Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1889-11-03 / 44. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. Ungvár J88J>. vasárnap, november 3. 44. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől ön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal•• Pullacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt Félévre .....................2 „ — Negyed évre .... 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ur.g kiadóhivatalába CJngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr. VEGYESTARTALMU HETILAP. Uiigvánnegye és az „ungmegyei íiazdasfíg-i egylet“ Ilivutalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. 61. sz. e. b. Az erdészeti bizottság elnökétől. Az ungvári m. kir. erdögondnokságnak az erdészeti bizottsághoz bejelentett azon tapasztalata folytán, hogy az ungvári piacon nap-nap mellett jogtalanul szerzett fa árultatik, az erdészeti bizottság f. évi 84 (61/e. b.) sz. a. elhatározta, hogy a nmltgu m. kir. Belügyminisztériumhoz felterjesztést intéz az iránt, hogy az eladni szándékolt fa, csakis a község elöljárósága által láttamozott, jogos szerzési bizonylat mellett legyen értékesíthető. Ezen határozat oly hozzáadással hozatik köztudomásra, hogy az ellen az 1879. évi XXXÍ. t.c. 115. §-a értelmében az érdekeltek a közhírré tételtől számított 15 nap alatt a Belügyminisztériumhoz felebbezéssel élhetnek Ungvárt, 1889. október hó 31 én. KENDE PÉTER, alispán, mint az érdé. bízott, elnöke. Az italmérési adó. E cim ' alatt a napilapok azon érdekes hirt közölték e napokban, hogy az italmérési adó, illetőleg a hol az nem lehetséges, az italmérési jog bérbeadása és biztosítása apézügyminiszternek, minden várakozása ellenére, különböző nehézségeket okoz, melyeknek leküzdése egyelőre még nem sikerült. Az ország egyes vidékein oly különbözők a viszonyok, oly annyira elütök egymástól az érdekeltek igényei s annyira változó az italmérési jog értéke, — a mennyiben ez a bérletre hajlandók ajánlatai után megítélhető, — hogy Wekerle pénzügyminiszter egyelőre nem képes az italmérési jog értékesítése tekintetében magának teljesen áttekinthető képet alkotni. A törvény tudva levőleg előírja, hogy az italmérési adó beszedését, vagy az italmérési jog kihasználását biztositó ajánlati tárgyalásoknál egyenlő feltételek mellett első sorban a község, utána a korcsmárosok s csak azután ne- taláni más vállalkozó veendő figyelembe. A nehány hót óta megindult tárgyalások e tekintetben egész különös eredményeket tüntetnek fel. Mig egyes vidékeken és pedig az ország egymástól távol eső részeiben is, meglepő nagy verseny nyilvánul és a bérletösszegek oly rendkívül nagy emelését ajánlották, a községek ép úgy, mint egyes ajánlattevők, hogy rendes kezelés mellett és visszaélés nélkül a bérlet csakis vagy a község vagy az illető egyesek kárával járna, addig sok más vidéken és némelykor ugyanazon megyének más részében nemcsak hogy magán vállalkozó nem akad, hanem a községek is, de különösen a közép nagyságú városok egyáltalán nem hajlandók az italmérési jogot kibérelni, vagy az italmérési adó beszedését egy fix összeg mellett elvállalni; és van nagyon sok olyan hely, a hol az eddigi bérletösszegen alul sem akarják elvállalni az italmérési jogot s számos helység egyáltalában szabadkozik minden bérlettől. Wekerle pénzügyminiszter magát a részletekről behatóbban tájékoztatandó, felhívta az ország összes pénzügyi igazgatóit, kik felváltva személyesen fognak a legközelebbi napokban a miniszternek ügykörükben tett tapasztalataikról, de különösen a regale-ügyben felmerült esetekről jelentést tenni. Az igazgatók egy részét a miniszter már is fogadta. Ennyit közöltek a napilapok s mi, a kiemelt városok kategóriájába számolhatván magunkat, talán hozzá szólhatunk az észlelt bérbeadási nehézségekhez, a nélkül, hogy a magas kormány intentióját támadni, vagy sérteni akarnék. A regálé megváltás szóbahozatalakor mindenki úgy tekintette a magas kormány szándékát, hogy a megváltást nem saját előnyének kizsákmányolására akarja felhasználni, hanem az országban a mai viszonyokhoz már nem illő feudális természetű jog megszüntetésével a jogegyenlőséget kívánja hirdetni. Hogy e bátor fellépése esetleg anyagi haszonnal is lehetne egybekötve, az inkább az ügy természetéből kifolyó számítást, mint előre elhatározott vagyon gyarapítást feltételezett; de semmiesetre sem hitte a világ, hogy e jog megváltásával a magas