Ung, 1890. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-05 / 1. szám
* Duchon Bélát, Ungvánnegye nyugdíjba helyezett j volt adófelügyelőjét, a múlt napokban Zombor városa adóügyi tanácsossá megválasztotta. * Az ungvári I. választókerületben megválasztott* törvényhatósági bizottsági tag megválasztása ellen a vá- ! roshoz beosztott négy község telebbezést adott be. A megválasztott Fincicky Mihály erről értesülvén, í bfcadta lemondását a törvényhatósági bizottsághoz. Ekként e kerületben ismét pótválasztás lesz, de majd csak az év végén. * Az influenzás nátha betegség már városunkban; is jelentkezett szelíd alakban ugyan, de az orvosok véleménye szerint semmi kétség, hogy a hires orosz nát- j báliak a jellegével. Az óvatosság nem fog ártani. * Az első nyugdíjasok. A vármegyei tisztviselők i első nyugdíjasai Köröskén yi Ferdinándp C s i c s e r y Antal és T r a p 1 y Alajos. Ezekre j mondta ki a nyugdíj választmány legutóbb tartott ülésén j a nvugdijképességet s egyúttal megállapította nyugdíj- igényük összegét is. Amazoknak 440 írttal, utóbbinak 264 írttal állapította meg nyugdiját. * Halálozás. Tarnócy Lajos kereskedő, ma reggel hosszas betegség után 39 éves korában elhunyt. A közbecsülésben állott férfiú halála széles körben kelte részvétet. Nyugodjék békével! * Gyűjtés a tállyai ágostai templom javára A tállyai ág. hitvallású ev. egyház temploma majdnem 100 éves már 1890. évi október 31-én lesz száz esztendeje, hogy felépült. Ez az a templom, a melyben megkeresztelték Kossuth Lajost. Csakhogy azóta megroskadt jó-j formán tönkrement az isten hajléka. Falazata három oldalon megrepedézett, deszkamenyezete leszakadóban, palatetőzetének gerendázata sülyedő félben; belső felszerelése korhadt, dísztelen, ablakai, ajtaja foszló félben, i A 358 lélekből álló hitközség, kevés kivétellel, iparos és földmivelő, a mostoha viszonyok miatt napi kenyerét is alig tudja megszerezni, annál kevésbé a templomot jó karba helyeztetni. Ez indította az egyházmegye elnökségét, hogy gyűjtést indítson a pusztuló félben levő j templom javára. Az erre a célra szánt összeg Radvány j István egyházmegyei felügyelőhöz, vagy Zelenka Pál j espereshez küldendő Miskolcra. A gyűjtőiveket Cékus j István ev. püspök is láttamozta. IRODALOM. — A legnagyobb magyar lap. A magyar hírlapirodalom az utóbbi tiz esztendő alatt oly óriási haladást tett, a minőt Európa egyetlen országában sem tapasztalhatunk. A müveit nyugoii országokban tiz. esztendővel ezelőtt már meg volt a kifejlett, megizmosodott sajtó, mely a nemzetek életében egyik leghatalmasabb kulturális tényező, de a magyar sajtó csak fiatal korát élte. Azóta a magyar zsurnalisztika föleme.kedett arra a magaslatra, a melyen bátran fölveheti a versenyt a legkifejlettebb angol, német és francia hírlapirodalommal. A magyar nemzeti közélet terén mindenütt érezhető ennek a hatása és a legnagyobb szükkeblüség kellene ahhoz, hogy ezt valaki megtagadja. És ennek a csodálatos haladásnak az úttörője a legnagyobb magyar lap, az Egyetértés volt. A magyar hírlapirodalom mai kifejlettségét kétség telenül annak köszönheti, hogy az Egyetértés már kezdettől fogva, csaknem két évtized óta, szakítva a régi magyar zsurnalisztikái chablonnal, egy uj irányt kezdett, s megteremtette Magyar- országon az úgynevezett informativ rendszert, a mely az egész európai sajtónak alaprendszerét alkotja. E lapnak csodálatos sikerei utánzásra bírták a többi magyar lapokat s a magyar sajtó rátért arra az irányra, a mely a leghelyesebb, a leggyakorlatibb, a leghasznosabb. A magyar zsurnalisztikának kifejlésében, megizmosodásában az Egyetétcs- nek oly rendkívüli érdeme van, a melyet elléggé méltányolni alig lehet. A laikus ember alig képzelheti el, hogy minő óriási áldozatokba kerülhet a legnagyobb magyar lapnak az, hogy elvégezze az uttörésnek, a magyar hírlapirodalom megreformálásának ezt a nagy munkáját. Az áldozatok nagyok voltak, de a kitűzött czól sikerült, s az Egyet értés nem csak hogy megreformáld a magyar sajtót, de egyúttal továbbra is vezetője maradt a magyar zsurnalisztikának, s a közönség nagy mérvű pártfogása a későbbi években megkönyitetre feladatát s lehetővé lette, hogy a legnagyobb magyar lap nemcsak az országban, hanem a külföld előtt is imponáljon. A ki figyelemmel kíséri a külföldi lapokat, láthatja, hogy azok e magyarországi viszonyok egyik kiváló kutforráskepen az Egyetértést használják; mert ez a kitünően szerkesztett óriási lap a szó teljes értehnéban inponál a külföldnek Mikor néhány évvel ezelőtt Floquet. a hires franczia álamférfi Budapesten járt, s megtekintette a főváros nevezetsségeit, meglátoatta az Egyetértés szerkesztőségét is. Végigjárta a szerkesztőség összes helyiségeit, megnézte a nyomdát, meg nézte azt a roppant rotácziós gépet, a melynek egyúttal a legjobb magyar lap is legyen. Figyelmeztetjük olvasóinkat azEgyetérté s-nek alább közölt előfizetési felhívására. „E 6TETÉBTÉ8“ Huszonnegyedik évfolyam. Legnagyobb politikai napilap. Megjelen mindennap, tehát hétfőn és ünnepek után is. