Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-10 / 32. szám
mérve iparágra, a leány növendékek pedig a női kézi munka minden ágában kiképezhetnek. Ezen rendelet az „Ung“ helyilap utján is közzététetik. Ungvári, 1890. évi július 28-án. KENDE PÉTER, alispán. 2608. szám. M. kir. belügyminiszter, ein. KÖRRENDELET A közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában az 1880. évi 38547. sz. belügyminiszteri körrendelettel kiadott rendelet a kihágási ügyek ellátására, tekintet nélkül a kihágás minőségére és a kiszabott büntetés mérvére, felebbezés esetén három fokbani elbírálást állapit meg. Ez alapon igen gyakran megtörténik, hogy még azon elmarasztaltak is, kik a kihágás elkövetését beismerik, a törvényes alapon kiszabott büntetések ellen akkor is felebbeznek, mikor reájuk a büntetés legkisebb mérve szabatott ki. Ehhez járul, hogy a felebb- viteli jognak ezen, a rendőri igazságszolgáltatás gyorsaságának és hatályosságának megbénítására alkalmas kihasználására, tekintve a kihágási ügyeknek évről-évre tapasztalt nagymérvű szaporodását, a rendőri bíráskodással megbízott hatóságok részéről már is oly nagy munkaerőt vesz igénybe, melylyel azok egyéb teendők hátráltatása nélkül jelen szervezetük keretében, alig rendelkeznek, a kihágási ügyek folytonos szaporodása mellett pedig jövőre még kevésbé fognak rendelkezhetni. Ezen előreláthatólag bekövetkező eshetőségnek elejét veendő, egyetértöleg a m. kir. igazságügyminiszter úrral, szükségesnek találtam, hogy a rendőri igazságszolgáltatás gyorsasága és hatékonysága érdekében, a személyi szabadság és védelem komolyabb érdekeinek méltánylásával az előidézett rendeletnek a felebbvitelre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása iránt az •/. alatt mellékelt rendeletben foglaltak szerint intézkedjem, miről a törvényhatóságot tudomás és megfelelő további intézkedés végett értesítem. Budapesten, 1890. juliushó 28-án. Gf. SZAPÁRY s. k. Melléklet a 2608|eln. számú belügym. körrendelethez. Rendelet a felebbvitel módosításáról a köz- igazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában az 1880. évi augusztus hó 17-én 38647 sz. alatt kelt belügyminiszteri körrendelettel kiadott rendeletnek a felebbezési jogra vonatkozó rendelkezései következőleg módosíttatnak, illetve egészittetnek ki: 1. Az első fokú hatóság Ítélete ellen amennyiben abban büntetésül két forintot meg nem haladó pénzbüntetés van megállapítva, felebbezésnek nincs helye, kivéve azon esetet, ha ugyanazon Ítéletben az elitéit ellen a két forintot meg nem haladó pénzbüntetésen felül elzárás büntetés is van megállapítva, vagy ha az Ítéletben bűnjelek elkobzása is elrendeltetett, avagy az elitéit valamely foglalkozás gyakorlásától is el- tiltatott. 2. A másodfokban hozott ítélet ellen további felebbezésnek csak akkor van helye, ha a másodfokú ítélet az e ső fokú ítéletnek akár megváltoztatása, akár helyben hagyása mellett elzárást vagy tiz irtot meghaladó pénzbüntetést állapított meg, vagy, ha az Ítéletben bűnjelek elkobzása, avagy az ítéletnek valamely foglalkozástól való eltiltása mondatott ki. 3. A felebbvitel- nek korlátozására az előző pontokban megállapított szabályok alkalmazandók akkor is, ha az 1879. évi XL. t -c. 21 §-ának rendelkezése folytán elzárás helyett lett a pénzbüntetés megállapítva. 4. A külön törvényeknek a felebbvitelekre vonatkozó rendelkezései a jelen rendelet által nem érintetnek. 