kormány esetleg fokozott mérvű zsákmányolást törvényesítsen. Már pedig az italmórósiadó megváltásánál e jog zsákmányolása ószleltetik, mely még a pénzügy miniszter urat is meglepte és szükségesnek találta meghallgatni az összes pénzügyigazgatók véleményét. Mi csak Ungvárról akarunk egy kis példát elmondani. A regálé-jog, mely Ungvárt a kincstár tulajdona volt, a legutóbbi bérbeadásnál 24.000 írtért adatott bérbe s a regale-jog'megváltásáról szóló törvény e bérszerződést ez évi december 31-ével megszünteti. A regále-jog gyakorlatához több rendbeli korcsmaépület tartozott. Mikor a megváltás iránti intézkedések foganatba vétettek, egyúttal a korcsma épületek 1890. évi január 1-től számítva több évi időre még folyó augusztus havában árverés utján bórbeadattak. A bérelni szándékozók az épületek bérletéért 8000 frtot megajánlottak, tehát a regálé-jog megváltása most már a megejtendő kárpótlási tárgyalás alkalmával csak 10.000 ft után állapítható meg, mivel az épületek bérösszege a 24.000 frt eddigi bérből levonandó. Az államkincstár egyrészről hasznot fog húzni 1890. évi január 1-től 8000 frtot a korcsmaépületek házbóre fejében, másrészt a 16.000 frt bérösszeg után megállapítandó kártalanítási összegnek kamataiból. De hasznot akar még liuzni az italmérési adó megváltásából is. Ungvár városában az italmérési adó megváltási tárgyalásánál a kormány kiküldöttje következő fogyasztási értéket, mint adóalapot, vett fel: 1) bor és must után . . 4635 frtot, 2) sör után .... 2920 „ 3) pálinka után . . . 23893 „ 87 kr. 4) az 50 fokon felüli szesz után................................... 582 „ 5) édes szeszes italoktól . 1956 „ Összesen: 33986 „ 87 kr. Ez összeg volt a kikáltási ár. Adjuk hozzá a korcsmaépületek bérösszegét, a 8000 ftot, kijön 41.986 frt 87 kr. A kormány tehát az eddigi 24.000 ft helyett meg 17.986 frt 87 krt akar nyerni. Ez már túl megy az igazság, túl a méltányosság határain is. Es honnan ered ez a rendkívüli különbség ? A hivatalos statisztikai adatokból. De az lehetetlenség, ltogy Ungvárt pl. 3185 hectoliter pálinka és 3880 hectoliter szesz fogyasztatnék. Itt azon tévedés forog fenn, hogy a hivatalos statisztikai adatokból a transito áru nem vonatott le ; s ezen tévedésből kifolyólag 18000 ftig szándékoltatik városunk mégkárosittatni. Képviselő-testületünk egy bizottságot küldött ki a megváltási tárgyaláshoz és a kincstári követelés tulmagas összege ellenében 21.800 frtot ajánlott fel, a mely összeg természetesen nem vétetett figyelembe s így az ügy a miniszter elhatározása alá terjesztetett fel. Ismerve viszonyainkat, a város által megajánlott összeget nem találjuk se magasnak, se túl alacsonynak, mert a kormány közegei által gyűjtött adatok a valódi helyi fogyasztásnak meg nem felelnek és jövőben még kevésbé fognak megfelelni, miután a nép kivándorlása nálunk is fokozott mértékben emelkedik, a pónzügyigazgatósági székhelye elejtésével az ad ófelügyelőség beszüntetése folytán a panaszos felek forgalma jelentékenyen apadt s igy a fogyasztás remélhetőleg csökkenni fog. Ez az indok támogattatok még azon különös intézkedéssel, hogy Görény község a fogyasztási körből a magas minisztérium rendelete folytán kivétetett ; mert ha Gerény község fogyasztási adó tekintetben Ungvárhoz van csatolva 30 óv óta ós a város minden kérelme után sem engedtetett meg a külön választás, akkor az italmérési jog gyakorlatára nézve hogyan lehet külön venni, mikor e község határa egészen Ungvár város alá beszögellik s úgyszólván az ungvári határban tartja korcsmáit, melyek az Ungvár városi fogyasztás kijátszásának gyűlhe- lyei lehetnek csak. Ezt a megváltási tárgyalásnál a bizottság különösen hangsúlyozta ós a pénzügyőri biztost figyelmeztette azon visszaélésekre, melyek be fognak következni, ha e község külön szakittatik. Hogy e visszaélés kinek fog ártani, könnyű kitalálni. Első sorban a kincstárnak, másod sorban az italmérési adót kezelőnek, legyen az község vagy magán egyén. Mindezeket Ungvár városa figyelmébe ajánlotta a magas kormánynak a jegyzőkönyvben s ennélfogva hisszük, bogy ez indokolást a miniszter figyelmére fogja méltatni. Miniszteri rendelet a vármegyei tisztujitások tárgyában. Az 1883. év december havában megejtett általános tisztujitás alkalmával hat évre megválasztott vármegyei tisztviselők megbízatása a folyó év decemb-r bó 31-ik napján lejárván, — felhívom a Ijapunk mai számához: íéliv melleidet vau ossutolv«.