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy hónapra...............................................1 írt 80 ki-. Három hónapra..........................................5 « Hat hónapra ...............................................10< Egész évre ...............................................20 < Előfizetések bármily naptól kezdve teljesíthetők s leg- czélszerübben postautalványnyal Budapestre, az «Egyetértés« kiadóhivatalába (Kecskemétiutcza 6. sz. küldendők. „KÉPES CSALÁSI LAPOS“ Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Felhívás a müveit magyar olvasó közönséghez! A „Képes Családi Lapok“ jelenleg már az ország minden vidékén, a legtöbb m ű- velt magyar közönség rendes házi barátja. Közkedveltséget és elterjedséget az által ért el, hogy mindig- hazafias irányban s úgy van szerkesztve, hogy a serdülő leánykának is bátran a kezébe lehet adni, s e mellett az atyák, anyák és n a g ya n y á k is mindig megfelelő szórakozást és hasznos olvasmányokat találnak benne. — A „H ö 1 g y e k Lapja“ czimü mellékletünk, a nők hű tanácsadója és szellemi titkára, a háztartás, a gazdászat, a kertészet, a konyha, házi orvos, házi állatok és a divat köréből meg-becsülhetetlen közleményekkel kedveskedik. — /v „Képes Családi Lapok“ képei, a legelső művészek ecsetjének köszönik létöket. — A „Képes Családi Lapok“ a lehető legjobbat igyekszik nyújtani, s hogy hivatásának megfelel, azt legjobban bizonyltja, immár 11 évi fennállása, mit hazánkban egyetlenegy hasonló irányú lap nem volt képes elérni. -- Minden laphoz egy külön könyvvé köthető regén y-m e 11 é k 1 e t van csatolva, mely évenkint, 3—4 legjobb írónktól származó becses re* gényt képez. Előfizetési árak a „K épesCsaládiLap ok“ „Hölgyek Lapja“ czimü divatlap s „R e g é n y“ melléklettel együtt: egész, évre 6frt., fél évre 3 frt., ■ negyedévre frt 50 kr. Előfizetéseket (a hó bármely napjától) elfogad a „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatala, Bpest, V., Nagy koronautca 20 A „K épes Családi Lapok“ heti lapból mutatvány-számokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal mindazoknak, a kik eziránt — legczélszerübben levelezőlapon —- hozzá fordulnak. Teljes szánni példányokkal még mindig szolgálhatunk. „A KÉPES CSALÁDI LAPOK“ szerkesztősége és kiadóhÍTSt&]& Budapest, V. Nagy korona-uteza 20. sz. igész Ausztria Magy.Írországban nincsen párja beszédbe eres kedett a szerkesztőség tagjaival s nind a huszonnégy belső munkatárstól! .udakozódott a viszonyok felöl, s azután kezébe , zette az Egyetértő s-t, megsuhogtatta az óriás; apót, s azt mondta : „Erre a lapra büszkéi ehet Magyarország: ilyen lapunk lékünk franc z iáknak nincsen.“ És j :ényleg nincsen. Valaminthogy az angol Timestj civéve nincsen a világon újság, a mely nagyságra, :surnalisztikai beosztásra, a közlemények terjedel- nére tipográfiái szépségére, s különösen az infor natív rendszer gondos és czélszerü megvalósítására lézve olyan lenne, mint az Egyetértés. Kétségeién tény az, hogy a magyar zsurnalisztika az ltolsó tiz esztendő alatt megszerezte azt a hatal- nat, a mely egy müveit országban a sajtót, mint i közleménynek hivatott orgánumát joggal meg- lleti, és kétségtelen az, hogy a magyar sajtónak i ! ifejlett, kitágult, megérdemelt hatalmi jogköré- j jen az Egyetértés maga egy külön nagy j íatalmaságot képvisel. Független politikai irányá-j iái, az idők és körülmények minden változásai-1 un megőrzött higgatságánál, tapintatánál és tisz- ességénél körütlátó figyelménél, s a közönséggel ;zernben való csaknem csodálatos áldozatkétségé- j lél fogva olyan magaslatra emelkedett ez az uj-! iág, hogy az ország politikai és társadalmi moz.! ^almaiban hangadó, irányadó és a legtöbb esetben csaknem döntő