5. Jelen rendelet f. évi szeptember hó 1-ső napján lép hatályba, s alkalmazandó mindazon kihágási ügyekben, a melyekben az első fokú hatóság a rendelet hatályba léptéig érdemleges ítéletet nem hozott. Budapesten, 1890. évi július hó 28-án. Gf. SZAPÁRY, s. k. 4543. sz. Ung vármegye alispánjától, k, i. A főszolgabirák s Ungvár város polgármesterének. Ahhoztartás végett kiadatik, s az „Ung“ helyi lap útján is közzé tétetik. Ungvárt, 1890. augusztus 5 én. KENDE PÉTER, s. k. alispán. 4514. sz. Ungvármegye alispánjától, k. i. A főszolgabirák és Ungvár város polgármesterének . A szabadságos és tartalékos katonák f. é. ellenőrzési szemléje qktóber hó következő napjain fog megtartatni: 11-én Ungvár város, 12-én az ungvári járás hasonnevű csoportja Ungvárt, 14 és 15 én a szobránci járás Szobráncon, 14,15, és 16-án a kaposi járás N.-Kaposon, 19 és 20-án a bereznai járás N.-Bereznán, 23-án az ungvári járás szerednyei csoportja Szerednyén; az utó ellenőrzési szemle pedig Ungvárt, november hó 16-án fog megtartatni. Erről címet oly felhívással értesítem, hogy a nyilvántartási utasítás I-ső részének Vll-ik fejezetében elősorolt teendőket pontosan teljesítse, s hatályosan intézkedjék, miszerint az ellenőrzési szemle alá tartozók kellő időben az ellenőrzési szemlén megjelenjenek. Végül felhívom címet, ho^y az ellenőrzési szemlén vagy személyesen jelen legyen, avagy pedig annál magát helyettese által képviseltesse. Ezen rendelet az „Ung" helyilap utján is közzététetik. Ungvárt, 1890. évi augusztus hó 5-én. KENDE PÉTER, alispán. Ungvármegye építkezési szabályrendelete. (Folytatás.) 40. §. Lakó házakon ajtóknak legalább 1.90 méter magasaknak, s 95 ctm. széleseknek, s az ablakok 60ctmter magasaknak s 50 ctmter szélesek nek, s kinyithatóknak kell leniök. 41. §. Ha egy háztulajdonos, a szomszéd határ falához dűlő telkén házat kíván építeni, és a szomszéd háza nyeregtetővel lenne ellátva, vagy ha saját háza tetőzetét oly formán kívánná átalakítani, hogy a szomszédházának nyeregtetőzetét félereszü tetőzetté kellene átváltoztatni, akkor az építkező háztulajdonos, a szomszédnak nyerges háztetőzetét saját költségén tartozik átalakítani, azon esetben pedig, ha ezen átalakítás felette sokba kerülne, vagy a fedé-1 nyitását kívánná, megengedhető, hogy az építtető a szomszéd fedelén vizvezető csatornát alkalmazhasson. — A szomszéd háztulajdonos ezen munkálatokat tűrni tartozik. — Az igy átalakított fedél, vagy eresz csat >rnának fenntartása, a ház tulajdonosát terheli. 42. Uj épületeknek egész nyeregtetőre csinál- tatása csak az utcai és az építkezési vonalon engedtetik meg. A szomszéd kívánságához képest, az építkezési mesgyén, az utcától kezdve befelé egy ház keresztmetszésének szélességében szintén tűzfal építendő, hogy a szomszéd, bekövetkezhető építkezésnél, készen találja a félfödelet. 43. §. A szomszéd felől ablakot nyitni csak oly falakra szabad, melyek a határ-mesgyétŐ*L legalább 2 mtrnyi távolságra állanak. 44. §. Két ház között egy újból építendő közös falnak felállítása tilos, mi végből minden ház- tulajdonos, vagy építeni vállalkozó, ezen rendszabályok szerint házát úgy tartozik építtetni, hogy az önállólag egyedül is fennállhasson. Oly esetekben azonban, hol két ház között, szóbeli szerződések, vagy más kölcsönösen véghez vitt írásbeli tárgyalások alapján, a közös határfal már léteznék, akkor a fal közepe képezi a szomszédház közötti határválaszt. 