Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1890. vasárnap, július 20.

29. SZÁM

Megjelen

MINDEN VASÁRNAP.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

KIADÓHIVATAL:

Pollacsek Miksa könyvnyomdája.

UNGVÁRMEGYE

VEGYESTARTALMU HETILAP.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:

Egész évre — —■ — 4 frt.

Félévre — — — — 2 »

Negyedévre — — — 1 »

Egyes szám ára JO kr.

HIRDETÉSEK

szintúgy [mint előfizetések az «Ung» kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők.-* Nyilttér soronként 20 kr. ÉS AZ „UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE

Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY.

Hivatalos közlemények.

69.755. szám.

Hirdetmény

az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888 : XXXV. t.-c. némely határozmAnyainak kiegészítéséről szóló 1890 : XXXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában.

1. Az 1890. évi XXXVI. t.-c. értelmében, mely törvény 1890. évi julius hó 14-én lép életbe, mindazok, a kik nyílt helyeken égetett szeszes folyadékoknak nagyban, vagyis legalább 100 litert tevő vagy azt meghaladó mennyiségben, illeték és adómentes elárusitásával szándékoznak foglalkozni, erre a pénzügyi hatóság engedélyét kötelesek kieszközölni. Áz engedélyes szesz-nagykereskedők Trencsén-, Árva-, Liptó-, Szepes-, Sáros-, Zemplén-, Ung-, Bereg-. Mármaros- és Beszterce-Naszód vármegyékben, valamint a pénzügyminisztérium által rendeleti utón esetleg még kijelölendő yármegyékben, az általuk beszerzett s illetve eladott égetett szeszes folyadékokról bevételi és kiadási árujegyzékek vezetésre kötelezvék.

2. Az eddigi szesz-nagykereskedők, ha engedély iránti kérvényüket legkésőbben 1890. évi julius hó 31-ig nyújtják be, vállalatukat kérvényük jogerejü elintézéséig akadálytalanul gyakorolhatják. Az 1. alatt felsorolt vármegyékben az ilyen szeszkereskedők bevételi és kiadási árujegyzék vezetésére már 1890. évi julius hó 15-től kezdve kötelezvék.

3. Azon egyéneknek, kik sem a szeszkereskedők, sem a szesztermelők közé nem sorozhatok, s kik a törvény életbelépte előtt égetett szeszes folyadékoknak nagyban való adás-vevésével foglalkoztak, de jövőre nézve szeszkereskedői engedélyre nem tartanak igényt, legkésőbb 1890. évi augusztus hó 1-ig benyújtandó kérvényükre megengedheti az illetékes kir. pénzügyigazgatóság, hogy fenmaradt készletüket — újabb beszerzés szigorú kizárásával — a körülményekhez mért záros határidő alatt és kiadási árujegyzék vezetése mellett engedélyes szeszkereskedőknek, likőr- és rumgyárosoknak, avagy kiméréssel vagy kis mértékben való el- árusitással foglalkozó adóköteles feleknek elárusíthassák.

4. Szeszgyárosok (szeszfőzők), szabadraktárak tulajdonosai, likőr- és rumgyárosok az égetett szeszes folyadékoknak 100 litert tevő, avagy azt meghaladó mennyiségben való elárusitását pénz- Ugyigazgatósági engedély nélkül is gyakorolhatják, de az 1. pontban jelzett vármegyékben kiadási árujegyzéket kötelesek vezetni.

5. Azok a szeszfőzők, kik a szeszadót a főzőkészülék termelőképesség szerinti átalányozás vagy szabad egyezkedés (megváltás) alapján fizetik (mint pl. az úgynevezett kis üstösök) árujegyzékek vezetésére nem kötelezvék; ha azonban az alábbi 7-ik pont szerint adómentes szesz beszerezhetésére engedéllyel ellátott olyan mezőgazdáknak vagy iparosoknak adnak el szeszt (pálinkát), kik azt más községbe (beszedési körbe) szállítják : a vevő felek részére, ezen engedélyének keltére és számára való hivatkozással, szintén eladási bárcát avagy olyan igazolványt kötelesek kiszolgáltatni, melyből a vevő neve s az eladott cikk mennyisége és minősége kivehető legyen; az 1. pontban jelzett megyékben ezenkívül minden eladást a vevő féltől beszerzett

bélyegtelen ellennyugtával vagy vasúti stb. feladó vevénynyel kötelesek igazolni.