szerepe van. A magyar zsurualisz- úkai körökben valóságos legendákat beszélnek tzokról a dolgokról, a miket ez az újság csinált; aelső dolgozótársai, belföldi és külföldi tudósítói sunyira azonosítják magnkat a lappal, hogy az Egyetértése tekintetben egyedül áll az egész magyar zsurnalisztikái világban, s nincsen az országban újságíró, a ki einem ismerné, hogy az „Egyetértő s“ jólértesültség, megbízhatóság, komolyság és jó Ízlés dolgában az első lap Magyar-j országon. Ennek az óriási lapnak kultur-missziója volt, a melyet betöltött, s megmaradt a vezérsze- repe, a melyet föntart és úgyszólván nem is igényel tőle más lap. Teljes függetlenségét, a mely erkölcsi erejének egyik alapját alkotja, megőrizte mindig: megőrizte annyira,hogy bár az ország egyik nagy pártjának, a függetlenségi cs 48-as pártnak, mindig a leghatósabb és leghívebb támogatója volt és maradt ; megőrizte függetlenségét még e párt tál szemben is, csakhogy az egészséges, önálló, józan kritika befolyásolásától megóvja teljes cselekvési szabadságát. Az Egyetértés olyan lap, a mely a szó teljes értelmében feleslegessé tesz minden más napi lapot mert az olvasó megtalál benne mindent, a mi egy újságolvasót csak érdekelhet. Nincsen. Magyarországon újság, :> melynek annyi belföldi és külföldi levelezőja lenne : nincsen magyar lap, a melynek annyi távirata lenne, nincsen magyar lap, a mely az eseményeket olyan részletesen, olyan gondosan olyan körüllátó gondossággal közölhetné, mint az Egyetértés. Hetenkint megjelenő irodalmi tanügyi és mezőgazdasági rovatait oly szakértelemmel szerkesztik, hogy e rovatok minden szakértő embernek imponálnak. Állandóan két regényt közöl s ezeknek meg válogatásába i oly áldozatokat hoz, a minők alig méltányolhatok eléggé. Alig jelenik meg a külföldön valamely hires író regénye, az Egyetértés megbízottja, már ott van, hogy megszerezze a fordítás jogát. Tárczarovatában kiválókép ismeretterjesztő dolgokat közöl, s ebben mellette van az egész hazai tudományos világ. Hírrovata a leggondsabb és leglelkiismeretesebb szerkesztésre vall. a mi nem csoda, hiszen az Egyetértő s-nek nem kevesebb mint huszonégy belső dolgozótársa van, a kik valamennyien ismerik e lap irányát magas színvonalát, s valamennyien tudják azt. hogy mit kíván az olvasó közönség, mint a minő az Egyetértés köré csoportosul Es van mindezeken kívül az E g y e t é r t é s-nek egy óriási érdeme s ez az, hogy az összes magyar lapok közt az egyetlen, a mely az ország közgazdasági életét éber figyeleméi kiséri, s közgazdasági rovatában a magyar iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak legcsekélye b mozzanatára is kiterjeszti gondosságát. A kereskedelmi világ ezen kivül nagy méltánylással látj , hogy az Egyetértésben a külföldi közgazdasági életnek is kiváló, gondos, részletes, pontos és gyor,s értesítőjére talál. Mind ezek a dolkok és sok más jelenség odahat, hogy a legnagyobb magyar lap ,iz Egyetértés, a mely mindenek fölött első sorban magyar, j — A hét. Kiss József uj társadalmi és mü- ! vészeti közlönye, melyből a mutatószámot e hó j derekán rendkívüli érdeklődéssel fogadta a közönség, hogy minden példánya elkelt s uj kiadást kellett rendezni belőle: ma indult meg az 1-ső számmal rendes folyamába. Már külső kiállításán j meglátszik, hogy a lapra kiadója nagy gondot I fordít s költséget nem kiméi. Á czimlap diszit- | ményképét átrajzoltatta s alatta a czimképet a | modern technika színvonalán állíttatta ki. E kép I hétröl-hétre változni fog. A jelen szám Csáky Al- j hinné grófasszony arczképét közli, — a következő számok köz- és társas életünk egy-egy kitűnőségét hozzák foto'ipái ábrában. A füzet tartalma egész sorát adja a magvas és vonzó olvasmányoknak elsőrangú magyar írók tollából. Lucius hetikrónikáját Tóth Bélától Fenn és alant czimü tárcza j követi, melyben Flammarion tollával versenyző ; eleven színekkel s filosophiai mélységgel tárgyalja ia térbeli dimenziók hivságos voltát. Égy érdekes tárczalevél Csáky grófné otthonáról s e kitűnő asszony karakterképéről rajzol vázlatot. Mikszáth Kálmán a magyar konyháról ir humorosan. Két kritikai czikkben az újabb Írói nemzedék két legkiválóbb iró tekintélye szólal meg: Alexander Bernát irodalmi viszonyaink fölött tart szemlét, Ambrus Zoltán pedig a Dóczi Carmelájáról kezd egy nagyobb tanulmány. Két modern költő lírája váltja föl a szöveg komoly és okulásra szánt