45. §. Ha egy újonnan építendő, vagy átalakítandó ház falainál mélyebbre lennének fekte- tendők, akkor a szomszéd házat netán érhető kárnak előre elhárítása tekintetetéből, az építkező m jm“ ¥ámám. Ilyen az élet. Irta : Dr. WEISZBERG ZSIGMOND. (Folytatás.) Kezdetben, noha nem könnyen és szivesen engedtem a csábitó meghívásának mégis elmentem vele, mert, végre is az ember csak egyszer fiatal és 24 éves, s ha már élnie nem lehet, legalább egyszer szeretne élvezni I Azonban mááodnapon, rendesen annál élénkebben foglalkoztam az éj élményeinek hozott időbeli áldozatával; minek folytán, minthogy olyankor tanulásról még szó sem lehetett joggal mondhattam Titus-sal: „hódié diem perdidi.“ Ezen esetleges csábítások lehetőségének elhárítása végett, elhatároztam kartársammal komolyan szóba állani és a dolgot oly módon rendezni, hogy amennyiben közös vagyis együttes tanulmányozásról és egyenletes előhaladásról kettőnknél úgy sem lehet szó: mindannyiszor, a hányszor kedve támad valamit tanúlni, én szivesen áldozom rá időmet, elsőbbséget adok ebbeli kifejezett kívánságának, meggyőződve lévén, hogy e végett aligha jutunk egyhamar viszályba egymással. Úgy is volt, elmúlt a tél és vele a nagyváros különféle élményeinek évadja — egyszersmind a tanulásra oly alkalmas hosszú éjjelek. A melegebb időszak, rövid éjjeleivel, már magában véve kevésbé alkalmasabb az otthonülésre, mert a szabad természet sehol sem igézőbb, de egyúttal követelöbb, mint nagyvárosok lakóival szemben, és sehol sem élvezetesebb, mint annak környékén.. Mig én most minden nyűgtől menten, rohamosan haladtam előre és megfeszített erővel mindig mélyebben hatoltam tanulmányaimba, addig barátom végig szemlélte Bécs virányos mulatóhelyeit — és csak ritkán jutott eszébe engem még csak számon kérdeni is, hogy hol és meddig vagyok előkészületeimben ? S igy elment a nyár is — és egyszerre csak azon vettük észre magunkat, hogy ismét egy új tanév kezdetén, vagyis októberben vagyunk — a mikor egy szép reggelen avval leptem meg őt, hogy minekutána én a szigorlatokkal leszek elfoglalva, melynek elsejére már is jelentkeztem, be fogja látni, hogy ezentúl mindkettőnkre nézve az eddig fennállott viszony nem állhat fenn többé; annál is kevésbé, ha csakugyan még komolyan foglalkozik azon gondolattal, hogy az egyetemi tudorság elnyerése, rá nézve is „életkérdés“, mit én nagyon is kétségbe vontam. Ugyanis az utolsó évben, az együttlakás folytán legbensőbb viszonyainak tudomásához jutván, nem egyszer, midőn hazulról jól bélelt leveleket kapott, azon értesítéssel lepett meg engem, hogy nagy gondot okoz neki bátyja azon kérdése: ez vagy amaz előnyös kereskedelmi vállalatba bocsátkozzék-e vagy sem ? — tévén ő, valamint még egy öcscse, egy előkelő kereskedelmi ház egyenjogú főnökei; kik azonban egy vállalatba sem mertek bocsátkozni, mielőtt — állítólag — az orvosi tanulmány nyal foglalkozó testvéröket tanácsa és beleegyezése felől meg nem kérdezték volna. Ez feltűnt nekem, annál is inkább, mert eme vállalatok mindegyike oly pénzösszeget tételezett föl keresztülviteléhez, melynek hallatára úgy szólván szemem szám elállott. Sehogy sem tudtam tehát szerény eszemmel fölfogni, hogy minek a tanulmány — és kivált az orvosi tanulmány — oly valakinek, kit a szerencse már bölcsőjében szabadított föl attól, hogy valamikor, szerzett tudománya után legyen kénytelenítve kenyerét megkeresni. Valódi bűnténynek tekintettem, hogy az, ki annyi százezerrel rendelkezik, szaporítsa még azok számát, kik egy egész emberélet becsületes munkájának és küzdelmének árán sem képesek még egy tizedrészét sem elsajátítani. Minek neked tulajdonképen az orvosi diploma? mondám. Hisz’ annak birtokában