg, kik közül felgyógyult 49. elhalt 3. A hevenyfertőzö bántalmak közül előfordult szórványos jelleggel s egyes esetekre szorítkozva hólyagos himlő Ruszinban, hol a gyorsan foganatosított védhimlőoltás a bánlalom továbbterjedését megakadályozta, vörheny egyes esetekkel I Ingvárt és kanyaró a kaposi járás több községében. Az Amerikából Kapos vidékére hazaérkezett 8 egyén közül egy tracho- másnak találtatott. Kiadatott január havában orvosi látlelet 14 súlyos, 32 könnyű testi sértésről, összes- sen 40. Iskola helyiségek vizsgálatánál ki fogásol tattak : a felső-remetei vasgyári iskola, rozzant állapota miatt, a s z o 1 y a i, mert á tanterem egyszers- szolgál lakásul. Akir tanfelügyelő havi jelentésében első sorban az általa január havában meglátogatott 13 iskola és az ungvári tanitóképezdében lett tapasztalatokról ad számot, bejelenti továbbá a radvánczi állami óvoda, a j nagybereznai állami valamint a rebrényi, pályini és kis- [ szeretvai iskolák elhelyezése érdekében tett intézkedé- j seket és lépéseket és végre, hogy Vass György nyarádi ref. tanító, a fatenyésztés körül szerzett érde­meinek elismeréséül 100 Irt jutalomdijat és elismerő oklevelet nyert, Takács László n.-bereznai igaz- gató-tanitó és Homicsko Irén sztrajnyáni tanítónő pedig a magyar nyelv sikeres tanításáért 25—-25 frt jutalomdijban részesültek. Akir. állami építészeti hivatal fő­nöke bejelentette, hogy a veskócz-pálócz-szeretva-nagy- inihályi, a kapos-vajáni és a csap-csernői törvényható­sági útvonalokon nagyobb mérvű hófúvások keletkeztek, azonban a közlekedés biztosítása érdekében tett intéz­kedések folytán a közlekedés akadályozva nem volt. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a f. évi január hó végéig volt a tartozás adóban 316040 frt 65 kr, erre befolyt január hóban .... 9338 » 62 » maradt hátralék január hó végével 307302 »03 » had mentességi díjban . ., 27140 »21 » eszme világszerüvé lesz, előbb lehet a világot megsemmi­síteni. mint belőle azon eszmét kiirtani. £s ilyen most a republika eszméje. Azonban a monarchiának van jövendője nálunk, sőt mostanában elkerülhetetlen szükségünk van rá, ezért nem kiáltottam ki a respublikát nem lázitottam (mint rám fogják i, csak megpenditettem az eszmét, hogy szokjunk hozzá. Ennél többet tennem eszlelenség lett volna, ennyit tennem a haza és emberszeretet kényszeritett a magam föláldozásával. Igen, a haza és emberszeretet. Átalakulásunk mindenesetre vérbe fog kerülni, arról szó sincs; azon kell tehát lennünk, hogy minél kevesebb vérbe kerüljön, s erre a -legczélszerübb esz­köz, az uj eszmét lassankét, apródonként terjeszteni, megkedveltei ni. Jaj nekünk, ha egyszerre berohan aj­tóstul! akkor nem lesz kenyerünk, mert a vérfolyamok elmossák vetéseinket! Ennek elkerüléséért irtani, a mit irtain, s meg­nyugszom benne, mert a mennyit ártottam vele ma­gamnak, annyit használtam másoknak. Es ezért ne bántsátok a respublicanusokat, ne láz fsatok ellenök; mig ők nem lázitanak, és ők nem fognak lázitani, mert tudják, hogy a minek meg kell lennie, meglesz. A keresztyén vallásnak csak tizenkét apostola volt, mégis elterjedt; hogy ne terjedne el a respublica, melynek már annyi apostola van és annyi mártyrja volt! Tudjá­tok Párizsban a Saint-Méry utczát? olt 1832-ben száz republicanus ifjú esett el . . . . olvassátok el a törté­netnek eJ lapját, megtanulhatjátok, milyen katonák a republicanusok .... 24,000 betanult hóhér alig bírta kiirtani a száz gyermeket! Petőfl sándor« erre befolyt január hóban .... 101 frt 65 kr maradt hátrálék................. 27038 » 56 » bélyeg és illetékben befolyt január hóban ................ 3942 » 07 » fogyasztási adóban . . . 41694 » 84 » dohányeladási jövedékben . 19474 » 70 » A szakelőadók tudomásul vett havi jelentései után még számos, de kevés közérdekű jelentőséggel biró ügy tárgyaltatott s láttatott el határozattal. Ez utóbbiak főleg azon telebbezések, a melyeket több község a fogyasz­tási és italmérési adó ráutalások tárgyában hozott pénz­ügyigazgatósági hátározalok ellen adott be, melyeket a közigazgatási bizottság a viszonyokhoz képest eléggé kedvezően intézett el akként, hogy az adóösszegeket a legtöbb esetben 30°|0-ékkal leszállította. A közigazgatási bizottság ülését délután is foly­tatta. A délutáni ülés egyedüli tárgyát azok a feljelen­tések képezték, a melyeket Reismann Mór ungvári lakos intézed Fincicky Mihály Ungvár város polgármestere ellen a kincstártól megvásárolt -borsólázi» és »fekete- patak» dülőbeli földek eladása körül követett s a polgár- mester állítólagos egyéb visszaélései tárgyában közvetlenül a belügyminiszterhez és a melyeket, miután azokra a panaszloft polgármester védekező jelentéseit megtette, azzal felhívással utasítóit a belügyminiszter a közigaz­gatási bizottsághoz, hogy az az 1886 XXII. t.