6. Égetett szeszes folyadékok 100 litert tevő vagy azt meghaladó mennyiségben az ugyanazon községben (beszedési körben) lakó szeszfőzőktől, szabadraktár-tulajdonosoktól, likőr- és rumgyárosoktól, valamint erigedélylyel ellátott szesz-nagykereskedőktől kizárólag saját használatára, vagy házi szüxségletre (egy kenyéren levő házi népök és cselédjeik részére, mezőgazdasággal foglalkozóknál azon mezőgazdasági napszámosaik részére is, kik napi bérükön kívül szeszjárandóságban is részesülnek), valamint ipari célokra, italmérési adótól mentesen külön pénzügyi hatósági engedély nélkül szerezhetők be.

7. Pénzügyigazgatósági engedély mellett a mezőgazdasággal foglalkozók saját házi népök és cselédjeik részére, kik napi bérükön kívül szeszjárandóságban is részesülnek, valamint az iparosok ipari céljaikra a szeszt (pálinkát) 100 litert tevő vagy azt meghaladó mennyiségekben italmérési adótól mentesen az ugyanazon községben (beszedési körben) szeszes italok kimérésére pénzügyi hatósági engedélylyel biró adóköteles felektől, valamint más köz- ségren (beszedési körben) levő szeszfőzőktől, szabadraktár-tulajdonosoktól, engedélylyel ellátott szeszkereskedőktől és szeszes italok kimérésére pénzügyi hatósági engedélylyel biró adóköteles felektől is beszerezhetik.

Egy és ugyanazon községbeli mezőgazdák italmérési adótól mentes szesznek (pálinkának) egyenként legalább 100 litert tevő mennyiségben való beszerezhetése iránti engedélyért a községi elöljáróság utján együttesen is folyamodhatnak; ez esetben a községi elöljáróság az egyes folyamodókra vonatkozólag megkiván- tató adatokat az előirt minta szerint szerkesztendő kimutatásba foglalni, az adatok helyességét hitelesen igazolni s az ekként kiállított kimutatást az illetékes kir. pénzügyigazgatóság elé terjeszteni tartozik.

Az engedélyes által nyert engedély alapján italmérési adótól mentesen beszerzett szeszt másnak átengedni, vagy más célra fordítani tilos.

8. A szeszgyárosoknak (szeszfőzőknek), szabadraktár-tulaj- donosoknak, a likőr- és rumgyárosoknak, az engedélylyel ellátott szeszkereskedó'knek, a kis mértékben elárusítóknak, a kimérőknek, a gyógyszerészeknek, az engedélylyel ellátott mezőgazdáknak és iparosoknak kivételével, másoknak égetett szeszes folyadékokat nyílt helyekre más beszedési körzetből az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül' akár 100 litert tevő, avagy azt meghaladó, akár azon alóli mennyiségben bevinni — az alábbi kivételektől eltekintve — tiltva van.

Az engedélyes mezőgazdák és iparosok az eladótól fedezetül nyert bárcát vagy igazolványt a bevitelkor az adószedósre jogosítottnak, ha ez kívánja, felmutatni s általa láttamoztatni kötelesek.

100 literen aluli mennyiségben az égetett szeszes folyadékok közül csakis likőrök, puncs-esszenciák és más édesített égetett szeszes folyadékok, továbbá cognac, rum, arrak, nemkülönben a különleges pálinkafélék (mint szilvorium, gyümölcspálinka stb.) és egyéb szeszes folyadékok közül pedig bor (bormust) és sör hozhatók be, de csakis az 1888. XXXV. t.-c. 17. §-ában megállapított italmérési adó előleges lefizetése mellett, miért is a behozatalról az italmérési adószedésére jogosítottnak mindig előre s legkésőbb a behozatalkor jelentés teendő.