vagy már, mit más annak segítségévéi elérni vél I Lám, én, mint szegény ember, ki már annyi éve küzködöm és nélkülözök, boldognak érezném magam, ha csak tizedrészét annak a vagyonnak mondhatnám magaménak, mint te, mert másképen fordítnám azt mindenekelőtt saját életcélom elérésére, másrészt pedig a közjó támogatására, a tudomány előhaladására. Én — engedd meg — sehogy sem értem mostani eljárásodat és egész életmódodat. Orvosnövendék vagy név szerint, és családod szellemi, vagyis kereskedelmi feje is — szintén csak névszerint I Tényleg pedig, azon fiatalok egyike, kik nagy vagyonukat arra használják, hogy az élet mindenféle élvezeteit koruk és idejük előtt fenékig kóstolják, és ifjúságuk erejét és eszményét hova előbb veszítsék. Ha életedet igy folytatod —• attól tartok, hogy csakhamar oda érsz, miszerint biztos alap és életcél nélkül, mint árboc nélküli hajó fogsz ide és oda vettetni az élet viharos tengerén. Ha már orvos nem lehetsz, minthogy az orvosi tudomány elsajátításához több a pénzed, mint az akaratod és hozzá való hajlamod, akkor vesd el magadtól a fölösleges cimet is, és légy — I bankár! Mint ilyen, kellő vagyon birtokában, mint, hogy tapasztalatból tudod, kik a tudomány napszámosai, gyámolitsd, pártold azokat I Ámbár én az „átöröklött“ vagyont sohasem tekintem megfelelő kárpótlásnak saját tétlenségemért és tehetetlenségemért még azonkivül nekem úgy rémlik, mintha te abban a biztos hitben élnél, hogy nagy vagyon birtokában az élet valamennyi vihara és viszontagságai ellen lennél biztosítva. Adja az ég, hogy e hitedben valamikor még keserűen ne csalatkozzál 1 Változó a sors kegye, és csak az a mienk, a mit mint tudományt bírunk! Én, helyzetedben, minden anyagi goudtól menten, és olyan gazdag eszközökkel ellátva, annál könnyeben is inkább értékesiteném azt kizárólag tudományos értékekben — legyen az, hogy a külföldön szerzett bő tapasztalataimat közvetlenül gyümölcsöztetném szellemileg hazámban, legyen pedig, hogy egészen önzetlenül közvetve áldoznám azt a szenvedő emberiség oltárára. Ennyi a mondanivalóm; —ne vedd őszinteségemet rósz néven: avval tartoztam neked, ki, irányomban legalább, mindenkor valódi Maecenásként viselkedtél! Könnyű beszélned neked, kit gyermekkorod óta, szerénységed arra kényszeritett, hogy ellentmondás nélkül szokjál a kötelesség hangjára hallgatni, s ki tisztában vagy magaddal a felől is‘ hogy a megélhetés szempontjából nincs más módod, mint kenyértudományhoz folyamodnod, E két szempontból kiindulva nem olyan könnyen kerülhetsz tévútra, mert általán anyagi viszonyaid nem is engedik. De én amint tudod csakis édes anyám unszolására orvostan-hallgató vagyok, és női hiúságának engedek, ha az orvosi pályáu, habár mint magam belátom, minden eredmény nélkül, már annyi éven át, nem is haladok, de csak úgy tévelygek! De előbb utóbb ennek is vége lesz; és minthogy korántsem szándékozom, de utalva sem vagyok reá, hogy valamikor, mint gyakorló orvos keressem meg kenyeremet, szeszélyem úgy tart, hogy épp az orvosi tudományokkal barátkozzam meg — annyira a mennyire. Komolyabb szándékom e tekintetben valóban nincsen; és nem is lehet énnekem, ki eddigelé is inkább szórakozásból, mintsem tudvágyból léptem a tudományos pályára I Ha egyszer megunom, szegre akasztom az egész orvostant — és házunk élére lépek. Addig élem a világom : — ily értelemben , melyben nevelkedtem, és élvezem ifjúságomat abban a tudatban, hogy csak egyszer élvezhetem. A többit — a jó sorsra bízom 1 (Folytatása következik.)
