Ung, 1890. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-19 / 3. szám
3 SZÁM. XXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1890. vasárnap, január 19. Megjelen MINDEN VASÁRNAP. A sierkesítffhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. KIADÓHIVATAL : Pollaosek Miksa könyvnyomdája. V EGY ESTA RTA LM U HETILAP. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK : Egész évre — — — 4 frt. Félévre — — ■ 2 » Negyedévre — — — 1 ► Egyes szém ára 10 kr. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések az «Ung» kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. — UNGYÁRMEGYE ÉS AZ „UNG1EGYEI GAZDASÁGI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. 102. szám. ibítu. Hirdetmény. Melynél fogva alantirt hivatal által közhírré tétetik, hogy mindazon adózók, kik 1889. évi adóhátralékaikat ez ideig még le nem rótták, felhivatnak, hogy a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLFV-ik t. c. 17-ik §-a értelmében ebbeli tartozásaikat, most már nyolc nap alatt, annál is inkább róják le, mivel ellen esetben a hivatkozott törvény 20. és következő §§-ai alkalmazásának igénybe ▼ételével, a zálogolási eljárás legazonnal meg fog indíttatni ellenük. Városi adópénztár. Ungvárit, 1890. január hó 14. KEMÉNYESSY FERENC, pénztárnok. Felhívás. A szerencsi cukorgyár részéről alulírott lett megbízva azzal, hogy tájékozást nyújtson arról, hogy Ung- vármegye gazdái mily mérvben kívánnak a cukorrépa termesztésben részt venni. A cukorrépa termesztésre a gazd. egyesület által már a múlt évben történtek a megye különböző vidékein termesztési kísérletek, melyek az igen kedvezőtlen időjárás dacára is kielégítő eredményeket mutattak fel, úgy hogy ezen jól jövedelmező növény nagybani termesztését már mi sem gátolja, s igen kívánatos, hogy azt a megye gazdái közül mentői számosabban termeszszék. Tisztelettel felkérem azért a megye t. gazdáit, hogy az e tárgyban f. hó 23-án azaz csütörtökön d. e. lü órakor a gazd. egyesület hivatalos helyiségében (Ungvár, nagy-utca Spitzer-ház a főgymnasium mellett) tartandó értekezletre mentői számosabban megjelenni szíveskedjenek. Ungvár, 1890. január 17. GÁLOCSY DEZSŐ, gazd. agyi. titkár. 2895. sí. M. kir. Belügyminister. Körrendelet. Influenza elnevezés alatt Európa több államában és hazánk területén is, járványos jelleggel egy, legnagyobb részt enyhébb lefolyású, és többnyire hurutszerű tüneményekkel járó betegség uralkodik, mely a lakosság nagyobb részét tömegesen, majd nem egyidejűleg lepi meg. A betegség az ez iránt meghallgatott orsz. közegészségi tanács szakvéleménye szerint leginkább hirtelen rázó hideggel szokott fellépni, és 2—3 napig magas lázzal, a testierők hanyatlásával lassú fellábbadozás és ritkán kiütéssel is jelentkezik. A kórnak három alakja különböztethető meg: 1., A gyomor bántalmazottsága : hányással, étvágytalansággal s néha hasmenéssel ; 2., a hurutos alak : a légzőszervek bántalmazásával, gyakran szemköthártva lobbal ; 3., az ideges alak : jelentékeny fájdalmakkal és szorongási érzettel. Ezen kóralakok egymásba is átmehetnek. A járvány magában véve rendszerint enyhe lefolyású ; de ha más betegség, főleg pedig tüdőlob csatlakozik hozzá, akkor súlyos megbetegedéssé is válhatik. A szóban lévő betegség meglephet ugyan bárkit is, de leginkább azon egyének esnek abba, a kiknek szervezetük akár eredetileg, akár pedig előre ment betegségek folytán meg van gyengülve s a kik egyébként is szenvednek a légzésiszervek hurutjában, igy a kór behatásával szemben csekélyebb ellenálló képességgel bírnak. Az influenza az országos közegészségi tanács szakvéleménye szerint, főleg miazmaticus fer- tőrvény által idéztetik elő, hogy váljon terjed-e ragályozás utján is : nincsen kétséget kizáró módon megállapítva. Ennélfogva az ellen a hevenyragályos járványok alkalmával rendszerint foganatba vétetni szokott óvó* és gátló intézkedések, mint p. a közlekedési korlátozások, vagy a betegek szoros elkülönítése, úgyszintén fertőtle- nitési rendszabályok