-czik 90-ik §-a alapján hozzon határozatot vagyis mondja ki, hogy elrendeiendőnek találja-e a leijelentések folytán a fe­gyelmi eljárási a polgármester ellen vagy nem. Miután a közigazgatási bizottság meghallgatta a panaszos ügy­nek részletes ismertetését magában foglaló terjedelmes előadói előterjesztést, különös tekintettel arra, hogy biztos alap s eszköz nyújtás* ék a polgármesternek, a vádak alaptalanságának határozatiig kimondandó igazolt volta esetén, a szenvedett sérelem törvényes megtorlására ; a fegyelmi eljárás a polgármester ellen elrendeltetett és a vizsgálat foganatosításával az alispán megbizatott. Mikor a hó olvad ! — Fele sem tréfa. — Mikor a hó olvad, akkor a Duna és Tiszamenti lakosok félnek az árvíztől, mi ungváriak pedig a — sártól. Mikor a hó olvad, más városok lakói örömmel üdvözlik az első napsugarat, s jól eső érzelemmel sütkéreznek annak mele­gében. — mi pedig szeretnők rosta alá tenni, hogy a járdákat ás utakat ellepő sár és átgázolhatlan viz ne növekedjék oly roha­mosan. Mikor a hó olvad, más helyütt ez jelzi a náthás és influ­enzás időszak végét. — nálunk a fó'évad kezdetét Mikor a hó olvad, más városok hatóságai sietnek a város belterületét a felgyülemlett hó és jégrétegektől megtisztittatni, s erre rendszeres munkaerőt alkalmaznak, — a mi hatóságunk pe­dig — bár az utcák kitakarítására fogatokkal s tetemes pénzösz- szeggel rendelkezik — a rendőrség közbejöttével kedélyes e m- ber-vadászatot rendez, melynek eredménye 8—10 dolog­kerülőnek a korcsmákból erőszakos elhurczolása. és egy éjszakai koplaltatás után csákánynyal-lapáttal felfegyverzése és munkába állítása. Mikor a hó olvad, akkor a más városok hatóságai által alkalmazott munkások néhány nap alatt megtisztítják a város területét a piszoktól. — nálunk az egész tisztítási mód abból áll. hogy a járdák mellékén árkocskákat húznak, de ezt sem min­denütt. Mikor a hó olvad, más városok rendőrségei akkor is szo­rosan vett rendőrségi szolgálatot teljesítenek (de tudják is, hogy mi az), — nálunk pedig az utczatisztogatói rangosztályba össze- fogdosott csavargókat őriztetik velük, s igy többször megesik, hogy több a tétlenül ácsorgó rendőr, mint a munkára szorított csavargó. Mikor a hó olvad, akkor rendesen türhettennek érezzük ez állapotokat, s mire a hó elolvadt, változtathatatlannak hisszük a a dolgot, s nem törődünk vele. Hogy igy lesz ez a jövőben is, ezt a vett értesülések után határozottan mondhatjuk. A városi tanácshoz ugyanis a napokban egy nagyobb vál­lalkozó czég ajánlatot fog benyújtani, mely szerint a város terü­letén levő piszkot és sarat bérbe venni hajlandó évi 500 azaz ötszáz forintért, s egyedüli feltételül kéri a tanácsnak azon jó­indulatát, amelylyel eddig is tűrte a város utczáin az anyag tö­meges összeérését. A vállalkozó-czégnek kilátásai vannak az ajánlat elfogadá­sára, mely esetben a jövő évi hóolvadáskor : gőzkomp fogja több helyen a gyalog, de szükség esetén a kocsi-közlekedést is fenntartani ; az utczákon két méter magas szükség-járdák fognak felál- littatni; hol ez czélszerü módon nem létesíthető, a vállalat gon­doskodni fog arról, hogy faczipők és szeges végű tourista-botok kölcsönöztessenek ki; a Drugeth- és egyéb terek sártengerének legyőzésére csó­nakok fognak használatra bocsáttatni. Természetesen mindezen előnyöket a sárbérlő-társulat az általa meghatározandó mérsékelt díjfizetés mellett nyujtandja. Különfélék. * XIII. Leo pápának ötven éves püspöki jubileuma alkalmából az ungvári kath. és gör. kath. templomokban ünnepélyes sz. misék, szent beszédek tartatnak a mai napon és szeretet-adományok gyüjtetnek. A székesegyházban maga a püspök tart szent beszédet. A tamtó-képe zde ifjúsága ma délután 5 órakor disz- ünnepélyt ad a nap emlékére, melynek műsora a követ­kező : I. Pápay Hymnus. Feleitől. Előadja: a képezdei növendékek énekkara. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Ladi- zsioszky Sándor, III. é kép. növ 3. Ungvári hangok. I Polka francaise. Lakay Antaltól. Előadja: a kép. növ. j zenekara. 4 XIII. Leo arany miséjére. Biró Józseftől, j Szavalja : Bárány Dezső, I. é. kép növ. 5. A kápolna.

Next

/
Thumbnails
Contents