9. Azon helyeken, hol az italmérési jog kizárólagos alapon

van biztosítva, bejegyzett anyag-, fűszer- és vegyes kereskedők hacsak kimérési engedélyt nem nyertek, a kismértékben való elárusitásra szóló engedélyek alapján csakis a következő italokat árusíthatják parafadugóval és érckupakkal vagy a cég pecsétjével ellátott zárt edényekben:

a) honi finomabb asztali, csemege- és külföldi bort;

b) honi és külföldi palacksört;

c) szilvoriumot és egyéb különleges pálinkát;

d) likőröket, továbbá cognacot, rumot és arrakot, és pedig mindezen italokat [a), b), c) és d)] csakis főüzletükben, záredényekben az a) és b) alatt felsoroltaknál 0'5 liternél, a szilvorium, különleges pálinka, likőrök, cognac és arraknál 03 liternél, a rumnál pedig 02 liternél nem kisebb mennyiségben;

e) szeszt, melynek a 100 fokú szeszmérő szerint legalább 75 fokot kell tartalmaznia, iparosoknak, mesterségük folytatására vagy másoknak is házi célokra főüzletükben zárt edényekben egy liternél nem nagyobb és fél liternél nem kisebb mennyiségben.

Az említett kereskedők ezenfelül a fennebb a), b), c) és d) alatt felsorolt folyadékok árulását csupán melléküzletként, az e) pont alatti esetben szintén igy és az üres üvegeknek becserélése nélkül gyakorolhatják.

A kismértékben elárusítható honi finomabb asztali bor árának legalább 40, a csemege borénak legalább 60 krban kell megszabva lenni; ebben az árban a palack értéke is bennfoglal- tatik, mely azonban literenként 10 krt meg nem haladhat.

A szilvorium, továbbá c likőrök, valamint a cognac, rum és arrak csak akkor tekinthetők kismértékben elárusítható italoknak, ha azok ára literenként üvegestől legalább 1 írtban van megszabva, melyből a palack árára 02 literenként legfeljebb 4 kr essék.

Azok a bejegyzett cégű anyag-, fűszer- és vegyes kereskedők, kik az 1888. XXXV. t.-c. alapján szeszes italoknak kismértékben való elárusitására pénzügyi hatósági engedélyt már nyertek, nem tartoznak uj engedélyt váltani; a szeszes folyadékok elárusitásánál azonban az 1890. évi julius hó 15-től kezdve már a fennebbi határozmányokat kötelesek szem előtt tartani; az olyan kereskedőknek azonban, a kiknek parafa-dugóval és érckupakkal vagy a cég pecsétjével ellátott, de a fennebb megszabott méretektől eltérő palackokba helyezett italkészleteik vannak, kérelmökre a kir. pénzügyigazgatóság megengedheti, hogy a jelenleg birtokukban levő és általuk bejelentendő ilyen palackozott italokat 1890. évi december 31-ig akadály nélkül árusithaák.

10. Az előző pontokban foglaltakra vonatkozó részletes lia- lározmányokal, valamint a büntető határozatokat «Az állami italmérési jövedékről szóló törvények és szabályok hivatalos összeállításának IH. füzete» tartalmazza, mely a «Budapesti Közlöny» f. é. 149. és 150. számaiban lett közzé téve és Nagel Ottó könyvkereskedőnél Budapesten külön kiadásban is kapható.

Budapest, 1890. évi julius hó 4-én.

A in. kir. péuzügymiuisterium.

4127. sz. Ungvármegye alispánjától,

k. i. ' '

A főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének.

Legelterjedtebb közhirrététel végett kellő számú példányban kiadatik, s az «Ung» helyilap utján is közzé tétetik.

Üngvárt, 1890. julius 15. KENDE PÉTER, alispán

A bártfal gyógy- és fürdőhely.