foganatosítása, az eddig tett tapasztalatok szerint, célravezetőnek nem bizonyult. — Ehhez képest a mi a szóban levő betegség terjedése ellen, az adott körülmények közt, egyedül helyes és indokolt intézkedés gyanánt tűnik fel, az orsz. közegészségi tanács szakvéleménye és javaslata alapján, abban áll, hogy a lakosság minden meghűléstől való óvakodásra, ét és életrendi hibák elkövetésétől való tartózkodásra kellő módon és beliatólag figyelmeztessék. — Ez okból felhívom a törvényhatóságot, hogy törvényhatósága területén a legkiterjedtebb módon figyelmeztesse a lakosságot arra, hogy az influenza ellen, illetőleg anuak távoltartása czéljából mindenki, kivált gyermekek, aggok és beteges emberek a meghűlést gondosan kerüljék, evésben, ivásban és bármi nemű élvezetben mértékletességet tartsanak. Nagy fontossággal bir a lakások levegőjének tisztasága, minél fogva a lakószobák — a benne tartózkodók meghűlésének kikerülésével — szellőztetendők. Kiválóan pedig szigorúan ügyeljenek fel magukra azok. a kik az influenzát egyszer már kíállották, hogy felgyógyulásuk után azonnal magukat újabb ártalmaknak ki ne tegyék,1 mivel ezek ezen betegségre hajlamosítottaknak lenni látszanak, abba igen könnyen újból visszaeshetnek, s ujabbi megbetegedésük súlyos következményekkel is járhat. Egyszersmind intézkedjék a törvényhatóság az iránt, hogy a szegényebb néposz ály számára a mutatkozó szükséghez és a lehetőséghez képest, melegedő szobák íelállittassanak, s úgynevezett népkonyhák létesittessenek, melyekben az illetők délben meleg és eléggé tápláló eledellel elláthatók legyenek; úgyszintén, hogy kórházakat felkeresni óhajtók részére elégséges hely álljon rendelkezésre, s a szegény betegek az orvosi segélyhez és ápoltatáshoz mindenkor késedelem nélkül hozzájárulhassanak. Végül felhívom a törvényhatóságot, hogy a kór- kázakban és gyógyintézetekben ápolt influenzás betegekről a szabályszerű kimutatásokat, és pedig a betegség felmerülte óta egybeállitott táblázatot azonnal : jövőben pedig a kór megszűntéig 8— 8 naponként hozzám ter- jeszsze fel. Ami pedig az iskolákat illeti, erre nézve a netán felmerülendő tömegesebb ’Cnegbetegü lés esetén, a helyi viszonyok és fennforgó körülményekhez képest, a törvényhatóság saját ügykörében intézkedjék. Tanácsosnak látszik, hogy ha a kisebb gyermekek közt az influenza mutatkozik, ezeknek osztályai bezárassanak. Budapesten, 1890. évi január hó 12-én. GR. TELEKY s. k. 314: sz — Ungvármegye alispánjától, k. í.----------------------------------------A föszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének ! Közhirrététel és megfelelő intézkedés végett kiada- tik, s az 'Ung> hetilap utján is kőzzététetík. Ungvárt, 1890. évi jan. 17. KENDE PÉTER s. k. alispán. Az ungvári gimnázium építése. (*) Érdekesebb hírt alig hozhatnánk, minthogy az ungvári gimnázium részére uj épület emelése el van határozva, s az építéshez a tavaszon hozzáfognak, hogy a tanuló ifjúság a jövő tanévet már j az uj palotában megkezdje. E hir széles körben kelt örömet; a megye közönségének, a szülőknek s a tanügy barátainak rég táplált óhajtása megy ekként teljesülésbe. A legnagyobb hálával, elismeréssel és tiszte- I lettel fogadjuk a közoktatásügyi minisztériumnak eme végérvényes elhatározását, a mi egy maga is elvitázhatlanúl igazolja: miként a kormány a tanügyi érdekeket szívón viseli nemcsak, hanem a város érd két is igyekezett előmozdítani, hogy szép palotát emeltet, mely díszíteni fogja városunkat, a tanuló ifjúság pedig egészséges, s minden kivánalmaknak megfelelő tantermekben nyeri az oktatást. Hálával tartozunk ezen intézkedésért a kormánynak. Köszönet mindazoknak, a kik ezen elhatározás körül többé-kevésbbó fáradtak s tevékenységet fejtettek ki. Átórzi a hálát és elismerést minden szülő, a megyének és városnak minden lakosa. A közoktatásügyi minisztérium ezen intézkedéséről szélé rendeletet lapunk más helyén közöljük. Tudjuk ebből, hogy az ópitósre 150 ezer frt van felvéve. A miniszteri intézkedés azonban a városra és a