Irta : Dr HINTZ HENRIK, fővárosi gyakorló orvos és Bártfa város fürdőorvosa.

Az éjszaki Kárpátok örökzöld erdőkoszorújában nagyszámú és különnemü ásványos vizű forrás fakad és szebbnél-szebb gyógy- és fürdőhely terjed. Tagadhatlanul van egyik-másik fürdőben vad- regényesebb szebb, nagyszerűbb természet, itt-ott fényesebb, modern igényeknek jobban megfelelő építkezés, de oly védett fekvés, oly valami bűvös, valami ellenállhatlan varázsú összhangzat és mindenekfelett oly bnja szép fenyves erdő, oly kitűnő és külön jellegű gyógyforrások nem igen találhatók, mint a bártfai fürdőben, melynek leírása, gyógytényezőinek és egyéb helyi viszonyainak ismertetése e sorok feladata leend.

A bártfai gyógy- és fürdőhely, magyar hazánk egyik legnevezetesebb gyógyhelye — már évszázadok óta mint fürdőhely ismeretes — Sárosvármegyében, Bártfa sz. kir. várostól, melynek tulajdonát képezi, félórányira fekszik, a Kárpátok Beszkid nevű hegyláncolatának déli lejtőjén, gyönyörű szálas fenyves erdővel környezett, éjszakról, keletről és nyugatról körülzáró hegyek által védett, páratlan szép völgykatlanban.

A fürdő legközelebbi vasúti állomása: Eperjes, honnan kocsin 4l/a óra alatt a kitűnő országúton, Bártfára jöhetni. Bérkocsik

3—5 személyre 6—8 írtért, nagy számban állnak ott rendelkezésre.

A fürdő fekvésének rövid leírása után téljünk át a gyógyhely éghajlati viszonyaira, melyek mint jelentőségű gyógytényezők szerepelnek. Méltassuk tehát legelőször a fürdőhely azon hatását, mely a fekvésében rejlik, s ez az égalji (climaticus) befolyás. A bártfai fürdő 310 méter magasságban fekszik a tenger színe felett. A közellevő fürdőhelyekkel összehasonlítva igen tetemes különbség észlelhető ugyan, mivel például Lubló 556 méter, Krynicza lengyelországi fürdő 584 méter magasságban vannak a tenger színe felett. Bártfa-fürdő tengerfeletti magassága azonban kielégítő a levegőnek a szervezetre való erősítő hatása szempontjából, ha a völgy igen előnyös fekvése tekintetbe vétetik. A gyógyhely éjszak-nyugat felé hegyektől teljesen körül van zárva, mely körülmény folytán a rideg és rendesen nedves éjszaki és nyugati szelek ellen védve van; délkelet felé azonban nyitott lévén, csakis a langy déli szeleknek hozzáférhető. A légsulymérő középállása 735 5 ; a hőmérsék középfoka 17 5. Az esőmennyiség átlagos nagysága nem túlságos és megjegyzendő, hogy ritkán fordul elő, hogy az eső egész nap essék, továbbá hála a talaj természetének, a viz hamar lefolyik és rövid idővel az esőzés után a sétautakon száraz lábbal járhatni. A talaj minősége kedvező befolyással bir a climára: meglehetősen lejtős. Az esővíz gyors lefolyása következtében pangó vízfelület nem képződhetik, fedve van a talaj a legbujább növényzettel és a dús növényzetlepel annak gyors kihűlését hátráltatja. Az ozon mennyisége jelentékeny : 7—8—5 között változik. A völgy legtisztább balzsamos levegővel bir, mentes minden organicus erjanyag és fertőzéstől, portól és szennytől. A fürdőtelepet környező buja fenyves erdő, a hegyi rétek a levegő balzsamos üdeségél előmozdítják, mig a hegyi patakok, a dús harmat a levegő túlságos szárazságát gátolja.