vármegye közönségére is kötelességet ré, s ! ezeket áldozatra hívja föl; 50 ezer frtnyi hozzájárulást köt ki feltételül, mely valószinüleg az épület helyének megszerzésére szolgáland. Nagy áldozatot kiván tehát, szegény viszonyainkat tekintve pedig ennek előállitása nem kis feladat lesz. De midőn ezt jelezzük, feltételezzük, hogy a megyének és a városnak uem lesz egyetlen polgára sem, a ki csak a legtávolabbról is szót emelne az áldozat hozatala ellen ; hanem ellenkezőleg: szives készséggel fognak ezen teher viseléséhez ama lelkesedéssel hozzájárulni, a mi eltölti az embert olyankor, a midőn a közjónak kiván szolgálatot tenni, s midőn áldozatot kell hozni a serdülő ifjúság javára. Bátran jelezhetjük tehát, hogy a gimnázium épitósót mi sem fogja megakasztani, s hogy a közoktatásügyi minisztériumnak a közönség áldozatkészségére vonatkozó imént jelzett intézkedése, vagyis feltétele is teljesülni fog. Most azon feladat megoldása előtt állunk tehát a mi a vármegye és város intéző köreire vár; s reméljük, hogy együttes megállapodással, de főként jóakarattal sikerülend a miniszter kivánatát teljesíteni. Miután a város épületre alkalmas telekkel nem rendelkezik, önként órthetőleg a telek vételárát kell lesz előállítani. És ezt a törvény által megengedett, s az egész megyére kivetendő pótadé utján véljük legmegfelelőbb módon elérni. De mivel az önmegadóztatás csak korlátolt összegig terjedhet a szükségletet képező és pótadó utján befolyó összeg már most kölcsön utján lenne beszerzendő, s megfelelő éveken át a megadóztatásból törlesztendő. Nem csekély fontosságú azonban az épület helyének kijelölése. Ennél csak az intézet érdeke lehet irányadó. Vagyis oly helyütt lesz építendő a gimnázium, hogy megfeleljen az egészségi kivánalmaknak, legyen egészséges levegője, elegendő vize; közel feküdjék azon intézményekhez, melyek az ifjúság javára állanak fenn, minők a helybeli gör. kath. tápintózetek ; a templomok se essenek távol. De viszont annyiban tekintetbe vétessék a város érdeke is, hogy a gimnázium fekvésénél fogva egyúttal a város szépítéséül szolgáljon; szóval, hogy az kiemelkedő ponton építtessék, tekintettel a város jövő fejlődésére. Nagy feladat vár tehát az intéző egyénekre. Ezek odaadó szives buzgalmára, jóakaratára, az ügy iránti lelkesedésére bízvást számolunk. Ez év tehát epochalis évet fog képezni, megyénk, városunk s a gimnázium történetében. A gimnásíum épitése ügyében, a vallás- és köz- okt. minisztérium Ó1Í97. sz a. a következő leiratot küldötte a vármegyéhez : Az ungvári kir. kath. főgymnásium elhelyezésére szolgáló épületek nem csupán a paedagógia, de főleg a közegészségügy szempontjából mindinkább nyomós kifogás alá esnek, miért is a közönség és Ungvár városa által ez irányban már korábban kifejezett kívánságnak megfelelőleg szándékba vettem, hogy ezen főgymnasium számára a támasztható minden irányú jogosítványt kielégítő épületet emeljek. E szándékomat a fen- forgó viszonyok közt csak az esetben valósíthatom meg kellő módon és kellő gyorsasággal, ha a közönség és Ungvár város, a kik e szándékom megvalósításánál első sorban vannak érdekelve, az építés költségeihez számot tevő összeggel hozzá fognak járulni. Az építés költségeit a telek árával együtt hozzávetőleg 150,000 frtra teszem, és ebből legalább 50,( >00 irtot várok, melyet a közönségnek és Ungvár városának hozzájárulásából fogok fedezhetni. Felhívom a közönséget és a közönség utján Ungvár városát, hogy külön-külön ajánlatot tegyenek arra nézve, mily összeggel hajlandók a jelölt költségekhez járulni. Bpesten, 1889. dec. 30. Gf. Csákv s. k. Közvaesora. A közvacsorák nálunk eddig sikerűitek, nemcsak anyagi eredmény tekintetében, hanem azért is, mert azok zamatos, jó magyar mulatságok voltak, a hol a vendégek kedvökre kimulatták magokat. Ezen népszerű és kedvelt mulatságot újabban a vöröskereszt-egylet ungvári fiókegylete kultiválta, mondhatjuk szép sikerrel. Így elhatározta, hogy e farsangon is február 1-én élvezetes estét szerez a közönségnek.