A levegő tisztaságára és ozontartalmára kiválólag hathatósan hozzájárul a több órányira elterjedő sűrű fenyves erdő, melynek levegője minden beteg, elgyengült szervezetre kitűnő hatásúnak bizonyult. Bártfa-fürdő tehát enyhe és mérsékelten nedves éghajlattal bir, a hol a hideg és meleg szélsőségei nyáron át ritkán észlelhetők. A levegő tisztasága és tetemes ozontartalma folytán az éleny parányai mozgékonyabbak lévén, az élenyülés erélyessége fokozódik. Bártfa-fürdő climája ezen itt leirt sajátságai folytán a vérkeringés és táplálkozás emelkedését az át- hasonlitás javulását és az idegrendszer működésének szilárdulását eredményezi. Fennirt körülményeknél fogva Bártfa-fürdő mint kitűnő kárpáti climatikus gyógy- és nyaralóhely szerepel.

A fürdő áldásosán együtt működő gyógyhatánvainak főtényezője : az ásványvíz, mely nagyon kellemes, minden mellékiz és szagtól ment savanyúsága és rendkívül szerencsés vegyi alkotásánál fogva, a vasas savanyuvizek közt páratlannak mondható. Nagy számban vannak képviselve Bártfa-fürdőn a gyógyforrások, összesen van 10 égvényes- sós- vasas savanyuvizet tartalmazó forrás; ezek közül öt nevezetesebb, úgy mint a fürdőtelep felső részében levő «lobogóforrás», a valamivel alább a körülbelül a völgy közepén fekvő «főforrás» : mellette kis távolságban az «orvosforrás«, továbbá a völgy alsó részében a «töltőforrás» és végül a néhány év előtt felfedezett «kénes savanyuviz- forrás», mely az erdőben az édesvizü zuhany felett izlésteljes pavilion által fedve buzog fel. A «lobogóforrás» «főforrás» «orvosforrás« «töltőforrás» ivókúrának és szétküldésre használtatnak. — Az összes gyógyforrások legutóbb Czernicki, ismert nevű bécsi balneotechnikus által, az ivókúra, a viztöltés és a fürdők készítésére nézve, nagyszabású és legczélszerübb átalakításnak vettettek alá. A gyógykutak mélyítettek és a mostani balneotechnikai tudomány legújabb eljárása szerint újólag lettek foglalva. Az Írásra és szétküldésre használt gyógyvíz, a merítés kikerülése mellett csapok alkalmazása által, a viztöltés czélszerü készülék (Czernicki rendszere) közreműködésével vétetik az üveglemez és díszes vasfödéllel elzárt kutakból. Egy czélszerü melegítő készülék beillesztése az ivóvizet a forrásból közvetlenül melegítve szolgáltatja. A fürdők készítéséhez szükséges ásványvíz mennyiséget, az összes források víztöbbletét magába foglaló nagy vezetékcsőhálózat gyűjti nagy víztartókba, honnét összetételére, valamint szénsavtartalmára nézve változatlan minőségben egy nagy gép alkalmazása által közvetlenül a fürdőházakba szivattyuztatik.

A bártfai gyógyvizek értékét rendkívül emeli azon körülmény, hogy oly annyira különböző összetételüek, miszerint az egyes források külün-külön az emberi betegségek többféle külön alakjai ellen a legjobb sikerrel használtatnak, és ennélfogva több jeles bel- és külföldi fürdők gyógyhatányai itt együtt találhatók. Elismert tény, hogy a bártfai források a vasnak, sziksónak, chlor- natriumnak és szabad szénsavnak, mint ezen források négy fŐ- alkatrészének oly páratlan és szerencsés vegyületét képezik, a minőt úgy a belföld, mint a külföld égvényes sós-, vasas savanyu vizei közt hiába keresünk. Bártfa fürdő alkalmazásban levő forrásai közül mindegyik egy-egy különlegesség, mely az említett alkatrészek egyikének, vagy másikának túlnyomó voltánál fogva, a mondott vizek legjelesebb képviselőivel versenyezhet, sőt azokat felül is múlja.

A fprrások vegyielemzésének eredményeiből kitűnik, hogy a bártfai «orvos forrás» szénsavas nátriuma jóval felülmúlja az ismert gleichenbergí és seltersi forrásokat. A bártfai forrásokban előforduló vas mennyiség az egyes forrásokban különböző. A kettedszénsavas vasélecs legnagyobb mennyiségben találtatik a «lobogóforrás»-ban, melyben egyszersmind a szilárd alkatrészek mennyisége legcsekélyebb, minélfogva hatalmas vasas víznek tekintendő és oly kóralakoknál, melyeknél a vas szükség fonáll, leginkább alkalmazható. A «lobogóforrás» után vastartalom tekintetében a «főforrás» következik. Ha e két forrást más vasas vizekkel összehasonlítjuk, azt mondhatjuk, hogy számos belföldi vasas savanyuvizeket vastartalomra nézve felülmúlnak, és a külföldi vasas vizekkel összehasonlítva leginkább a Spaai «Pouhon» a pyrmonti «Stahlbrunnen», a schwalbachi «Stahlbrunn», a franzensbadi «Stahlquelle», a marienbadi «Ambrosiusbrunnen», a driburgi «Hauptquelle» és a griesbachi «Trinkquelle» hires vasasvizeihez hasonlítanak.

A bártfai ásványvizek tehát, nagy mennyiségű kettedszénsavas natrium és chlornatrium, valamint dús vastartalmúknál fogva egyrészt oly kóralakoknál alkalmazandók, hol az égvényes sósviz ivása javalva van. A szabadszénsav előmozdítja az ásványvíz emészthetőségét. Kettedszénsavas natrium tartalmuknál fogva csillapitólag hatnak a gyomor beteg idegzetére, a túlságos gyomorsav közömbösítését előidézik. Másrészt olyanoknál alkalmazandók, hol a vasnak felvétele szükségeltetik, mivel a vasnak hatása az emberi szervezetre azt eredményezi, hogy a veres vértestecsek száma szaporodik, a test súlya, a test hőmérséklete, az ütér- működése emelkedik, az étvágy javul, egyszóval az emberi test minden functiója fokozódik.

Az újabban felfedezett kénessavanyuviz forrás a parádi vízhez hasonló, még vegyileg nem elemeztetett. Az eddigi tapasztalat szerint általában azt mondhatni, hogy a legtöbb embernél inkább oldólag hat.

A források vize belsőleg mint ásványvíz ivókúra, külsőleg fürdő alakjában mint fürdőgyógymód alkalmaztatik. Mivel a vizek a legerősebb gyógyforrásokhoz tartoznak, nagy befolyással bírnak a szervezetre, miért is a bártfai ivókúra nagyon erélyes gyógy- eljárásnak tekintendő. Tapasztalati tény, hogy a viz túlságos élvezete, egészséges és ahhoz szokott egyéniségeknél is igen súlyos tüneteket okozhat, úgy: fejkábultságot, szemkáprázást, fülzugást, szívdobogást, orrvérzést, vérömléseket, heveny gyomor és bélhurutot stb. Az ásványvíz természet adta orvosság, mely csakis észszerű használat mellett mint valódi gyógyszer hat, minélfogva az egyes kóralakok természetének, az egyéniségek korának, nemének, vérmérsékletének megfelelő, pontosan meghatározott gy ügyelj ásás az első feltétele a vizek belső használata által elérhető üdvös eredménynek.

A fürdőgyógymód mint az ásványvizek külső alkalmazása egész és ülőfürdők alakjában értelmezhető. A vasas fürdők használata által az étvágy javulása mellett, az élvezett tápszerek fokozott felszívódása eredményeztetik, és különösen az idegrendszer működésének szilárdulása mellett az anyagcsere egyáltalán lényegesen előmozdittatik. Az elgyengült szervezet erősbitése tehát helyes és észszerű fürdőhasználat által érhető el, azonban épp úgy, mint a vizek túlságos belső használata, a fürdők helytelen,, vagy